Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-15 / 58. szám

1926 májas 16. Komáromi Lapok 3. oldal. m Versenyen kivQli olcsó áraki ■fii, férfi- és baby (TETRA) kaién gye. ■fii- és férfi harisnya, gyermek sokkerli. Flór trikót, mosé és szőve! játszó ruháké Divat kötött mellények és jaquettek. Francia nyakkendő különlegességek. Külön OSZtálv* sPort és pedignád gyermek* 7 * kocsik. — Vulkán kofferek. ELBERT-nél, Korona Bankkal szemben. srayonulásában." A magyar légió jellemzésére két szót mondott: Bril­lante bravour. Mussolini 1926-ban hajóra szál t s egyelőre vértelen hadjáratot kezdett valamivel lejebb, mint Garibaldi s a titkos harc, melyből még vérfo­­lyamok törhetnek elő, megint két pompás, ezúttal exotikus drágakőért folyik, Tripoliszért s Tuniszért. Garibaldi diadalmasan végezte be a hadjáratot s Dél-Olaszországot a szárd király alkotmányos monarchi­­' ájához csatolta. Kossuth azt mondja erre: Mindez korunk történelmének kétségtelenül legérdekesebb s a tör­ténelmi bölcsészetnek úgy a népekre, mint a kormányokra nézve egyik legtanulságosabb fejezetét képezi. Mussolini útjáról ugyanezt Írhatná. S a két történelmi alak, Garibaldi s Musso'ini a szójárásban is meny­nyire hasonlít egymáshoz. A fasisr­­ták királyéltetését Garibaldi kezdte s Garibaldi gyújtó szavai: Roma o Morte, csak öröksége Mussolininak. Garíbalbi vezérlő gondolata az volt, hogy Viktor Emánuelt Rómában a kapitóliumról kell Olaszország kirá­lyává kikiáltani. Mussolini egy gyar­mati vi ágbirodalom római koronáját akarja az unoka fejére feltenni, A Menjünk Rómába, Andiamo a Róma fegyverre hivó szavakat az 1860. év hagyta a fasisztákra örökségül. De Garibaldi csak katona volt az olasz Egység villáma. A politikus, aki benne lakik Mussoliniban, Ca­­vour volt. Cavour az olasz egysé­get eleinte elérhetetlen álomképnek tartotta. Piemonthoz Lombardiát s Velencét, Modenát, Pármát álmodta oda, de nem az olajtermeszfő Ap­­penín vidéket, melynek lakói nem rokonszenveztek a felsőolaszorszá­giakkal. Olaszország egységét Maz­­zini utópiájának tartótat eleinte. De később rájött ő is az egységes olasz félsziget és szigetek gondolatára, arra. hogy a szavolyai ház birtokai­nak növelésén túl van egy nagyobb cél, egy szentebb gondolat. Egy francia fürdőben III. Napóleonnal együtt főzte ki a tervet, hogy Olasz­országot az Alpesektől a tengerig fel kell szabadítani. S mikor Napó­leon Magenta és Solferino után meglepetésszerűen olyan békét kö­tött, amely Velencét meghagyta I. Ferenc Józsefnek, tűrte Garibaldi megmozdulását s a Dél!el megerő­södve, politikájának főcélja már nem a Sub-Alpin királyság, hanem — Olaszország. S mennyire hasonlít az olasz király is Cavour korszakának Viktor Emá­­nueljéhez. Ki nem ismer rá Musso­lini királyára abban a jellemzésben, amit Pulszky Ferenc adott az egy­séges Itália első királyáról. „Az ál­lamdolgokat miniszterei végezték s csak a nagyobb kérdéseket jelen­tették be neki; ő vadászott, mula­tott, de néha eszébe jutott, hogy ideje volna ismét királyi kötelessé­gét teljesíteni. Elhivatta minisztereit s megmondta nekik, itt van, hogy a királyi mesterséget űzze, il mestiére del re . . . Sem Mazzini apostolko­dása, sem Cavour állambölcsessége, sem Garibaldi kalandos merészsége nem lettek volna képesek Olaszor­szág