Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-16 / 7. szám
2. oldal. Komáromi Lapos 1926. január 16 újra elegánsan berendezve nyilik meg ^január hó 16-án. m Elsőrendű családi műsor. — Kedélyes helyiségek. Olcsó árak. Szives támogatást kér Zelenka Ferenc meg kell tartani, mert szerintük a házszabályok erre vonatkozó rendelkezései értelmében az idei lenesen megválasztott elnökök a választás után egy hónappá1, de végleg meg nem választatnak, elvesztik mandátumukat. Az elnököket ugyanis december 17-én választották meg ideiglenesen. A német szociáldemokraták hivatkoznak arra is, hogy sok fontos elintézni való ügy van függőben, ami szintén elkerülhetetlenné teszi a parlament összehívását. Ezzel szemben a kormány koalíciós pártjai még mindig harcban állanak egymással az elnökök megválasztására nézve, melynek tudvalévőén a személyi kérdés képezi ütköző pontját. A koa lició ebben a kérdésben nem tudott eddig megegyezni, ma már a csehszlo vák néppart ultimátumszerűén követeli Hrubán számára a szenátusi elnökséget és azzal fenyegetőzik, hogy ha nem a letöltjük lesz az elnök, akkor Malypetr sem lesz a nemzetgyűlés elnöke. Ha nem tudnak a pirtok megegyezni, a koalíció összeomlásával is számolni lehet Jókai növényismerete. Iria: Moesz Gusztáv dr. Jókai a magyar irodalom legragyogóbb csillagai közé tartozik Most, hogy születésének 100 éves fordulóját ünnepeltük, az egész földgömbnek magyar lakói kettőzött figyelemmel csodáljak e csillag pályafutását és hosszú fényes delelését, ügy tűnik, mintha most földközelbe jutott volna: nagyobbnak, fényesebbnek látjuk. Száz és száz teleszkóp irányul feléje, hogy megvizsgálják minden oldalról; ezer és ezer cikk és előadás számol be a kutatás eredményeiről. Engem elsősorban e csillag növényvilága érdekel Nem kell azt hinni, hogy Jókai növényeit csak erősen nagyitó lencsével lehet észrevenni. Hiszen alig van regénye vagy elbeszélése, amelyben virágokat vagy fákat ne említene. Az ő költészete virágoskert, amelyben mesebeli alakok többnyire csodás dolgokat visznek végbe Az ő képzelete megnépesiti az őserdőt és a sivatagot, a mocsárvidéket és a sziklás hegyeket, rég elsülyedt szigetet, az északi sark ismeretlen tájait, a múltat és a jövőt alakokkal, amelyeket részint emberi, részint angyali vagy ördögi tulajdonságokkal ruház fel. Úgy érezzük sokszor, hogy ebben a mesevilágban szilárd, valós alap csak a cselekvés helye, a föld, a rajta levő állatokkal, növényekkel és sziklákkal, amelyeket gyakran részletesen is leir. Az az eljá rása, hogy a környezet természetrajzi jellemzésére nagy súlyt helyez, valószerüséget ad a valószínűtlenségnek is. Rendszerint pontosan megjelöli a cselekm ny helyét, sokszor az idejét is, felsorolja az ott élő növényeket, amelyeknek sokszor a nagyobb hitelesség kedvéért még latin nevét L közli, nem feledkezik meg az állatvilág jellemző tagjairól sem : ki kételkednék ezek után az események valóságában vagy legalább is valószínűségében? Azt, hogy Jókai kis diák kora óta szerette a növényeket, ő maga is megírta, azt pedig, hogy jó megfigyelő képessége volt, lépten-nyomon tapasztalhatjuk. A természet rajongó barátja volt. Az „Óceáni 1“ cimü regényében igy kiált fel: „Óh dicső természet l Te kifogyhatatlan köliö, te utolérhetetlen művész, ki nagy vagv a falevelek alkotásában s gyöngéd a felhő* színezetében I“ Mi is mondhatjuk: Óii dicső Jókai I Te kifogyhatatlan költő, te utólérheteflen művész, ki nagy vagy a mesék alkotásában és gyöngéd a természet szereseiében. Még amikor képzeletét teljesen szabadfára hagyta is, mint fantasztikus regényeiben és azokban a szebbnelszet>b elbeszéléseiben, amelyeknek meséi Déiamerika csodás őserdeiben és a Kelet bűbájos, pálmaligetes, verőfényas tájain szövődnek, nem feledkezik meg a természetről, amelynek tárgyai gondolatait a képzelet világából újból a valóság világába irányítják Jókai költészete sokszor a fantäszukum és a valóság csodálatos keveréke ö maga írja: „AI kotás közben nem latok egyebet, esek füvet, fát, virágot, gombát, fatörzset, szederindával befutott nádkunyhói ; hallok is sárgarigófüttyöt, cinege csevegést, távol hegyekről jövő tülkölést, szunyograj zümmögését; az nekem mind súg, mesél valamit, a dőngő dirázs kölcsönadja a szárnyát képletemnek; hanem ha egy emberarccat í alálKozom, az kiver a gondolataimból s egy „szervusz“ szó szétfujja az egész fata morganát.