Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-03 / 40. szám
2. oldal. Komáromi Lapok ,r-r • : •*»>*» Iraf í - 2* i.fl szerencsés vegyi összetételénél fogva a legjobban koncentrált következéskép a legkiadősabb szappan. ... ~ MINDENÜTT KAPHATÓ! a magyar földműves, a magyar iparos, a magyar kereskedő és a magyar mun kás mostoha gyermeke az államnak. Súlyos terhek alatt szenved, de jajszaszavái hiába emeli fel, senki sem halija, senki sem érti meg. Pedig a Sízent húsvét arra tanít, hogy egyenlő igazsággal kell mérni minden embernek, mert Krisztus mindenkiért meghalt a keresztfán. De ha az idegen népek nem értenek meg bennünket, akkor miért nem értjük meg mi, magyarok egymást ? Hiszen az ittélő magyarság árvaságában társadalmi és vallásfelekezeti küiömbség nélkül egymásra van utalva, és ezért össze kell tartania testvéri szeretettel. Nem szabad hallgatnunk a judásokra, akik ma is járnak közöttünk, hogy megbontsák sorainkat és eltérítsék az egyenes útról az ingatag lelküeket. Ébredj fel magyar testvérem, nyisd ki szemeidet és tekints előre az egyenes útra, amelyen haladnod kell, hogy boldoguljál, vezessen a krisztusi hit, amely a feltámadásra tanít s amelynek fénylő hajnali csillagát csak akkor fogod meglátni, ha egyakarattal és egyhitíel, egységes és megbonthatatlan összefogással munkálkodói sorsod jobbrafordulásán. Küzdelmes és fáradtságos ez az ut, de a hit tanítja, hogy az igazságnak utján nehéz a haladás, mert az ármány és az árulás settenkedik körülötte. De hiába minden ármány és árulás, az igazságnak végre is győznie kell. Csak előre az igazság utján, összetartva, egymást támogatva, a te feltámadásodnak is el kell érkeznie', magyar testvérein! II tilos és 3 járási bizottság. Az „audiatur altera pars“ elvénél fogva közöljük az alábbiakat: A komáromi járási bizottság üléseiről szóló tudósításokban következetesen olyan felszólalásokat találunk, amelyekben Komárom várossal szemben nem is palástolt animózitásokat lehet megállapítani. Ezek a felszólalások részint a lények nem ismerésén, részint pedig a tájékozatlanságon alapulnak és alkalmasak arra, hogy a város közönségében helyt nem álló kritika kialakulására adjanak alkalmat. város vezetőségét, tanácsát és tisztviselői karát sok támadás érte ebben a bizottságban a költségvetések és a záró számadások miatt. Mi ezeknek a dolgoknak utána jártunk és a nagy hűhóval megindítani indítványozott fegyelmi vizsgálat okainak utána néztünk és arról megállapíthatjuk, hogy az teljes alaptalansága miatt össze fog omlani. A város 1926. évi költségvetése ugyanis már 1925 december 15 én a városi tanács előtt feküdt, amely azt dec. 22-én véglegesen le is tárgyalta. A költségvetést február 25 étől március 13-ig közszemlére tette ki a város tanácsa, a képviselőtestület tagjai a költségvetés nyomtatott példányait pedig március 5 én vették kézhez. A város pénzügyi bizottsága azonban a költségvetést tárgyalni még nem tudta, mivel ez a bizottság igen nehezen szokott határozatképes számban összeülni és annak ez idő szerint elnöke sincsen. A pénzügyi bizottság legközelebb a húsvéti ünnepek után, április 8-án ül össze, amelyen tekintet nélkül a megjelentek számára, határozni fog a költségvetés felöl és utána azonnal tárgyalás alá veheti a képviselőtestület is. Így áll a költségvetés ügye objektiv megvilágításban. A járási bizottság tagjainak a figyelmét elkerülte a demokratikus községi ügyviteli rend, amely szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a bzottságoknak és a képiselőtestületeknek valamely ügy szabotálására. Természetes, hogy a járási bizotság tárgyalásairól megjelent hírlapi közlések is azokon a tárgyilagosságot nélkülözd beállításokon indulnak el, amelyek ebben a teslüleiben napirenden vannak. így az ott elhangzott felszólalásokról a rosszakarat is megállapítható a várossal szemben, mely nehéz helyzetében is az 1923-ban felvett 2 millió államkölcsönre és kamataira ez év március végéig 500.000 K összeget törlesztett, és igy ebből már 1 7z millió tartozás áll fenn. A helyi pénzintézeteknek 1925 jan. 1 tői havi 25 000 K t törleszt a város háztartási pénztára és a jelzett időpontig 375 000 K összeget törlesztett Tudnia kellene a járási bizottságnak azt is, hogy a város vezetősége 1923 óta újabb kölcsönt nem vett fel és fizetési készsége is tetemesen megjavult, mert szállítói már nem várnak évekig pénzükre, hanem azt 30 napon belül megkapják. A városi alkalmazottak és nyugdíjasok is pontosan kapják már másfél év óta illetményeiket, amelyeket azelőtt 1—2 havi késedelem- - mel kaptak. A másik dolog, amely kihívja maga | ellen a kritikát a járási bizottság működésében, a városi zárószámadások l ügye. Ebben azután olyan határozatot j hozott, hogy azzal nem igen lehet el* ? dicsekednie. Előre kell bocsátani, hogy a járási hivatalnak a számadások és községi költségvetéseknek elbírálására van szakközege, a járási számvevő. A járási számvevő szaknzerüleg átvizsgálja a j községi számadásokat és költségvetéseket és arról referál a bizottságnak, javaslatot tesz annak el- vagy el nem fogadása iránt, esetleg észrevételeit megteszi ezekre vonatkozólag. A járási bizoitság nem tudni, milyen ‘ okból, kevesli e szaktisztviseiőnek a szakértelmét, három tagú bizottságnak i adta ki a zárószámadásokat, hogy azok vizsgálják át azokat. Nem akarunk en- 1 nek a bizottságnak szakértelme felől ; kritikát mondani, de meg kell állapi- j tanunk azt, hogy a járási számvevő j feltétlenül szakember a zárószámadások elbírálásánál, a kiküldöttek közül pedig egyik sem szakember. Az is érdekes, hogy egyetlen községnek zárószáma- ! dásánál sem fordult elő a járási bízottság részéről ilyen határozat, tehát ez ; nem egyéb, mint, a város vezetősége ' ellen intézett megokolatian támadás, j A járási bizottság szónokainak gján- i latoi lenne felszólalásaiknak kirohanás- ; szerű tartalmát revideálni, vagy a té- j nyékről meggyőződést szerezni "illetékes i helyen, ahol a felvilágosításokat meg- j kaphatják, mert tendenciózus beállitá- ; sokkal a közönségben megingatják e i felszólalások komolyságában való hitet \ s a közvéleménybe a valóságnak meg j nem felelő adatokat dobnak. Figyelmébe kell a járási bizottságnak { és a járási hivatalnak is ajánlani azt a 1 tényt, hogy a zsupáni hivatal, tehát a járási hivatal felettes hatósága szám- j vevőségi szaktisztviselő uiján két hétig j tartó vizsgálatot tartott a városi vagyon- ] kezelés megvizsgálása céljából és ez a főtisztviselő olyan jelentést tett ható- i ságának, hogy Szlovenszkó összes városainak vagyonkezelését átvizsgálva, azt álla- ! pit ja meg, hogy Komáromban ta- ) lálta a leghelyesebb és legáttekint- í hetöb számviteli és vagyonkezelést, j A járási bizottságtól elvárja a közönség az objektivitást minden tárgynál j és feleslegesnek találja azt, hogy vesz- i szőparipákra szálljon és azon lovagoljon. Nem tesznek azok a bizottsági tagok jó szolgálat«^ sem a bizottságnak, sem a kőzöiTffégnek ezzel az eljárással, mely őkét oda küldte, melyben az elfogultság igen kirívó szírekkel van aláhúzva, • $ ‘ (■ Anélkül, hogy a járási bizoltságról most kriíikát akarnánk gyakorolni, hogy mint teljesítette a múltban kötelességét és miket nem végzett el. megállapíthatjuk azt, hogy ez az eljárása nélkülözi azt a komolyságot, amelyet egy hivatalos testülettől joggal elvárhalunk és ötletszerű határozatokat hoz, tehát nem vezeti az a köteles objektivitás, amellyel minden eléje (erjesztett ügyet elbírálnia kel'ene. X Y Mórái Aladár Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, }randa, spanyol és poitugdl sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott deli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Igazságot! Irta: ifj. Koczor Gyula nemzgy. képv. S I Megingathatatlan hitünk és meg- ’ győzódésünk, hogy a magyarság j nemcsak a köztársaságban, de min- l denütt ahol él, csakis a pártviszály I és gyűlölködés félretételével, min- j den vallás, társadalmi és osztály- s külömbséget mellőző erős egybe- ; fogással képes fennmaradását és « jövőjét bizfositani. Ez az elgondolás vezetett ben nőnket, ezen cél érdekében hallgattunk akkor, mikor hétről-hétre megújulni 1 álluk a keresztény szocialista párt sajtójában ellenünk irányuló támadásokat. Hallgattunk, mert azt hittük, felülkerekedik a jobb belátás, az igazságérzet, a nemzetünk érdeke parancsolta egységre való törekvés, melynek szolgálata a mi lépéseinket irányitolta. Tévedtünk, meri a támadók hallgatásunkat nem az ellentétek kiélezését elkerülő tetfnek, hanem gyengeségnek, vagy félelemnek hitték s nem tudták megérteni, hogy vannak olyan emberek is, kik egy cél érdekében igaztalan támadásokat is eltűrnek, ha ezzel törekvésüket szolgáim hiszik A támadások