Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-05 / 67. szám
8. oldal, 1826. június S. Komáromi Lapok {Képviseld Komárom Hetény, gyotí szegény magyar hazán és az öszszetört özvegyek sorsán .. . Szomorú üdvözletté!: özvegy Benedek Jánosné. MjHamBMBHBHHin Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna n. 18/b. 274 Sebészet — Nőgyógyászat I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBER0ER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZüCHA LAJOS dr. igazgató. Tanítói értekezlet. (Valláserkölcs az iskolában. — A tu dós Péchy Gusztáv előadása a föld forgásának újabb elméletéről) A párkányi esperesi kerület tanítósága f. évi május hó 27 én a Párkányi róm. kath- népiskolában Pauer Károly esperes-plébános, tanfelügyelő elnökletével tanítói értekezletet tartott, amelyen úgy a kerület tanítósága, valamint papsága csaknem teljes számban megjelent. Pauer Károly esperes tanfelügyelő megnyitó beszédében hangsúlyozza a papságnak és tanítóságnak Krisztus Molart e felterjesztésében maga bevallja, hogy erővel kényszeríti a lakókat a kivetett terhek szolgáltatására. E terhek közt szerepel a 12 napi robot, a hajók ki- és bevonta’ása, kocsik és szekerek adása stb Molart, hogy felterjesztésének nagyobb hatása legyen, mellékelte udvarbirájának, Pfeffer Lukácsnak a véleményét is. Ez természetesen azt irta, amig gazdája kivánt. Sezrinte a komáromiak méltatlanul és minden alap nélkül panaszkodnak s nem érdemlik meg azt a védelmet (?), amiben Molart részesíti őket. Főleg a háztálajdonosok s a gazdagabb polgárok panaszkodnak, akik különben sem fizettek őfelségének egyetlen fillért sem s mai napig a robottól is mentesek voltak. Csak a hódoltságból idemenekült szegényeknek kellett robotolniok; pedig ezek nem tartoztak robot-szolgálattal. Ezért ezentúl a vagyonos polgárokat kell a Tata felé való robotolásra kényszeríteni. íme a komáromi vártartomány udvarbirája maga bevallja, hogy a háztulajdonosok és a vagyonosabb polgárok semmiféle szolgálatot nem teljesitettek. Csak a hódoltságból ide költözött szegények teljesitettek robotmunkát, de ezeknek sem volt kötelességük a robotolás. Molart azonban a roboton kivül még sok más dologgal is terhelte a város lakóit, de ezekről se ő, sem az udvarbirája nem emlékezett meg. Pedig úgy ezek, mint az erőszakos robotmunkák nyíltan ellenkeztek a városnak többszázados kiváltságaival. De hát Molart — mint maga irta — nem sokat adott e kiváltságokra; pedig saját törvényes ura: II. Mátyás is megerősítette azokat. Molart befolyásának és felterjesztéseinek az lett az eredménye, hogy a komáromi várbiitokról újabb urbárium készítését rendelték el. Ez a városra annyit jelentett, hogy ismét kamarajóőzágnak tekintik 8 igy Molart azt tehet szellemében végzendő kullurhivaiását, meiy szellem hozhatja meg egyedül az eredményt. „Anima humana est natu raliter Christiana“ — az ember lelke természetszerűleg keresztény — tehát keresztény kultúrára szorul. Nem lelkesedhetünk a „laikus moráléért, amely vallás-, hit, jámbor élet nélküli penészvirágokat nevel, vagy nevel külsejére nézve szép és tetszetős tavi rózsát, amelynek nincs illata s amely a mocsárból szívja életét... Utal a történelemre, mely eddig szigorú következetességgel igazolja, hogy azon nemzetek, amelyek Krisztust nem ismerték, vagy tőle később elpártoltak, visszafejlődtek. Franciaország Seine departemanjának praefeklusa 1905 ben statisztikát átütött össze a fiatalkorú bűnösökről, mely szerint a börtönökben ülő fiatal go nósztevők 89%-a a laikus moráiu iskolák növendékei voltak. íme a laikus morál folyománya! Legyünk tehát mindnyájan a valláserkölcsös nevelés igazi apostolai, a kathoükus iskolák gyermekseregének lelki művészei, mentőangyalai. Csak ilyen módon menthetjük meg őket az egyház és a haza számára. “Majd egyes —különösen róm. kath. lanitókat érdeklő — Circulare (Apóst. Admin.) körlevél részleteket olvas fel. Közli az értekezlettel, hogy tanfelügyelői körzetét bejárva a