Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-04 / 53. szám

^eí?yvenhetedik évfolyam,

S3. (<zám.

Kedd, 1026. májas 4,

KOMÁROMI LAPOK

POLITIKAI LAP

El5fi*eté»i ár caehulovik értékben: Helyben é* vidékre postai szétküldéssel: Iféss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki.

Sgyes szám ára t 80 fillér.

Komárom, — május 3.

A magyar radikális és szocialista sajtó és annak többi függvénye még mindig a frankügyön kérődzik, amelynek megvizsgálására parlamenti bizottságot küldtek ki, amelyet hónapokon keresztül rágtak és ismételtek, mert mást, mint amit ezek a lapok Írtak, nem tudtak róla mondani, holott ez a szegény frankügy már csak a végső vonaglásában él és vonszolja magát a bírósági főtárgyalásig. Addig azonban politiki tőkét csináltak belőle és azt szivattyúzzák, hogy naponta mégis csak a közönség elé tárják mindenféle alakban.

A magyar mágnásvilágnak egyes tagjai, akik nemes életüket a vadászatban merítik ki és negyvenötvenezer holdas birtokaik jövedelmét Parisban iumpolják el s akik igen messze estek a nagy Széchenyiek fajtájából, politikai parforsz vadászatot rendez a neki nem rokonszenves miniszterelnök személye ellen. Hogy ki tud-e magából ez a politikailag teljesen lezüllött arisztokrácia még egy ilyen kaliberű politikust állítani, arra persze ők nem tudnának feleletet adni, de hogy nem, azzal Magyarországon is tisztában van mindenki.

A frankügy te vau tárgyalva elölről és hátulról, meg vau állapítva, hogy a hatalmas Franciaország összesen ötezer frankig terjedő kárt szenvedhetett volna, mert a hamisításokról eleve tudtak és a szédelgőket hoppon fogták.

Ellenben már a múlt esztendő folyamán rájöttek arra, hogy a megnyomorított és gazdaságilag teljesen tönkre ment, az adóktól vállalkozásaiban, termelésében megbénított kis Magyarországnak milliós bankjegyeit hamisították, de a bandát, amely érzékeny kárt okozott ennek az elszerencsétlenedett országnak, kézrekeriteni nem tudták, mig azoknak egy része most már a büntető igazságszolgáltatás kezében van.

Azt gondolhatná mindenki, hogy a felháborodás viharja tombolt erre a hírre a magyar sajtóban. A gyengébb idegzetüeket megnyugtathatjuk, hogy a radikális és októbrista sajtó még mindig a frankmelódiát pengeti, de azokról a nyomorult emigránsokról és nemzetközi hamisítókról, akiknek Budapesten és Bécsben volt a telepük és a hamisítás szálait egészen Moszkváig szőtték: vagy semmit sem ir, vagy pedig arról csak úgy emlékezik meg, mint az életunt nyugdíjasról, aki éhségében a Dunába ugrik vagy a szerelmi bánatában marólúgot és gyufaoldalot ivó cselédről.

Ez nem fontos az októbristák-ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-a. 19., Megjelenik hetenkint háromszori

kedden, csütörtökön és szombaton.

nak és az emigránsoknak, hogy a kis lenyomoritott ország súlyos károkat szenvedett, mert milliárdokra menő hamis milliós bankjegy van máris forgalomban. De fontos a frank dolog, amelynek a bűnösei lakolni fognak eltévelyedésükért, mert lakolniok is kell. Nekik az a fontos, amit az éretlen mágnás had hangoztat a kormány ellen, hogy a frankügyről tudomásának kellett lenni. Szégyene ennek a szerencsétlen, pártokra szakított országnak, hogy ide jutott a politikai martalócok kezében, akiket nem tud elsöpörni a közvélemény, mert ennek visszhangját, a sajtót is megmérgezték a radikális októbrista forradalmárok és a zöld mágnások. * 11

— Május 6-ári űi össze a képviselőház. A szocialista pártok már régebb idő óta sürgetik a képviselőház összehívását és legutóbbi prágai hírek szerint úgy volt, hogy a kormány május

11 éré hívja egybe a képviselőket. A kormánynak ez a terve azonban merőben ellentétes lett volna a szocialisták indítványával, — bár Cserny miniszterelnök a tisztviselői törvényre való tekintettel akarta május 11-re összehívni a képviselőházat, ezért kénytelen volt engedni a szocialista pártok óhajának. Az emökség legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a képviselőházat május 6 ra hívja egybe.

= Válasz Sísnt-lvány József inferpesetájára. Az iskola- és nemzetmüvelödésügyi miniszter most válaszolt Szent-lvány József, a Magyar Nemz. Párt képviselőjének ama interpelíációjára.melytt a rimaszombat állami reálgimnázium tanárainak átvételi ügyében adott be. A miniszter felsorolja azokat a tanárokat, akiket az interpelláció beadása óta kinevezett és kijelenti, hogy Horváth Albert és Komáromy Gáza, P^pp József, valamint Gyürky Pálnak átvétele ezidő szerint tárgyalás aiatt áll.

= Kik szavaztak meg a szilárd yabonavámokat? A szenátus gazdasági bizottsága hosszú vita után megszavazta a sziárd gabonavámokra vonatkozó agrárpáni javaslatot és pedig 11 szóval 6 ellenében. Ennél a szavazásnál meglepetésszerü je’enség mutatkozott, amennyiben a többségi szavazat akként alakult ki, hogy ebben három a német pártok részéről esett a javaslat mellett. Első Ízben történt, hogy a németek együtt szavazlak a cseh pártokkal, ami politikai körökben érthető feltűnést keltett és bizonyos konzekvenciák levonására ad alkalmat. Az indítvány ellen a szociáldemokraták, szó cialisták és kommunisták szavaztak, mellette pedig a cseh agráriusok, Cseh néppártiak, német agráriusok, német kér. szocialista párt, nemzeti demokrata, szlovák néppárt és iparospárt. A cseh lapok szerint ez a szavazás jelen tös fordulatot mutat a csehszlovák belpolitika fejlődésében. A szenátusban cseh-német többség alakult és a „Ceske Slovo“ szerint ettől már csak néhány lépés vezet a cseh-német kormányig. A lap szerint nem is a vámokról van szó, hanem az egész politikai kurzus mélyreható változásáról annak összes következményeivel együtt. A „Pravo Lidu“ azonban dühös kirohanást tesz a szenátusi cseh német többség ellen és azt írja, hogy a cseh polgári pártok képesek voltak a köztársaság legnagyobb ellenségével szövetkezni. Kétségtelen, hogy a szocialista biok ellen cseh-német polgári biok fog alakulnu. Az agrár Venkov ellenben meg van elégedve a szavazással, mert azt írja, hogy az agrárpárt szövetkezett a parlament többi józan pártjaival, a lap szerint a vámkérdést még uj választások árán is meg kell oldani.

= A Magyar Nemzeti Párt szervezkedése. A Magyar Nemzeti Párt orszá gos sajtófőnöksége közli, hogy a párt vajáni osztályának titkársága Ungmogyorós és Abara községeiben tartott értekezletet, ahol Maraszthy György osztálytitkár ismertette a párt hivatását és célját. Mindkét községben megalakult a helyiszervezeí és a mezőgazdasági szakosztály. Ungmogyoróson a helyi szervezet elnökévé Eötvös Dánielt, a mezőgazdasági szakosztály elnökévé Sárközy Gyulát választották meg. Abara községben a heiyiszervezet elnöke Újlaki János, a mezőgazdasági szakosztály elnöke Szarvas János lett. Az alakuló ülések üdvözlő táviratot intéztek Szent- Ivány József párívezéihez.

= Cserny parlamenti többség létrehozására törekszik. Amióta Csernyvel az élén a hivatalnokkormány vette át az ügyek vezetését, a miniszterelnök legfőbb gondját egy parlamenti többség létrehozása képezi. Persze elsősorban a volt koalíciós pártokból igyekezett öszszehozni többséget és hetek óta folytat már ilyen irányban tárgyalásokat. Úgy látszik azonban, hogy a volt koalíciós pártok még egyelőre nem hajlandók a régi koalíciót föltámasztani, miértig a miniszterelnöknek más pártokkal kellett felvenni a tárgyalás fonalát. Cserny a napokban a szlovák néppárt képviselőivel tanácskozott, hogy megbeszélje azokat a feltételeket, amelyek mellett kész volna a párt a kormányt parlamenti többség létrehozásában támogatni.

= Sanes a német-orosz szerződésről. A szenátus ülésén Brabec szenátor kérdésére nyilatkozatot telt Benes a német- orosz szerződésről, amely a külügyminiszter szerint bizonyos fokban közvetlenül és közvetve is érinti a genfi tárgyalásokat, de erről egyelőre nem mondhat sokat. Németországnak és Oroszországnak joguk van együttműködésük ügyében megegyezni, a csehszlovák köztársaságnak viszont érdeke őrködni, hogy az egyes államok szerződései ne ellenkezzenek a népszövetség alapszabályaival. Oroszországban az utóbbi időben éles irányzat érvényesül a népszövetség eilen. A csehszlovák köztársaság most is ugyanazt a politikát követi, mint Németországnak a népszövetségbe való belépése kérdésében.

