Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-24 / 49. szám

IVog’y ven hetedik évfolyam. 49. szám, Szombat, 1926. április 24. ÄB0MI LAPOK POLITIKAI LAP. Előtixetéai ár caehsziovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA «Ir. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ííni Komárom, — ápr. 23. Amerre csak a szemünk ellát, a kisantant s a vele tartó lengyel köztársaság területén is sorra buk­nak a kormányok. Elsőnek kezdte a sorozatot a csehszlovák kor­mány, amely még ma sem tudott talpraállni és a kormányválság parlamenti, sőt államválsággá kezd kimélyülni, mert a hivatalnok kor­mány politikai ügyek intézésére nemcsak nem hivatott, de teljesen alkalmatlan is. Az államot csak parlamentáris alapon lehet és sza­bad kormányozni, ezt minden al­kotmányos érzésű ember tudja és elvéül vallja. A csehszlovák kormány bukását, melynek kormányalkotő pártjai közt támadtak ki nem küszöböl­hető ellentétek, a román kormány válsága követte, amely már évek óta érett. A hires választások óta, amelyek a román kormánynak ad­tak többséget, a korrupció olyan mértékben aknázta alá az orszá­got, hogy a Bratianu kormánynak menni kellett. Utánuk ment Pasics is, az aggastyán politikus, akinek nek nevéhez a nagyszerb állam megvalósulása fűződik. Ezt Radics marta ki a miniszterelnöki szék­ből, a bekebelezett, de meg nem emésztett Horvátország. A cseh, román, szerb kormá­nyok bukásának sorozatát most a lengyel kormányválság egészili ki. A lengyel miniszterelnök most látogatta meg szomszédait, Prágát és Bécset, ahol államszerződéseket irt alá. SkrzyQskit a szociálde­mokraták buktatták meg, kiknek lehetetlen kívánságait nem lehetett kielégíteni. Éppen úgy, mint Cseh­szlovákiában. Igen érdekes, hogy mindezek az államok a kisantant kötelékében és azon kívül, a francia külpolitika érdekszférájába tartoznak és amint a francia külpolitika válságba jut­tatta a népszövetséget, mert a né­metek hátamögött Lengyelországgal paktált, épen úgy a válságok jár­ványos láza járta sorra ezeket az államokat is. A kisantant inogása érezhető ki ezekből a sorozatos bukásokból, amely már túlélte magát. A jövő hónapban ugyan összejönnek uj alakulásra Veldesben, mert a szer ződés ideje lejárt és egészen bi­zonyos, hogy az egyetértést fogják hangoztatni és a békés szándékot hangsúlyozni. Európa arculata azonban egyre jobban megváltozik és a kisantant, mint élő anakro­nizmus bizonyítgatja életképességét, amelynek semmi fontossága nin­csen már, mert jól tudja min­denki, hogy a titkos szerződések hálózata, amely Európa országait egybefüzi, a kisantantot már feles­legessé tette. Ezek az államok ed­dig egytől egyig Németország ellen orientálódtak. A német diplomácia azonban ma a világ első dip’omá­­ciájának bizonyult és Európa sor­sában ismét döntő tényező lett. Prága, Bukarest, Belgrád és Varsó erről eddig már bizonyára meg­győződött, ha nem, akkor meg fog győződni. = Megalakul a Magyar Nemreti Párt Egyházpolitikái Szakosztály; nafe Kstho­­l>kUS Alosztály*. A Magyar Nemzeli Párt országos sajtófőaöksége közli: A Magyar Nemzeti Párt intézőbizottsága legutóbbi ülésén megalakította a párt egyhá?politikai szakosztályát, mely hi­vatva van az egyházak érdekeit védeni és amely minden vallásfelekezet számára külön alosztályokat létesített Az egy­házpolitikai szakosztály katholikus al­osztálya e hó 24 én szombaton délelőtt 10 órakor tartja Érsekújváron alakuló ülését, amely nagy jelentőségű lesz a szlovenszkói és ruszínszkói kaíh. egy­házakra nézve. Az alakuló ülés több fontos és életbevágó kérdéssel fog fog­lalkozni. Giller János dr. az egyházpo­litikai szakosztályelnöke megnyitójában az általános katholikus egyházpolitiká­ról fog nagyszabású előadást tartani. Kmoskó Béla dr. (Léva) a földreform törvénynek az egyházi vagyonokat érintő részét fogja ismertetni, Salkovszky Jenő dr. (Ipolyság) az egyház védelméről tart előadást, Hangos István dr. (Érsekújvár) a kath. autonómia kérdését tárgyalja és Richter János szenátor a msgyar papi és tanitói nevelésről, valamint a kongrua­­kérdésről fog előadást tartani. = Senes Kérdőíve. Arra a hitre, hogy Németország és Oroszország kö­zött tárgyalások folynak szerződés meg­kötésére, a nagy antant és kisantant ál­lamain nagy izga'om keletkezett és a politikusok most azon gondolkoznak, hogy a megkötés előtt álló német orosz szerződés milyen vonatkozással lesz Locarnóra. Azon, hogy Franciaország módfelett idegeskedik, az egész világon senki sem csodálkozik, hogy Angoior­­szág is felfigyel a németek és oroszok közeledésére, azt is meg lehet érteni, hiszen Anglia nélkül alig jöhetett volna létre Locarnó. Azonban nagyon is fel­tűnő a csehszlovák köztársaság külügy­miniszterének, Benes dr.-nak fellépése, aki ismét a középeurópai béke egyetlen hivatásos „védelmezőjeként türneti föl magát és az antant hatalmakhoz egy kérdőivet intéz, amelyben azokra a kö­ve kezményekre hívja föl a figyelmet, amelyek a szerződés megkölése folytán majd eiőállanak. A német sajtó Benes e lépését elitéli és a német lapok hang­súlyozzák, hogy az a legnagyobb mér­tékben elidegenitőleg hat, mert Német­ország mindenkor értesítette a Locarno­­hatalmakat a tárgyalás folyamatáról és bebizonyította, hogy nem üz kétszínű játékot. A lapok Benes kérdőívében beavatkozást látnak Németország kül­ügyibe és kísérletnek tekintik azt arra, hogy ellenőrizze Németország külügyi lépéseit. Megállapítják a lapok végül, hogy Németország sohasem fogja elvi­­tathatóvá tenni azt a jogát, hogy szer­ződéseket kössön. A német-orosz szer­ződés ügyében a kisantant államai meg­keresték a szövetséges hatalmakat, hogy Németországhoz démarsot intézzenek. = A Magyar Nemzeti Párt népgy il­lései Leléden és Bájtén. A Magyar Nemzeti Párt országos sajófőnöksége közli: Az elmúlt vasárnap ismét sikerült népgyüléseket rendezett a Magyar Nem­zeti Párt. Leiéd és Bajta magyar gazda­közönsége előtt Zsolnay Tivadar pár­kányi osztátytitkár tartott nagyszabású politikai beszédet. Rámutatott arra, hogy Csehszlovákiában az egyenlő jog és egyenlő elbánás mellett a cselszövány az ármány és a furfang urá, pdik. Is­mertette az adózási rendszer'hibáit és azt a kegyetlen politikát, mely az ál­lampolgárok exintenciájával néni törődve a végsőkig feszíti az adózás húrját. A népgyülések befejezése után mindkét helyen a helyi szervezet újjáalakítására került a sor. Leléden Paíyi Gáspár, Bajtán Lesskó János lett a helyi szer­vezet elnöke. = A szilárd gabonává mákért. A cseh agrárius szenátorok sürgős javaslatot terjesztetlek be a szenátusban a sziláid gabonavámok bevezetésére. A Donát és társai által benyújtott indítványt a szenátus már ki is nyomatta és széjjel is osztotta a szenátusok között, és azt kívánja, hogy tizassék mega koimány azzal, hogy az 1925 június 4 iki kor­mányrendelet II. szakaszát azonnal helyezze hatályon kivül és az említett rendelet I. szakasz: b. n foglalt vámta­rifákat léptesse életbe. Siettesse a vég­leges autonóm vátníErifa törvényerőre emelését, hogy az még az idegen álla mokkái való kereskedelmi szerződések megkötése előtt lépjen életbe. Prágai hírek szerint a cseh szociáldemokraták a belpolitikai feszültség enyhülésének tekintik az agráriusoknak ezt a lépését. = Feibivás Sdavenazkó magyar t at­­holikuseihoz 1 A Magyar Nemzeti Párt lapjai Giller János dr.-nak a párt egy­házpolitikai szakosztályi elnökének cik­két közli, mely történelmi visszapillantást vet a kath autonómia kérdésére és ki­fejti, hogy egy véletlen eseményen múlt íz, hogy 1848 ápr. 7-én nem iktatták be törvénybe a kath. autonómia jogi és tényleges megvalósítását A cikk ki fejti, hogy jóllehet dejure az 1848 XX t.-c. ben le van fektetve a kath. auto­nómia és a megvalósulás útjában a ki­rályi felségjog sem áll, Szlovenszkó katholikussága eddig jóformán alig fog­lalkozott ezzel az égető problémával. Prága igényli, ugyan a kath. egyház tekintetében a felségjogokat, azonban Róma gyakorlata és jogászilag felfogása eldöntötték ezt a vitát. Most meg kell mozdulnia a kath. közvéleménynek, Róma és Prága között a katholikus konkor­dátum tárgyalásainak előkészületei már is folyamatban vannak és igy a szlo­venszkói katholikusok nem várhatják Rómától azt, amit szívesen támogatna, de amit maguknak kell kikövetelniük. Nem várhatnak addig, amig az autonó Szerkesztőség és kiadóhiratal: Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. mia későn jön, hiszen a földreform a legkőnyörtelenebbül veszi el a kathoii­­kus jószágokat. A szlovenszkói kato­likusoknak ki kell küzdeni, hogy a ma­gyar kisebbségi jogok az egyházon be­lül is elismerésre találjanak. Komárom, — ápr. 22. A városi közgyűlésen történtek aggo­dalommal kell, hogy eltöhsenek min­denkit, "kiben a közügyek komoly intézésének a kívánsága és akarata él. A kommunista párt olyan magatar­tást tanúsított ottan a többséggel szem­ben, amely kihívja ellene a jogos kri­tikát. Ez a párt a terror elvét akarja érvényesíteni, úgy látszik, minden vo­nalon és igy a képviselőteslületben is. Egy évve! ez előtt botrányt csináltak, mert nem akartak egy asztalnál ülni egyik szociáldemokrata elvtársukkaí, akivel most teljes a békesség. Az öreg Nádor u ca is útjukban áll,' amelyet másodízben is Lenin u'cának szeret­nének elnevezni, annak ellenére, hogy ezt a többség ismételve visszauíasi­­toíta. Legutóbb pedig a költségvetés ellen hadakoztak, mükivonulást rendeztek, azután látva a taktika kudarcát, megint bevonultak és kijelentették, hogy itt nem lesz tárgyalás. És mégis volt tárgyalás a kikncek minden botrány­­keltése és heccelődése ellenére is. Te­hát ez is csütörtököt mondott. Le járatni igyekeznek minden tekintélyt és a vá­rót biró elnöki figyelmeztetéseit sem­mibe se vették és éppen a vezérük, aki nemzetgyűlési képviselő, gúnyolta ki, aki ezzel szegénységi bizonyítványt állított ki magáról. A kommunista terror nem elégszik meg az utcával, melyet kisajátított, az u'cát is felielepiti a városházára és ott is népgyülést rögtönöz, ok nélkül való tömegizgatásokkai, mert náluk a fődolog a propaganda elhelyezése, parlament, utca, képviselőtestület csak eszköz ne­kik. A városházán nem komoly és tár­gyilagos munka folyik már néhány év óta, hanem osztályharc, amelyet oda betelepítettek és ez ellen nincsen ment­ség, mert a demokráciának ez a torz­szülötte, a községi választásokról szóló rendtartás politikai pártok szerint oldja meg a községi képvistle'ek választását, ami a legszerencsétlenebb valami. Lát­juk a városok és községek képviselő­testületeinek tömeges felfüggesztéséből, ahol nem mennek semmire a politikai pártok marakodás amiatt Pedig ehhez a községeknek semmi közük nincsen. A terror eik-n azonban mégis csak védekezni kell, mert a községi képvi­selőtestületek működését megakadá­lyozni nem lehet egy pártnak. A kép­viselőtestület nem lehet arra való, hogy ott Leninről tartsanak előadásokat. Aki Lenint annyira szereti, az menjen Le­­nin-országba, ha itt nem érzi jól magát. Olyasmit nem volna szabad büntetlenül kijelenteni, hogy itt nem lesz tanács­kozás, tehát a tanácskozás megzava­rását programul tűzni talán mégsem ■ehet tűrni, mert ez anarki*. A községeknek nem áll rendelkezé­sére karhatalom, amellyel a tanácsko­zás termében a rendet lehetne bizto­sítani, pedig erre szükség volna, mert Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­tudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek ismert Ig-mándLi keserü­­viz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos Ig’tnáncli keserüviz elegendő. — Kapható kis- és nagyüvegben. Szétküldési hely: Igmándi keserüviz forrásvállalat Komárom. 201 Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve. Terroristáit a városházán.

Next

/
Thumbnails
Contents