Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-26 / 76. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926. június 26. Meglepő olcsó árak I ELBERT divatáruházában Komárom, Koronabankkal szemben, a következő cikkekbery rs S* Divatcikkek: Firfl és női fehérnemű (elsőrendű gyártmányok). Francia Crépe de ohlne és selyem magánkötők. Szövött áru: Flór férfi soknl, sport angol harisnya. Amerikai női flór harisnya. Ko 15-22- 25. Gyermekflórzoknl és trikót. Fürdőző(strand)cikkek: K i o-«í.Trott,r Mmny Ko l05'~ Minőségáru: Varrott talpú szandál 20-tól 44 számig. Külön osztály: Sport és pedlgnád gyermekkocsik. — Vulkán fibre bőröndök. Nádor-u. 19. Nádor-u. 19. keresik a tudósok. Sokáig azt hitték, hogy ez a hely az India északnyugati határán levő Mahaban vidékén volt; Stein Aurél azonban már korábban ki­mutatta ennek a felfogásnak a tartha­tatlanságát. Arrion és más tekintélyes görög történetiró megállapították, hogy az a hegy, amelyen Aornos volt, mintegy 23 mérföld kerületű, a csúcsán bőven volt található viz és művelhető föld, melyen mintegy ezer ember gazdálkod­hatott. A görög Írók, akik nagyon jól ismerték a történetírói pontosság ér­tékét, nem tévedhettek abban, hogy Indus }e világhírű ókori erősségének területét egy olyan szűk és az érintett szempontoknak egyáltalán meg nem felelő helyre tegyék, mint Mahaban. Stein Aurél e meggyőződésből ki­indulva tovább kutatott és az utóbbi két hónap alatt Swat kormányzójának a segitségével beutazta a tartomány felső vidékeit, melyek bővelkednek ókori emlékekben. Okoskodása a kö­vetkező volt: Nagy Sándornak a Kabul­­folyótól északra vivott csatája után, melyben az indus fejedelmeket legyőzte s amely megelőzte a Pundsabba való benyomulását, a geográfiai viszonyok egybevetésével Bajaur és a Swat völgye felé kellett haladnia. Ezt a valószínű­séget nagymértékben megerősitette a Swat-folyó Torwall néven ismert ma­gaslatain talált nagyjelentőségű felfede­zés. Ezt az alpesi vidékei, mely egész a jégboritotta 19.000 láb magas csú­csokig emelkedik, európai ember Nagy Sándor kora óta még nem taposta. A sziklatemplomokon és a házakon lát­ható ősrégi faragványok csupa feltűnő emlékei a régi Gandhara-ból már is­mert görög-budhista dekorativ kultu rának. A Swat völgyében Torwal alatt Stein Aurél két ősrégi buddhista szent helyet talált, amelyeket öreg kínai zarándo kok említettek neki. Itt van az a kő, mely Buddha csodálatos lábnyomát őrizte meg, s amelyen egy ismeretlen, elveszett nyelven irt felirat látható. Itt van továbbá egy óriási sziklakő, ame lyen a kegyes zarándokok látni vélik Buddha száradó ruháinak csodálatos módon kőbe vésődött nyomait. Torwalltól Stein Aurél a Ghorband, Lana és Chakesa hegyláncokon az In­dus és a Swat folyam ágyai között ment tovább. Innét keletre egy maga­san fekvő, kisebb fensikra talált, mely messzire uralkodott az Indus ^hatalmas folyamágyán, s amely fölé egy magas sziklacsúcs emelkedik. A hegylánc mintegy két angol mérföldnyi körlet­ben sima fensikot alkot; ezt most ré­szint nyári legelőnek, részint primitiv mezőgazdasági célokra használják; ez az úgynevezett Szent Ember hegye. Stein Aurél meg van győződve, hogy ez az ottlakók által Pirsar-nak neve­­sett fensik azonos a görög források által leirt Aornos vidékével, mert a helyrajzi adatok a történelmi emlékek­kel úgyszólván pontosan egybeesnek. Nagy Sándor hódításának itt semmi­féle helyi emléke nem maradt. A ma­gas csúcs, mely a fensik fölött emel­kedik, most az Una nevet viseli. A tudós kutatónak semmi kétsége sincs aziránt, hogy Stein Aurél felfedezése helyes. Ez tűnik ki F. W. Thomas dr.