Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-24 / 49. szám

Komáromi Lapok 1926. április 24. 4 oldal. Versenyen kívüli olcsó áraki Női , férfi- és baby (TETRA) kelengye. Női- és férfi harisnya! gyermek sokkerli. Flór trikót, mo>ó és szövet játszó ruhák. Divat kötött mellények és jaquettek. Francia nyakkendő különlegességek. Külön osztály: Sport'és pedi?nád 9*ei’n,ek­* kocsik. — Vulkán kofferek. ELBERT-nél, Korona. Bankkal szemben. Aki látta Palesztinát akkor, mikor a tötök birodalom tartománya volt és megnézi most, nem ismer rá, annyit változott ez az oiszág. A maláriás, ter­méketlen föld, amely azelőtt csak be­tegséget hozott, ma egészséges vidék lett és a köves szántóföld, amely év­ezredek óta nem termett, ma egyike a legjobb gabonatermő földeknek. Kopár hegyek ma már nir, csenek, mert be­­fásitották őket. Folyik a serény munka mindenfelé. A bevándorlók özönlenek, hogy felépítsék ezt a romokban heverő történelmi országot, amely kincse úgy a kereszténységnek, mint a zsidóságnak. A felépítést szervezetek végzik. A földek javarésze a zsidó nemzeti alap birtokában van, amelynek szervezetei az egész világon el vannak terjedve. A zsidó nemzeti alap hordja össze a tőkét és földet vásáról rajta. A nemrég még teljesen arab kézen levő termő­földek ma már majdnem mind zsidó kézen vannak. Földet kap majdnem minden egyes bevándorló, de csak bér­letbe, magántulajdon nem létezik. A földet művelője örökös bérbe topja, amely bérlet utódaira is átszáll. Így természetesen minden föld a zsidó nem­zeti alap tuiajdonában marad. Ez az egyik főszerv, amelynek kezé­ben összpontosul a felépítés leghatal­masabb tényezője: a föld. A szerveze­tet különösen az amerikai zsidóság részesíti hatalmas anyagi támogatásban. A kolóniák száma napról-napra nö­vekszik, mert a bevándorlók száma nemhogy csökkenne, hanem ellenkező­leg, növekszik. Az átlagos bevándorló quantum havonkéni 4000. Megszámlál­hatatlan azoknak az idealistáknak száma, asik Európát otthagyva, kimentek csak azért, hogy mocsarakat csapolhassanak, köveket törjem k és lerakják alapjait az uj Palesztinának. Tel Aviv, amely még 1912 ben alig állott pár házból, ma 40000 lakost számlál és minden tekintetben egy mo­dern európai város képét mutatja. Tiszta, szépén gondozott és széles öoulevardjatval egy darab Nyugatot varázsol nzsia és Afrika közé. Az an­goloknak természetesen elsőrendű ke­reskedelmi érdekük, hogy Palesztina kiépüljön, mert a zsidók munkájának gyümölcsét, A sia és Afrika között egy fejlett kereskedelmi országot, ök birto­kolják. A másik hatalmas szerv, amely szin­tén főtényezője az újjáépítésnek: a zsidó művelődési alap. Ez az alap nyújt a gyarmatoknak pénzkölcsönt, szállítja ki a vagyontalan bevándorló­kat és építteti az országutakat. Termé­szetesen ennek az alapnak még na­gyobb tőkéje van, mert a kölcsönök visszafizetése csak igen csekély rész­letekben történik. A munkanélküliséget a nagy bevándorlás dacára sem isme­rik, mert csak azokat engedik be, aki­ket előbb el tudnak helyezni. Az ország háromnyelvű: héber, an­gol és arab, úgyhogy boldogulni csak az tud, aki mindhárom nyelvet bírja. Az igazságszolgáltatást ez nagyon meg­­neheziti, mert gyakran szükség van tolmácsokra és az arab tolmácsok meg­­bizhatadansága folytán bizony a jog­viszonyok egyelőre nem valami rózsá­sak. A lakosság számaránya aránytala­nul kedvező az arabok részére. 800,000 arabbal szemben 150,000 zsidó lakos van, de az évenkénti átlagos 45 ezer bevándorlót számítva, ez a számarány tetemesen csökken. A politikai viszony az arab és zsidó lakosok között elég barátságos. A fran­ciák ugyan eléggé pénzelik az arabo­kat a zsidóellenes propagandára, azon­ban az arabok mindezek dacára sem viseltetnek ellenséges érzülettel a zsi­dók iránt. A kultúra terjesztésében a zsidók járnak elől és úgyszólván nincs is kö­zöttük analfabéta. Jeruzsálemben több szakiskolájuk van, amelyeknek tanárai mind neves európai tudósok. A tavaly felavatott jeruzsálemi egyetem, pedig, ha teljesen kiépül, előkelő helyet fog elfoglalni az egyetemek között, hiszen ott fog tanitanf a relativitás világhírű lanára, Einstein is. A jövő fogja természetesen legjobban igazolni, hogy van e ennek az uj ál­lamalakulatnak reális alapja és létezni tud e angol fennhatóság alatt Palesz­tina, amely épülőfélben, hatalmas lép­tekkel kezd kialakulni egy uj, modern állammá. Bár tőke van elég az építke­zéshez, azonban ez még nem minden, mert egy kétezer éves halott országot feltámasztani poraiból és újjáéleszteni nehéz feladat és ezt a feladatot csak idealizmussal lehet megoldani. Lélegzése könnyű és kellemes lesz, a kelle­metlen szag ital és dohányzás után azonnal elmúlik, ha Ön naponta hígított ALPA MENTHOL- SÓSBORSZESZ szájviz-t használ. Ez a jelen legjobb és legolcsóbb száj­ápoló szere. Ügyeljen arra, hogy szorosan zárva és plom­bával ellátva legyen, ami az utánzatoknál nem fordul elő. Ez védi meg, hogy ön ne mást kapjon, mint valódi ALPÁT Mindenütt kapható- Ara 5 50 Ke. 488 Mire megvénülünk ? (Helyesebben: hát mi lesz velünk, ha megöregszünk? Az elveszett öregség.) Álljunk csak meg egy pillanatra örök vándorlásunkban — mi haladunk-e vagy az idő és a tér panoptikuma sodródik el mellettünk? — hallgatlasuk el azt az ujjongó, üvöltő hejehuját, amit poli­tika, gazdasági bajok csapnak fel körü­löttünk; egy pillanatra hámozzuk ki magunkat, mint egyiptomi múmiát a leplek és festékek rászáradt rétegeiből a megszoko tság és beletörődés fegyenc egyenruhájából vetkőztessük le magun­kat érző mezítelenre s álljunk az élet nagy kérdéseinek szakadéka elé. Honnan jövünk és hová megyünk? Mi lett belőlünk, hogy elhagytuk a fehérhabos bölcső szandolinját és eleresztettük az édes anyánk kezét 1 Van-e közöttünk valaki, aki nem orcapirulással szégyen­kezik, ha dörömbölő, feszülő húsz esz­tendejének szemével néz végig azon, akivé az utóbbi tiz év alatt rongyo­­lódott? Mi lett belőlünk s jaj, mi lesz még belőlünk! Oh, ne mondjátok, hogy a fiatalságunkat tékozoltuk el s a férfi­­korunkat züilesztettük le: az Öregsé­günket veszítettük el, az öregségét her­dálta el ez a nemzedék. Senki sincs, aki gudná hol fog meghalni Nem mer­hetjük fel majd összeroskadó testünk­nek az ismert sirkertet s nem készülőd­hetünk az örök pihenésre az ismerős lankán, a kedves fák alatt szoktatva magunkat a földhöz, a rögökhöz, ahová visszatérők vagyunk. Minden össze­­roskadt, amin megvetettük két lábun­kat, minden összedőlt, amiben hittünk, egünk kátpitja meghasadt, vihar korbá­csolja az aljas szemetet a virágzó ré tünkre, zűrzavar lármájába töredezett szét a béke harmóniája. Ki gondolhat békés szívvel, nyugodt lélekkel öreg­ségére ? Hogy szertefoszlott minden át­­modozás, amivel magunk elé idéztük a kis házat virágos kert ölén, a hires méhest, az öreg karosszéket, illatos dohányt s mindent, amiben a befejezett élet derűje, a kiegyensu yozott válsá­gok elpihenése sugárzott. Problémák nélkül, gondok nélkül, veszédség nél­kül gondoltunk az öregségünkre, a biz­tos karaj kenyérre s a dohánytartóra, aminek nem fogy ki soha tartalma. „Csekély nyugdijunkra támaszkodva“ milyen vigasztaló volt az a téli tájkép, amit öregségünkről fesieltünk a tejnek, hónak és ártatlanságnak színével. S mi lett abból a képből, hová torzult el az álom ? Ki néz ma nyugodtan öregsége elé? A kereskedő tud e olyan vagyont gyűjteni, hogy gondtalan öregséget biz­tosítson magának? A földbirtokosnak nem kell-e attól tartania, hogy öreg­ségére mégegyszer kihúzzák lába alól a talajt. Melyik tisztviselő tudhatja, hogy a nyugdíj eléréséig hivatalban maradhat? Nem kell-e az iparosnak attól rettegnie, hogy kiesik kezéből a szerszám, amikor a szája még kenyeret kér. S az élet hajótöröttjei hol remél­hetik a béke és nyugalom üdvösséges partjának elértét? Könnyű volt Cicerónak az öregség szépségeit elénk tárni. A „De Senec­­tute“ olvasása közben szinte röstelke­­j dünk, hogy még fiatalok vagyunk s ha I tőlünk függött volna, Rolis Roycemo- I torral — mint Amundsen az Észak sark ! felé — rohantunk volna az ifjúság I tropikus égővéről a pátriárkák korának hóval borított hegycsúcsai felé. S most irtózattal és rettenettel gondolunk arra, hogy — ha a Sors nem lesz hozzánk kegyes — meg kell öregednünk. Lelki fáradság és testi törődésen túl az öreg­­j kor árnya lidércként ül ránk, fojt|a el a lélekzeiünket. Mint megannyi Faust kapaszkodnánk bele mu ó fogyó időnk ; kerekébe : oh, maradj, maradj! fiatalság s maradj távol tőlünk kifosztott szép­ségeddel, fölvert békéddel, gondjaid összeroppanó súlyával — öregség. ADttrazilaiiiftiiiioi — A villamosmű levele a szerződés pótlásról. — Újabb értekezlet. — Komárom, — április 23. A város képviselőtestületének április 15 én tartott közgyűlése letárgyalta a Délszlovenszkói Villamosmü és Ko­márom városa között kötendő szerző­dés tervezetét és azt azzal kívánta ki­egészíteni, hogy pótlólag vétessék be a szerződésbe az, hogy a város terű létén beépített vezetékek, kábelek ötven > év elmúltával a város tulajdonába men­­j jenek át. Ezenkívül kikötötte a város ! azt is, hogy a munkásoknak a városi munkaközvetitőnek igénybevétele mel­lett leendő fölvétele mellett megfelelő órabért köteles a vállalkozó fizetni. A Délszlovenszkói Villamosmü veze­tősége a vele közölt eme határozatra átiratban válaszolt, amelyet Csizmazia György városbiró a képviselőtestületnek április 19 én tartott közgyűlésén napi­rend előtt terjesztett elő. A villamosmü levelében azt válaszolta, hogy a beépi tett anyagoknak a szerződés lejárta után a város tulajdonába való átmene­teiéhez hozzá nem járulhat, mert a be­épített anyagok az államnak, mint leg nagyobb részvényesnek fogják a tulaj donát képezni és amint a lerakott va­súti sínek is az állam tulajdonát képezik, úgy a villamosmü fődbe épített kábelei, vezetékei sem képezhe­tik a jövőben másnak a tulajdonát. Egyébként, ha a város ehhez ragasz­kodna, akkor kénytelen volna beszün­tetni a munkát. A munkabérekre nézve a villamosmü vezetősége elfogadta a város feltételeit. A közgyűlés a kérdést letárgyalta és annak során több felszólalás történt. Weisz Miksa dr. felfogása szerint a vá­ros nem az állammal szerződik, hanem a részvényíátsasággal és ettől joga van követelni, hogy 50 év után minden be­épített anyag szálljon a városra. Fried Jenő nem tartja valami kuláns eljárás­nak azt, hogy a villamosmü mindjárt azzal fenyegetődzik, hogy beszünteti a munkát, ha ragaszkodik faltételéhez. De gondoskodni kel! a jövőről és ha nem lehetséges az első feltétel keresztülvitele, javasolja, hogy köttessék ki a szerző­désben az, hogy az ötven év lejárta előtt legalább két esztendővel uj szer­ződés megkötése iránt a szükséges tár­gyalások felvehetők legyenek, jávor Jenő főjegyző úgy véli, hogy a villamosmü közhasznú műnek deklaráltaik és ezért válik államivá, helyesli, hogy a város biztosítsa magának azt a jogot, hogy 50 év lejárta előtt 2 —3 évvel új szerződés kötése végett tárgyalhasson. Többek felszólalása után a közgyűlés elfogadta Fried Jenő javaslatát és el­lj rendelte a villamosmü vezetőségét az uj határozatról értesíteni A Délszlovenszkói Villamosmü veze­tősége április 23 án délután értekezletre hivta egybe az érdekelteket, amelyen Komárom város képviselőin kívül a környékbeli érdekelt községek kiküldöt­tei jelentek meg. A várost Csizmazia György városbiró, Jávor Jenő főjegyző, Sándor Ernő főszámvevő, Mihola Ferenc dr. főügyész és Fried Jenő képviselő­­testületi tag képviseltek Az értekezleten jelen volta minisztérium képviselőjéig. Az értekezleten a vezetőség beszá­molt az eddig végzett munkákról, va­lamint a részvényjegyzés eredményéről. A kibocsátott 5 millió n. é. részvény­ből az érdekeltség eddig 4 878,000 K n. é részvényt jegyzett, amiből az állam jegyzése 3 milliót tesz ki s a vezető­ség reméli, hogy a még hátralevő jegy­zések is mihamarabb megtörténnek. A részvénytársaság alakuló közgyűlését nem sokára meg fogják tartani, ame­lyen nemcsak az alakú ást fogiák meg­ejteni, hanem az egész válla atról be­ható tájékoztatást és költségvetést fog­nak előterjeszteni. LtiniBoliftlialili \mrnm MsniMa, nwae a deli gyümölcs isim Mórái Aladár csemegekereskedése Romáram. Kishid utca 1. a. Legfinomabb Lipton angol és orosz teak a közkedvelt császár keverék, Hobt francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, cavidr, tok hal, lazac rák s az összes hal- és hűskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, ae összes nyers és cukrozott deli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Szivgárdista kongresszus Komáromban. Gyermek vendégsereg városunkban. — A Szivgdrdák keletkezése és célja. — A kongresszus programja. Május 1-én, a természet tavaszának ünnepén Komáromba jönnek a lelki tavasz friss, üde virágai, az ártatlan gyermekek csspatai, akik a Fiú és Leányszivgárddkban tömörülve akarják önmagukban a szebb, boldogabb jövőt művelni. Mint ahogy a tavaszi napnak ezüstsugara ha megérinti a letaposott és a tél fagyától megdermedett földet, életet serkent, virágot fakaszt, hogy gyümölcsöt érleljen belőle, — épp úgy a gondtalan gyermekség őszinte öröme, ha az élet terhétől elfáradt és bajaitól megkeményedett felnőttek munkás vilá­gába mosolyt sugároz és derűt áraszt, a lohadó életkedvet felfrissíti, a lankadó izmokat megacélozza, hogy a munka gyümölcsében a gyermek jövője bizto­sítva legyen. Ez az öröm jön vendégül Komáromba, a sóhajok és panaszok városába május 1-én, jön a reménység talajt keresni a reménytelenségben a hit és szeretet ereje által.

Next

/
Thumbnails
Contents