Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-19 / 8. szám

Segyvenhetedik évfolyam. 8. szám. Kedd, 1926. janiiét* 19. OMAROMI LAPOK POLITIKAI Etöfiietéii ár csehszlovák értékben: Helyben ég vidékre postai szétküldéssel: K|égz érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kő. Egyes azém éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSE __ Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-n. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. JMMbMM“ Komárom, — jan. 18. Az alkotmány törvény 112. sza kaszában olvassuk ezt az ünne­pélyes kijelentéi. Ez a szép és demokratikus kijelentése is az al­kotmánytörvénynek, mint annak számos szép deklarációja, úgy lát­szik, a közigazgatási hatóságok gyakorlatában csak- papirértéket jeleni, nem azt az arany^rtéket, ntHy.t a t ijelentés ünnepi Csen­ge e képvisel. Egy hete Ruszinszkóban kutat­ják végig az ellenzéki politikusok házait a hamis ezerfrankosok ürügye alatt és elviszik azoknak politikai pártszervezési iratait, le­velezéseit, amelyek az ellenzéki pártok belső életére vonatkoznak. Pár nap előtt ugyancsak hamis ezerfrankosok ürügye alatt köz­­tiszteletben álló polgárok házaiba hatol a rendőrség és ott csendőr­szuronyok fedezete alatt Íróaszta­lokat, könyvtárakat, bútorokat, képeket kutat át, amikor a fraok­­botrányről ötödik hete cikkeznek és imák Európa minden részében. Nyomozási célból igazán naiv kí­sérletezésnek látszik ez az egész hajsza. Hiszen akinek hamis ezer­­frankosai vollak és vannak, azt öt hét alatt egészen biztos helyre rejthette volna el. A házkutatásoknak egészen más okai vannak. Ruszinszkóban az ellenzéki pártok ellen kellett ada­tokat gyűjteni és erre kapóra jött ürügynek a frankhamisítás. Hát Ógyallán erre vájjon miért volt szükség ? Bizonyára itt is ürügyül szolgált arra, hogy a magyar tár­sadalom vezető tagjait diszkredi­­tálják és ha ezer frankosokat sem igaziakat, sem valódiakat nem tar­tanak is házuknál, belepillantsanak íróasztalaik rejtekébe, nincs-e ott valami kompromittáló adat, amely­ből egy kis összeesküvést, kém­kedést és irredentát lehet szállí­tani és érdemeket szerezni fölfelé. Ezek a rendőri házkutatások természetesen csak úgy rendőri elhatározásra folynak, minden bírói végzés nélkül, holott a bűnvádi perrendtartás azt kötelezően elő­írja. Az a birő, aki ennek az el­rendelésére illetékes, az elé terjesz­tett gyanuokok alapján tudja mér­legelni és eldönteni, van-e házku­tatásra szükség; a bíróságban meg kell bíznunk, mert az független szerv a kormánytól, de a rendőr­ség nem az, mert az kormányuta­­sitásra dolgozik. Aki bírói végzés nélkül végez házkutatást, az súlyos büntetőjogi felelősséget vesz ma­gára, mert az megállapítja a hiva­tali hatalommal való visszaélés tényálladékát olyan esetekben, ha nem tettenérés esete forog fenn. A történtek után egész világos, hogy a házjogot a rendőrség ha­tóságai nem tartják sem szentnek, sem sérthetetlennek a magyar bűnvádi perrendtartásnak a tanul­mányozására pedig az ungvári Vohlidál és a pozsonyi Benda rendőr főtisztviselők kevés időt fordítottak. Mi bíztunk abban az alkotmánylevélben, amelyben ezek az elvek foglaltatnak. De azt kell ismételve szomorúan tapasztal­nunk, hogy valamint ennek az al­kotmánylevélnek a demokratikus egyenlőségre vonatkozó kijelentései a gyakorlati életben devalválódnak és az állampolgárok közt komoly megkülömböztetések észlelhetők, az alkotmánynak és a bűnvádi per­­rendtartásnak hatóságok által való megsértése.csak megerősíti azt az állításunkat, hogy itt nem csak harmad, hanem negyedosztáiyú állampolgároknak értékelnek ben­nünket, akikkel szemben minden szabad. A házam, 'a lakásom az én magánéletem színhelye, a családé, mely zárva van mindenki előtt, akinek oda belépést nem engedek. Az én házam az én váram és Angliában oda rendőr be nem léphet bírói engedély nélkül. Meg kell inognia a törvényekbe ve­tett hitünknek, ha azt látjuk, hogy azokat ugyanazok a hatóságok nem tartják tiszteiéiben, amelyeknek azon kell őrködniök, hogy azokat mindenki tisztelje és megtartsa. — A parlamenti ülésszak előkészítése. A