-hoz, az indiai minisztérium tudós könyvtárosához Írott leveléből is, mely­ben egyébként igen értékes fiolológiai, régiségtani és történelmi felfedezések lehetőségéről tesz említést. F. W. Thomas dr. Stein Aurél fel­fedezéséről kiadott nyilatkozatá­ban megjegyzi, hogy annak az ő né­zete szerint is igen komoly alapja van A leirt vidék századok előtt félcivilizált és egymással örökös harcban álló tör­zseknek a területe volt, amelyet csak most tett hozzáférhetővé az angol íci­­vilizáció. Az a vidék, amelyhez a Swat tartomány is tartozik, egyformán ismert volt a görög történetirók és a kínai buddhista zarándokok előtt, akik Udyanának nevezték. Még régebben valószinüleg Odyana volt a neve. Északra van a már sokkal jobban is­mert Gandhara vidéktől, melyen a gö­rög ízlés befolyása igen erős volt s megállapítható, hogy Udyanában a ke­resztény korszak előtt már meglehető­sen magasfoku civilizáció élt. Udyana királyai és törzsfőnökei ismerték a harci elefántot s a kínai irók feljegyez­ték, hogy Udyana népe különösen a mágikus tudományokban tanúsított rendkívüli ügyességet. Thomas dr., aki maga is igen nagyhírű orientalista, nagy jelentőséget tulajdonit a Stein Aurél által felfedezett rövid szövegű Kharoshti feliratnak. Ha még több ilyen felirat előkerülne, úgy ez az indiai, mint a buddhista kultúra megismerése szempontjából nagyértékü volna. Az alig lehet kétséges, hogy a keresztény korszakot megelőző időkben Udyana­­nak saját külön nyelve volt, melynek tibeti zarándokok őristék meg halvány emlékeit, A nyelv maga azonban tel­jesen elveszett. Régészeti szempontból természetesen megbecsülhetetlen értéke volna, ha azt a lehetőségig újra re­konstruálni lehetne. Stein Aurél kutatásai még nem fe­jeződtek be s a tudományos világ, de a müveit nagyközönség is bizonyára nagy érdeklődéssel várja, hogy az el­temetett ókori kultúra legendás emlé keiből micsoda uj és tanulságos lele­teket fog ismét napfényre hozni a tudomány. MAGYAR SZÜLŐK magyar iskolába írassátok gyerme­keiteket I Komárom bünkrónikája. (Jó fogásokat csinált a komáromi rendőrség. — A felváltott 100 ko­ronás. — Az ellopott 80 ezer K.) Megint jó fogást csinált a komá­romi rendőrség. Két esetben csípte el a tettest. Lórencz Lajos kassai illetőségű, 29 éves egyén, két barátjával: Marcsek Józseffel, aki kassai és Pathó Rudolffal, aki dunamocsi illetőségű, Komáromba jöttek azzal a bevallott céllal, hogy a hadirokkantak javára szappant, levél­papírt stb.-it árusítanak. A be nem vallott céljuk azonban egészen más volt. Rendesen bementek hárman egy ki­sebb-korcsmába. Az egyik, a főko­lompos, Lórencz Lajos, kért egy po­hár sört és a pulton akarta meginni. Közben arra kérte a korcsmárost, vált­son föl neki egy 100 K-ást. A ven­déglős rendesen gyanútlanul kiolvasta a pultra a száz korona aprópénzt. A főkolompos erre buzgón kereste a tár­cájában a száz koronást. Ekkor a má­sik két társ hirtelen egy-egy pohár sört rendel és ezzel a szolgálatkész vendéglős figyelmét elterelik, Ezt az időt szokta felhasználni Lórencz Lajos és hirtelen zsebrevágja a 100 K ér­tékű aprópénzt és gyorsan elpárolog. Ilyen módon már több város ven­déglőseit végigsarcolták Persze a két társ a megillanni szokott Lórenczről eltagadják, hogy az