egységét megteremteni, ha ép­pen idejükben nem Viktor Emánuel ült volna a trúnuson. Csak katonai nevelésben részesült, tudományhoz, művészethez nem értett, de szive mindig helyén volt, szerette hazáját, jobban, mint koronáját s a helyett, hogy megelégedett volna Ausztria védelme alatt mint szardíniái kirá y Turinban kényelmesen székelni s személyes szeszélyeinek élni. koc­kára merte tenni magasztos állását s lépésről-lépésre előrehaladva, Olaszország egységét kitűzni élete feladatának." Ez a portré — ha nem is min­denben, de — nagyjában ráillik a mai olasz királyra is. A Jókai Egyesület 1926. évi május hó 16-án, vasárnap d. u. 6 órakor megtartandó szab.okt. előadás keretében Rákóczi-ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Révffy—Tóth Dezső: Megfakult a nófa. Előadja a Komáromi Dal egyesület müködökara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 2 Ünnepi óda. Szavalja Ruzicska József. 3. Dr. Barta Lajosné szólóéneke a „Nemo“ operából. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Hajdú Lukács dr. 5 Történelmi novella. Irta és fel­olvassa Alapy Gyula dr. 6. Káidv Gyula: Kuruc dalok. Előadja a Komáromi Dalegye­sület müködökara MoieczTiva­dar karnagy vezetésével. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér min­den látogatótól önkéntes adományt a Jókai Egyesület 1 választási bilisig iiélete a Umi «Ui iStjsgjzM ügyien. Komárom, — 1926. május 15. Emlékezhetnek olvasóink azokra a hajszákra, amelyet minden félévben in­dítottak Komáromban a csehszlovák pártok a komáromi magyar őslakos választó polgároknak a kihagyása érde­kében a választók névjegyzékéből Ez a hajsza nagy erővel lángolt fel akkor, amikor a közigazgatási bíróság meg hozla ismeretes állampolgársági dönt­vényét. Ekkor a csehszlovák pártok százával akar­ták kihagvatni a magyar választókat a választói névjegyzékekből, az alatt az üt ügy alatt, hogy nincs állam­polgárságuk. A közigazgatási hatóságok a döntvény alapján szintén ezt az álláspontot tá­mogatták, Ä járási fe'szólamlási bizottság leg­utóbbi ülésén ismét közel 200 magyar választónak törlésére tett két munkás javaslatot egy előkelő cseh> állami fő­­tisztviselő uiasiíására. A felszólamlási bizottság az ónban akkor Alapy Gyula dr. okfejtését fogadva el nem töiölfe ezeket a választói név­jegyzékből, ami ellen a csehszlovák pártok feleb­­bezéssel éltek a választási bírósághoz, amelynek döntése most érkezett le és az ítélet elutasítja a cseh pártok felebbezését és kimondja, hogy ezek a választók bennhagyandók a név­jegyzékben. Nagyon érdekes a választási bíró­ságnak a inegokolása, amely azt az elvet áiiapifja meg, hogy aki csehszlovák állampolgárnak vallja magát, azt törölni nem lehet, csak akkor, ha az idegenek nyiván­­tartásában van főlvéve. Igen fontos a választási bíróság dön­tésének az a része is, hogy ezeknél a kifogásoknál annak kell bizonyítani, aki a ki­fogást beadta. Ugyanis igen könnyen megtörténhetik sz is, hogy ősrégi családok tagjai ellen beadott kifogásoknak is helyt adhatná­nak, ha azoknak véletlenül nem volna illetőségi b:zonyitvány még pedig leg­frissebb kiadásban a birtokában. Reméljük, hogy ez a határozat végei vet a komáromi és másutt is űzött ille­tőségi hajszáknak és a magyaroknak a választói jogtól való jogtalan elütésének. Az uj