Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-30 / 13. szám
1026. január SO. Telefon 37. Telefon 37. Ha szüksége van elsőrendű tűzifára és szénre hívja fel a 37-es telefon számot, ahol azonnal és legpontosabban ki lessz szolgálva. Továbbá tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy február l ével megnyitom irodámat Nádorntca 47. svam alatt, ahol megrendelések felvétetnek. Amidőn kérem, hogy nagybecsű megrendelésével engem megtisztelni szíveskedjék, vagyok kiváló tisztelettel Bottay Zoltán 47 fakereskedő. ujabbkori történelem legjelentősebb egyéniségei közé tartozik. Az a néhány év, amely halála után eltelt, máris töké letesen igazolta őt úgy is, mint embert, úgy is mint államférfit és politikust. A forradalom áldozataként esett el, mártírhalálából azonban uj erkölcsi erők születtek, amelyeknek áldásos hatást kell gyakorolniok minden elkövetkező időkben. Tisza gróf a háború alatt Magyarországnak tulajdonképpeni ellenálló erejét testesítette meg. Csaknem példátlan szellemi és testi erőfeszítéssel állította önmagát és országát a nagy elháritóharc szolgálatába és olyan általános néphangulaíot teremtett, amely a győzelembe vetett rendületlen bizalommal semmiféle szenvedéstől és áldozattól nem riadt vissza. Az uralkodóváltozás hatalmas változásokat hozott egyéb téren is és Tisza kénytelen volt lemondani. A fáradhatatlan energia helyébe gyöngeség és határozatlanság lépett: a politikai és katonai helyset napról-napra rosszabb lett. Lassankint gyülölség és keserűség vert gyökeret a nép szivében és ez az érzület különös logikátlansággal éppen az ellen az ember ellen fordult, akit a háború kezdetén általános lelkesedés vett szárnyaira és akinek most a nagypolitikában tulajdonképpen semmi beleszólása nem volt többé. A súlyos háború egész bűnét Tisza grófra tolták és amikor bekövetkezett az összeomlás, ő esett el első áldozatul. Hónapokkal halála után — amikor akkor! Forrón, perzselőn szorítottam a kezét, mint egy szerelmes kis diák, aki még nem jutott el az első csőkig. És ekkor megint fölbüszkélkedett belőlem az én nyakas, őszinte egyenességem. Egy pillanatra lecsillapulva a fölajzott boldogság lázában, azt mondtam neki: Maga most szépen hazamegy az urához és ha egyszer úgy találja hogy igazán nem bírja tovább és szüksége van rám, akkor elintézzük a dolgot annak rendje és módja szerint törvény előtt 1... Aztán röpüljön hozzám ! Én várom I... Ezek a hideg szavak egy kissé kijózanították. így talán még nem beszélt férfi asszonnyal. Hiszen más az én helyemben ... De ne beszéljünk erről. Becsületes voltam, erről már nem tehettem. Ez novemberben történt. Jött a hosszú, hideg tél. Én visszamentem a tanyára. Még soha ilyen kegyetlenül üresek és némák nem voltak az esték számomra. Néha ott ültem óraszám a kályha előtt. Néztem bele a tüzbe szomorúan. Néha-néha fölugrottam és megtépáztam magam. Bolond vagy I Rohanj az asszonyodért, siess, mig nem késő 1 Hát igy akarod leélni az életet ! Sok keserű szemrehányás marcangolt akkor! Néha hangosan felka-Komáromi Lapok 3. oldal. a szociáldemokraták Bécsben az egész világ számára hozzáférhetővé tették a monarchia titkos levéltárait, — kiderült hogy Tisza István gróf határozottan ellenezte a Szerbiának küldött hadüzenetet és ilyenmódon teljesen hamis volt az a közkeletű megítélés, amelyben a világháborúban viselt szerepét részesítették. A napvilágra került okmányok alapján a szerző