Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-26 / 76. szám
1926 június 26. Komáromi Lapok 3. oldal. Előadások kezdett Előadások kezdete most komoly, szomorú kötelességet teljesítenek. hétköznap este 7 üi 9 íratni TISZTI PAVILLON vasár- is ünnepnap 3,5,7 ÉS 9 Ó. 307 Szombat és vasárnap, junius 26. és 27-én Nagyszabású modern filmregény 6 felvonásban. Fősz.: Eszterházy Ágnes v. grófnő és Harry Liedike. lom legkülönbözőbb rétegei képviselve vannak: igen sok pap, államhivatalnok, megyei és városi tisztviselő, orvos, kereskedő, stb. szerepel közöttük. Az igazságügyminiszter egyébként elrendelte, hogy mindazok az állami és megyei, valamint községi tisztviselők, valamint lelkészek ellen — legyenek azok protestánsok, vagy katolikusok — fegyelmi, illetve bűnvádi eljárást indítsanak. A jobboldali lapok, főleg a Temps és a Journal des Debats, élesen elítélik a manifesztumoí s rámutatnak arra, hogy az autonomisták az elzászi népnek csak egy csekély töredékét képezik. A Temps azonban az objektivitás kedvéért ennek ellenére kénytelen elismerni, hogy igenis súlyos hibák történtek Elzászban a kormányzat részéről, tulhirtelen s átmenet nélkül volt a francia államba való visszatérést követő asszimilációs poülika. A Figaro vezércikkében mindenekelőtt azt követeli, hogy mindenekelőtt azokat az okokat szüntessék meg, amelyek miatt elégedetlenek az elzásziak, s nem szabad, hogy más képp bánjanak velők, mint a többi állampolgárokkal. A francia lapok nagy része közli az elszászi lapok állásfoglalását a manifesztummal és az azt követő megtorló intézkedésekkel kapcsolatban. Az elzászi németnyelvű katolikus lapok eszerint a kormány eljárását hibáztatják, mert mig a katolikus autonómistákkal szemben kíméletlenül lép fel, addig a kommunistákkal szemben, akik pedig , a Franciaországtól való teljes elszakadást propagálják, semmiféle megtorlást sem alkalmaztak. Az árvíz veszedelme bár a laikusok szemében igen fenyegeti Komáromot, még távol áll tőlünk. 1921 -22 ben sokkal nagyobb árviz kerülgette városunkat és mégis megmenekültünk a veszedelemtől. Akkor például az Erzsébet sziget kis-dunai töltését, amely egy méterrel magasabb a nagydunai töltésnél, pár ujjnyF híján elnyelte az árviz, most pedig még egy méter kiáll a szennyes áradatból. Az Erzsébet sziget nagydunai töltésén már magasan áll a viz és szabadon hömpölyög a szigetbe az áradat. A szigetet természetesen egészen elöntötte a viz, ami felbecsülhetetlen kárt okoz a veteményekben. A földszintes házakból a lakók még idejében kiköltöztek. Az emeletes házak lakói pedig felhurcolkodtak az emeletre és csónakokon közlekednek a külvilággal. Az Erzsébet sziget valóságos kis Velence benyomását kelti, természetesen az igazi Velencének szomorúbb kiadásá ban. A szigeti utakon, úgy a fő, mint az összes mellékutakon minden akadály nélkül siklanak tovább a csónakok. A Kisduna összes csónakjai átvándoroltak a töltésen keresztül a szigetbe és az eddig csak szórakozást nyújtó ladikok A sziget melletti téli kikötő felső elzáró gátját a sziget és a part között már régen átlépte az áradat. Kezdetben mint széles zuhatag omlott a Nagyduna vize az elzárt Kisdunába. Most már azonban a zuhatag megszűnt, mert a Kis- és Nagyduna vizszintje már egyenlő és az elzáró gát fölött már magasan hömpölyög a szennyes áradat. A komáromi Sport Egylet épületét és tennisz pályáját is hasonló sors érte. Másfélméteres víz