Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-24 / 49. szám
IVog’y ven hetedik évfolyam. 49. szám, Szombat, 1926. április 24. ÄB0MI LAPOK POLITIKAI LAP. Előtixetéai ár caehsziovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA «Ir. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ííni Komárom, — ápr. 23. Amerre csak a szemünk ellát, a kisantant s a vele tartó lengyel köztársaság területén is sorra buknak a kormányok. Elsőnek kezdte a sorozatot a csehszlovák kormány, amely még ma sem tudott talpraállni és a kormányválság parlamenti, sőt államválsággá kezd kimélyülni, mert a hivatalnok kormány politikai ügyek intézésére nemcsak nem hivatott, de teljesen alkalmatlan is. Az államot csak parlamentáris alapon lehet és szabad kormányozni, ezt minden alkotmányos érzésű ember tudja és elvéül vallja. A csehszlovák kormány bukását, melynek kormányalkotő pártjai közt támadtak ki nem küszöbölhető ellentétek, a román kormány válsága követte, amely már évek óta érett. A hires választások óta, amelyek a román kormánynak adtak többséget, a korrupció olyan mértékben aknázta alá az országot, hogy a Bratianu kormánynak menni kellett. Utánuk ment Pasics is, az aggastyán politikus, akinek nek nevéhez a nagyszerb állam megvalósulása fűződik. Ezt Radics marta ki a miniszterelnöki székből, a bekebelezett, de meg nem emésztett Horvátország. A cseh, román, szerb kormányok bukásának sorozatát most a lengyel kormányválság egészili ki. A lengyel miniszterelnök most látogatta meg szomszédait, Prágát és Bécset, ahol államszerződéseket irt alá. SkrzyQskit a szociáldemokraták buktatták meg, kiknek lehetetlen kívánságait nem lehetett kielégíteni. Éppen úgy, mint Csehszlovákiában. Igen érdekes, hogy mindezek az államok a kisantant kötelékében és azon kívül, a francia külpolitika érdekszférájába tartoznak és amint a francia külpolitika válságba juttatta a népszövetséget, mert a németek hátamögött Lengyelországgal paktált, épen úgy a válságok járványos láza járta sorra ezeket az államokat is. A kisantant inogása érezhető ki ezekből a sorozatos bukásokból, amely már túlélte magát. A jövő hónapban ugyan összejönnek uj alakulásra Veldesben, mert a szer ződés ideje lejárt és egészen bizonyos, hogy az egyetértést fogják hangoztatni és a békés szándékot hangsúlyozni. Európa arculata azonban egyre jobban megváltozik és a kisantant, mint élő anakronizmus bizonyítgatja életképességét, amelynek semmi fontossága nincsen már, mert jól tudja mindenki, hogy a titkos szerződések hálózata, amely Európa országait egybefüzi, a kisantantot már feleslegessé tette. Ezek az államok eddig egytől egyig Németország ellen orientálódtak. A német diplomácia azonban ma a világ első dip’omáciájának bizonyult és Európa sorsában ismét döntő tényező lett. Prága, Bukarest, Belgrád és Varsó erről eddig már bizonyára meggyőződött, ha nem, akkor meg fog győződni. = Megalakul a Magyar Nemreti Párt Egyházpolitikái Szakosztály; nafe Ksthol>kUS Alosztály*. A Magyar Nemzeli Párt országos sajtófőaöksége közli: A Magyar Nemzeti Párt intézőbizottsága legutóbbi ülésén megalakította a párt egyhá?politikai szakosztályát, mely hivatva van az egyházak érdekeit védeni és amely minden vallásfelekezet számára külön alosztályokat létesített Az egyházpolitikai szakosztály katholikus alosztálya e hó 24 én szombaton délelőtt 10 órakor tartja Érsekújváron alakuló ülését, amely nagy jelentőségű lesz a szlovenszkói és ruszínszkói kaíh. egyházakra nézve. Az alakuló ülés több fontos és életbevágó kérdéssel fog foglalkozni. Giller János dr. az egyházpolitikai szakosztályelnöke megnyitójában az általános katholikus egyházpolitikáról fog nagyszabású előadást tartani. Kmoskó Béla dr. (Léva) a földreform törvénynek az egyházi vagyonokat érintő részét fogja ismertetni, Salkovszky Jenő dr. (Ipolyság) az egyház védelméről tart előadást, Hangos István dr. (Érsekújvár) a kath. autonómia kérdését tárgyalja és Richter János szenátor a msgyar papi és tanitói nevelésről, valamint a kongruakérdésről fog előadást tartani. = Senes Kérdőíve. Arra a hitre, hogy Németország és Oroszország között tárgyalások folynak szerződés megkötésére, a nagy antant és kisantant államain nagy izga'om keletkezett és a politikusok most azon gondolkoznak, hogy a megkötés előtt álló német orosz szerződés milyen vonatkozással lesz Locarnóra. Azon, hogy Franciaország módfelett idegeskedik, az egész világon senki sem csodálkozik, hogy Angoiország is felfigyel a németek és oroszok közeledésére, azt is meg lehet érteni, hiszen Anglia nélkül alig jöhetett volna létre Locarnó. Azonban nagyon is feltűnő a csehszlovák köztársaság külügyminiszterének, Benes dr.-nak fellépése, aki ismét a középeurópai béke egyetlen hivatásos „védelmezőjeként türneti föl magát és az antant hatalmakhoz egy kérdőivet intéz, amelyben azokra a köve kezményekre hívja föl a figyelmet, amelyek a szerződés megkölése folytán majd eiőállanak. A német sajtó Benes e lépését elitéli és a német lapok hangsúlyozzák, hogy az a legnagyobb mértékben elidegenitőleg hat, mert Németország mindenkor értesítette a Locarnohatalmakat a tárgyalás folyamatáról és bebizonyította, hogy nem üz kétszínű játékot. A lapok Benes kérdőívében beavatkozást látnak Németország külügyibe és kísérletnek tekintik azt arra, hogy ellenőrizze Németország külügyi lépéseit. Megállapítják a lapok végül, hogy Németország sohasem fogja elvitathatóvá tenni azt a jogát, hogy szerződéseket kössön. A német-orosz szerződés ügyében a kisantant államai megkeresték a szövetséges hatalmakat, hogy Németországhoz démarsot intézzenek. = A Magyar Nemzeti Párt népgy illései Leléden és Bájtén. A Magyar Nemzeti Párt országos sajófőnöksége közli: Az elmúlt vasárnap ismét sikerült népgyüléseket rendezett a Magyar Nemzeti Párt. Leiéd és Bajta magyar gazdaközönsége előtt Zsolnay Tivadar párkányi osztátytitkár tartott nagyszabású politikai beszédet. Rámutatott arra, hogy Csehszlovákiában az egyenlő jog és egyenlő elbánás mellett a cselszövány az ármány és a furfang urá, pdik. Ismertette az adózási rendszer'hibáit és azt a kegyetlen politikát, mely az állampolgárok exintenciájával néni törődve a végsőkig feszíti az adózás húrját. A népgyülések befejezése után mindkét helyen a helyi szervezet újjáalakítására került a sor. Leléden Paíyi Gáspár, Bajtán Lesskó János lett a helyi szervezet elnöke. = A szilárd gabonává mákért. A cseh agrárius szenátorok sürgős javaslatot terjesztetlek be a szenátusban a sziláid gabonavámok bevezetésére. A Donát és társai által benyújtott indítványt a szenátus már ki is nyomatta és széjjel is osztotta a szenátusok között, és azt kívánja, hogy tizassék mega koimány azzal, hogy az 1925 június 4 iki kormányrendelet II. szakaszát azonnal helyezze hatályon kivül és az említett rendelet I. szakasz: b. n foglalt vámtarifákat léptesse életbe. Siettesse a végleges autonóm vátníErifa törvényerőre emelését, hogy az még az idegen álla mokkái való kereskedelmi szerződések megkötése előtt lépjen életbe. Prágai hírek szerint a cseh szociáldemokraták a belpolitikai feszültség enyhülésének tekintik az agráriusoknak ezt a lépését. = Feibivás Sdavenazkó magyar t atholikuseihoz 1 A Magyar Nemzeti Párt lapjai Giller János dr.-nak a párt egyházpolitikai szakosztályi elnökének cikkét közli, mely történelmi visszapillantást vet a kath autonómia kérdésére és kifejti, hogy egy véletlen eseményen múlt íz, hogy 1848 ápr. 7-én nem iktatták be törvénybe a kath. autonómia jogi és tényleges megvalósítását A cikk ki fejti, hogy jóllehet dejure az 1848 XX t.-c. ben le van fektetve a kath. autonómia és a megvalósulás útjában a királyi felségjog sem áll, Szlovenszkó katholikussága eddig jóformán alig foglalkozott ezzel az égető problémával. Prága igényli, ugyan a kath. egyház tekintetében a felségjogokat, azonban Róma gyakorlata és jogászilag felfogása eldöntötték ezt a vitát. Most meg kell mozdulnia a kath. közvéleménynek, Róma és Prága között a katholikus konkordátum tárgyalásainak előkészületei már is folyamatban vannak és igy a szlovenszkói katholikusok nem várhatják Rómától azt, amit szívesen támogatna, de amit maguknak kell kikövetelniük. Nem várhatnak addig, amig az autonó Szerkesztőség és kiadóhiratal: Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. mia későn jön, hiszen a földreform a legkőnyörtelenebbül veszi el a kathoiikus jószágokat. A szlovenszkói katolikusoknak ki kell küzdeni, hogy a magyar kisebbségi jogok az egyházon belül is elismerésre találjanak. Komárom, — ápr. 22. A városi közgyűlésen történtek aggodalommal kell, hogy eltöhsenek mindenkit, "kiben a közügyek komoly intézésének a kívánsága és akarata él. A kommunista párt olyan magatartást tanúsított ottan a többséggel szemben, amely kihívja ellene a jogos kritikát. Ez a párt a terror elvét akarja érvényesíteni, úgy látszik, minden vonalon és igy a képviselőteslületben is. Egy évve! ez előtt botrányt csináltak, mert nem akartak egy asztalnál ülni egyik szociáldemokrata elvtársukkaí, akivel most teljes a békesség. Az öreg Nádor u ca is útjukban áll,' amelyet másodízben is Lenin u'cának szeretnének elnevezni, annak ellenére, hogy ezt a többség ismételve visszauíasitoíta. Legutóbb pedig a költségvetés ellen hadakoztak, mükivonulást rendeztek, azután látva a taktika kudarcát, megint bevonultak és kijelentették, hogy itt nem lesz tárgyalás. És mégis volt tárgyalás a kikncek minden botránykeltése és heccelődése ellenére is. Tehát ez is csütörtököt mondott. Le járatni igyekeznek minden tekintélyt és a várót biró elnöki figyelmeztetéseit semmibe se vették és éppen a vezérük, aki nemzetgyűlési képviselő, gúnyolta ki, aki ezzel szegénységi bizonyítványt állított ki magáról. A kommunista terror nem elégszik meg az utcával, melyet kisajátított, az u'cát is felielepiti a városházára és ott is népgyülést rögtönöz, ok nélkül való tömegizgatásokkai, mert náluk a fődolog a propaganda elhelyezése, parlament, utca, képviselőtestület csak eszköz nekik. A városházán nem komoly és tárgyilagos munka folyik már néhány év óta, hanem osztályharc, amelyet oda betelepítettek és ez ellen nincsen mentség, mert a demokráciának ez a torzszülötte, a községi választásokról szóló rendtartás politikai pártok szerint oldja meg a községi képvistle'ek választását, ami a legszerencsétlenebb valami. Látjuk a városok és községek képviselőtestületeinek tömeges felfüggesztéséből, ahol nem mennek semmire a politikai pártok marakodás amiatt Pedig ehhez a községeknek semmi közük nincsen. A terror eik-n azonban mégis csak védekezni kell, mert a községi képviselőtestületek működését megakadályozni nem lehet egy pártnak. A képviselőtestület nem lehet arra való, hogy ott Leninről tartsanak előadásokat. Aki Lenint annyira szereti, az menjen Lenin-országba, ha itt nem érzi jól magát. Olyasmit nem volna szabad büntetlenül kijelenteni, hogy itt nem lesz tanácskozás, tehát a tanácskozás megzavarását programul tűzni talán mégsem ■ehet tűrni, mert ez anarki*. A községeknek nem áll rendelkezésére karhatalom, amellyel a tanácskozás termében a rendet lehetne biztosítani, pedig erre szükség volna, mert Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köztudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek ismert Ig-mándLi keserüviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos Ig’tnáncli keserüviz elegendő. — Kapható kis- és nagyüvegben. Szétküldési hely: Igmándi keserüviz forrásvállalat Komárom. 201 Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve. Terroristáit a városházán.