Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-19 / 73. szám
1926. június 19. Komáromi Lapok 7. oldal. szabású munkálatáért jegyzőkönyvi elismerést szavazott. E helyütt említjük meg, hogy a Duna felső szakaszán már apad s igy a viz tetőzése Komáromban vasárnap mintegy +570 cm. körüli vízállással várható. — Rendkívüli kdzgyüiós a ref. egy. háznál. A komáromi református egy háznak múlt vasárnapra meghirdetett rendkívüli közgyűlése határozatképtelenség miatt megtartható nem lévén, a közgyűlés a presbitérium határozata szerint junius 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor sa Kollégium nagytermébe kilüzeíetí, amelyre az egyház szavazó tagjai azzal hivatnak meg, hogy a közgyűlés a törvény rendelkezése szerint, tekintet nélkül a megjelentek számára, érvényesen fog határozni a kitűzött tárgy felett. A közgyűlés tárgyai a presbitériumnak az uj egyházi adókulcsra vonatkozó javaslata. — Sikeres zenevizsga. Bokrossy Margit szépkészüitségü komáromi földmk, junius hó 11-én Budapesten a „Nemzeti Zenede“ 11. akadémiai előkészítő zongora-osztályából jeles eredménnyel vizsgázóit le. A kitűnő tanítványt Ivánfyné, Ackermann Ilona jeles zongoraművészünk készítette elő. A melléktanszakon zenetan és karsolfége II. osztályból szintén jeles eredményt kapott, E tárgyakból Leszenszky Lajos zenetanár oktatta. — Ünnepély a „Tanítók Háza“ javára. A helybeli áll. polg. leányiskola jun. 22-én kedden d. u 5 órakor műsoros ünnepélyt rendez, melynek teljes jövedelmét a tanító gyermekek és árvák részére felállítandó ház költségeire adja. A kedves és nívós számok ból összeállított műsort U, Szabó János alkalmi költeménye: „A tanító árva" vezeti be. Zeneszámok, költemények, tornászgyakorlatok a növendékek tudásának legjavából járulnak hozzá az ünnepély emeléséhez, melynek fénypontja a „Dalos konyha“ c. bájos daljáték lesz. Az igazgatóság külön meghívókat nem bocsájtott ki, hanem ezúton hívja meg a szülőket és érdeklődőket és szives adakozást kér a nemes cél érdekében, mert belépődíj nincs. Az ünnepély műsora a kővetkező: 1. A tanító árva. Irta: Szabó János. Szavalja: Spirk Margit A) I. o. t. 2. Magyar ábránd Johann Fiala, Zongorán előadja Sykora Edit B) II, o. t. 3. Pétiké jár. Irta: Kaffka Margit, szavalja Balogh Irén A) II. o. t. 4. Serenádé Chilienne W. Aletter. Zongorán előadja: Mihola Berta Magda B) 11. o. t. 5 Tornagyakorlatok. Bemutatják a harmadik o. növendékek. 6. Kenyérszegéskor. Irta Móra István. Szavalja Kóczián Margit A) III o. t. 7. Nótás konyha. Daljáték Előadják az A és B II. oszt. növendékei. 8. Seguidella. Eduard Holst. Zongorán előadják; Preszler Ilona B III o. t. és Ambrózy Ilona B II. o. t. 9. Hymnusz. — Az ógyallai járási főnök távozása. Junius 17-iki, csütörtöki számunkban e cimen közöltük, hogy Fábry István ógyallai járási főnök szabadságát megkezdte és nem tér vissza hivatalába. Ezen hírünket egyik pozsonyi napilapból vettük át és tévesnek bizonyult, amennyiben Fábry járásfőnök hivatalában van és azt tovább vezeti, szabadságáról pedig ezideig nincs szó, — Orvosok tud an ányos előadása Feli árvárott. A Magyar Orvosszövetség székesfehérvári fiókja, mint tudósítónk jelenti, nagy érdeklődést keltő tudomá nyos ülést tartott a napokban a Szent György-kórházban. Az előadásra nemcsak Székesfehérvár és Fejérmegye, hanem a szomszédos Veszprém-, Somogyée Komáromvármegyék orvosai is megjelentek, hogy meghallgassák a Dunántúl hires sebészének Berzsenyi Zoltán dr. kórházigazgatónak és a kiváló belgyógyásznak, Schönheim Lajos dívnak betegbemutatásokkal kapcsolatos előadását. A nagy magyar költő leszármazottja, Berzsenyi dr. a sürgős sebészi beavatkozásokról értekezett s a hallgatóság ízemeláttára egy kórházba szállított betegen operációt hajtott végre bámulatos gyorsasággal