legtöbb helyen szép eredményeket látott s az Egyházmegyei Hatóságnak csak a legjobbat jelentheti. Ezután dr. Péchy Gusztáv nagyölvedi plébános tartott előadást: A Föld forgásának bemutatása a népiskolában címmel, melynek rövid kivonata: A Föld forgásának legkonbrétebb bizonyítéka Foucault általánosan ismert ingakisérleíe. Népiskolákban is bemutathat, ha precízen megjelöljük az Észak-Déli irányvonalat s az ingát pontosan ennek síkjában lengetjük. Észak felé nézve a lengés felső ága Kelet felé, az alsó ága pedig Nyugat felé tér el. Csakhogy Foucault az ingának csak látható éttérét ismerte fel s a természettudomány 75 éven át nem vette észre, hogy ez fordítottja (negativája) az inga valódi eltérésének. Mindenesetre értékes negativa, melynek alapján előhívható a még értékesebb pozitiv kép s annak eddig ismeretlen képletei. Téves volt az eddigi kiindulópont, miszerint az inga — a Föld forgása dacára — megtartja eddigi lengési síkját. S a természetnek eddig kifürkészetlen mélységeibe kell leszállanunk, hogy felhozzuk az inga és a Föld igazi elfordulásának szögét, melynek még a neve sincs meg a geometriában. Itt is, mint sok más megoldatlan, fizikai és csillagászati problémánál az u. n. „tehetetlenség“ törvénye szolgált nyugvópárnául a tudománynak. Az inga síkjánál vélt „megmaradása“ ép oly illúzió, mint aminőben Newton kortársai ringatództak, kik nem akar-1926 juníu3: a Szent-Margitszigeti Szanatórium megnyitása Budapesten! A legmodernebb belgyógyászati és fizikoterápiás gyógyintézet. A lakószobákban kénes, szénsavas gyógyfürdők köszvény, reuma és női bántalmak ellen. — Orvosilag vezetett tökéletes diétás konyha cukor-, gyomor-, vese- és szívbetegek számára, soványitó- és hizókúrák. Röntgen Laboratórium. Vizgyógyintézet. Strandfürdő. Felvilágosítással és prospektussal szolgál úgy a szanatórium, mint a Szent-Margitszigeti Nagyszáíloda kérdéseiben: az Igazgatóság, Budapest, 371 III, Margitsziget. Sürgönyeim: Budapest, Margotel. ták elhinni, hogy a Hold forog tengelye kőiül, mert egy tengelyforgás ideje egybeesik egy keringés idejével. A Foucault féle ingakisérlet eddigi képe tehát egy átmeszelt freskó, melyet ha megtisztítunk, előtűnik az erőteljes pozitiv kép, mely egyúttal szilárd bázisul szolgál a Föld forgásának exakt, hozzáférhetlen bizonyításához. A magasregióju előadást az értekezlet osztatlan figyelemmel hallgatta s a tudós előadót lelkesen megtapsolta. Az értekezlet utolsó pontja Stampay János köbölkuti igazgatótanitó előadása volt: „Az egyházi és világi ének művelése a népiskolában“. Előadásában rámutat arra, hogy az ének mily fontos eszköze, többek között különösen a kedélyképzésnek. Kell, hogy a tanító a várossal, amit akar. Szapata Ferenc bíró a város nevében ünnepélyesen tiltakozott az urbárium készítése ellen, kijelentvén, hogy Komárom királyi város és senkinek sincs joga azt úgy kezelni, mint holmi falvacskát. Szapata tiltakozását nem vették figyelembe. Az udvari kamara Hanns Volkhart Widmer kamarai tanácsost és Ambruder pozsonyi harmincadost küldte Komáromba az uj urbárium elkészítésére. Mindakét kommisszárius Molartnak és az udvari kamarának embere lévén, azoknak intenciói szerint jártak el. Először is Komárom városában kezdték meg a munkát. Amint maguk jelentették az alsó-ausztriai kamarának, Szapata Ferenc bíró egy esküdttel és egy ügyvéddel megjelent előttük s tiltakozott Komárom összeírása ellen. Komárom — mondá Szapata — királyi város Magyarországban s igy semmi helye sincs az urbáriumnak. Akár régi, akár uj urbáriummal álianak elő, ők fittyet hánynak arra; a szent királyok adta privilégiumaiktól pedig semmibe el nem térnek! Komáromból — Írják a biztosok — a szomszéd Szentpéter községbe mentünk. Szapata Ferenc a városi esküdttet, ügyvédjével és a városi írnokkal itt is megjelent s ünnepélyesen tiltakozott Szentpéter úrbéri összeírása ellen; mert ez újonnan telepített falu Komárom város földjén fekszik. Ezt a földet (Várköz) pedig dicső emlékű