“ Valóban igaza van RiV3sz Lászlónak, aki a Kisfjludy-Társasag Jókai ünnepélyén tartott nagyhatású beszédjében azt mondotta, hogy Jakai csodalatosán gazdag, hat?rt nem ismerő famáziájával egy egészen uj, egészen más világot alkotott magának, egy álomvilágot, amelyben otíhonosnak érezte magát, amelyet a maga számára reálisnak véli; mig a való világ, amelyben járt-kelt, Jókai számára idegen volt, amelyben nem ismerte ki magát. Innen magyarázható, hogy nem szerette az emberek társaságát, de annál jobban szerette a magányt, svábhegyi kertjét, amelyben szőlőt müveit, gyümölcsfákat nevelt, virágokat ültetett. Bebarangolta a budai hegyek erősségeit és gyönyörködött annak növényzeteben. Bejárta az ország majd minden részét és mindenütt figyelte a természet alkotásait. Jókai műveinek botanikai elemeit régóta gyűjtögettem. Nyers eredményül felemlíthetem, hogy müveiben 600-nál több II Nem kell a fővárosba menni I! II j mikor f * M « « POLLÁK JULISKA • SP-a s 3 Já « « a O 8 «• utódénál Komáromban, Nádor-utca 17. sz. 1 r olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melld £ tartók orvosi rendeletre is. n a <ú **« Őszi és bélelt bőrkeztyűk nagy £ « raktára 1 Keztyűk tisztítása és l * javítása! Selyem és flór harisnyák II nagy választékban! II 52 növényfajnak nevével találkoztam. És mivel eze< nagy részét ismételten említi, a botanikai adatok száma mintegy 1600-ra rúg Nem hiszem, hogy volna a világ regényirói között még valaki, aki Jókait ebben a tekintetben feiülmu'ná. Érdemes feladat volna Jókai növényeinek szótárszerű felsorolása és megmagyarázása. Ettől azonban el kell tekintenem. Végezzék el ezt a szép feladatot a jövő boldogabb botanikusai, akiket ilyen munkájukban nem fog korlátozni a papi ■ ros d ágasága. Feladatomul ezúttal inkább azt tűzöm ki, hogy megvizsgáljam ezeket a botanikai ódátokat abból a szempontból, h. gy bennük mennyi a valóság és mennyi a képzelet alkotása ? Mindenekelőtt azonbm, mag kell állapítanunk azt, hogy milyen terjedelmű volt Jókai bot nikai ismerete? Jókai „Hol kezdtem én a kertészkedést" cimü kedvesen megirt tárcájában hálásan emlékezik meg a révkomaromi ref gimnáziumban filozófiai és költészetiani tanáráról, Valy Ferencről, akit kedves mentorának nevez és akinek mindenl köszönhet, ami benne jó. Ez a tanár, hogy a fiatalságot eltérítse á léha szórakozástól, kertészetre tanította. Az iskola rengeteg udvarán, melyen csak székfű és vadkapor nőtt, kertet hasittaiott ki s azt a fiuk kerítették be, ásták fel és oda összehordtak mindenféle virágpalántát s a virágágyakat beszegéiyeziek a „szép virágú tengeri füvei“ (America). Ott töltötték minden üres idejüket, nekivetkőzve, gyomlálva, kapálva, öntözve, gyepágyaikon pihenve. Megtanu ták a csemeték beoltását és a A renegát Irta Lelkes IN Andor József Nagy volt az elszörrtyüködés a kuruc tisztek között, mikor egy napon arról kezdtek sugdosni, hogy a kurucsag szemtfénye, Bottyán Janos generális is a császár gráciáját keresi, mint a többi „renegát“, íLi a hír abban az időben kelt lábra, amikor a vitéz Ocskay brigadéros öss.ecsókolódzotta labancok vezérével, Pálffy bánussal a pereszlényi mezőkön, mire aztán rövidesen hűtlen is lett a kuruc zászlóhoz. Révay Gáspár pedig feladta Nyitrát, ngyancsak Palffy mesterkedése folytán. És igy többen a vitézlő rendből megtántorodtak. Ezért aztán csaknem mindenki gyanússá lett, de még az is, aki kevésbé adott erre okot. Mikor aztán vak Bottyánról ez a kóválygó hir mind erősebb gyökeret vert a kuruc táborokban, az nemcsak clszörnyüködést, de valósággal „rémüiést“ is okozott a bajtársak között. Mi lesz a kurucokkal, ha olyan nagy vitéz is elhagyni