és sikerrel. Schönheim dr. általános figyelem közben az injekciós gyógykezelésről beszélt s bemutatott egy agylágyulásos beteget, akit malária-befecskendezéssel gyógyított meg. A tudományos előadást társasvacsora fejezte be. — Zászlószentelés Szőgyénben. Nagyban folynak az előkészületek a „szőgyéni iparoskör* junius 29 iki zászlószentelésére. Zászlóanya Holecz Mi hályné úrnő lesz, a szertartást dr. Haiczl Kálmán szőgyéni plébános végzi. Délben bankett, este táncmulatság fogja befejezni az impozánsnak Ígérkező ünnepélyt. A rendezőség élén Ruman Bála iparosköri elnök áll — Áthelyezés. Pollák Alfons, az ógyallai járási hivatalhoz beosztott tisztviselőt junius l ével hasonló minőségben a privigyei járási hivatalhoz helyezték át. — Horthy Miklós, Magyarország kormányzója tegnap töltötte be 58 ik életévét, amely alkalommal a budapesti vérmezőn nagy katonai parádé volt. Úgy Budapest, mint több nagy vidéki város fel volt lobogózva és több templomban nagy istentiszteletet tartottak. — Meghívó. A helybeli községi elemi fiú- és leányiskola növendékeivel a „Tanítók Háza“ és iskolai segélyalapja Céljaira f. é. június hó 20 án és 27-én, vasárnap d. u. 5 órai kezdettel a Kultúrpalota színháztermébe vigdélutánt rendez és erre a t. szülőket, a tanügyi hatóságokat és érdeklődőket tisztelettel megbivja az iskola taníiótestülete. Műsor: 1. Prolog R. Bírde Máriától. Mondja : Bátyay Matild. 2. A kincses kavics. Gyermekjelenet. Iria: Csite Károly. Előadják: Jekelfalussy Gábor, Fekete Mihály, Godovszky János, Győri László. 3. A fogorvos. Vígjáték. Irta: Szalay B. Nagymama Stein Hona, Unokája Czilling Etel, Máli néni Tóth Erzsi, Fogorvos Szokol 1., Szobalány Horváth Ilona. 4. Öcsike és Vioíácska. Tragikomédia. Benedek Elek után. Előadják : Pirsticz Zoli, Reisz Ibolyka és Szokol Ilus. 5. A táncoló babák. Táncos zenés vígjáték Boltos Gólján Rezső, Falusilány Harmos Márta, Tojásárus asszony Schleer E., Uriasszony Grünhút Lea, MatnaBódi Anna Katóka Raáb Olga, Tündérbaba: Steiner Ibolya, Japán baba : Tóthkárolyi Viola, Pólyás baba Banai Tóth Ilonka, Paprikajancsi: Lengyel Feri, Karakter babák: Rohonyi Vera, Schwitzer Bandi. Tiroli babák: Rotter Rózsi, Kacz Jenő. Magyar babák: Soós Gita, Nagy Lenke, Stern Kató, Joachim Hona, Schwitzer Jani, Bske Zoltán, Erdős Jani, Krajnyák Nándor. Francia babák: Kincs Magdi, Szíjj Daisy, Haár Ilonka, Weisz Ilonka. Ä szünetek alatt az; ez évben érettségizett ifjak hírneves zenekara játszik Mihola Gyula prímás vezetésével. Helyárak: Ülőhely 5 és 3 K Állóhely 2 K. Felülfizetéseket a jótékony célra köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Jegyek elővételben kaphatók Spitzer Sándor könyv és papirkeresk. — A Dalegyeitület kertmegnyitó mulatsága iránt, mely holnap, vasárnap lesz megtartva a Dalegyesület tavaszi pompában ragyogó Nádor-utcai kerti helyiségében, igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Már maga az a tény, hogy a Dalegyesület ez alkalommal Rákóczi emlékezetét is felidézi és Her» czeg Ferenc költői nagyságát is méltatja, általános elismerésre talál nemcsak az egyesület tagjainál, de a társadalom széles rétegeiben is. A magas színvonalú műsor kiemelkedő pontjaként ígérkezik Hajdú Lukács dr. főgimn, tanár ünnepi beszéde és egyik legkedvesebb száma lesz a műsornak Herczeg Ferenc nemes veretű, szinte klaszszikus zománcu bájos vigjátékának, „A Szerentsés Fiótás“-nak előadása, emelyben Haunzwikl Anny, Kiss Lajos, Borka Gáza dr., Jaoíss Andor, Korai Lajos és Derzs Béla fogják előadó tehetségük legjavát bemutatni. Ruzicska József alkalmi ódát, Schwarz Imre Rákóczi-verseket szavai, a működőkar pedig Molecz Tivadar vezetése mellett két szép énekszámot ad elő. A műsor fél 9 órakor kezdődik, amelyet tánc követ. Belépődíj személyenként 5 K (vigalmi