Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-17 / 46. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 192« április 17. A Magyar Nemzeti Párt a nemzeti hűség parancsának tartja a követke­zőket : 1. Minden magyar ember minden körülmények között magyarnak valja magát. 2. A bíróságok, hivatalok és szervek azon bírósági járások magyar lakosat • tol, ahoi a lakosoknak több mint 20 %-a magyar, magyar nyelvű beadvá­nyuk elintézése előtt és szóbeli tárgya­lásokon, mindkét esetben, ha a magyar nemzeti kisebbséghez való tartozás a bíróság, hatóság, vagy szerv előtt két­ségtelenül nem ismeretes, tartozik meg­kérdezni, hogy a magyar nemzeti ki­sebbséghez tártozandónak valíja-e ma­gát 1 A magyar ember nemzetárulást követ el, ha nem vallja magát magyar­nak ! 3. Azon bírósági járásokban, ahol a lakosoknak legalább 20%-a magyar, magyar ember mást. mint magyar nyelvű beadványt bírósághoz, hatósághoz vagy szervhez be nem ad, nyilatkozatot csak magyar nyelven tesz és csak magyarul tárgyal, mert ettől függ drága magyar nyelvünk a bírósághoz, hivatalok és szervek előtt való használati joga. Ezt a nemzete iránti hűség feltétlenül meg­parancsolja neki! Annát inkább, mert ha ellenkezőleg cselekszik, akaor az állam nyelvén nyer elintézést az ügye! 4. Magyar ügyvéd magyar ügyfelétől nem fogad el oly utasítást, amely a magyar nemzeti kisebbséget megillető magyar nyelvhasználati jog igénybe­vételének mellőzését jelentené! 5. Magyar ember tartozik az olyan ügyvédiőf nyomban megvonni a meg­bízatási, aki az ő nevében a szükséges beadványt nem magyar nyelven adja Kikelet Irta: Bállá Irma. Az ősi püspöki kertben immár Ssrked a pehely a barkán, S honvágytól beteg egy pici madár Valahol Afrika partján . . . Sajognak a rügyek a rózsafán Álmokat ringat a távol . . . Úszik egy felleg a kék magasán; Lenge menyasszonyi fátyol. . . Sepri a rétet a tavaszi szél Játszik a holtak porával.. . Szédül a fénybe most mind, ami él S aminek szárnya van: szárnyal! . . . Váteszt vár & Jövő . .. Géniusz int . .. Áldozni kigyul a máglya! Atlantisz elnémult harangja mind Készül a Feltámadásra ! .. . Don Quijóte elbujdosik. Irta: Voinovich Géza. A házak saját árnyékukba megbuva aiudtak; a járatlan országúton ezüstös pókhálót szőtt a hold. Egy lovas jött az utón, vézna lovát kötőféken vezetve. Furcsa sisakján nem csillant meg a hold fénye, páncélja szürke volt, kardja nem csörrent. Mikor «házakhoz ért, kürtjét szájához emelte, be, vagy nem magyar nyelven tárgyal! 6 Mindazon bírósági járásokban, ahol a lakosságnak több mint 20 “/• a magyar, ha a magyar emberrel szem­ben büntető eljárást indítanak, úgy a magyar ember megkövetelheti és kö­vetelje is mindig meg, hogy a feljelen­tés magyar nyelvre ltfo'dinassék, hogy a közvádló (ügyész) a vádiratot magyar nyelven is kiadja, hogy a bíróság azt vele magyarul közöije, hogy végzéseit magyarul hozza szóval és Írásban! 7. Magyar ember részéről oly kíván­ság elő'erjesztése. hogy a magyar nyel­ven felveit vallomását vagy nyilatko­zatát az állam nyelvén is vegyék jegy­zőkönyvbe, nem szükséges, sőt kerü iendő, ellenben mindig kvánni kell, j hogy az összefoglaló jegyzőkönyvhöz magyar hivatalos fordítás is csatoi­­tassék. 8 Magyar ember sohasem mond le arról a jogáról, hogy az elintézés ma­gyar nyelven is kiadassák részére, azárt ha eziránt a bíróságok, hivatalok és szervek megkérdezik, mindig teljes ha­tározottsággal azt feleli, hogy ragasz­kodik ahhoz, hogy az ítélet, végzés, véghatározat, határozat, szóval az el­intézés magyar nyelven is kiadassák ré­siére 9. Ha a magyar ember ott, és ami- j kor joga van ahhoz, hogy az elintézést | a saját nyelvén is megkapja, a btrósa- j goktól, bíróságoktól és szegektől az ; idézést, határozatot és véghatározatot, j ítéletet vagy egyéb elintézést csak á lám- j nyelven kapja meg, feltétlenül kívánnia j kell és pedig a kézhezvételtől számi j tott 3 napon beiül mindenkor, hogy az j illető idézést, határozatot, véghatáro- j zatot, ítéletet magyarul is kézbesítsék ! belefútt, — hallatszott semmi hang; kémlelő ' "ézett körül, várt, várt, — azután ’“fSPndult az utón Megállt a széls° háznál és megzör- j gette az ablakot, ^aga szürkébb volt, mint az árnyék, Kopogtatását nem hallották meg, csak a házőrző kutya szaladt oda a kerítéshez, de visszahőkölt, s ahelyett, hogy ugatott volna, fájdalmasan nyítt, szűkölt. — Adjatok szállást egy éjszakára, hogy lekapcsoljam vértemet, megpihen tessem jó kardomat és beköthessem paripámat. Nem sértelek meg pénzzel, jó szivetektől kérem és megköszönöm, — szólott a lovag. Lova lehajtott fejjel állt mögötte; bordái közt árnyékok völgyei feketéitek, farán felmeredtek a csontok, vékony, ritka farka szomorúan csüngött aiá. — Csak egy alvásra, csak kakas­szóig, — szólt újra a lovag. A ház aludt, a kutya elsompolygott, a fáradt lovag tovább ment. Kardja nem csörrent, lova patkója se koppant. A harmadik ház előtt egy kivágott faderékon fiatalember ült az árnyban. Úgy ült rajta, mint a lovon, lábaszárait rázogatva; előtte a tőkén pecsenye volt, balkezében boros üveg; falatozott, s amint evett, a toll ugrált tarkójára tolt barétján. A lovag megállott előtte. — Földi, — szólította meg, — nem neki. A magyar nemzeti kisebbségi já­rásokban lakó magyar embernek soha­sem szabad abba belenyugodni, hogy az elintézés neki magyarul ki nem adatott! Három napon belül bélyeg nélküli Írásbeli beadványt kell beadnia annál a bíróságnál, hivatalnál, illetve szervnél, aki az illető elintézést kiadta 1 Hí valaki írni nem tud vagy uyy ta tálja, hogy igy könnyebb neki az el­intézés, akkor a 3 napon belül meg­jelenik a szóban lévő bíróságnál, hiva­talnál és szervnél és szóval terjeszti elő kívánságát! 10. Migyar ember lehetőség szerint csak magyar nyelven íróit okiratban köti ügyleteit és szabály szerint csak magyar nyelvű okiratokat és szerződé­seket ir alá. Ha az ügyletkötő másik fél nem tartozik a magyar nemzeti ki­sebbségi! 'z, akkor a magyar ember caa* két nyelven íróit okiratokat és szerződéseket ir alá, amely nyelvek egyike természetesen a magyar. A le­hetőségig mindig ki kell az okiratban kötni a járásbíróság hatáskörét és oly járásbíróság hatásköréi, amely járásbí­róság területen 75 százalék vagy ieg­­atébb 20 százalék magyar lakik. Ezt kivált az a magysr ember kösse ki mindig, aki oly bírósági járás területen lakik, ahol még 20 százalék magyar nemzeti kisebbség sincs. 11 A telekkönyvi beadványait, amely­ben pláne íebkkönyvi bejegyzést kér, azon járásokban, ahol a lakosok több mint 20 százaléka magyar, a magyar ember mindég magyar nyelven adja be, mert ettől függ az, hogy a telekítöny­­vébert magyarul is megtörténjék a szük­séges bejegyzés. 12. A hagyatéki tárgyalásoknál a 20 százalékos magyar kisebbségi járásban a a magyar ember mindig követelje meg, hogy a hagyatéki tárgyalási jegyző­könyv magysru! vagy legalább magyar nyelven is vezettessék, hogy a hagya­téki iratból kitűnjék az, hogy a hagya­tékban érdekelt magyar ember a ma­gyar nemzeti kisebbséghez tartozik, meri ezáltal biztosítja a magyar ensber magának azt, hogy az öröklés jogcímen hivatalból történő telekkönyvi bejegy­zések magyar nyelven is bejegyeztetnek a telekkönyvébe. 13i A helyi önkormányzatban, vagyis a községekben és városókban a község tárgyalási nyelvének meghatározása és az egyes hivatalos cseletunényeK lebo­nyolításának a nyelve is a községi ZONGORA Harmónlum raktár és épitS intézet Használt zongorák, p i a n 1 n ó k újak 61.00 K-tól kezdve 2 Javítás és hangolás lelkiismeretesen és szakszerűen. Haszaált zongorák napi áron átvétetnek. SchÖnhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1. sas. képviselőtestület határozatától függ mindazon községekben és városokban, ahol (tehát nem a járásban) 20 száza­léknál több magyar lakos éi. Ily magyar községekben és városok­ban a képviselőtestület magyar tagjai, különösen pedig pátiunk tagjai köteie­­tesek indítványozni, nogy a község tárgyalási nyelve a mag ar legyen, il­letve a magyar nyglv is községi tár­gyalási nyelv legyen Mindazon közsé­gekben és városokban, ahol 509/« nál több magyar lakos el, kimondható és kimondandó, hogy a község tárgyalási nyelve 3 magyar. Oly kötségekben és városokban, ahol nincs 2C% csehszlo­vák nyelvű lakos, kímondhaió, hogy a község tárgyalási nyelve és a hivatalos cselekmények lebonyolítási nyeive ki­zárólag a magyar. Ahoi a község és város tárgyalási nyelve kizárólag magyar, vagy ahol a község tárgyalási nye ve körött a ma­gyar is helyt foglal, a magyar ember a községnél és városnál minden bead ványát magyarul adja be, magyarul tárgyaljon és mindig magyar elintézést köveie'jen, mert ehhez kétségtelen joga van. 14. Ahoi és amikor a magyar nem­zeti kisebség nyelvhasználati jogának megsértése valamely magyar embernek tudomására jut, történt legyen íz a sajat ügyeben, vagy az általános ma­gyar érdek karára, tartozik azt a Ma­gyar Nemzeti Párt vagy más magyar part legközelebb eső szervénél jelen­teni, ahol a kellő jogorvoslatról nyom­ban intézkedés történik. A Magyar Nemzeti Párt a kellő jog­védelmet ezen a téren teljesen ingyen bocsátja a magyarság rendelkezésere! Fontos, hogy a bejelentések a Ma­gyar Nemzeti Párt hely szerint illetékes láttad otromba szolgámat, Sancho Pau­zát, akit előre küldtem szállást csinálni? A bárgyú fickó eltévedt, nem jön elő­­kürtöm szavára. Az ember tovább falatozott, mintha nem hallott volna semmit. — Te talán nem tudod ki vagyok, máskép talán több tisztelettel volnál hozzám. A nemes Don Quijote de la Mancha áll előtted, uram, feielmes harci paripájával, Rocinantéval amelyről versek zengenek. Neve hallatára a paripa megemelte fáradt fejét, azután újra iehorgasztotta. — Ellenséges lovag népei vagytok e, hogy nem akartok rámismerni, jótevő­tökre? Régen, mikor csatáimban indul­tam, az álmok aranypénzét szórtam közétek. Fiatalon mind a sarkamban tolongtatok, a ti lelkesüléstek, a ti hősi­­ségetek sugárzott rajtam, amig otromba fegyverhordozóm földhözragadtsága meg nem rontott, hogy hazaszökdös­­setek a szántóföldekre, a hűvös, tábori éjszakák elöl a gőztől meleg istállókba. Ma meg sem billentitek a föveget, nem nyitjátok meg előttem a házak ajtaját, nem halljátok szavamat, meg se láttok. Én vagyok az utolsó lovag, paripám az utolsó táltos, — és ti szegények észre se veszitek, mikor elmegyünk házatok előtt. Pedig utolsónak lenni csak olyan dicsőség, mint elsőnek. Az ember tovább lógatta lábait, nyelte a falatokat, meg-megkotyogtatta a bort az üvegben, — nem látott, nem hallott semmit. A jövevények fáradt léptekkel tovább mentek ; a furcsa sisak, nem csillogott, a kard ne n csörrent, a ló patkója se koppant. A túlsó soron egy házra rásütött a hold. Az ablak tárva-nyitva, bent ezüst­­felhőkben gomolygott a holdsugár. Itt valaki álmodozhatik, a holdat nézve; — a fáradt szem megcsillant s a hóri­­horgas lovag betekintett az ablakon. Egy fiatal fiú aiudt ott, fejét íél­­oldait az asztalra hajtva; kondor haja homlokára borult; mosolygott,—vidámat álmodhatott. Egy könyv volt előtte az asztalon; a lovag megismerte a maga történetét. A címlapon képe is rajta volt; valaki nagy szamárfüleket rajzolt neki. Az ütött kopott lovag elfordult az ablaktól. Szemének mély gödréből egy könny csordult ki, végig gördült fakó poros arcan s iekoppaut a fénytelen vértrea holdsugár megcsillant rajta. — Oh emberek, — sóhajtott, — nem érdemes köztetek élni 1 Csak moso­lyogni tudtok a leikesülésen, nem ér­titek a kalandok ingerét, nem becsülitek az ok nélkül való küzdelmet. Mind, mind az én együgyü Sanchó Panzám pártján vagytok. Kinevetitek harcaimat a szélmalommal ; — nézzetek széjjel, hova lettek a szélmalmok? Rámfogjátok, 1 hogy birkanyáj ellen hadakoztam; —­Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza; Jókai-utca 16. Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló-, ebédlő-, urisxoba-, szalonberen­dezésekben, saját műhelyemben készült bőrgarni­túrák-, scheslonok-, matracokban. Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljak. — Vidékre díjtalan csomagolás! —

Next

/
Thumbnails
Contents