Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-30 / 13. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 192t. január 30. ZONGORA Harmónlum raktár é» építő intézet. Használt zongorák, p 1 a n i a ó k újak 6500 K-tól kezdve, jjj Javítás és hangolás lelkiismeretesen és szakszerűen. Haszaált zongorák napi árén átvétetnek. Schönhof er Vilmos Bratislava, Primás-tér 1. sz. kához, keresethez kellene juttatni, hogy azután adót is könnyebben tudjanak fizetni. Szeretnénk tudni arról is, hogy mért intézkednek az adóhivatalok most a kíméletlen adóhátralék behajtások körül, midőn a pénzügyminisztei s a kamarai érdekképviseletek épen a napokban kí­méletről adtak ki vigasztaló híreket. Legjobban pedig azt kívánjuk, hogy állítsák meg a végrehajtókat, fogják le az adózás kerekeit, mert a vége ennek a mohó adóbehajtásnak az, hogy me­gint uj és uj jobb sorsra érdemes eg­­zisz'encia fog áldozatul esni. adóprés működése kegyetlen cinizmus­sal ad hátborzongató cáfolatot a meg­nyugvást kiváltó hírre s az adózók egy két nap kellemes adóreménységei után keserű szájízt hagynak a fizetési meg­hagyások, a végrehajtók nemsokára elhangzó dobpergései. Az uj pénzügy­­miniszter szakember a pénzügyigazgatás terén s mint szakember, nagyon is jól lehet informálva az állampolgárok anyagi viszonyai felől. A pénzügyminszter ur kitűnő következtetéseket vonhat le a négy és félmilliárdot kitevő adótartozá­sok kapcsán és lehetetlen be nem látni azt, hogy az a horribilis összeg nem a fizetni nem akarás, hanem a fizetni nem tudás okszerű folyománya. Itt ma nem lehet beszélni adómorál­ról, itt ma csak egyről lehet szó: arról, hogy pang az ipar, a kereskedelem béklyóba van szorítva, a munkanélküliek száma szaporodik. Ugyan, miképpen lenne hát képes iparos, kereskedő, mun­kás s minden rendű és rangú polgár megfizetni a nyomorúságuk növekedé­sével megszaporodott állami szükség­leteket, amelyek sok felesleges teher­tétellel szerepelnek a nagyhatalmi öntet­­szelgésrői tanúskodó költségvetésben. Az adózóknak csak pár nappal ezelőtt beadott vigasztaló labdacs tehát nem gyógyított s talán nem is volt másnak szánva, mint narkotikumnak azon fáj­dalmak ellen, amelyeket az adóprés legújabb megindulása alatt adózók el­szenvedni lesznek kénytelenek. Egyszer már meg kellene érteni az adóigazgatóságnak, hogy az adózóknak már nincs rendelkezésükre több anyagi erő, amellyel a jövedelmükkel arányban nem álló közterheknek eleget tehetné nek. Egyszer már végét kellene szakí­tani a kegyetlen adóprés munkájának s az embereket anyagi erőhöz, mun-A város villamos világítása. A Délszlovenszkói Villamossági rész­vénytársaság hosszas kísérletezés után a megalakulás stádiumába jutott. A részvényaláirási felhívás ki van bo­csátva és ennek eddigi eredménye hi­teles értesülés szerint meghaladja a 4 milliót. Mivel a város villamosítása lenne a villamos müvek első állomása, igen sürgősen megoldandó feladat a város­sal való szerződés megkötése, amely elől a város közönsége nem térhet ki. Ez a szerződés lenne hivatva megvé­deni a város érdekeit is, kártalanításo­kat biztosítani a város részére a gáz­gyár üzemének előrelátható csökkené­sével szemben. A részvénytársaság formailag meg­alakulva nincsen még, igy tehát a vá­rosnak az állami kezességgel, a köz­munkaügyi minisztérium megbizottaival kell tárgyalni a szerződés megkötése iránt. A villamos erőtelep energia ter­melését áram alakjában a városon kell keresztülvezetnie, a várossal megegyezni tehát mindenképpen fontos érdeke az államnak. Ez másképpen, mint a köt csönös engedmények utján, el nem képzelhető. Most indulnak meg ezek a tárgyalá­sok és csütörtökön volt az elő tárgyalás a városházán, melyen a város villamos bizottságával az állami villamos telep vezetősége tárgyalta a kötendő szerző­dés tervezetét. A jobbparti testvérváros szintén ajánlatot tett a balparti város­nak olcsó villamos energiával való el­látására és erre vonatkozó szerződés tervezetét szintén megküldölte. így te­hát a város vezetőségének módjában van a feltételeket összehasonliiani. De ezen kívül előtte fekszik Esztergom és Nagyszombat városok villamosítására vonatkozó minden adat is. Az 60 esztendőre adandó koncesszió alapos megfontolást igényel, nem kü­lönben az erre a célra megszavazandó félmillió