parlamenti ülészak „előkészítésén“ most fáradozik a kormány, igaz ugyan, hogy a parlamentet már előbb össze kellett volna hívni, sőt a tervek sze­rint három terminust jelöltek meg ed­dig a félhivatalosak erre nézve, — azonban az összehívás még mindig késik. A kormány német félhivatalosa a koalícióban uralkodó általános fel­fogásról írva azt mondja, hogy csak február első felében várható a parla­menti munka megkezdése a bizottsá gokban és a plénumban. Az „előkészí­tés“ alatt érteni kell a parlamenti munka technikai részének biztositását, amely a koalíciós pártok mai „testvé­ries együttérzése“ miatt nem nyugszik erős alapokon Elő kell készíteni a kü­lönböző törvényjavaslatokat, amelyek a többséggel való egyetértésben a parlament elé kerülnek. A kormány állitóan azt óhajtja, hogy csak akkor hívják össze a parlamentet, mikor az állami tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot minden irány­ban elkészítették és biztositották annak pénzügyi részét. Erről Englis dr. pénz­ügyminiszter fog a csehszlovák szociál demokraták klubjának közös ülésén nyilatkozni, amikor egyben kifogja fejteni pénzügyi terveit. A javaslat elé érthető érdeklődéssel tekintenek az összes érdekeltek, annyival is inkább, mert az erre vonatkozó előkészítő munkálatokat az összes bizottságok befejezték már. = Az adóreform. Az adóreform, a kormánynak ez egyik programpontja, már sokszor került a felszínre, hogy azu'án minden megvalósulás nélkül is mét elmerüljön a feledékenyság homá­lyában. Maga a terv szimpatikus a leg­több párt előtt, meri attól a terhek csök­kentését várják, viszont a kormány na­gyon körültekintően jár el e kérdésben s újabb meg újabb javaslatot készíttet a reformra nézve. Most, hogy uj pénz­ügyminiszter került a kormányba, újra rnegvahozott a javaslat, meri Englis dr. több változtatást kíván keresztülvinni az egész reformon. így a kereseti adó jelentékeny leszállítását akarja a pénz ügyminiszter, Különösen a kisebb vál­lalatoknál, ami az alaptarifában is meg nyilvánul. Hrromféle lesz az adó: a legalacsonyabb az úgynevezett kézmü váhalaio^é. magasabb a középüzemek nél és jelentékenyen magasabb a túl­nyomóan kapitálist! vállalatoknál. Az első kategóriába tartozók megadóztatása a legalacsonyabb lesz, ami az eddigi adók tetemes leszállítását jelenti, a má aodik kategória az alaptarifa középső tétele atá, a nagyvállalatok prdig a leg­magasabb alaptarifa alá esnek. A jára­­dekadót (mostani jövedelemadót) jövő ben mentesitik a pótadótól. Korlátozni fogják az au'.onóm adókat és azo«at a Kereseti-, ház-, hazbér és telekadó mán vetik ki A telekadó alapjául ezentúl a habotu utáni öbb évi átlagot veszik. A szénadót az exportra nézve megszűri telik. Egyszóval az adóreform egyidőre ezeket a módosításokat óhajtja keresz­tülvinni. = Kosár a kommunistáknak, A kom­munisták állandóan éles harcban állot­tak a szociáldemokratákkal, akik ellen az ősszel lefolyt választásokon is elke­seredett küzdelmet folytattak. A kom­munisták munkája erősen megingatta azokat a tömegeket, amelyek az 1920. évi választásokon még a szocialisták táborába tar óztak és a választások ki­menetele legjobban bebizonyitoita a kommunisták sikerét. (Jgy tudja az egész világ, hogy ma is a lehető legélesebb ellentét álí fönn a két párt között, an­nál nagyobb csodálkozást vált ki az a hír, amely szerint a legszélsőbb régiók­ban evező kommunisták most közeledni kívánnak a szociáldemokratákhoz. A kommunista párt központja ugyanis a reichenbergi szakszervezeti központhoz, a német szociáldemokraták pártvezető ségéhez, a cseh szakszervezeti központ hoz és a cseh szociáldemokraták párt­vezetőségéhez írásbeli felszólítást inté­zett, hogy egyes kérdésekben közösen járjanak el a parlamenten belül, vala­mint kívül is. Erek a kérdések volná nak: az adómentes létminimum fel­emelése, a szénadó megszüntetése, a teher tarifák mérséklése, Szovjetorosz­­ország elismerése, az egyesületi törvény minden korlátozásának megszüntetése, a vasárnapi munka teijes eltiltása és az üzletek 6 órai zárása. Az összes szer­vezeteket meghívták, hogy a közös