Mátyás király adta 1489 ben Komárom városának. Szapata bíró nagyobb bizonyság kedvéért elő is mutatta Mátyás király donatiós levelét. Mivel a biztosok keveselték a donatiós levelet, nem tartalmazván az közelebbi distinctiót, Szapata kijelenté, hogy van erre iktatólevelük és egyéb írott igazságuk is, de azokat nem kötelesek előmutatni. Majd elmégyen ő Bácsbe Mátyás főherceghez és Prágába Rudolf királyhoz s ott előmutatja az írott igazságokat. Oda valók azok, nem pedig holmi jölt-ment kommisszáriusok elé. A kommisszáriusok továbbá jelentették, hogy Komárom polgárai az udvarbiró (burggraf) tudta nélkül adják ei házaikat és telkeiket s a pénzt maguknak tartják; pedig ez a pénz őfelségét illeti. (II) Mikor ezt — írják a biztosok — Szapatának és társainak szemükre vetettük, azt felelték, hogy ez régi joguk és szokásuk. A kommisszáriusok jelentései Bécsbe érkezvén, Mátyás főherceg 1602, junius 25. keményen megrótta a komáromiakat a kommisszáriusokkal szemben tanúsított merész és illetlen viseletűk miatt. Azt akartuk — irta a főherceg —, hogy a bíró és az esküdt polgárok fogadjanak el egy procurátort, de hallani sem akartak róla, azt hangoztatván, hogy Komárom szabad város. Ezenközben Szapata Ferenc ígéretét be akarván váltani, esküdt társaival és a város kiváltságleveleivel Bécsbe utazott, hogy a legfőbb helyen is kimutassa városának igazát. Szapata és társai nem jutottak a császár elébe; mert Bécs kapujánál megfogták és börtönre vetették őket. Mikor a titkos tanács ezt Molart tudomására hozta, komolyan intette őt, hogy a várost tartsa meg régi szabadságában s ne szorongassa igazságtalanul a lakókat. Érdemes megemlítenünk, hogy a titkos tanács is királyi városnak (civitas regia Comaromiensis) írja Komáromot. Városának hűséges védelmeért Szapata bíró tehát börtönbe került. A küzdelemben hűséges társait ugyanez a sors érte. Molart muskatérosai egymásután cipelték a börtönbe Varga Györgyöt, Kovácsot, Lakatost, Fazekast stb. Az udvari kamara természetesnek tartotta e bebörtönzéseket. A fogságban lévő s még szabadon járó polgárokhoz leiratot bocsátván, kijelenti, hogy a börtön a polgárok engedetlenségének a következménye. Ezzel nemcsak Molartnak, de őfelségének is nagy bosszúságot okoztak. Elég merészek voltak kijelenteni, hogy az udvari kamarának nem fognak engedelmeskedni. Amig Írást nem adnak s engedelmességet nem fogadnak, Szapata biró és az elfogott polgárok a tömlőében maradnak. ügy látszik, hogy az udvari kamarának ezen fenyegetőzése válasz volt a komáromiaknak Mátyás főherceghez és a kamarához intézett folyamodására. Ebben ugyanis a város birája és esküdtjei kijelentették, hogy ezentúl sem engedik magukat kiváltságaik ellenére nyomorgatni. Molart ne követeljen többet tőlük, mint a régi várkapitányok. Tömlőében sínylődő embereiket pedig bocsássa szabadon. Komárom tanácsa látván, hogy a bécsi kormányszékkel nem igen boldodul, azon fáradozott, hogy Szapata Ferencet és társait a börtönből kiszabadítsa. Ők szegények ugyanis még 1603 tavaszán is rabkenyeret ettek. Ez év április 4-én tehát Komárom városa újra irt Bécsbe, még pedig ezúttal német nyelven. Derék biránkat, aztán Kovács Györgyöt és több polgártársunkat — írták volt a komáromiak — az udvari profosok tömlöcbe vetették s most is ott szenvednek. Mi eógedelmesek voltunk az előbbi várkapitányoknak s most is megtesszük kötelességünket, ha embereinket szabadon bocsátják. Sajátkezűig irt reverzálist követeltek az elzártaktól s ők ezt meg is írták, de válasznélkül visszakapták. A mi biránknak semmi bűne sincs. Inkább büntessenek helyette valamennyiünket, ha meg nem adjuk mindazt, amit jogosan követelnek rajtunk. Az Isten szerelmére kérjük fenségedet, tartson meg minket régi szabadságunkban, melyet immár három század óta élvezünk és védelmezünk. Hagyja meg fölséged Molart várkapitánynak, hogy ne nyúzzon bennünket, hiszen szegények vagyunk s a mostani háborúban mégis vérünkkel s vagyonúnkkal felségednek szolgáltunk és
