Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-19 / 73. szám

6. oldal, Komáromi Lapok 1926. júnina 19. Meglepő olcsó áraki ELBERT divatáruházában Komárom, Koronabankkal szemben, a következő cikkekben’ Divatcikkek: Férfi és nőt fehérnemű (elsőrendű gyártmányok). Francia Crépe de chine és selyem magánkötök. Szövött áru: Flór férfi sokní, sport angol harisnya. Amerikai női flór harisnya. Kc 15-22 25. Gyermek flórzokni és trikót. FürdözöCWIcikkek: %£££ 5; Sa*""’ Kc l05'-’ Minőségáru: Varrott talpú szandál 20-tól 44 számig, Külön osztály: Sport és pedignád gyermekkocsik. — Vulkán fibre bőröndök. Nádor-u. 19. ÄÄ Nádor-u. 19. vezető emberei, amig elérték hogy, a versenyzők városukban startolhat­nak. Esterházy Ferenc gróf áldozat­­készségén kívül Sárvári Sándor dr. a TAC elnöke és Mihályi Géza szol?abíró érdemel külön elismerést. A közönség ama gondolattal távozott az uszoda szépfekvéső néíőteréről, ha minden város így felkarolná a sporttörekvéseket, akkor a magyar sport fejlődésében megerősödhetne annyira, hogy eredményekben el­hagyná a külföldet is. Beszélő szemek. Irta: Risnyovszky Endre. Csodaszép holdvilágos este volt. A természet csendesen, hangtalanul haj­totta álomra szemét. Csak néha-néha suhant át a fák levelei között egy tova suhanó gyenge levegőáramlat. Ketten ültünk a kis park fái alatt egy fehérre meszelt kerti pádon. Barátnőm és én. Tulajdonképen vendég voltam náluk. Reggel érkeztem hozzájuk, hogy vakációmból egy-két napot náluk tölt sek és egy kissé felvidítsam melanchó iikus barátnőmet. Már jó ideje, hogy a vacsora elköl­tése után félrevonultunk ide a szabadba, hogy egyedül lehessünk gondolataink kai, hallgassuk leányaziveinkkel a fa­levelek suttogását, egypá-ját hivó ma­dár szerelmes énekét, nézni a hold mosolygós ábrázatába, amint hamis szemeivel ránk tekint, mintha azt mon­daná, hogy tudom, mi hozott titeket Ki a szabidba, tudom, hogy milyen gon­dolatok rajzanak a bubifrizurás kis ko­ponyák mögöst. Tikkadían meleg este volt, amely raegfeküd'e az ember idegszálait, rá­nehezült az agyra és mindenféle bo­londos, szentimentális érzéseket váltott ki az emberek szivéből. Ránéztem hall­gatagon ülő barátnőmre, aki lehajtott -fejjel ült és nézte a mellettünk kígyózó utat. A hold rásütött szép fejére, mint­egy aranykoronát fonva feje körül. Az arc sötétben maradt, de így is kivehető volt az arc szabályossága, klasszikus szépsége. Ahogy igy elnéztem, nagyhi­telen eszembe jutott, hogy barátnőm még nemrégen boldog, mindenkitől iri­gyelt menyasszony volt. Nem is csoda, hisz az egész környéken nem volt szebb, gazdagabb leány őnálánál. Egy szegény, de rendkívül csinos gépészmérnök volt a vőlegénye, de nem tudni mi okból, a partié hirtelen széjjel ment. Izgatta fantáziámat, hogy mi volt a tulajdonképeni ok, amely ezen két sze­rető szív széjjelszakadását idézte elő. Bántotta továbbá önérzetemet, hogy ba­rátnőm milyen ridegen elzárkózik elő­lem, ahelyett, hogy könnyítene lelkiig méretén, kitárná előttem szivét. Feléje fordultam hirtelen és megszólítottam. — Aranka, igazán nem szép tőled, hogy olyan bizalmatlan vagy velem, — legjobb barátnőddel szemben. Tudom, hogy szenvedsz, hogy testeddel itt ülsz mellettem, de gondolataid máshol ka­landoznak. Könnyits magadon, mondd el, ami fáj neked és én megpróbállak vigasztalni, hátha sikerül nekem. Felém fordította fejét. Arcán valami gunyoros mosoly ült, — Tudom, hogy mire célzol. Te is, mint annyian — meg akarod tudni, hogy mi volt a tulajdonképeni ok, amely minket, már mint engem és vőlegénye­met — széjjel választott. Mindezideig sikerült is ezt a nagy titkot (és itt hir­telen elnevette magát) megőriznem, de máma, ezen az estén, úgy érzem, hogy ki kell rukkolnom titkommal. Hátha