nekik a hozzátar­tozójuk. Még ők is szidni szokták csupa látszatból, hogy micsoda cudar népség stb. Szóval Komáromban is folytatni akar­ták ezt a mesterséget. A Rákóczy-ut­­cában egy trafikban is megpróbálkoz­tak. A trafikban persze a két cimbora szivart kért hirtelen egyszerre. A csapda azonban itt nem sikerült. A trafikos nem tudott egy 100 koronást felvál­tani. Aztán betértek több Kossuth-téri korcsmába, de sehol se sikerült a trükk. Végre özv. Weisz Jakabné korcs­májába mentek be. Itt a korcsmárosné készséggel rakta elő az aprópénzt és Lórencznek sikerült a 100 K értékű aprópénzzel megilianni. özv, Weisz Jakabné feljelentette az esetet a rendőrségnél, ahonnét Vrska József detektívet küldték ki a tettesek kinyomozására. Vrska detektivnek sikerült a tette­seket elfogni az Emke szállodában, ahová a három cinkostárs szállva volt. Bekísérte őket a rendőrségre, ahol be­vallottak mindent. Elmondták, hogy a többi városokban pompásan ment min­den, itt Komáromban azonban rajta­vesztettek. Szerencse, hogy a rendőr­ség elcsípte őket, mert képzeljük el, hogy védtelen nőkkel szemben mennyi gazságot elkövethettek volna. Itt Komáromban egy katona barát­juk is velük volt, aki itt katonáskodik. Az elcsípett szélhámosokat átkisérték az ügyészséghez. A másik eset a Rákóczi Ferenc ut­cában Trumacsek János pékmesternél történt, aki feljelentést tett a rendőr­ségen, hogy 7360 K készpénze és egy 75 ezer koronás betétkönyve eltűnt. A rendőrség bűnügyi osztályának detek­­tivjei nyomban megkezdték a nyomo­zást. A gyanú Pisoják Istvánra a kár­vallott pékmester inasára hárult, aki azonban konokul tagadott. Erre ház­kutatást tartottak és egy elhagyott ár­nyékszékben elrejtve^ megtalálták a pénztárcában a 7360 K-t és a takarék­­könyvet. A vádlott a bűnjelek felmutatására bevallott mindent. A gazdája folyton dicsekedett, hogy milyen gazdag és hogy az ágyban rejtegeti a pénzt. Ez a dicsekvés csábította a bűnre. Éjszaka, amikor a gazdája aludt, kilopta az ágyból a pénzt és a takarékkönyvet. Átkisérték az ügyészségre. Ml Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. p&usal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr, — RE2üCHA LAJOS dr. igazgató. Őnagysága nyári kosztümöt akar. Mire való az ünnepi ebéd hétköznapon — kedves családi idill, amely ebéddel kezdődik, háborúsággal folytatódik s az asszony győzelmével végződik. Feleség: Jól laktál, kis öreg ? Férj: Agyonettem magamat. — Mit szólsz ahhoz a töltött bá­rányhoz ? — Isteni volt I — Hát a saláta ? Meg a rizskoch ? — Minden felséges volt. De miért, hogy ép egy közönséges csütörtöki napot aranyozott be ez a fejedelmi menü ? Mi jött hozzád ? — Mi jött volna ? Minden nap egy­forma és ha már ilyen szürke, küzdel­mes életet élünk, legalább együnk jól. Valami hadd legyen a mi életünkben is. Úgy sincs semmi. Más asszony mennyit költ magára 1 . .. Én nulla va­gyok .. . Csak a háztartással törődöm. Láttam a Mariska tavaszi garoerobejat. Szenzációs 1 . . . Álmos vagy kis öre­gem ? Várj még . . . Két selyemruhát, köpenyt varratott, kosztümöt. .. Hal­lod, kis öreg? — Hallom. Mit akarsz ebből ki­hozni ? — Mit akarnék ? Semmit. Én egy szerény, egyszerű nő vagyok, megelég­­szem a tavalyi ruhámmal. — Inkább mondd; hogy ruháiddall Rengeteget csináltattál tavaly. — Tulzasz, kis öreg. Két ruha egy szezonban. Mi az ? — Tudtommal egy évben négy sze­zon van és eszerint nyolc ruhát csinál­tattál. Remélem az idén