hömpölyög a tennisz pályán és a hatalmas épület földszintjén. Azok a bátor fürdőzők, akiknek a hátuk nem borsódzik a 12°-os vízben, csütörtökön, amikor Isten áldott napja kisütött, nemcsak a Kisdunában íürödtek meg, hanem a sport egylet tagjai végig uszták a tennisz pályát is és a földszinti nagyteremben, derékig érő vízben ping-pongoztak. A Nagyduna és a Vágduna ártereit már természetesen hetekkel előbb elöntötte az áradat és az árterek szénatermésének már régen vége, épen úgy, mint a Komárom város Apályi szigeti szénatermésének is vége. A viz a lekaszált szénát elsöpörte. Különösen hatalmas víztükör tárul a szemlélő elé a Vágdunán, amelynek ártere már másfélméter hiján szennyes áradattal telt. A vágdunai vashid város felőli feljárójánál, lent a völgyben levő régi vámház falát nyaldossa az árviz. Ha a víz emelkedni fog, a vámház lakóinak ki kell menekülniük. Természetesen a régi sáncárkokban is sok a viz. A viz mindenesetre emelkedni fog még, mert a kulmináció nem ért ide. Pozsonyból már ugyan apadást jelentenek, de hiszen folyton esik az eső és ki tudja, hogy nyomban nem következik-e be a viz emelkedése. Az időjárás rettenetesen abnormális. Alig van napsütéses idő, állandóan beborul és sürü időközökben esik. A megduzzadt folyók töltései mellett már fakadozik a viz. A sok esőzés miatt az alacsonyfekvésü földek viz alatt vannak. Ezeken a földeken a termést a viz tönkretette. A magas fekvésű földek termése azonban nagyon szép. Annyi bizonyos, hogy a folytonos esőzések az aratás kezdetét kitolelzárását és a kereskedés beszüntetését. Bár Zrínyi Miklós nagyon jól tudta, hogy a császár keze vagyon a dologban, a széipál írásokkal nem sokat törődött. Tudta, hogy nagy cselekedetek nagy irigységet keltenek s hogy minden szabad annak, akitől minden kitelik. Viszontag tudta azt is, hogy országos érdektől lévén szó, a magyar országgyűlés nem engedi őt törvényadta jogától megfosztani. így hát semmiféle követelésnek nem engedett. Az udvari kamara rendeletére Zrínyinek egyik marhaszállitmányát a tengeren lefoglalták. Mivel az Adria e részén a jurisdiclio Velence államé volt, természetesen Velence is tiltakozott a lefoglalás ellen s Zrínyinek hadihajókat bocsátott rendelkezésére s azontúl ezek hisérték a marhaszállitó bárkákat. Az kamara erre meghagyta, hogy szárazföldön akadályozzák meg a marhahajtást. Ez az intézkedés is balul ütött ki, mert Zrinyi saját lovasságával kísértette a marhát Légrádtól a tengerig. Az 1643. évben a császár velencei követe: Rabatta gróf értesítette a titkos tanácsot, hogy Zrinyi szerződést kötött a kanizsai basával és néhány velencei kereskedővel Bucchariban való nagy raktárak alapítására és marhakereske désre Rabatta azt ajánlotta, hogy Bécsbe kell idézni a két Zrínyit s bármi áron rávenni, hogy Buccharit a gráci kamarának átengedjék. Ez esetben a kikötőt hamarosan tönkre lehet tenni s őfelségének nem lesz több kára Mivel a Zrínyiek kereskedését egy franciskánus és egy ágostonrendi barát vezeti, ezeket a pápai nuncius segítségével kolostorba kell záratni. Az itt megnevezett franciskánus barát Francesco Cos mi volt, korának egyik legügyesebb embere, aki a velencei kollégiumban is megjelent 8 ott tiltakozott Zrinyi marháinak Őfelsége hí jói részéről történt lefoglalása ellen. Velence erre Nortia gróftól, a császár követétől kért felvilágosítást s bécsi követének is meghagyta, hogy tiltakozzék a marhák