készül a szent ügyetPl... Kiben bízzék a fejedelem ezután, ha már Bottyán is többre becsüli a császár grácionálisát, mint a fejedelem gráciáját ?1 Talán nem is igaz, amit „hirlelnek" róla. Afféle mende monda lehet s csak az irigyei feketítették be ennyire, — kételkedtek egyesek. Már pedig igaznak kell lenni, mert az elpártolt Ocskay brigadéros nem merte volna az érsek újvári parancsnokhoz, Berthótyhoz a nyitrai labanctáborból Írott csábitó levelében odadörgölni, hogy Bottyán uramat már nap nap után oda várják seregével. Kell valaminek lenni a dologban, mert a félszemü generális két legkedvesebb huszárszázada titokzatos módon eltűnt. Ezeket talán már át is kommandirozta Pá ffynak nyitrai labanctáborába. De a másik adat is terhelő volt. Tiszttartója, Borbély Ferenc nagy titokban s sietve oltalomlevelet váltott az esztergomi némettől, miben nagy segítségére volt neki Köbölkút ékesszólásu papja, Bottyánnak szintén meghitt embere. Bercsényi főgenerális megdöbbenésének első percében szólani sem tudott. Már most ő is kinek higyjen?! Eddig mindig biztatta magát erős meggyőződéssel: Csak Bottyán legyen, semmi a többi! És íme! . . . Vagy tán ez is csak afféle hirlelés „az ki hijján van az igazságnak? I“ — fogta el őt is a kétkedés. Minek kellett némettől a menetlevél? Hová lettek Bottyán legjobb századai? Oly kérdések, mikre Bercsényi feleletet nem talált, sőt gondolkozóba ejtették s gyanússá BotSyán személyét. * Nehéz s fej örö napjai voltak Bercsényi generálisnak a Bottyán esete miatt Ezt az ügyet elintézni akként, hogy zajtalanul s minden feltűnés nélkül menjen végbe, nem tartozott a legkönnyebb föladatok közzé. Igaz, hogy Bercsényit a találékonysága s leleményessége sose szokta volt elhagyni. Ez alkalommal azonban, mintha ez a leleményessége megcsökönyösödött volna. Végre is a sok meghányás vetés s fontolgatás után határozott. Meginvitálja Bottyánt egy kis hadi konferálásra Elválik, mit takargat ökegyelme, majd kiveszi belőle a rutábrá atu gondolatot, — Kegyelmedet Bottyán uramhoz dirigálom ezzel a levéllel, — adta ki az utasítást Bercsényi egy késő este az egyik legügyesebb tisztjének, akit ily küldetéseknél igen jól tudott használni — Úgy értse kegyelmed intenciómat, hogy bizonyos expressus hadi konferálás kedvéért várom ide a z táboromba őkegyeimét. Adja azt neki szóval is hírül, hogy az idefordulással kegyeltrombitaharsogás lármázta föl a nyugvóra készülő tábor csöndjét. Épp in csak annyi ideje volt, hogy kitekintsen, hogy ugyan ki jön ily késői zenebonával, mikor egy -postakocsi állt meg a főhadiszállás előtt kuruc lovasoktól kisérve. Nem kisebb emb?r, mint maga Bottyán generális tápászkodott ki a postakocsiból. Bercsényi kérdő szemekkel meredt az ősz tábornokra s nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze. — Mi szél hozta ide kegyelmedet? — a mellett hozzágondolta, hogy éppen kapóra jött, — egyenest a csapdába. Bottyán vastag szemőldei alatt sokatmondóan felpislantott s csupán annyit mondott, hogy majd „szemben" elmondja „ideigyekeztének" okát. Bercsényi elértette, de azért bizonyos óvatossággal kezdte kezelni a csaták vén oroszlánját, aki csak „valamelyes fortéllyal“ jöhet ide. — Csak szaporán gyün Ocskay labancságának hire — kezdte Bottyán mikor egymaga maradt Bercsényivel. — Betegen vagyok, erőm nincs, hogy bármi hadi próbára alkalmatos lennék Ocskay uram ellen, az ki rajtam akarja hozni a németet, — folytatta. Bercsényi szánakozva nézte a hőst, aki csakugyan botokra támaszkodva kapható jelenleg Bécsi Bútor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy legmegbízhatóbb bútoráruházában! Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban Spitaei^Adolf fee Tea Utódai bútoráruházában Komárom* Jókai Mór-utca 22. szám, Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és borszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós íróasztalok és iratszekrények. Csakis jó mi rtfaégO áru ée szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek* SM Vidékre szakszerű csomagolás.
