Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-24 / 49. szám
Komáromi Lapok 1926. április 24. 4 oldal. Versenyen kívüli olcsó áraki Női , férfi- és baby (TETRA) kelengye. Női- és férfi harisnya! gyermek sokkerli. Flór trikót, mo>ó és szövet játszó ruhák. Divat kötött mellények és jaquettek. Francia nyakkendő különlegességek. Külön osztály: Sport'és pedi?nád 9*ei’n,ek* kocsik. — Vulkán kofferek. ELBERT-nél, Korona. Bankkal szemben. Aki látta Palesztinát akkor, mikor a tötök birodalom tartománya volt és megnézi most, nem ismer rá, annyit változott ez az oiszág. A maláriás, terméketlen föld, amely azelőtt csak betegséget hozott, ma egészséges vidék lett és a köves szántóföld, amely évezredek óta nem termett, ma egyike a legjobb gabonatermő földeknek. Kopár hegyek ma már nir, csenek, mert befásitották őket. Folyik a serény munka mindenfelé. A bevándorlók özönlenek, hogy felépítsék ezt a romokban heverő történelmi országot, amely kincse úgy a kereszténységnek, mint a zsidóságnak. A felépítést szervezetek végzik. A földek javarésze a zsidó nemzeti alap birtokában van, amelynek szervezetei az egész világon el vannak terjedve. A zsidó nemzeti alap hordja össze a tőkét és földet vásáról rajta. A nemrég még teljesen arab kézen levő termőföldek ma már majdnem mind zsidó kézen vannak. Földet kap majdnem minden egyes bevándorló, de csak bérletbe, magántulajdon nem létezik. A földet művelője örökös bérbe topja, amely bérlet utódaira is átszáll. Így természetesen minden föld a zsidó nemzeti alap tuiajdonában marad. Ez az egyik főszerv, amelynek kezében összpontosul a felépítés leghatalmasabb tényezője: a föld. A szervezetet különösen az amerikai zsidóság részesíti hatalmas anyagi támogatásban. A kolóniák száma napról-napra növekszik, mert a bevándorlók száma nemhogy csökkenne, hanem ellenkezőleg, növekszik. Az átlagos bevándorló quantum havonkéni 4000. Megszámlálhatatlan azoknak az idealistáknak száma, asik Európát otthagyva, kimentek csak azért, hogy mocsarakat csapolhassanak, köveket törjem k és lerakják alapjait az uj Palesztinának. Tel Aviv, amely még 1912 ben alig állott pár házból, ma 40000 lakost számlál és minden tekintetben egy modern európai város képét mutatja. Tiszta, szépén gondozott és széles öoulevardjatval egy darab Nyugatot varázsol nzsia és Afrika közé. Az angoloknak természetesen elsőrendű kereskedelmi érdekük, hogy Palesztina kiépüljön, mert a zsidók munkájának gyümölcsét, A sia és Afrika között egy fejlett kereskedelmi országot, ök birtokolják. A másik hatalmas szerv, amely szintén főtényezője az újjáépítésnek: a zsidó művelődési alap. Ez az alap nyújt a gyarmatoknak pénzkölcsönt, szállítja ki a vagyontalan bevándorlókat és építteti az országutakat. Természetesen ennek az alapnak még nagyobb tőkéje van, mert a kölcsönök visszafizetése csak igen csekély részletekben történik. A munkanélküliséget a nagy bevándorlás dacára sem ismerik, mert csak azokat engedik be, akiket előbb el tudnak helyezni. Az ország háromnyelvű: héber, angol és arab, úgyhogy boldogulni csak az tud, aki mindhárom nyelvet bírja. Az igazságszolgáltatást ez nagyon megneheziti, mert gyakran szükség van tolmácsokra és az arab tolmácsok megbizhatadansága folytán bizony a jogviszonyok egyelőre nem valami rózsásak. A lakosság számaránya aránytalanul kedvező az arabok részére. 800,000 arabbal szemben 150,000 zsidó lakos van, de az évenkénti átlagos 45 ezer bevándorlót számítva, ez a számarány tetemesen csökken. A politikai viszony az arab és zsidó lakosok között elég barátságos. A franciák ugyan eléggé pénzelik az arabokat a zsidóellenes propagandára, azonban az arabok mindezek dacára sem viseltetnek ellenséges érzülettel a zsidók iránt. A kultúra terjesztésében a zsidók járnak elől és úgyszólván nincs is közöttük analfabéta. Jeruzsálemben több szakiskolájuk van, amelyeknek tanárai mind neves európai tudósok. A tavaly felavatott jeruzsálemi egyetem, pedig, ha teljesen kiépül, előkelő helyet fog elfoglalni az egyetemek között, hiszen ott fog tanitanf a relativitás világhírű lanára, Einstein is. A jövő fogja természetesen legjobban igazolni, hogy van e ennek az uj államalakulatnak reális alapja és létezni tud e angol fennhatóság alatt Palesztina, amely épülőfélben, hatalmas léptekkel kezd kialakulni egy uj, modern állammá. Bár tőke van elég az építkezéshez, azonban ez még nem minden, mert egy kétezer éves halott országot feltámasztani poraiból és újjáéleszteni nehéz feladat és ezt a feladatot csak idealizmussal lehet megoldani. Lélegzése könnyű és kellemes lesz, a kellemetlen szag ital és dohányzás után azonnal elmúlik, ha Ön naponta hígított ALPA MENTHOL- SÓSBORSZESZ szájviz-t használ. Ez a jelen legjobb és legolcsóbb szájápoló szere. Ügyeljen arra, hogy szorosan zárva és plombával ellátva legyen, ami az utánzatoknál nem fordul elő. Ez védi meg, hogy ön ne mást kapjon, mint valódi ALPÁT Mindenütt kapható- Ara 5 50 Ke. 488 Mire megvénülünk ? (Helyesebben: hát mi lesz velünk, ha megöregszünk? Az elveszett öregség.) Álljunk csak meg egy pillanatra örök vándorlásunkban — mi haladunk-e vagy az idő és a tér panoptikuma sodródik el mellettünk? — hallgatlasuk el azt az ujjongó, üvöltő hejehuját, amit politika, gazdasági bajok csapnak fel körülöttünk; egy pillanatra hámozzuk ki magunkat, mint egyiptomi múmiát a leplek és festékek rászáradt rétegeiből a megszoko tság és beletörődés fegyenc egyenruhájából vetkőztessük le magunkat érző mezítelenre s álljunk az élet nagy kérdéseinek szakadéka elé. Honnan jövünk és hová megyünk? Mi lett belőlünk, hogy elhagytuk a fehérhabos bölcső szandolinját és eleresztettük az édes anyánk kezét 1 Van-e közöttünk valaki, aki nem orcapirulással szégyenkezik, ha dörömbölő, feszülő húsz esztendejének szemével néz végig azon, akivé az utóbbi tiz év alatt rongyolódott? Mi lett belőlünk s jaj, mi lesz még belőlünk! Oh, ne mondjátok, hogy a fiatalságunkat tékozoltuk el s a férfikorunkat züilesztettük le: az Öregségünket veszítettük el, az öregségét herdálta el ez a nemzedék. Senki sincs, aki gudná hol fog meghalni Nem merhetjük fel majd összeroskadó testünknek az ismert sirkertet s nem készülődhetünk az örök pihenésre az ismerős lankán, a kedves fák alatt szoktatva magunkat a földhöz, a rögökhöz, ahová visszatérők vagyunk. Minden összeroskadt, amin megvetettük két lábunkat, minden összedőlt, amiben hittünk, egünk kátpitja meghasadt, vihar korbácsolja az aljas szemetet a virágzó ré tünkre, zűrzavar lármájába töredezett szét a béke harmóniája. Ki gondolhat békés szívvel, nyugodt lélekkel öregségére ? Hogy szertefoszlott minden átmodozás, amivel magunk elé idéztük a kis házat virágos