csend lesz? — Csend?... Mikor lármázok én? Van nekem egy szavam a te akara­toddal szemben ? Mi vagyok én ? Egy rabszolga. És mit tehetek én arról, hogy a nő, ha nem is akar életének minden percében a tetszésre gondolni, szerkezeti konstrukciói miatt még is kénytelen vele. Elvégre, a nő csak a természet szent céljait szolgálja. — Micsoda szent célokat? — Nézd, kis öreg, az élet tulajdon­képen egy bonyolult, lármás, nagy­szerű világ, tele tudománnyal, kultúrá­val, művészettel, divattal, iparral, ke­reskedelemmel. — És mi közöd neked mindehhez ? — Mi közöm ?1. .. A koponyám nem töltött báránnyal és főzőkanállal van kibélelve, hanem gondolatokkal. Én egy gondolkodó lény vagyok. — Veszem észre. Csak azt szeret­ném tudni, hova fognak kivezetni ezek a gondolatok? — Hova fognak ? . .. Sehova. Az ember csak beszél, értelmesen okosan. Tehát a mozgalmas, nagyszerű életből, a férfi kiszakította magának : a tudo­mányt, a kultúrát, az ipart a kereske­delmet és a politikát s a nőnek meg­hagyta a művészetet és a divatot. A férj az aszialra csap: — Tudtam ! Itthon vagyunk 1 — Csak csendesen, kis öreg ! Mi­nek ez az izgalom ? Hát mi vagyok én, közönséges útonálló, ki se szól, se beszél, csak neked ront : pénzt vagy életet ? Mucus, hát ezt érdem­iem én ? Férj kivörösödött arccal, dühösen az asztalt veri: — Nem ülök fel semmiféle smon­­cáknak I Egy gombostű nemsok, any­­nyit nem kapsz az idén! Én tízesz­tendős ruhákban, három éves cipőkben járok és neked szünetlenül kell valami. A nő olyan, mint a sáska I Rettenetes! Nem látod azt a szörnyű harcot, amit a megélhetésért folytatok? — Csak azt látom, kis öreg, hogy tőnkre teszed magadat az oktalan dü­höddel. Hát ki beszél itt én rólam ? Én csak a Mariska garderebjáról cse­vegtem, Hogy láttam. Nagyszerű, fe­nomenális 1 Négy uj kalap vár reá, há­■ rom pár uj cipő, uj napernyő, keztyük, ujdivatú óra, rövid aranylánccal, a kar óra már nem divat. Csak erről be- 5 székem és te nekem állsz, kiabálsz j reám, szidsz, megszégyenítsz a hallga­tózó szobaleány előtt. Én az önfelál­dozó ... És őnagysága sírva borul le az asz­talra. A férj zavarodottan hallgat. Szi­varozik. Az asszony sir . . . Zokog . .. A férj : — Na cica, mire való ez ? . .. Ne sírj 1,.. Bocsáss meg . .. Azt hittem, hogy te is olyan sáska vagy, mint a többi asszony . . . Cica 1 . . . De cica csak sir. — Na, ne sírj: Veszek neked egy ujdivatu órát, a tied úgy is régi. Ne állj mindenben hátul Mariska mögött... Az asszony még jobban sir. — Mindenben mögötte állok! Mín­­. den asszony között az utolsó vagyok... f A férj az asztaha csap : — Nem akarom, hogy az utolsó légy! Az én feleségem ne legyen az utolsó 1 Ki az a Mariska, Mi az a Ma­riska, hogy mindent eibir az ura ? A te urad is el fog birni. Te is kapsz uj ruhát, cipőt, kalapokat, napernyőt, mindent ! Ki vagy te ? Az én felesé­gem 1 Hát ne sírj 1 De cica még sir. Tudja, hogy nem lehet még abbahagyni. Nem lehet olyan olcsón adni. És amig lehajtott fejjel sir, már azon gondoskodik, hogy mi­lyen fegyverekkel fogja meg vívni az őszi csatáját? A nyárival már elké­szült. Rendben van . . . Mehet . . . Poprádi vadászkiállitás A poprádi Kárpátmuzeum újonnan hozzáépített hatalmas és impozáns két termében serényen folynnk az előké­születek a vadászkiállitásra. Naponta tömegesen érkeznek be felbecsülhetet­len értékű tárgyak különböző vidékek­ről. Ládák halmaza tölti meg a terme-

Next

/
Thumbnails
Contents