hozzájárulás is, amelynek ka­mataival és törlesztési részleteivel kell számolnia városunknak hosszú időn át, mivel az első évtizedben ennek a rész­vénytőkének kamatozását alig lehet re­mélni. A gázgyár vesztesége, a befektetendő tőke kamata és törlesztése adják meg azoknak a kedvezményeknek a mérté­két, amelyek biztosítása nélkül ez a szerződés el nem tagadható. Ennek egyetlen módja az áramszolgáltatásból a városnak nyújtandó kedvezmény. En­nek a kedvezménynek azonban ki kell terjeszkednie az összes fogyasztásra, tehát a nagy áramfogyasztó állami in­tézményekre, a kaszárnyákra, kikötőre és Skoda művekre is. |gAz államnak be keli látnia azt, hogy a város mennyit veszít a villamosítás révén jövedelmében és a felveendő községi kölcsön annuitásainak törlesz­tésével. Számottevő adatokkal bizonyít­ható tény az, hogy a város közvilágí­tását eddig a gázműnek magánfogyasz­tása csaknem teljesen fedezte. Viszont a város szintén mérlegelni kénytelen a villamos világításból eredő előnyöket, különösen pedig a lakosság igen jelentékeny részének a kívánságát, mely a villamosságot részint világítási, részint ipari célokra igénybe venni óhajtja. Nagyon kívánatos volna, ha a város kulturális intézményei, középületei, nyug­díjasai kedvezményeket kapnának az áramszolgáltatás terén, ami nemcsak szociális szempontból kívánatos, hanem azért is, mivel a város nagyobb áldo­zatokat hoz a villamos világítás érde­kében. Reméljük, hogy a villamos világítás kérdése most már rövidesen napirendre kerül és a tavasz beáltáig elhárul az útból minden akadály, amely a villamos világításnak, illetve az áramszolgálta­tásnak útjában áll és megkezdődhetik a vezetékek kiépítése a város területén. A legfontosabb pont, az áramnak ára még eddig nem képezte a tanácskozá­sok tárgyat, pedig ez a legfontosabb kérdés Komáromra nézve. Nem hihetjük, hogy Komárom itt ne kapna blyan ked­vezményeket, mint első fogyasztó állo-A sorsom mása... Irta Bozzay Margit. A sorsom mása kert. .. Dús szegletében Karját a kéklő messzeségre tárva Egy bus fa áll magányosan, sötéten . . . Reggelre mindig, minden parányi ágán Ezer tündöklő lángvirág virágzik S bintáz a hajló gályák karcsú szárán . . . A csókos szirmok . . . nappal mindig élnek Lángoló fénybe borítják a kertet S szemébe néznek napnak, messzeségnek ... De estelente mindig haldokolnak, Az illatuk is elszáll, mint a sóhaj És lassan, busán a porba hullnak . . . Boldogság. Irta Illy János. Gyuri bácsi tornácos úri házában tartották meg* a lagzit. Szőlőhordó ősznek idején. Aranycsurgató kedvében volt a nap. A vén asszonyok nyara ugyancsak melegen búcsúzott. A fölgyujtott jókedvtől hangos volt a ház. A három szál cigány már meg­kezdte munkáját délben, mikor a ven­dégek egymásután szállingóztak be a vasútról. Ki kocsin, ki meg csak úgy gyalogszerrel. Mert kevés volt a kocsi, hogy mind be lehessen röpiteni, aki megérkezett. Pedig csupa kedves, jó ember volt, nehezen lehetett itt kü­lönbséget tenni. Régen találkozott rokonok sirva-csó­­kolva borultak egymás nyakába. Az asszonyok legelőször is a ruhákat mus­trálták, a tükör körül tolongtak, kaca­­rásztak. A férfiak a papramorgóra vetet­ték magukat. Gyuri bácsi alig győzte töltögetni a kiadós apró poharakba a kisüstönfőttel. Ő maga nem ivott. Ha nagyon kínálták, nógatták, a barátai kedvéért fölhajtott egy pohárkával. De az arcán ilyenkor egy röpke villanás suhant át. Egy keserű, mély ránc meg­mozdult a szája szélén, titkokat, emlé­ket takaró vonás, amelynek a jelentő­ségéről sokat beszéltek az emberek. Hogy mint volt igazában, azt nekem éppen ezen az emlékezetes lakzin mondta el. Javában folyt este a tánc. Egy föl­gyujtott, izzó embergomolyag szórta, sikoltotta odabenn a szive jókedvét Gyuri bácsi leült velem egy kis sötét szobában. Csak a szivarunk piros feje világított, mint két szentjánosbogár. — Látod, — kezdte az ő csöndes, meleg hangján — megint csak az ár­nyék jutott számomra a fényből. Az övék a boldogság napja, én meg itt húzódom meg öregen, kopottan, mint valami kikergetett kutya. Szeretem ezt a fiút, ezt a Pistát, örülök a boldog­ságának. Más az én helyemben most talán puskával rontana rá, de nekem jól esik, hogy boldog — A fiatal férjről beszélsz, Gyuri bátyám? — kérdeztem meglepett arccal. — Arról hát! Te nem ismered még