kert ölén, a hires méhest, az öreg karosszéket, illatos dohányt s mindent, amiben a befejezett élet derűje, a kiegyensu yozott válságok elpihenése sugárzott. Problémák nélkül, gondok nélkül, veszédség nélkül gondoltunk az öregségünkre, a biztos karaj kenyérre s a dohánytartóra, aminek nem fogy ki soha tartalma. „Csekély nyugdijunkra támaszkodva“ milyen vigasztaló volt az a téli tájkép, amit öregségünkről fesieltünk a tejnek, hónak és ártatlanságnak színével. S mi lett abból a képből, hová torzult el az álom ? Ki néz ma nyugodtan öregsége elé? A kereskedő tud e olyan vagyont gyűjteni, hogy gondtalan öregséget biztosítson magának? A földbirtokosnak nem kell-e attól tartania, hogy öregségére mégegyszer kihúzzák lába alól a talajt. Melyik tisztviselő tudhatja, hogy a nyugdíj eléréséig hivatalban maradhat? Nem kell-e az iparosnak attól rettegnie, hogy kiesik kezéből a szerszám, amikor a szája még kenyeret kér. S az élet hajótöröttjei hol remélhetik a béke és nyugalom üdvösséges partjának elértét? Könnyű volt Cicerónak az öregség szépségeit elénk tárni. A „De Senectute“ olvasása közben szinte röstelkej dünk, hogy még fiatalok vagyunk s ha I tőlünk függött volna, Rolis Roycemo- I torral — mint Amundsen az Észak sark ! felé — rohantunk volna az ifjúság I tropikus égővéről a pátriárkák korának hóval borított hegycsúcsai felé. S most irtózattal és rettenettel gondolunk arra, hogy — ha a Sors nem lesz hozzánk kegyes — meg kell öregednünk. Lelki fáradság és testi törődésen túl az öregj kor árnya lidércként ül ránk, fojt|a el a lélekzeiünket. Mint megannyi Faust kapaszkodnánk bele mu ó fogyó időnk ; kerekébe : oh, maradj, maradj! fiatalság s maradj távol tőlünk kifosztott szépségeddel, fölvert békéddel, gondjaid összeroppanó súlyával — öregség. ADttrazilaiiiftiiiioi — A villamosmű levele a szerződés pótlásról. — Újabb értekezlet. — Komárom, — április 23. A város képviselőtestületének április 15 én tartott közgyűlése letárgyalta a Délszlovenszkói Villamosmü és Komárom városa között kötendő szerződés tervezetét és azt azzal kívánta kiegészíteni, hogy pótlólag vétessék be a szerződésbe az, hogy a város terű létén beépített vezetékek, kábelek ötven > év elmúltával a város tulajdonába menj jenek át. Ezenkívül kikötötte a város ! azt is, hogy a munkásoknak a városi munkaközvetitőnek igénybevétele mellett leendő fölvétele mellett megfelelő órabért köteles a vállalkozó fizetni. A Délszlovenszkói Villamosmü vezetősége a vele közölt eme határozatra átiratban válaszolt, amelyet Csizmazia György városbiró a képviselőtestületnek április 19 én tartott közgyűlésén napirend előtt terjesztett elő. A villamosmü levelében azt válaszolta, hogy a beépi tett anyagoknak a szerződés lejárta után a város tulajdonába való átmeneteiéhez hozzá nem járulhat, mert a beépített anyagok az államnak, mint leg nagyobb részvényesnek fogják a tulaj donát képezni és amint a lerakott vasúti sínek is az állam tulajdonát képezik, úgy a villamosmü fődbe épített kábelei, vezetékei sem képezhetik a jövőben másnak a tulajdonát. Egyébként, ha a város ehhez ragaszkodna, akkor kénytelen volna beszüntetni a munkát. A munkabérekre nézve a villamosmü vezetősége elfogadta a város feltételeit. A közgyűlés a kérdést letárgyalta és annak során több felszólalás történt. Weisz Miksa dr. felfogása szerint a város nem az állammal szerződik, hanem a részvényíátsasággal és ettől joga van követelni, hogy 50 év után minden beépített anyag szálljon a városra. Fried Jenő nem tartja valami kuláns eljárásnak azt, hogy a villamosmü mindjárt azzal fenyegetődzik, hogy beszünteti a munkát, ha ragaszkodik faltételéhez. De gondoskodni kel! a jövőről és ha nem lehetséges az első feltétel keresztülvitele, javasolja, hogy köttessék ki a szerződésben az, hogy az ötven év lejárta előtt legalább két esztendővel uj szerződés megkötése iránt a szükséges tárgyalások felvehetők legyenek, jávor Jenő főjegyző úgy véli, hogy a villamosmü közhasznú műnek deklaráltaik és ezért válik államivá, helyesli, hogy a város biztosítsa magának azt a jogot, hogy 50 év lejárta előtt 2 —3 évvel új szerződés kötése végett tárgyalhasson. Többek felszólalása után a közgyűlés elfogadta Fried Jenő javaslatát és ellj rendelte a villamosmü vezetőségét az uj határozatról értesíteni A Délszlovenszkói Villamosmü vezetősége április 23 án délután értekezletre hivta egybe az érdekelteket, amelyen Komárom város képviselőin kívül a környékbeli érdekelt községek kiküldöttei jelentek meg. A várost Csizmazia György városbiró, Jávor Jenő főjegyző, Sándor Ernő főszámvevő, Mihola Ferenc dr. főügyész és Fried Jenő képviselőtestületi tag képviseltek Az értekezleten jelen volta minisztérium képviselőjéig. Az értekezleten a vezetőség beszámolt az eddig végzett munkákról, valamint a részvényjegyzés eredményéről. A kibocsátott 5 millió n. é. részvényből az érdekeltség eddig 4 878,000 K n. é részvényt jegyzett, amiből az állam jegyzése 3 milliót tesz ki s a vezetőség reméli, hogy a még hátralevő jegyzések is mihamarabb megtörténnek. A részvénytársaság alakuló közgyűlését nem sokára meg fogják tartani, amelyen nemcsak az alakú ást fogiák megejteni, hanem az egész válla atról beható tájékoztatást és költségvetést fognak előterjeszteni. LtiniBoliftlialili \mrnm MsniMa, nwae a deli gyümölcs isim Mórái Aladár csemegekereskedése Romáram. Kishid utca 1. a. Legfinomabb Lipton angol és orosz teak a közkedvelt császár keverék, Hobt francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, cavidr, tok hal, lazac rák s az összes hal- és hűskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott deli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Szivgárdista kongresszus Komáromban. Gyermek vendégsereg városunkban. — A Szivgdrdák keletkezése és célja. — A kongresszus programja. Május 1-én, a természet tavaszának ünnepén Komáromba jönnek a lelki tavasz friss, üde virágai, az ártatlan gyermekek csspatai, akik a Fiú és Leányszivgárddkban tömörülve akarják önmagukban a szebb, boldogabb jövőt művelni. Mint ahogy a tavaszi napnak ezüstsugara ha megérinti a letaposott és a tél fagyától megdermedett földet, életet serkent, virágot fakaszt, hogy gyümölcsöt érleljen belőle, — épp úgy a gondtalan gyermekség őszinte öröme, ha az élet terhétől elfáradt és bajaitól megkeményedett felnőttek munkás világába mosolyt sugároz és derűt áraszt, a lohadó életkedvet felfrissíti, a lankadó izmokat megacélozza, hogy a munka gyümölcsében a gyermek jövője biztosítva legyen. Ez az öröm jön vendégül Komáromba, a sóhajok és panaszok városába május 1-én, jön a reménység talajt keresni a reménytelenségben a hit és szeretet ereje által.