adó 1 K). Pompás italok, ízletes ételek. Délután 4 órától kezdve tekeverseny, amely értékes és díszes nyereményekkel van összekötve. Vidám, jó hangulatról a fáradhatatlan táncrendezőség gondoskodik. — A ezlovemkól ét muioezkó magyar agrársajtó a komáromi Kiállításon. A Magyar Nemzeti Párt tudvalévőén ez év augusztus 15—22-ig ni E kiállítás a magyar mezőgazdaságnak és kisiparnak első országos terepszemléje lesz s a kiállítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul úgy Szlovenszkóban, mint a történelmi országok gazdaközönsége körében. A kiállításon a Mugyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége külön pavilion* állit fel, amelyben bemutatja azt a munkát, amelyet a köztársaság alakulása ófa a magyar mezőgazdaság és kisipar védelme érdekében a magyar sajtó végzett. E kiállításnak ez a része rendkívül érdekes dokumentuma lesz annak, hogy miképen állította szolgálatába a sajtót a magyar agrár és kisipari mozgalom A Magyar Nemzeti Párt sajlófőnöksége ezúton is felkéri mindazokat akiknek e kiállításra alkalmas gyűjteményük, vagy egyes érdekes és ritka agrársajtópéldányaik vannak, hogy azokat küldjék be kiállítás végett a sajtófőnökséghez. (Pozsony* Carlton szálló IIJ Okos urak nadrágtartó javítást takarítanak meg, ha a tartót csak erős, puha, egészen világosbarna, kicserélhető tehénbőrrésszel vásárolják. Csak ezen eredeti szinü bőr szavatol a tartósságért. Vörösbarna, vagy nyers, fénytelen hasított bőr, mert valamivel olcsóbb, de sokkal rosszabb, megtéveszti a szegényebbeket. A legjobb mindig a legolcsóbb! 354 szabású mezőgazdasági, ipari és viseleti kiállítást rendez Komáromban. — A külföldi ösztöndíjak és a nemzeti kisebbségek. A német szoc. dem. szenátorok interpellációt intéztek az iskolaügyi miniszterhez, mely interpellációt a Magyar Nemzeti Párt képviselői is aláírták. Az interpelláció kifejti, hogy a külföldi tanulmányi ösztöndíjaknál a legtöbb esetben figyelembe se veszik a német é3 a magyar egyetemi hallgatókat s legutóbb megtörtént az, hogy a svéd kormány által egy, a filozófiai fakultást hallgató főiskolás részére adományozóit 22,500 Ke értékű stipendium kiirásáról a prágai német egyetemet nem is értesítette a minisztérium. Az interpelláció köveieli, hogy a jövőben a nemzeti kisebbségekhez tartozó főiskolai hallgatók számára is nyújtsanak igazságos arányban ösztöndíjakat. — A Katholikus Legényegyssület választmányi ütése. A Kath. Legényegyesület választmánya f. hó 17-én gazdag tárgysorozattal tárgyalta az egylet ügyeit Majer Imre dr. apálplébános elnöklete alatt. A nagy munkát és fáradtságot igénylő egyleti jegyzői tisztség mellé, melyet Lenhardt Mihály tölt be dicséretreméltó ügybuzgalommal és rátermettséggel, a társjegyzői tisztségre a választmány a Legényegylet egy régi lelkes kipróbált ifjúsági vezető tagját, Németh Gyulát választotta meg. Az Egyesület addig is, miga nagyobbszabásu épület átépítést megkezdhet, több pótló és szükségessé vált építést végeztet. Tárgyalta a választmány a tanoncotthon ügyét is amelyet szintén programjába venni szándékozik s erre máris megfelelő szervezetet létesít. Pataky József dékán jelentést tett a „A Három testőr“ és a „Királyné rózsája“ cimü színdarabok előkészületeiről. A Herczeg darab junius hő 27 én kerül premierben színre az egylet színpadán. Tekintettel a Herczeg jubileumi esztendőre, az előadás előtt alkalmi ünnepi beszéd fog tartatni. Az évenként szokásos Ánnabált az Egylet augusztus hó 1-én tartja. Elnök és a választmány tagjai örömmel állapították meg, hogy az egyletben állandóan mozgalmas élet folyik, amely méltó bizonysága annak, hogy az egylet vezetése megfelelő kezekben van. — Beíratáeí hirdetés. Az iskolaügyi reíerátus 28432/L—A ai. 1926. számú rendelete értelmében a komáromi áll. segélyz. községi polgári fiúiskolában az 1926/1927. tanévi behatások 1926 augusztus 28 , 30. és 31. napján lesznek. Igazgatóság.