a nagy esetet, ami velünk történt ? Okvetlenül tudnod kell róla, hiszen annyi mindenfélét írtak róla a pesti lapok, a helyiek is kitettek magukért, de az igazat, azt nem irta meg egyik se 1 Ezért aztán alaposan ránkkenték a pletyka sarát, úgy hogy volt dolgunk, míg levakartuk magunkról. Most a szivar sem Ízlett neki. Bele­tiporta a félig szívott szivart a hamu­tartóba. A feje sötétbe bukott, nem láthattam az arcát, csak a hangja re­megésén éreztem, hogy most mozdul fel a szive egy emlékfájó vonaglásában. — Egy asszonyt szerettem egész éle­temben egyedüli Tudod, hogy kiről van szól — Tudom! — feleltem csöndesen. Hogyne tudtam volna. Ezt már aztán igazán mindenki tudta hét vármegyé­ben. A hires szépség, Benke Klára. Sokat beszéltek akkor arról a kikosa­­razásról, ami Gyuri bácsit érte. De az emberek „gombház“-al vigasztalták. De bizony Gyuri bácsi nem találta meg azt a gombházat, a leszakadt helyébe. Igaz, hogy nem is nagyon kereste. Csak ez az egy nő élt a lelkében, ki­­olthatatlanul, melegen. Visszavonult az Munkások, Állami- és Magántisztviselőknek valamint a Tanítóságnak és tanu­lóknak, akik életüket nagyobb­részt zárt helyiségben töltik és gyakran kifáradnak, gyak­ran szükségük van elpes­­hedt, valamint túlerői­­tetett idegeik felfris­sítésére. A halánté­kok, ßyakszirt és a homlok bedörzsölé­­sére a járatos em­berek az olesó és kitünően bevált ALPA i menthol- sósborszeszt használják. Egy kísér­let azonnal meggyőz en­nek hatásáról és ezért ne hiányozzék sem Íróasztalról, sem mfiasztalról egy üveg va­lódi „Alpa“ menthol sósborszesz. Kapható mindenütt. Ára 5 50 Kor. f más, ahol áramveszteséggel nem kell számolni, ahol a vezetékek kiépítésének beruházási költségei aránytalanul kiseb­bek, mint nagyobb távolságokra, amely kedvezményeit ezen a címen az első, mondjuk legelső fogyasztót megilleti. Ha a város az állami vállalkozás elé megy a félúton, az államnak is meg kell tenni ugyanezt a félutat, hogy talál­kozzanak érdekeik. Reflektor. Tisza István és a Iéoid. Tisza nemcsak hivatalos írásaiban,hanem magánleveleiben is ellenezte a háborút, Weber Artur a Die Kriegsschuldfrage cimü tekintélyes folyóiratban Tisza gróf és a Szerbiához intézett hadüzenet cím­mel hosszabb cikket közöl, amelyben behatóan foglalkozik Tisza István gróf­nak a hadüzenettel kapcsolatban tanú­sított magatartásával. Cikkében a többi között a következőket írja: A világháború kitörésekor a magyar kormány élén olyan ember állott, aki a emberektől. Évekig lakott kinn a ta­nyán, ott érte a nyár, a munka ideje és ott húzódott meg télen, a nagy fehér némaságban, mikor csak a szürke égen elhúzó varjak károgása szólt bele néha a csöudbe. — Találkoztam egyszer vele, — kezdte Gyuri bácsi — már akkor öt­éves asszony volt. Ekkor valami furcsa dolog történt. A szeme egyszerre csak könnyesen tapadt rám. Megrettenve szorítottam meg a kezét. Mi az, csak nem szenved 1 Most aztán előcsordult belőle a zokogás. Nyílt utcán voltunk, rösteltem a dolgot, hogy egy siró asz­­szonnyal állok itt. Bementünk egy ká­véházba. Délelőtt idején kevés ember lábatlankodott itt. Nyugodtan beszél­hettünk. Elpanaszolta nekem, hogy az ura goromba, kegyetlen fráter, aki üti veri őt, nincs hozzá egy jó szava. Kedves öcsém, kegyetleoség bevallani, de nekem bizony a szomorúság, a ha­rag meg a kacagó, sikoltó öröm egy­szerre feszitette a szivemet. Uti-veti, akkor hát boldogtalan, akkor még nem aludt ki az én életem regényének lámpása egészen!... Megfogtam a kezét. A szemébe néztem, mélyen, hosszan ... Ő fölremegve bujt közel hozzám. Egyszer, egyszer majd, ha már nagyon meguntam a szenvedést, akkor ... eljövök magához ... Oh, van neked fogalmad, hogy mit éreztem én Leszállított árban fi JL __ • n kapható Jelenleg »ÖCSI BlllfOI* Komárom legnagyobb, legrégibb és igy leg­megbízhatóbb bútoráruházában! Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban Spitzer Adolf é^Taa^Jtódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. ir l1 i Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és borszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós Íróasztalok és irat­­szekrények. Csakis jó minőségű áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek, su Vidékre szakszerű csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents