Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-05-04 / 53. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926 május 4. m 9 • 9 • 1 ff 1 előnyt melyet POLIO utolérhetetlen minőség-évei nyújt. == MINDENÜTT KAPHATÓ! = 03 nyilatkozatok, amelyek belátják a békeszerződések teremtette helyzet tarthatatlanságát, de a revíziót nem találják kereszttlivihetőnek. Ezek azoknak a diplomatáknak nyilatkozatai, akik a győz tes hatalmakat képviselik, ezek persze szívesen elhárítják még csak a gondolatát is a revíziónak és inkább szívesebben vennék, hogyha a Népszövetséget szerveznék át. Azonban bármennyire is idegenkednek a gondolattól, rövidesen rá fognak jönni arra, hogy a revízió elkerülhetetlen. Mert ha azt sokáig halasztgatják, akkor könnyen megtörténhetik, hogy himarosan egy olyan uj hatalmi csoportosulással fogják szemközt találni magukat a nagy antant államai, amely a mai Népszövetségtől függetlenül kíván majd beleszólni a íemzetek és államok sorsának intézésébe. Ennek már egyik eiőrevetett árnyéka mutatkozik is a keleti horizonton, mely arra tanít, hogy a nyugati hatalmaknak végre is jobb belátásra kell ébredniük és a viiág békéje érdekében meg keli vizsgálni újra a békeszerződéseket. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna-u. 18/b. *9 274 Sebészet — Nőgyógyászat L oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály tBoth dr.) I. oszt. pausal szüíás 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés lOüü korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZüCHA LAJOS dr. igazgató. figzz! Jön a fasizmus 1 Nyitra fölött gomolyognak a viharfelhők, ahol a Kramár pártnak egyné hány tagja el van szánva m ndenre és annak nevében egy bizonyos Malin.sky György bejelenti a fasizmust, amely olyan érdekes, hogy olvasóinkat nem akarjuk megfosztani annak élvezetétől és beadunk belőle óránként egy kávéskanállal. Malinsky forradalmi hangú cikkében ezeket írja: „Változás kell, még pedig sürgős és gyökeres. Semmi tekintetek, semmi érzelgősség, semmi nyafogás, hanem erélyes és döntő lépés. Az adóreformot minél hamarább keresztül kell vezetni, nem oly elv alapján, hogy a szlovák aránylag többet fizessen, mint az idegen és a gazdag. Azok, kiknek ideáljuk Palesztinában van, kik segítik szélforgácsolni nemzetünket, ezek részére elő van készítve a szabad ut a távozáshoz az ígéret földjére. A trafik, kinő, korcsma és egyéb licenciákat felül kell vizsgálni és át keli adni megbízható szlovákoknak A tisztviselők állásait meg kell vizsgálni és nyugdíjba kell küldeni azokat, kik a múltból diszkvalifikálva vannak betöltésükhöz... Hazánk veszedelemben van s ezért .minek várni? Verjük félre a harangot, mely a nemzet zászlaja alá hivja hü fiait, hogy saját kunyhójukban seperjenek és rendet csináljanak.* Malinsky szerint minden érzelgősség és „nyafogás* nélkül kell végrehajtani a tisztitó fasizmust. Az adóreformot meg bizonyosan úgy kellene szerinte megcsinálni, hogy minden adót a németek és a magyarok fizessenek. A licenciákat az érdemes cseh feketeingeseknek kell mind odaadni. A magyar és német egy két tisztviselőt, akit hírmondóul meghagytak, nyugdíjazni kell. A cionistákkal is keményen bánik el ezen Malinsky György és kijelenti nekik, hogy fel is ut, le is uf, szabad a távozás az ígéret földére. Csakhogy éppen itt van a bökkenő. Itt ugyanis annyi mindenfélét Ígértek nekünk, hogy ezt a főidet bátran tarthatjuk ígéret földének. Egyebekben ettől a kis nyitrai zivatartól nem szükséges megijedni, mert ott sem eszik olyan forrón a kását, ahogyan azt Malinsky tálalja. ICirakatverseny» A komáromi Kereskedők Testületé igen dicséretes eszmét valósított meg. Hogy az ifjú kereskedői nemzedék ragaszkodását a pályájához megerősítse, hogy érdeklődését a saját szakmája iránt jobban felkeltse, kirakatversenyt rendezett, amely igen örvendetes érdeklődést keltett fel nemcsak az érdekelt kereskedősegédek, hanem a nagyközönség körében is. A komáromi Kereskedők Testületé egy előző gyűlésen Fried Jenő elnöklete alatt kimondotta, hogy a kereskedői pálya iránti szeretet, ragaszkodás, érdeklődés erősítésére a kereskedősegédek részére kirakatversenyt rendez több pénzjutalommal és elismerő oklevéllel. A gyűlés tagjai örömmel csatlakoztak az indítványhoz. A fcirakatverseny fontossága különösen abban rejlik, hogy a kereskedősegédeknek vizsgázniok kell az újabb ipartörvény szerint a saját szakmájuk ból. A vizsgázó bizottság előtt bizonyára jó ajánló levél, ha az illető segéd a kirakatversenyen győzött, de jó ajánló levél az illető segédnek akkor is, ha szolgálatba akar állani. Fried Jenő, a Kereskedő Testűiéinek elnöke péntek délutánra megbeszélésre hívta össze a kúakatverseny zsűri tagjait. A zsűri a következő tagokból állott Fried Jenő elnöklete alatt: dr. Ghyczy Jánosné, dr. Rauscher Zsigmondné, dr. Baranyay József, Berger F. Vilmos, Elbert Ignác, dr. Gaál Gyula, Kincs Izidor, Krausz Béla. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, hálás köszönetét fejezte ki, hogy a Kereskedő Testület hivó szavára megjelentek és az ifjú kereskedői nemzedék érdekeit szolgáló nemes akcióban részt vesznek. Örömmel jelenti az elnök, hogy dacára az igen rövid időnek, a kirakatversenyre 17 cég jelentkezett 24 versenyzővel, akik hét szakmát képviselnek és pedig: 1. Szépirodalmi és írószer: Spitzer Béla, 2 versenyző és 2 kirakattal, Nádorutca. 2. Szövet és ruhanemű szakma: Kiss Mór, Nador utca, Adler Adolf és Fia Városház-utca, Braun Adolf és Fia 2 versenyző 2 kirakattal, Megye utca, Kellner Gyula, Baross-utca. 3 Norenbergi és divatcikkek: Elbert Ignác Nádor-utca, Lőwinger SamuMegye-utea, Pollák Lipót és Fia 2 versenyző, 2 kirakattal, Nádor-utca, Politzer Mór Nádor-utca. 4. Fűszer szakma: Meinl Gyula, 2 versenyző 2 kirakattal Nádor-utca Berger F. Vilmos Városház-utca, Weisz Testvérek 2 versenyző 2 kirakattal, Kossuth tér, Weisz Dezső Korház-tér. 5. Vas szakma: Szunyoghy Testvérek 2 versenyző 2 kirakattal, Nadorutca, Singer Varrógép Megye utca. 6. Szerelő szakma: Hacker és Neufeld Nádor-utca. 7. Üveges szakma: Kincs Mór és Fia 2 versenyző, 2 kirakattal, Megye-utca. Az elnök kérte a zsűri tagjait, hogy nézzék meg az összes kirakatot és vasárnap d u. 6 órakor újra jöjjenek össze és titkos szavazással döntsék el, hogy kik a dijak nyertesei. A fentebb felsorolt 24 kirakat a komáromi utcák képét egészen megváltóztatta. A versenyző kirakatok előtt állandóan nagy volt a tolongás, a csoportosulás. Különösen sok nézője van a Komáromi Lépők kiadóhivatala, a Spitzer könyvesbolt két kita*atának. Az egyiket Totie René, a másikat Bartanus Jenő állította össze és általános te szést aratott mind a két kirakat. De mind a 24 versenyző kirakata általános tetszés és érdeklődés közép pontja volt és nem kis gondot okozott a zsűri-tsgoknak a sok szép közül kiválasztani a legszebbet. A zsűrinek ugyanis csak 5—6 jutalomdij állott a rendelkezésére, mert különben mind a 24 et kitüntette volna. A zsűri vasárnap d. u. 6 órakor újra összeült és meghozta döntését. A dijakat titkos szavazással ítélték oda. Az első dij 100, a második 75, a harmadik, negyedik és ötödik dij 50 korona összeget tett ki. A meglévő őt dijon kivül még egy hatodik dijat is kiosztott a Kereskedő Testület, amely szintén 50 K-t tett ki. Majd több versenyzőt dicsérő oklevéllel tüntettek ki. Az elnök indítványára kimondották, hogy a Kereskedő Testület legközelebb gyűlést tart és a juíalomdijakat és a dicsérő okleveleket ünnepélyes formák között fogják kiosztani. Ez ünnepélyes aktusra meghívják az összes versenyzőket és a cég tulajdonosokat. A dijakat buzdító beszéd kíséretében fogják kiosztani. Szivgárdista nagygyűlés Komáromban Páratlanul szép ünnepség színhelye volt ős Komárom városa május elsején, mely az idei vörös májust fehérré varázsolta. A délszlovenszkói szivgárda alakulatok gyüitek össze vezetőikkel Komáromban, hogy megállapítsák munkájuk programját a jövőre nézve és seregszemlét tartsanak ezen gyönyörű vallásos erkölcsi alapon nyugvó intézmény felett. Az első megmozdulás impozáns méretekben zajlott is és ünnepi külsőt adott a városnak. A megérkezés. A szivgárdák naggyülésére körülbelül ezer iskolás gyermek megjelenésére számított a komáromi rendezöbizottság, melynek élén Lestár István hitoktató segédielkész, Rubletzky Aniciía, az irgalmas nővérek tanítónője és Vaskó Imre, a Majláth iskola igazgatója hetek óta buzgó tevékenységet fejtettek ki. Számításaikban kellemesen csalódtak: épen kétszersnnyi szivgárdista érkezett. A komáromi gárdisták, a fehérsapkás és tollas leánysereg és a bársony sapkás darutollas fiusereg már reggel 9 órakor kivonult a pályaudvarra, mely zöld gályákká! festői módon fel volt díszítve. A 10 órakor befu?ó pozsonyi vonatról ezernél több gárdista száll ie, csak úgy ontja a vonat magából a gyermetcsereget, mely katonás sorban áll. Éppen igy a gutái és érsekujvári vonatok is. Kétszáz kis torokból felhangzik az üdvözlés: — Jézus szive! Vezényszóra, ütemesen csattanik fel a válasz: — Jöjjön el a te országod! A fővezér. A pozsonyi vonat egyik harmadosztályú kocsijából lép ki Hladik Ágoston, pozsonyi dómkápián, az Uj Szív szerkesztője. A komáromi gárda harsány énekszóval fogadja; — Soká, sokáig éljen! Csokrokat nyújtanak át neki és kézről kézre adják. Mosolyogva fogadja a szűnni nem akaró köszöntéseket. De az idő múlik, fél tizenegyre és a menet felsorakozik a vasúti sínek közt. Gyönyörű rend, fegyelem, a kis apró legénykék kezében táska, vagy csomag, az ebéd... A menet. A komáromi szivgárda nyitja meg a menetet zászlóval Vaskó Imre igazgató és Lohner József tanító vezetése alatt. Az első táblán a gárdisták jeligéje: Jézus szive jöjjön el a te országod! Azután sorban fehér jelzőtáblákkal következik Pozsony, Léva, Dunaszerdahely, Ógyalla, Bagota, Somorja, Gú?a, Vágkirályfa, Vereknye, Szunyogdi, Bátorkeszi. Pozsonypüspöki, Örsujfalu, Ekel, Nagymegyer és több község. A püspökiek apró, szivekkel díszített kis zászlócskákat visznek. A menet éle már a gázgyár előtt kígyózik fel a városba, a vége még a távoli állomáson bontakozik ki. Zeng a gárdisták indulója és a házak ajtai megnyílnak, az utcákat ellepi a kíván csiak serege, amint kétezer gyerek hangos nótaszóval vonul fel a város főutcájára, a Szent András főtemplom elé, ahol a templom kapujában Majer Imre dr. bélai apát, pápai titkos kamarás, a komáromi kisszemináriu* rektora nagy papi segédlet élén áldást oszt a gárdista seregre, mely ezután a templomba bevonul vezetőikkel együtt és pontifikális nagymisét hallgat. A hatalmasan iveit óriási templomban felcsendül kétezer szivgárdista gyönyörű éneke, szivet és leiket emelő érzéssel telik meg minden szív. Majer Imre dr. apát üdvözlő szavaival kezdődik az isteniíisztelet és Hladik Ágoston rövid, de tüzes és gyújtó beszédével zárul, aki a kétezer kis szivgárdistát valósággal fascináija szavaival. Az ebéd. Nagy gond volt ennyi kis gyermeket ellátni ebéddel és elhelyezni. Komárom összes iskolái: a főgimnázium, a kath. fiú és leányiskolák, a községi elemi iskolák, a Kalh. Legényegylet szinte zsúfolásig megtelik kis vendégekkel és hangosak az örömtől. Boldogan bontogatják a hazai elemózsiát, melybe szivük melegét is belecsomagolták a szülők és lakmároznak a kis emberkék, meg e«y kicsit pihennek. De erre nem sok idő marad, mert a csapatok két részre oszoltan a város nevezetességeit tekintik meg és felvonulnak a Kath. Legényegylet nagy színháztermébe a nagygyűlésre. A gárdavezetők értekezlete. Délután 2 óra után megkezdődött a gárdavezeíők éttekezlete, melyen Majer Imre dr. apátplebános elnökölt. Résztveltek: Palkovich Viktor esperes, v. nemzetgyűlési képviselő, Msgr. Tyukoss Ev. János pápai káplán, püspöki esperes, Janics József, Marczy József esperesek, Szalva Dezső, Benze Ferenc plébánosok, Payler István, Sinkó János, Lestár István, Király József s. lelkészek és Hladik Ágoston eiőadó, a komáromi, lévai, pozsonypüspöki irgalmas nővérek, számos katolikus tanító és lelkész. Keletsziovenszkót Listyák Jenő segédlel* kész képviselte. Résztvettek még Nagy Dezső pozsonyi mérnök és számosán a város nobbilításai közül. Hladik előadó bejelenti, hogy a szivgárda alapszabályai jóváhagyást nyertek és most hagyja el a sajtót. A szivgárda nem egyesület, hanem a katolikus iskolák kebelében működő valláserkölcsi intézmény. A pozsonyi központtal való érintkezés fontosságára és az Uj Szív gyermekrovatának felkarolására mutatott rá az előadó, valamint annak szervezési munkálatait fejtette ki nagy tetszés mellett. Lestár István komáromi vezető indítványt tett, hogy az egyházmegyei főhatóság utján keresse meg a naggyülés a szlovenszkói püspöki kart, hogy rendelje el a kát. iskolákban a szivgárdák megszervezését és a lelkészek és tanítók ez irányú tevékenységét az egyházi tanfelügyelők utján ellenőriztesse. Az indítványt elfogadták. Az értekezlet elhatározta, hogy Pozsonyban vándor előadók részére tanfolyamot rendez a központ és felhívást intéznek az összes iskolákhoz az egyöntetű programm és módszer alkalmazása iránt. A komáromi szivgárdista fiuk és leányok sapkáit minta gyanánt az összes szervezetek részére elfogadták. Tyukoss János esperes indítványára minden évben kongresszust tartanak és a jövő évben Pozsonyban tartják meg. A határozatokat a nagyszombati egyházi főhatóságnak is bemutatják. A diszgyülések. Mivel a Legényegylet terme csak ezer főnyi nézőközönség befogadására elégséges, a diszgyülést kétszer kellett megtartani a gárdisták számára. Fele az előadáson volt, fele pedig vezetőkkel a várost tekintette meg. A diszgyülés Maczalik Mariska üdvözlésével kezdődött, utána a gárdista