folytatódtak s most már válaszolunk ezekre. Nem támadunk most sem, csak az igazságot, szent meggyőződésűnket írjuk le s hinni akarjuk, hogy ezek feltárása jobb meggyőződésre készteti a felőlünk remélhetőleg tévesen alkotott véleményeket. Ez a lépésünk is a magyar egyetértés, magyar egység, magyar jövő célját szolgálja, melynek \ létrejöttében még mindig hiszünk, nem jelentheti azonban azt, hogy békés és jó szándékunk a támadók felbáíoritásául szolgáljon, mert ha a harc nem kerülhető el semmiképen, úgy annak is bátran szemébe nézünl^, mert igazságunk tudata és törekvéseink tisztasága ehhez megmérhetetlen erőt ad nekünk. Ne feledjék el azonban a támadók, hogy amikor mi támadunk, ők alul fognak maradni, mert a magyarság egységének és egyetértésének minden akadályon keresztül győznie kell! A „Nép“, a keresztény szocialista párt Kassán megjelenő hivatalos lapja legutóbbi számában azzal vádol bennünket, hogy nem vagyunk keresztények és liberálisok leltünk. Röviden fogok válaszolni, még azt sem keresem, hogy mi az indító oka az ilyen vádaknak, í Amint a múltban, a kereszténységben kifejlesztett erkölcsi felfogás és I keresztény erények alapján állottunk, I úgy ma is ez a mi sziklaszilárdságunk. Kereszténységünkre nézve oktatást senkitől sem fogadunk el. A 1926. április 5 Ha jól akar kinézni. ezt legkönnyebben úgy érheti el, ha naponként használja az egyedül jó MENTHOL - SÓSBOR SZESZT. Az utcának, gyárnak, irodának pora az izzadsággal kapcsolatban kellemetlen komplikátiókat okozhat, vagy legalább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiálólag hat néhány csepp ALFA menthol - sósborszesznek használata. Óvakodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi ALFA SÓSB.ORSZESZT kérje. Mindenütt kapható 1 Ára 5’50 Ke 488—10 ~ y mi kereszténységünk azonban az igazi krisztusi tanításon, a szereiden alapul, nem akarunk gyűlölködést ismerni s igaz szívvel ölelünk keblünkre mindenkit, ki sokat szenvedett szerencsétlen népünk érdekében velünk harcolni akar. A mi kereszténységünk egy a magyarságunkkal és teljes mértékben magunkévá tesszük Palkovics Viktor volt neim zetgyülési képviselő, gúlái esperes plébánosnak a „Szepesi Hírlap“ 1924. jun. 1-i számában erre vonatkozólag közzé tett hitvallását. Több felekezeíre vagyunk oszolva. Ez igaz, úgy van. De ha négy századon keresztül meg voltunk egymás mellett, megleszünk ezután is. Azt tartom, nem az a hivatása a felekezeteknek, hogy egymás ellen torzsalkodjunk, egymásnak szemrehányásokat tegyünk. Ha négyszáz esztendeig nem téritettük meg egymást, az 5 ik században sem fogják megtenni. Én úgy fogom fel a felekezetek hivatását, hogy törekedjék mindegyik a saját híveit erősíteni a keresztény hitben, őket mennél inkább intenzivebben nevelni, a kér. erkölcsben. Közös ellenségeink a hitetlenség, vallásíalanság és erkölcstelenség. Becsülje meg mindenki a saját vallását és ne bántsa a másét. A nemzetünket érintő kérdésekben pedig kell, hogy egyek legyünk. Ezzel azt hiszem, eleget mondottam s úgy gondolom, hogy a kiváló Palkovics nézete talán a „Nép“-nek is megfelel. A liberalizmus vádja, ha alatta azt értik, amit a háború elötli Magyarország történetében liberalizmusnak neveztek, ugyanolyan alapon nyugszik, mint a kereszténytelenség vádja. Abból a liberalizmusból, mely a háború előtti négy évtizedben Magyarországon volt, nem kérünk, sőt ellene minden erővel harcolni készek vagyunk. A nyugatról behozott, a nemzetben semmi gyökérrel nem bíró nemzeti múltúnkat, büszkeségünket, vallásunkat, évszázados berendezkedésünket, igazi nemzeti érzésünket ócsárló és lebecsülő, hibáinkat félve, takargató, bennünket önhittségbe ringató és romlásba kergető liberalizmusra semmi szükségünk nincs. A nemzeti érzésben és vallásban gyökeredző haladásnak azonban hívei vagyunk és tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt századot viszszahozni nem lehet, miért is a nemzeti és vallásos érzéséhez hü nép teljességére és akaratára akarjuk felépíteni a jövőt. Dobjon követ reánk, aki azt gondolja, hogy ezekért a törekvéseinkért azt megérdemeljük, de legyen mindenkiben annyi bátorság, ha oktalanul támadott bennünket, ezt nyíltan is bevallja, baráti kezet nyújtson, mert ismétlem, nem támadási cél vezette toliamat e cikk megírásában: egyedül a magyar gyűlölködés kiirtását, s a magyar megértés létrejöttét akartam szolgálni