= A Magyar Namzeti Párt keletszlovenszkói értekezlete. A Magyar Nemzeti Párt országsa sajtófönöksége közli, hogy május hó közepén a Magyar Nemzeti Párt törvényhozói, élükön Szent- Ivány József pártvezérrel ellátogatnak Kassára és Eperjesre. A töivényhozók Kassán résztvesznek a május hó 14-i Rákóczi ünnepségen és ez alkalomból nagyobbszabásu politikai értekezletet is tartanak, melyen az aktuális politikai kérdés és a helyi sérelmek megbeszélése kerül sorra. A kassai tartózkodással kapcsolatban Eperjesre is elindulnak a Magyar Nemzeti Párt törvény hozói, ahol a párt helyi szervezete fog alkalmat nyújtani arra, hogy a párt vezető egyéniségei az ottani magyarsággal érintkezést találjanak.

— „Tedy* a legbiztosabb és legsikeresebb szer lábizzadás ellen. Ára Ke 5‘— Mindenütt kapható. Főierakat: Kam merhofer István Central Drogéria Bratislava -A ÉraióIÉ «ója.

Komárom, —május 3-Európa mostani békéjét, ha ugyan a mai helyzetet békének lehet nevezni, — a Páris környékén fekvő városkákban diktálta szerződések volnának hivatva biztosítani, ha oiyan okmányok lennének azok, amelyek az igazságosság, ha nem a gyűlölet jegyében jöttek volna létre. Minthogy azonban emberek, sőt tegyük hozzá, elfogult emberek készítették, a nagy hangon aposztrofált „békemű“ nagyon is kontármunkának bizonyult, amelynek nyomán nemhogy a régóta vágyva vágyott békét nem érte el a világ, de ellenkezőleg, csak még nagyobb káosz keletkezett általa. Bár nem szólanak az ágyuk, a katonai frontok is megszűntek, a volt harctereken is mindenütt csend honol, azonban a győző államok óriási fegyverkezését figyelve, a gazdasági egyenetlenségeket látva, alig merné valaki nyugodt lelkiismerettel azt állítani, hogy az a béke, amely most diplomáciai okmányokban, papiroson megvan, a gyakorlati életben alkalmas volna a világ népeit megnyugtatni.

A békeszerződések ellenőrzésére alakították meg a Népszövetséget, ezt a milliókat felemésztő intézményt, amelynek eredeti kötelessége az volna, hogy az összes nemzetek érdekeit egyenlő mériékben képviselje, azonban ez eddigi működéséből ítélve, csakis a magukat győzteseknek deklaráló hatalmak érdekképviseletének lehet nevezni. Amint a békeszerződésekben a legyőzött hatalmakat kegyetlenül megcsonkították és akcióképtelenné tették, akként a Népszövetségben a vezetőszerepet maguknak biztositó szövetséges hatalmak a legnagyobb rövidlárással és legnagyobb elzárkozottsággal fogadnak minden oiyan ügyet,, amelyet a háborúból megcsonkitottan kikerült államok vagy nemzetek részéről kívánnak előterjeszteni. Nem lehet tehát csodálni, hogyha a Népszövetséget úgy tekintik, mint a békediktátumokat megállapító szövetséges hatalmak egyenes jogutódát, amely még ma is abban a széliemben akarja intézni a világ sorsát, mint Versaillesban, Trianonban, Saint-Germainben.

Pedig ma már be kell látni azt, hogy a fenti helyeken hozott békeszerződések a gyakorlati életben hasznavehetetlenek es előbb utóbb teljesen végreh ^hatatlanok lesznek. Akik nagy bö.csen öszszetákolták ezeket a szerződéseket, azok sem kellő etnográfiái ismeretekkel, sem megfelelő földrajzi tájékozottsággal nem rendelkeztek. Ellenben, mint annak Clemenceau nyíltan kifejezést adott, — a gyűlölet és bosszuállás és az évszázados ellenséggel való leszámolás égető vágya vezeite az új térképcsinálókat és éppen ezért nemhogy biztosították volna a békét, hanem már magukban a bé <eszerződésekben elvetették az elégedetlenség és nyugtalanság magvát, amely lassan lassan olyan terebélyes fává fog fejlődni, amellyel nagyon is számolni kell. Azok a lehetetlen gazdasági viszonyok, amelyeket a békeszerződések termeltek ki magukból Európaszerte, a legvilágosabb bizonyságai annak, hogy a békeszerződések nem képesek kitűzött céljukat elérni és hovatovább radikálisan kell hozzáfogni ahhoz, hogy az eddigi mérhetetlen károk továbbterjedése megakadályoztassék. Elkerülhetetlen tehát az, hogy a békeszerződéseket revideálják és mentesítsék mindama hibáktól és tévedésektől, melyek olyan nagy számban fordulnak elő bennük.

Hogy sokan fáznak ettől a gondolattól, azt előre is látni lehetett. A világsajtóban itt is, ott is hangzanak el