menetrend. Igen hátrányos vonatinau’ások a mun­kásságra nézve. — Kedvezőtlen össze­köttetés Lévával. Komárom, — májas 14. A holnapi napon életbelépő nyári menetrend Komáromra nézve nem sok előnyt jelent, de annál több hát­rányt látunk benne. így a csallóközi vasútnál roppant hátrányos a korai indulás Pozsony felé. Ez eddig reg­gel 5 óra 10 perckor induló vonat most negyven perccel korábban, tehát 4 óra 30 perckor indul. Viszont az ulolsó vonat 21 óra 33 perckor érkezik be. A munkásság tehát, mely a Csallóköz szomszédos falvaiban j van a nyáron át munkán, hajnalok | hajnalán indul és késő este érkezik j haza, úgy hogy éjszakai pihenésre j nem jut egész hat órája sem. Pedig ezen a dolgon igen könnyen ■ lehetne segíteni, Ugyanis Dunaszer­­dahelyről délután 16 óra 33 perckor, tehát délután fél öt óra után egy iskolavonat indul, mely Nagymegyert 17 óra 19 perckor éri el. Abban az eselben, ha ez Komáromig köz le- ’ kednék, 18 óra 19 perckor érkeznék ide, ami a munkásság szemponljá > ból minden kívánságot kielégítene. \ A gútai menetrend valamivel javult. Ugyanis Komáromból Gutára este 7 órakor indul vissza, viszont Gutáról délulán 5 órakor indul vissza Komá- j romba és igy több időt lehet töltenie annak, aki délután indul el Gúlára, j vagy Gútáról Komáromba. Az érsekujvári menetrend is gyö- , keres változást szenvedett. Megma­radt a most is közlekedő hét sze- , mélyvonat és egy gyorsvonatpár, de egy korai vonatot iktattak be, mely 5 óra 16 perckor indul és 8 óra 38 perckor már Pozsonyba lehet ezzel eljutni, míg a reggel 6 óra 42 perckor induló vonatnak már nincsen csatlakozása Pozsonyhoz. Kimaradt egy délutáni vonatunk is. A délután 14 óra 40 és 16 óra 22 perckor induló vonatok helyett csak egy vonat indul 15 óra 24 perckor, melynek Pozsonyhoz van csatla­kozása. Kellemetlenül érinti a lévaiakat, akik eddig igen jó összeköttetésnek örvendhettek, hogy vonaluk már reggel 5 óra 19 perckor Indul és 8 óra 32 perckor ér Komáromba, míg ezelőtt 6 óra 29 perckor indult és 9 őrekor ért Komáromba. így egy teljes órát kell Érsekújváron vesz­tegetniük. Nyílra feié sem javult az össze­köttetés és az egyetlen déli 12 óra 28 perckor induló vonatnak van azonnal csatlakozása Nyílra, Tapol­­csány, Némeipróna felé. Pozsonnyal való összeköttetésünk lényegtelen változásokkal maradt a régi azzal, hogy a vonatok korábban indulnak reggel Pozsony felé. ■ m 1 «lesi kuli a fővárosija «Bsaall! il c J mikor w r 3 N • 4 POLLÁK JULISKA 5* ÍT ty H 3 > utódánál s s s s Já Komáromban, Madar-utcm 17. sz. & • ?r olcsóbban beszerezhetők a leg-9 w « újabb és kényelmes gummi és B e halcsont nélküli hasfüzök és mell­► s ■9 tartók orvosi rendeletre la. ft B ct Tavaszi bőr- és cérnakeztyük rt-P K * nagy raktára! Keztyük tisztítása O* ft £ i és javítása! Selyem és flór haris­nyák nagy választékban 1 3 ö n 52 Francia-olasz szövetség készül az európai latin hegemónia bizto­sítására. A francia és olasz külügyminisztériu­mok között már megkezdődtek a tár­gyalások. Franciaország a kisantanf helyett Róma felé orientálódik. Diplomáciai körökben szenzációs vi­lágpolitikai esemény előkészítéséről keringenek hírek néhány nap óta. Eszerint Franciaország és Olaszország között bizalmas tárgyalások folynak a két ország között léttesitendő szoros katonai szövetség