elmondja, hogyan akarta Tisza a szarajevói merénylet után, az utolsó pillanatban is megakadályozni a háborút. Legbensőbb meggyőződése ellenére azonban mégsem tudta ellenállását mindvégig fenntartani és kénytelen volt — a felelősség legteljesebb érzetében — csatlakozni a Szerbia elleni eljáráshoz. Tudvalevő, hogy Bécsben a külügyminisztériumban már junius végén felmerült a kérdés, vájjon a nagyszerb agitációval szemben, amely tervszerűen aknázta alá Ausztria-Magyarország nyugalmát, nem volna-e helyes a szarajevói merénylet alkalmából véglegesen leszámolni Szerbiával. Tisza ellenezte ezt az eljárást és írásos előterjesztést tett az uralkodónak, amelyben erélyessen állást foglalt Berchtold gróf ilyen szándékával szemben Jogi, erkölcsi, taktikai és politikai aggályokat hozott fel a császári és királyi diplomácia szándékaival szemben. Jogi felfogása szerint a szerb akciót megfelelő bizonyító anyaggal kell alátámasztani, erkölcsi és taktikai nézőpontja szerint arra kel! törekedni, hogy a monarchia számára kedvező kiindulási helyzetet biztosítsanak, politikai szempontból végül szükséges, hogy előbb Bulgária és Románia állásfoglalását tisztázzák. A Magyarország elleni szerb nacionalista uszítások lesújtó bizonyítékai, valamint a szarajevói vizsgálat eredményei hovatovább mindjobban meggyőzték Tis7a grófot a szerb kormány bűnösségéről, úgyhogy végül ő is feltétlenül szükségesnek látta a Szerbia elleni eljárást. Kezdetben azonban erkö’csi taktikai aggályai még erősbödtek, mig politikai ellenvetései változatlanok maradtak, Julius 8-án felterjesztést intézett az uralkodóhoz, amelyben a kö vetkezőket mondotta: „Meg kell adni Szerbiának a lehetőséget, hogy kikerülhesse a háborút diplomáciai vereség — mindenesetre súlyos vereség — utján és ha mégis há, borúra kerülne a sor, az egész világ szeme előtt be kell bizonyítani, hogy mi az igazságos önvédelem alapjan állunk Ha Szerbia ki nem elégítő vá laszt adna, vagy huzni-halasztani akarná cagtam. Magamat nevettem ki. Az együgyüségemet, az emberekben való hitemet, azt, hogy szomorú tudok lenni, mikor mások kacagnak, örülnek az életnek 1 Egy hóbaborult téli estén beállít hozzám a tanyára ez a Pista gyerek. Ez a fiatal boldog férj. Akkor persze még legény volt. Párisból jött haza Őszintén örültem, hogy valaki fölgyújtja a magányosságomat. A gyerek beszélni kezdett. Színházról, divatról, nyüzsgő, színes pénzszóró életről, de különösen nőkről. Még egy pár kalandját is elmondta nekem. Mint aféle boldog szertelen gyerek. Kiterítette előttem a csillogó, szép, lármás életet, hogy gyönyörködjem benne, mint valami érdekes mintájú finom selyem ben. Talán csak kedvet akart belém önteni az élethez ? Nem tudom, de felszegtem a fejemet és azt mondtam neki: Te, látom, boldog vagy, fiatal vagy, élsz nagyszerűen, vidáman, de én csak itt várom be a boldogságomat, mert rámhajnalodik az is, biztosan tudom ... Faggatni kezdett. Én tartottam, rejtettem magamban a szót, mint egy drága szent titkot. Még képes és kifecsegi ez a gyerek, hogy az én asszonyomat várom még most is őszbecsavarodó, fáradt fejjel, kihűlni készülő szívvel... Nem, nem szóltam a dolgot, akkor ultimátummal és az ultimátum határidejének letelte után nyomban az ellenségeskedésnek megkezdésével kellene válaszolni. Ebben az esetben egyrészt reánk kényszeritett háborúval volna dolgunk,... másrészt a háborús bűnösséget Szerbiára hárítanék; Szerbia avval vonná magára a háború veszélyét, hogy szarajevói borzalmas tett után is vonakodott a tisztességes szomszéd kötelezettségeit becsületesen teljesíteni. Az ilyen eljárás okvetlenül kedvező benyomást tenne a többi európai hatalomra és ezt a kedvező benyomást még fokozná az a nyilatkozat, hogy Szerbiát nem akarjuk sem megsemmisíteni, még kevésbbé annektálni.