konfiskáiása ellen. A velencei császári követ azt is jelenti, hogy a Zrínyiek most is négyezer ökör szállítása dolgában egyezkednek. Háromszáz ökröt pedig most visznek Velencébe s ennek védelmére az állam három hadihajót és egy gályát küldött Bucchariba! Ez — Írják a titkos tanácsosok — már fölségsértés, vagy a közbáke megrontásának a bűne 1 A Zrínyiekkel szemben tehát keményebb eszközökhöz kell nyúlni. Az udvari kamara és a titkos tanácsosok sürgetésére azután őfelsége General-Proklamát bocsátott ki, mely Zrinyi Miklóst rebellisnek tünteti fel s azzal fenyegeti, hogy Csáktornyára német katonaságot vetnek s Zrinyi hajóit a kikötővel együtt konfiskálják. Zrinyi erős, férfias lelkét nem nagyon bántották a bécsi kormányszékek eddig kiadott írásai, de a „proclama“ már becsületében gázolt. Ezt már nem hagyhatta szó nélkül. Tehát utrakelt, hogy Bécsben maga adja elő őfelségének a rajta esett sérelmeket. Ő — mondá itt Zrinyi — csak azt cselekszi, amit elődei cselekedtek. Ha ő Buccharin át Velence felé irányuló marha- és fa kereskedését beszüntetné, hazája és a hazai törvények elfen cselekedne s fivérével együtt szegény emberekké lennénekl Hiszen honnét vennék a pénzt a seregtartáshoz és a hadviseléshez, ha nem kereskednének. Ő a saját költségén három lovasezredet állított fel s három hadjáratban személyesen küzdött velük őfelsége érdekében. Légrádon állandóan kétszáz, Muraközben pedig ötszáz lovast tart a saját költségén. Csáktornya fentaríása és védelme 30 ezer forintjába kerül Mindezt kereskedés nélkül előteremteni lehetetlen. Á marhahajtókat — folytatta Zrinyi — nem a báni katonasággal, hanem a maga fizette vitézéivé kisérteti. Francesco Cosmi-nak, az ő alkalmazottjának semmi bűne nincsen. Kolostorba nem zárhatják, mert ő (Zrinyi) beneficiumot adott neki (ad instar abbatiae). Ami a személye ellen kiadott proclama-t illeti, az az ő (Zrinyi) becsületét és reputatióját sérti. Jobb lesz rá nézve, ha magánéletbe vonul, mintsem hogy mint bánnak, hü szolgálatai fejében ilyen mortificatiot kelljen folyton szenvednie. A proclama okozta, hogy most az egész királyság azt hiszi, hogy ő rebellis, s hogy őfelsége az ő gonosztettei miatt akarja kikötőjét és hajóit konfiskáini. Ebben az infámiában ő nem akar maradni, tehát követeli a proclama visszavonását. Ami a marhahajtást illeti, ennek megoldására Zrinyi azt az ajánlatot tette, hogy a Carlo Miglio-féle marha appaldót ruházzák ő reá. ö kát pótolja Migliót, megfizeti a grazi kamarának a kikötött bért, megfizeti a magyar harmincadot, és a vámokat is. így az ő tőzsérkedése mind Magyarországra, mind az örökös tartományokra hasznosabb lesz, mint az idegen Carlo Miglioé! Zrínyinek ezt az ajánlatát nem fogadták el Bécsben. Talán ő maga sem remélte, hogy az appaldót, vagyis a marhahajtás kizárólagos jogát reá bízzák. Hiszen a Habsburgok háromszázados uralma alatt a magyarországi marhakereskedés kizárólagos jogát appaldó és monopólium alakjában mindig idegeneknek adták. Soha abban magyar embernek részt nem adtak. S az idegenek érdekében a magyarokat törvényadta joguktól: a szabad kereskedéstől is megfosztották. Hogy három századon át ily módon milyen rengeteg összeget vontak el a magyar kincstártól, azt ma már kiszámítani sem lehet. Zrinyi Miklós minden eredmény nélkül távozván Bécsből, otthon folytatta eddigi kereskedését, vagyis marhát és hajóépitésre való fát szállított a velenceiek számára, tengerparti erdeiből. Az 1650 nov. 21 én Piccolomini, Colorado, Slavata és még kilenc tanácsos azt jelentette őfelségének, hogy a Zrínyiek ez év kedvező hónapjaiban több mint tizenkétezer ökröt szállítottak Velencébe s Vegiia-sziget fenyérein, avagy füvelő helyein most ják legalább is 1—2 hélre. Az aratás kezdetének megszokott ideje, Péter Pál már itt van, de az aratás megkezdéséről még csak beszélni se lehet. Hagy Sándor Híres HA. — Stein Aurél felfedezése. — Rendkívül érdekes felfedezés hire érkezett Simlából. Stein Aurél, a magyar származású világhírű orientalista, aki az indiai kormány támogatásával Swat tartomány (Észak-India) felső vidékén régészeti és földrajzi kutatásokat végez, meggyőződése szerint megtalálta az a helyet, ahol az ókor egyik legnagyobb hadvezérének és uralkodójának, macedóniai Nagy Sándornak hires sziklavára, Aornos állott. Ezt a le. gendás várat, mely valamikor messzire uralkodott az Indus völgyén és biztosította Nagy Sándor hatalmát India meghódított részei fölött, már régóta is 4—4 ezer marhájuk vár elszállításra. Meg kell ezt akadályozni, — írják a fentebbiek, — mert Magyarország miatt nem mehet tönkre őfelsége többi tartománya. Tudóit dolog, hogy Zrinyi Miklós és Péter ez időben megosztoztak a családi birtokon. Péter kapta a tengerparti birtokokat a kikötőkkel. így tehát most már ő volt a felelős a bucchari kikötőben folytatott kereskedésről. Zrinyi Péter vallomása szerint ez a kereskedés évi 150 ezer forintnyi hasznot hajtott. Mivel Zrinyi Péter sem volt hajlandó a kereskedést abbahagyni, őfelsége udvari kamarája azt ajánlotta, hogy a két Zrínyit fel kell szólítani a kikötő elzárására s ha nem teszik meg, meg keli őket fosztani állásuktól. Mivel pedig Zrinyi Péter kedvéért a velencei állam kijelenti, hogy fegyverrel is kész megvédeni Bucchari kikötőjének szabadságát s mivel most is hat hadihajót küldött Bucchariba, hogy a négy ökörszállitó bárkát kisérjék s négy fegyveres hajót tart Porto Ré mellett, világos, hogy Zrinyi Péter fölségsértést követett el. Ezért katonai rangjától azonnal meg kell őt fosztani s börtönbe záratván őt, a pört meg kell ellene indítani 1 Ha mindez Lipót császár alatt történik, szegény Zrinyi Péter már jóval előbb börtönbe került volna, azért, mert kereskedni merészelt. Ferdinánd király azonban más ember volt s igy az udvari kamara böics ajánlatát nem is fogadta el . . Dióhéjba foglalva elmondtunk itt egyetmast Zrínyi Miklós tözsérkedéséről. Bár az iratok egész tömege foglalkozik ez/el, Zrínyi életirői figyelmen kívül h<gyták. Pedig nagyon is érdemes e megfakult írásokkal bővebben is foglalkozni; mert Zrinyi Miklós dicső alakját ragyogó fényben mutatják be s tündöklő erényei, bátorsága, magyarsága nem egyszer megkapó erővel szólalnak hozzánk az iratokból. Hogy nemzetgazdasági szempontból is becses anyaggal szolgálnak, felesleges hangoztatnunk. Asszonyainkhoz! Szeretteink, gyermekeink és a gondterhes férj ápolástokra van utalva. Legnagyobb szerete • tűket nyeritek el, ha szükség esetén azonnal és mindig segíteni tudtok. Ezt megkönnyíti egy üveg valódi A L P A MENTHOL -SÓSBOB SZESZ Egy üveg ára 5.50 Kö. Mindenütt kapható. Ez egy brochurába van csomagolva, melyen a használati utasítás olvasható. Minthogy sokszor este, vagy i vasárnap van rá szükség, — I mikor minden zárva van — ezért ~ vásárolja meg azonnal, hogy szükség esetén kéznél legyen. 488—II I