létesítésére. A kezde­ményezés állítólag a párisi külügymi­nisztériumból indult ki, Mussolini azon­ban szintén nyomban magáévá tette a tervet. A tárgyalások még csak igen kezdetleges stádiumban vannak, azon­ban diplomáciai körökben bizonyosra vés ik, hogy eredményesen fognak be­fejeződni és Paris meg Róma egyide­jűleg néhány hét múlva már nyilvános­ságra hozzák a francia-olasz katonai szövetség létrejöt'ét. A szövetség célja a latin nemzetek hegemóniájának biztosítása a kontinen­sen és ezért Mussolini később Spanyol­­országot és Romániát is be akarja vonni ebbe a latin antantba amely a Népszövetségben számolhat a délame­rikai államok támogatásával. A francia p litika irányítói evvel az uj antanttal ellensúlyozni akarják a német orosz szerződést, amelyet Párizsban úgy ítél­nek meg, hogy a germán és a szláv imperializmust készíti elő. Ez ellen keli összeiogniok a latin államoknak. Fran­ciaország ezért revideálja eddigi kül­politikáját és a kisantant helyett Róma felé orientálódik. Bizonyos, hogy a fran­cia olasz tárgyalások már legközelebb éreztetni fogják hatásukat a középeuró­pai politikai helyzetben is. H on Itt lágy inept. Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter a vallási békéről. — Felavat­ták a nevéről elnevezett iskolát és át­nyújtották díszpolgári oklevelét. — Saját tudósitónktól. — Komárom, — május 14. Komárom-Uj város nagy ünnepet ült áldozócsütörtökön, mert a várost meg­látogatta népszerű és szeretett nemzet­gyűlési képviselője, Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi minisz­ter, aki résztvett a nevéről elnevezett r kát. leányiskola felszentelés! ünnepén és Komárom rendezett tanácsú sz. kir. város díszközgyűlésén, hol a város ré­széről átnyújtották kezébe a díszpol­gári oklevelet. A miniszter fogadtatása. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter a délelőtt 9 órakor érkező gyorsvonattal érkezett Komárom- Újvárosba nagy kísérettel Pogány Fri­gyes államtitkár társaságában, akiket a Í>ályaudvaron Alapy Gá pár kormány­­otanácsos, polgármester fogadott Surá­­nyi Ferenc plébánossal a városi tanács és az egyházközségi képviselet élén. Hosszú kocsi és autósorban vonultak be a notabiiitások a városba, mely azen a napon lobogódiszt öltött az illusztris vendég tiszteletére. A miniszter tiszteletére rendkívül sokan jöttek Komáromba a környékről és a kerületi papság is nagy számmal jelent meg Az uj zárda-iskola előtt óriási nép­tömeg várta a minisztert és a beteg­sége folytán megjelenésében akadályo­zott Fetser Antal győri püspök helyett Zalka János dr. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő üdvözölte a minisztert a papság élén és kimentette a püspököt, aki betegsége folytán lábára sem képes állni. Az iskola felszentelése. Nyomban elkezdődött az iskola fel­szentelésének szertartása és az abban épült gyöiyörü kis kápolnáé, melyben Zsákodi Csiszér János szobrászművész­nek gyönyörű szobrai vannak : az oltá­ron Jé,us a kisdedekkel, a kápolna oldalfülkéiben Arpádházi Szent Erzsébet és Margit szobrai. A szentelés szertar­tását Zalka apátkanonok végezte nagy papi segédlettel. Ez ünnepélyes alkalomból a komárom­­ujvárosi r. kát. autonóm egyházközség ünnepi közgyűlést tartott az iskola dísz­termében, melyen Alapy Gáspár pol-

Next

/
Thumbnails
Contents