el­járás fölölt tanácskozást folytassanak. A kommunisták eme megkeresésére a Pravo Liduban Svirin képviselő a cseh­szlovák szociáldemokrata párt nevében a meghívást visszautasította és figyel­meztette a kommunistákat a III. inter­­nacionálé határozatára, amely engesz­telhetetlen harcot követel a szociál­demokraták ellen. = Pártértekezlet. Vettük az alábbi meghívót : Az Országos Magyar Kis­gazda- és Kisiparospárt, Magyar Nem­zeti Párt 1926 január 29-én d. e. 11 órakor Dunaszerdahelyen a kér. áru­csarnokban nagy értekezletet tart, melyre a helyi szervezetek vezetősége és a párttagok tisztelettel meghivat­nak. Tárgyak: A magyar nemzeti párthoz való csatlakozás letárgya’ása, a titkári hivatal 1925. évi beszámolója, tagsági ügyek rendezése, gazdasági szakügyek, esetleges indítványok. Te­kintettel a tárgysorozat fontosságára, kéretnek a párttagok, hogy minél na­gyobb számban megjelenni szívesked­jenek. Tisztelettel: Bartal Iván osztály­­elnök, dr Kárpáthy Bála főtitkár, Mé­hes Rudolf osztálytilkár S/Jouenszkó gazdasági helyzete. Komárom, — jan. 18. A köztársaság megalakulásával élet­­rehivott Szlovenszkó az új államban a megpróbáltál ások nehéz sorát szenvedte át és szenvedi most is, mert alárendelt helyzetében a kormányok könyörtelen módon bántak el vele. Csehszlovákia az országrésze a fordulatkor ga dag ipartelepekkel és gyárakkal rendelke­zett, mezőgazdaság tekintetében pedig a fejlődés oly fokán ál 'ott, amilyennel kevés ország dicsekedhetik. Fejlett ipara és kereskedelme hét év alatt hanyatlásnak indult, a prágai centra­lizációra törekvő kormányoknak rövid pár év alatt sikerüt a gazdasági leé­pítést keresztülvinni s ma már ott tar­tunk, hogy ennek a természeti kincsekkel megáldott országrésznek népe elszegé­nyedetten, óriási adóterhekkel a vállán tengeti életét úgyszólván egyik napról a másikra. A panaszok özönét intézte Szloven­szkó szomorú helyzetében a kormány« hoz, azonban hiába, az egymásután következő kormányok figyelemre sem méltatták a felhangzott sirámokat s bizonyos szisztematikus rendszer sze­rint hajtották végre romboló gazda­sági politikájukat. Ezt a mostoha el­bánást. mely csak az elégedetlenséget növelte és az állandó nyugtalanságot táplálta a lelkekben, a legutóbb lezaj­lott képviselői választások alkalmával mutatkozott szlovenszkói eredmény egy pillanatra megállította és bár Szlovenszkó helyzete egyelőre még a régi maradi, mégis azt kell hinnünk, hogy az események Prágában kezdik beláttatni az illetékes körökkel is, hogy ezzel az országrésszel szemben meg kell változtatni az eddigi pusztulást előidéző politikát. Hogy valami változásnak keli beállani, azzal a kormánynak is tisztába kell jönni, mert azt nem szabad bevár­nia, hogy az elkeseredett nép maga legyen kénytelen sorsán segíteni. A Gyáriparosok Országos Szövet­ségének szlovenszkói csoportja kikül­dötteket menesztett Prágába, ahol a szlovenszkói ipar képviselői tárgyalá­sokat folytattak a kormány közgazda­­sági szakminisztereivel, a kereskede­lemügyi és a pénzügyi miniszterekkel. Ezek a tárgyalások felölelték mindama kérdéseket, amelyek gazdasági életünk­ben nagy szerepet játszanak és ame­lyeknek megoldása Szlovenszkó iparát és kereskedelmét előbbre segítené. A gazdasági kérdések két nagy cso­portot képeztek és pedig közlekedés­­ügyi és adóügyi kérdéseket, amelyekre nézve a szükséges kívánságokat ter­jesztették elő a kiküldöttek. Valami kis reménysugár csillant föl a visszaérkező képviselők jelentésében, amely arra enged következtetni, hogy Prágában tényleg a jobb belátás és megértés kezd utat keresni magának. Beszámoltak ugyanis az előadók ar­ról, hogy az illetékes kormánykörök is belátták már azt, hogy Szlovenszkó gazdasági fejlődése érdekében most már pozitív rendszabályokhoz kell nyúlni és hogy az uj gazdasági miniszterek az előbbi kormányok mulasztásainak a helyreállítását meg is Ígérték. Igaz, hogy Ígéretekben eddig sem volt hiány, de ezúttal talán re­mélni lehet, hogy a kormány saját érdekében is kénytelen lesz az igére­­« teket, ha aem is egészben, de legalább

Next

/
Thumbnails
Contents