olyan nagyon kiváncsi vagy, akkor el­mondom. Te bizonyára valami alapos inditó okot gyanítasz, amely már ilyen alkal­makkor elő szokta adni magát. Mond­juk, hogy a menyasszony észrevette, hogy vőlegényének egy korábbi kaland­jából gyermeke származik, hogy csapó dár stb... Vagy a vőlegény észrevette, hogy menyasszonya szájában a vakítóan fehér és egészséges fogak nem a sa­játjai, hanem himisak stb. Ugye igazam van? Kijelentem, hogy az én esetemben nem játszanak szerepet ilyen „súlyos esetek“, hogy annyira csekély jelentő­ségű a közöttünk előadódott váló-ok, hogy mindezideig nem mertem senki j nek sem elmondani, meri szégyeltera j volna magamat. Rövid (eszek. Ide hallgass. Közelebb húzódott hozzám és meg- j fogta az egyik kezemet. Aztán mély lé- j legzelet vett és elkezdett mesélni. Ugyanilyen nyomasztó este volt. A teli hold ott pompázott a csillagos égen, a szellő szerelmesen cäöfeolta arcainkat, a nagy hőség lázba hozta vérünket, tombolt bennünk a vágy. És ezekbe a j szerelmes természeti jelenségekbe nagy- I szerűen illeszkedett bele a mi szerel­mes egyéniségünk. Mentünk szótlanul egymás mellett és nem szóltunk egy­máshoz egy szót sem. De annál többet éreztünk. Már jó ideje, hogy a meny­asszonya voltam, de mindezideig még soha meg nem engedtem csókolni ma gamat. Pedig sokszor milyen nehezemre esett. Mikor éreztem a szeretett férfi közelségét, a belőle kiáradó erőt, férfi­asságot, láttam könyörgő szemeit, láz­ban égő aicát... én is úgy remegtem a vágytól, vágytam a csókja után, amely­ben két ajk és két szív csókolódzik .. de mégis erős voltam és nem engedtem magam megcsókolni. Egyszer olvastam, hogy csak ott tartós igazán a szerelem, ahol a nö erős és nem omlik mindjárt a férfi karjai közé és akkor engedi ma­gát megcsókolni, mikor a férfi akarja. Hagy szenvedjenek mindaketten. Evvel a nő azt éri el, hogy a férfi előtt bi­zonyos tekintélyt, megbecsülést szerez magának, a férfi előtt mindig uj marad, vágyik az első, vagy ritkán kapott csók­ért és nem unja meg azokat. Ezt akar­tam elérni én is és el is értem — csu­pán csak azért, hogy minél jobban szeressen. Szótlanul haladtunk egymás mellett. De én azon az estén éreztem, hogy máma kell, hogy valami történjék kö­zöttünk. Tudtam, hogy a szeretett férfi egy gyöngéd szavára megtörik ellent* állásom és tettetett, magamra erőszakolt közönyöm és odaborulok széles mellére, hogy ajkaink összeforrjanak az első igazi csókban. Kiértünk egy szép, fákkal körülvett tisztásra. A hold ott incselkedett az égen, bevilágítva az egész tájat. Meg­álltunk. Észre sem vettem, mikor és hogyan fogta meg a kezemet, aztán csak azt éreztem, hogy mindig köze­lebb és közelebb von magához, láttam csillogó szemeit, éreztem Fonó lehelle­tét, amint arcomba csapódott... aztán karja derekamra fonódott.., még meg­kíséreltem egy gyönge ellentáilást.... nem ... nem ... és megtöi!én£az első csők. Aztán hazamentünk. Feltűnt nekem vőlegényem szótlansága, amelyet úgy igyekeztem megmagyarázni, hogy való­színűleg még mindig az első csók ha­tása alatt áll, a varázslat fogva tartja nyelvét. Elbúcsúztunk. Harmadnapra egy levelei kaptam tőle. Mit sem sejtve felbontottam. A levél­ben ez állott: Kedves Aranka! Az életben vannak olyan jelentékeny­nek látszó dolgok, melyeket hí meg­­f.gyelünk és azokból leszűrjük a való­ságot, úgy furcsa következtetésre jutunk. Nem akarom idejét igénybe venni, azért rövid leszek. Emlékszik arra az estére, mikor elő­ször tartottam karjaim között? Azt hi­szem, hogy igen. Erről akarok egyné­hány szót mondani és egy pillanatra felidézni önben a múltnak emlékeit. Síerelten önt, mint még senkit úgy ezen a világon. Elképzelheti, mennyire ' vágytam az első csókja után, amelyet maga mindig oly ügyesen