“ Julius 13 án érkezett Bécsbe a szarajevói vizsgálatról szóló jelentés. Julius 14 én Berchtold gróf beszélgetést folytatott Tiszával, amelynek folyamán, úgy látszik, sikerült Tisza hangulatát megváltóztatnia. Világos, hogy Tisza gróf azért revideálta eredeti álláspontját, mert a vizsgálat terhelő anyaga teljesen meggyőzte Szerbia bűnösségéről. Politikai aggályait avval oszlatták el, hogy utaltak Németország szövetségi hűségére és fenntartásnélküli támogatására.; Tisza igen nehéz szivvel tudta csak magát elhatározni arra, hogy a háborúért való felelősségben résztvegyen. Hogy a külső hajthatatlanság és keménység ellenére tulajdonKépen mi ment végbe lelkében, arról az unokahugához intézett kővetkező sorok adnak felvilágosítást: „Az én lelkemben minden háború nyomort, szenvedést és pusztítást jelent. Fájdalmasan érintenek az ovációk, amelyekben engem részesítenek, engem, aki még csak részt sem vehetek a harcban. Leikiismeretem nyugodt. Már nyakunkra tették a hurkot, amellyel kedvező időpontban megfojtottak volna minket, ha most nem vágjuk ketté. Nem tehettünk másképpen, de fáj nekem, hogy igy kellett cselekednünk,“ Ez nem háborús uszitónak a vallomása, de nem is egy pacifistáé. Ez egy nagy hazafi kategórikus imperatívusza. A komáromi JajttlIaioA.“ (Mit ir a komáromi „hajthatatlan“ magyarokról a „Nyitravármegye ? — A nagy megrökönyödés I — A terméketlen tagadás és a megértés politikája.) Sose tudhatja az ember, hogy hol beszélnek, hol Írnak róla? Sokszor a távol eső helyeken, lapokban is szóba kerülhet olyan valaki, aki még távolról se sejtheti, hogy kik is foglalkozhatnak vele és az ő ügyével. A napokban belepillantottunk a Nyitravármegye legújabb számába és ott nyomban a szemünkbe ötlött egy riport, amelyből szinte kikiabáit, hogy rólunk komáromiakról ir az ógyallai házkutatásokkal kapcsolatban és a komáromi magyarságot bár nehezen megközelíthető és hajthatatlannak tartja, mégis azt írja az itteni magyarságról, hogy hamar megrökönyödnek és megdöbbennek. No de hát lássuk magát a hajthatatlan komáromi magyarokról irt riportot. A Nyitravármegye cimü nyitrai lap legújabb száma ugyanis ezt írja: „Több komáromi és pozsonyi újság tette közzé a múlt héten Feszty Béla ógyallai földbirtokosnak, a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesületnek — volt miniszteri tanácsosnak — tiltakozó levelét a nála talált házkutatás ellen. Fesztynek tökéletesen igaza van, semmi alapja sem volt a házku atásnak, mi több, a nyomozó közegek vizsgálóbírói végzés nélkül hatoltak be hozzá, egyszerűen azért, mert Jankovich nála is járt. Hát hová is járt volna, ha nem szomszédaihoz? Aminthogy nem meglepő, hogy felsőelefánti tartózkodásakor a szomszédos Edelsheim-Gjuiai, Kochanovszky stb. családokat látogatta meg. Az elefánti és az ógyallai házkutatás közt azonban nagy különbség van. Elefánton ugyanis a nyitrai járási hivatal teljes joggal kutatott a saját kezdeményezésére, sőt ez kötelessége is volt, mert az elefánti lakót bűncselekmény miatt Hágában letartóztatták, tehát a nyitrai járási hivatal a perrend legszigorúbban értelmezett szabványai szerint járt el. Ógyallán viszont Jankovich puszta látogatásán kívül semmi ok sem volt arra, hogy Feszty Bélát pellengérre állítsák. Aki jobban van beavatva a komáromvidéhi magyar életbe, tudja azt is, hogy Feszty birizgálása meglehetősen nagy ügyetlenség is volt. Feszty Béla ugyanis személyi és családi vonatkozások révén újabban az aranyhid szerepét játszhatta a nehezen megközelíthető komáromi magyarság és a kormány között. Az érsekujvári és az ógyallai járási főnökök okos taktikája már már érlelte a gyümölcsöt, Feszty Béla a „terméketlen tagadást“ otthagyva, békülékeny és megértő munkát hirdetett, ami meglehetős megrökönyödést, mondhatni megdöbbenést keltett a „hajthatatlanoknál“, kik egymás között már mint „elveszettről" egy szót, csak mosolyogtam titokzatosan, némán. Valaki járhatott odakünn. Mintha lépések hallatszottak volna a havon. Kutyát nem tartottam. Nen féltem én senkitől. A gyerek felugrott és már szaladt is ki Még utánaszóltam: A puskát vidd magaddal. Ott lóg; az ajtó mellett jobbkéz felől I Csak aztán hördült fel belőlem az ijedt, dermedt kérdés, mikor már kint volt a gyerek: Hátha az én asszonyoml... De nem Ilyen Ítéletidőben 1 Az lehetetlen 1 A szél süvítve rázta az ablakot, mintha válaszolni akarna a kérdésemre. Már éppen megnyugodtam és én is kifelé készültem, hogy megnézzem, ki jár ott künn... ekkor eldördült a puskalövés, amely pontot tett az én boldogságom után, végleg. Egy aszszonyi sikoltást hallottam, ott álltam összeomolva magamba roskadva, mint egy tehetetlen, kifosztott báb. — A te asszonyod volt Gyuri bátyám Nem felelt. De ez a némaság volt az ő legszomorubb felelete. — Aztán hogy intéződött el az egész ? 1 — Az asszony meghalt. Alaposan eltalálta a gyerek. Persze sirva erősködött, hogy ő háromszor is kérdezte: ki az, de nem felelt neki, ebből gondolta, hogy rosszban jár. Volt dolgunk a hatóságokkal, törvénnyel. Tanúskodás, bizonyítás, a világ szeme elé kellett kivinnem ezt az én szegény kettétört boldogságomat. Megirigyelte tőlem a sors. Tudni kellett arról mindenkinek, dobra kellett ütni, mert ha nem vallók úgy, hogy az asszony hozzám akart jönni, akkor a gyerek nem egy évet, hanem jóval többet kap Fö! kellett hát áldoznom az én édes gyönyörű titkomat, hogy ezt a fiút megszabadítsam. Egy év múlva kikerült a fogságból. Nemsokára rá beleszeretett ebbe a kis asszonykába itt. Persze nekem kellett megint viaskodnom, beszélnem, sikraszállanom érte, mert bizony ez a puskalövés, meg az az egy év egy kicsit ráfröccsent a gyerek életére. Üde csilingelő női hang rontott ránk a sötétben. — Ejnye, hát az urak itt pusmognak, amikor menyasszonytánc van' Gyuri bácsi! Még nem is táncolt velem I Már fogta is a kezénél fogva Gyuri bácsit a kis fiatal, újdonsült asszony és húzta ki a sötétből, ki a fénybe, a boldogság fényére... menyasszonytáncot járni 1.. . Az előadások kezdetei Szombaton '/, és '/fi órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, '1,7 és 'Ifi órakor. Sz mbaton és vasárnap, január hó 30-án és 31-én ; I VÁROSI MOZI IHUSOBA | A kéjvágy Az előadások kezdetei Szombaton V,7 és '/fi órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, 7,7 és i/,9 órakor. Amerikai nagy társadalmi dráma. A főszerepben: Alden Mary és Huntley Gordon. Az 1926. évi január hó 30-án, szombaton este 9 órakor megtartandó előadás jövedelme a szlovenszkói hadirokkantak javara adatik. 1