% — Fényhatás a ¥igdé!ufánen. A községi elemi iskola Vigdéiutanja, bár d. u. 5 órakor kezdődik, de estéli világítás mellett folyik te. Az ablakokat fénymentesen elzárják, úgy, hogy jobban érvényesül az estéli világítás, mint például ha holdvilágra este volna. Különösen pompáé hatása lesz az utolsó felvonulás szines fényvetitésének, mint ez már a főpróbán is nyilvánvaló volt. — Zarándoklat Méria-Czellhe. A katholikus világnak Lourdes mellett legismertebb és leglátogatottabb Mária kegyhelye: Mária-Czell. Keletkezésének időpontját Európa történelmének azon korszakában kell keresnünk, amikor a mai műveltség pionírjai: a szerzetesek felkeresték a hegyek és erdők barbár lakóit, hogy Krisztusnak meghódítva, őket az emberi művelődés igazi áldásaiban is részesüljenek. Egy jámbor szerzetes fából faragott Mária szobrocskája, karján a kis Jézussal, volt a gócpont, amely körül a mai világhírű kegyhely kifejiődÖtt. Kezdetleges kis kápolna rejtette magában a drága kincset s ezért a vidék lakossága „Maria in der Zelle“ („Mária a Cellában“) néven ismerte a helyet. A magyar elnevezés is innen származik. A XII század végén Morvaország őrgrófja, I Henrik és neje súlyos és emberi tudománnyal gyógyíthatatlan köszvényből Szűz Mária a „betegségek gyógyítója“ csodálatos segítségével felépültek. Hálából elzarándokoltak Stájerországba s az egyszerű máriaczelli fa kápolnát átépítették kőkápolnává. Az esetnek csakhamar híre kelt, mindig többen és többen keresték fel Mária e kegyhelyét, le is telepedtek körülötte s a lambrechti apát 1266. jun. 5 ki iratában Mária-Czellt már hires bucsujáró helynek nevezi. Az Egyház is elismeri és tekintélyével támogatja. 1330-ban Saltzburg herceg érseke 40 napi búcsút engedélyezett a zarándokoknak. 1345-ben, majd a kegyhely 200 éves jubileuma alkalmával 1357 ben maga VI. Kelemen pápa látta el újabb t búcsúkkal. A lelki kincsek gyarapodá) savai majdnem egyidejűleg az 1359 ik ' évtől kezdve megindult a kegyhely híres és ritka-értékes kincstárának is a fejlődése. Azokért az ima meghailgattatásokért, csodás gyógyulásokért, melyeket sokan Mária-Ctelben nyertek, némi viszonzásul, csekély hálajel gyanánt anyagi javaikból, kincseikből juttattak a rohamosan fejlődő kegyhelynek. A gazdag kincstár értékes darabjai között sok érdekesség is akad. Mária-Terézia, midőn 1736-ban jegyben járt III. Ferenccel, egy pár aranyból kivert és gyémántokkal kirakott szivet ajándékozott a kegyképnek. A boldogságot felülről várták, ma a sápadt arany jelenti azt. Mária-Czelí népszerűsége nálunk magyaroknál közismert. Sok emlék fűz bennünket Mária e kegyhelyéhez és sok magyar származású kincs és munka segített naggyá ] tenni azt. Azóta, hogy Nagy Lajos j király a törökök felett kivívott gyöf zelmének emlékére elzarándokolt Máriaj Czellbe és új templomot építtetett, elfogyhatatlan a magyar bucsujárók sora. A legnagyobb zarándoklatot 1857- ben a kegyhely 700 éves jubileumának évében Scitowszky János hercegprímás vezette. A különféle rendszerekkel, osztrák elnyomással agyonboldogitott magyar nép szive dobbant egy hatalmasat az élniakarás erejével és mintegy 25,000 zarándok, testvéri egyetértésben úr és munkás, sóhajtott fel a Boldogasszonyhoz, hogy ne feledkezzék meg a szegény magyarokról. A sok vihart, kiállott ősök forró imái, könyörgései tették szent hellyé számunkra Mária- Czellt. A sok történelmi emlék vonza oda a magyar szíveket, mert ott megtanulják ismét, hogy „minden reményünk csak Te vagy!“ A török verő ősök ereje ismét megedzi a magyar sziveket a magyar sors nagylelkű elhordozására. Felmerült az a terv a Mária kongregációban, hogy aug. hó folyamán egy külön komáromi zárán-