kikerült. Azon az estén végre megtörtént. Kar jaim körött tartottam a nékem legdrá­gább lényt, hogy ajkára csókdijam az első férfi csókomat, amely elválasztha­tatlanul egybefüzőtt volna bennünket. Bennem tombolt a vágy .... Éreztem mint remegtek tagjaim, mint száguldo­zik a vér ereiben.. .csókoltam magát, azt hiszem sokáig tartottam és mikor ilyen szerelemittasan egy pillanatra ma­gára íekintettem, hit akkor ... igen ak­kor azt láttam hogy maga nyitott szem.' \ mel az égre néz, úgy látszik a csilla­gokat számlálva. Lehetetlennek tartom, hogyha Ön en­gem olyan vonzalommal szeretett volna, £ mint aminővel én viseltettem ön iránt, ? hogy ez akkor megtörténhetett volna, ( Vagy önben, mintegy magamfajta élő- jj lényben nem tombolnak a vsgyak, nem j hozza lázba, remegésbe a férfi közel-1 sége, nem tudja átérezni, mérlegeim \ ezen szent pillanat fenségességét? Ön \ nem szeretett soha engem. Mert ha I szeretett volna, akkor — lehetetlenség- | nek tartom, hogy maga ebben a hely- jj zetben nyitva tudja tartani a szemeit, j Minden normálisan érző ember — mint- \ egy meghajolva a természet törvénye j előtt — kell, hogy lezárt szemekkel él- ; vezze át ezen pillanat nagyszerűségét, j Mivelhogy én csak olyan feleseget i akarok, aki legalább is olyan mértek- } kel szeressen, mint ahogyan én fogom • szeretni őt és mivelhogy ezen magasz- \ tos érzést önben nem találtam meg. t kénytelen vagyok más életpár után i nézni Isten önnel! Eddig és imigyen szólt a levél. Tőb- j bet aztán nem ts láttam. Á helyeztette [ magát. [ É hallgatott. Fejét két kezébe hajtotta I és előtört kebléből az elfojtott zokogás, i | amely megrázta egész valóját ; Csendesség köröskőrül. mintha még I a természet setn akarná megzavarni a csendesen zokogó leányt — fájdalmában, Én meg elgondolkoztam. Beláttam azt, hoyy vannak az életben olyan „cse­kélységek“ is, mondjuk egy két nyitva tar;o;t szem, amelyek képesek egy eleire szóló boldogságot tönkre tenni... HÍREK. — Állandó szavazati névjegyzék. A törvény és rendeletek tárában levő 1919. december hó 19-iki 633. számú törvény 8 §-a alapján köztudomásra adatik, hogy az állandó szavazati jegyzékek 8 napra, azaz 1926. június 15-től 1926. június 22-ig befejezőied nyilvános megtekintésre vannak ki­téve és pedig (helyiség) a városház II. emelet 9 sz. alatt a következő órák­ban: d. e. 8 - 4 d. u-, vasár és ünnepnap 8—12 d. e. Ezen jegyzékek elleni ellenvetések a fentemlített 8 napi határidőn belül nyújthatók be a köz­ségi hivatalnál. — Szentségimédás júniu* 20-i<án. Vasárnap június 20-ikán lesz Csiká­­góban a világtörténelem legnagyobb vallási ünnepé ye a 28-ik eucharisz­tikus (az Oltáriszentaég tiszteletére rendezett) kongresszus. Nemcsak a maga nemében Ígérkezik páratlan eseménynek ez az ünnepség, hanem mint vi'ágszenzáció is nagy figyelmet érdemel. A csikágói segélypüspök vezetése alatt 300 tagú rendező bi­zottság a legkü önfélébb albizottsá­gokra beosztva már egy év óta sza­kadatlanul működik az előkészítés óriási feladatának megoldásán. A si­ker biztosítottnak is látszik az elő­készítő munkálatokból: a jelentke­zések alapján egy millió résztvevőre számítanak a világ minden részéből. A katolikus egyház két ezer éves történetében nem volt még példa, az Oltáriszentség felé lobogó áhitat­nak ilyen diadalmas megnyilvánulá sára. A kongresszus ideje alatt nem­csak Csikágó 250 templomában, száz meg száz kápolnájában és a világ legnagyobb játékterén a 160 ezer embert befogadó Soldiers Field-en felállított 30 méter magas óriás oltár körül, nemkülönben a csikágói sze­minárium 2000 holdas parkjának ta­vát szegélyező több kilométeres fel­vonulási utón fognak ünnepelni a kato ikusok, hanem június 20—24-ig az egész katolikus világ szeme Ame­rikán csügg: mindenfelé ünnepségek lesznek az Oltári szentség tisztele­tére. Komáromban is vasárnap június 20-ikán reggel 6 órakor a Szent András templomban szentség kitétel lesz, utána szentségimádás d. u. 3 óráig, amikor körmenettel kapcsola­tos litánia után történik a szentség­­betétei. Az Amerikába távozó dr. Jantausek Pá1, püspök körlevelének búcsúszavaiban kéri a híveket, hogy ezek alatt a napok alatt minél szá­mosabban járuljanak a szentségek­hez. — Presbiteri ülés a ref. egyháznál. A komáromi ref. keresztyén egyházköz­ség presbitériuma junius17 én Galam­bos Zoltán lelkész és Fiilöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett ülést tartott. A napirend előtt a lelkész­elnök bensőséges szavakkal köszöntötte Csepy Dániel ügyvédet, a presbitérium régi, érdemes tagját abból az alkalom­ból, hogy életének nyolcvanadik évét a Mindenható kegyeiméből betöltötte. In­dítványára a presbitérium örömmel ra­gadta meg az alkalmat, hogy az egy­háztanács e közszeretetben álló Nesztora iránt tiszteletének és becsülésének ne csak élőszóval, de jegyzőkönyvében is méltó kifejezést adjon. Csepy Dániel megindult szavakban köszönte meg a szeretetteljes üdvözlést és készséggel jelentette ki, hogy mint eddig, úgy a jövőben is mindenkor szeretettel áll rendelkezésére ősi egyházának. A lel­kes éljenzéssel fogadott köszönő szavak után az elnökség őrömmel hozta tudo­mására a presbitériumnak az egyház iránti áldozatkészségnek ama szép pél­dáját, amellyel Füssy Kálmán nemzgy. képviselő presbiter és neje, valamint Sörös Lajos iparoä egyháziag és neje mindenkorra megörökítették nevüket az egyháznál. Nevezett buzgó egyháztagok az Urasztalát, a szószéket és az Urasz­­; tálát övező rácsot értékes hímzett térí­tőkkel díszítették fel pünkösd ünnepére, ezen adományukkal kifejezésre juttatván egyházuk iránti odaadó szeretetüket. A presbitérium igaz örömmel vette tudo­másul a bejelentést és az áldozatkész egyháztagoknak elismerő, hálás köszö­netét fejezte ki és azt jegyzőkönyvében is megörökítette, hogy követendő szép I példaként álljon minden egyháztag előtt. Majd a szavazásra jogosult egyházta- 1 goknak törvény szerint összeállított ' névjegyzékéről tett jelentést az elnök, ! aki felemlitendőnek találta, hogy az egyház szavazattal bíró tegjainak száma ! a múlt évihez képest negyvennel sza­­! poiodott, amit a presbitérium örvende­tesen vett tudomásul. Majd az uj lel­készlakás átalakításával kapcsolatos la­káscseréről tanácskozott a presbitérium, ! amely az elnökség javaslatát fogadta el. — Választmány! ülés. Az alsó-csal­lóközi és csilizközi ármentesitő és bel­­vizlevezető társulat választmánya szer­dán Bartal Ferenc elnöklete mellett szé­pen látogatóit ülést tartott, melyen a í kormány részéről, mint megbízott Ytest i Dusán építészeti főbiztos jelent meg. ; Az előadói tisztet Bálint István mű­­| szaki tanácsos, a társulat igazgatója ! töltötte be, jelentésében megemlékezvén I a legutóbbi áradásokról is, a melyek \ a társulat vezetőségét a vizimüvek ál- I landó figyelésére s a szivattyútelepek üzemben tartására indították. A választ­mány végleg megállapította a társulat 50 éves jubileuma alkalmából junius 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tar­tandó ünnepi diszközgyüles részletes programmját, az ülés megtarthatására a város nagytermét kérvén el. Tudo­másul vették, hogy a társulat 1876— 1926. évi történetét és működését is­mertető munka elkészült s az a vo­natkozó térképekkel és grafikonokkal együtt a díszközgyűlésen fog bemutat­­tatni. A választmány azután Nagy Nán­dor alelnök indítványára Gyalókay Mik­lós szakaszmérnöknek a keszegfalusi * szivattyútelep hatásfokát emelő nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents