Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-03 / 40. szám

1986. április t. Komáromi Lapok 3. oldal. ■•glopi oltaé tavaszi Araki Elbert“ divatáruházában Kmároni l^dor-atea 19. Seljrcoi nallfl xcflr Inc 2 gallérral Z.fiv in* 2 gallérral Ballaflór női hirlu;« Selyem harisnya hátai Tartott Selyem mousaeline hátai Tartott mm ..w SXf* Selyem raagánkótő nyakkendő Selyem Jambo aapka minden exln Vulkán bőrönd 60 cm. Divat kötött mellény Ki 58'— (Reklám ár) » 36— ,46— .«O'—,78 — > 22— ,25— ,31 — > 1350 (Reklám ár) > 10- -» 2-50, 3 -, 6 -> 3 25,5 - 8-> 3-50, 6 — 10 — B 3 60 (Reklám ár) . 7b-­­» 65 -, 76-­Oyermekkocelkben gyári raktár I Bőrváazontetőe sportkocsi Ke 290-fl kisiparos foglalkoztatá­sa és az állami szállítások. i Irta : Ivdnfy Géza a komáromi Járási Ipartársulat titkára. A kereskedelemügyi minisztérium március hó 16 án megjelent hivatalos lapja a következő pályázati hirdetményt tette közzé: Szállítandó 30.000 drb tábori sapka és 50 000 lovagló nad­rág Ajánlatok az előirt mintákon, me­lyeket díjtalanul küld meg a keresk. minisztérium — március 30. déli 12 órá­jáig a kereskedelemügyi minisztérium hoz küldendők. Valahogyan úgy osztotta be a sors a mi iparosságunk életét, hogy kíván­ságainkra, vérigmenő sérelmeinkre iskolapéldákért nem kell a szomszédba mennünk. A fenti pályázati hirdet­mény világosságot vet arra a ma már nap nap után ismétlődő eljárási módra, amellyel a közszállitások kiírása s el­intézése történik. A minisztérium közli a pályázati feltételeket a kereskedelmi és iparkamarákkal. Ez az értesítés legalább 3 napot igényel. A kamarák a hirt leadják egy-két lapnak, amely azt a legtöbbször petit (apró betű) szedéssel hozza is ismét 2—3 nap múlva, már ahogyan a vidéki lapok megjelenni szoktak. A pályázati időből igy bátran számíthatunk 5—6 napot, amig az iparosságot legközelebbről érintő hir tudomására jut az érdekeltek­nek. Abszolúte nincs miért aggódnunk azért, hogy a szállításban résztvenni kívánó gyár vagy nagykereskedelmi vállalat részére a fennmaradó 9—10 nap a pályázati határnapig kissé szű­kén van mérve, de még az ily nagyobb tőke- s anyagberendezésü vállalatnak is meg kell a maga üzleti kalkulálását csinálni ha a közszállitáson polgári hasznát biztosítani kívánja De hogy a kereskedelem- és iparügyi minisztérium a közép- és kisiparosnak a közép- és kisiparosnak a közszállitásokban való részvételére egyáltalán nem számit, azt a kínos pontossággal kimért pá lyázati terminus napnál fényesebben igazolja. A példának felhozott közszállitási esetben arról van szó, hogy tábori sapkák és lovagló nadrágok szállittas saoak. Feltehető, hogy azokat a tábori sapkákat nem az úri divatra sokat adó welsi herceg, a lovagló nadrágo­kat sem a zsokéklub vagy az urlova­­sok szövetkezete előkelő arisztokrata tagjai fogják viseln Nem is lehet te­hát, de nem is kiv ják azt, hogy a hetyke sapka s a bricses a korzó szépei szemét n gigéző különleges szabással és a i /at kreációk non plus ultra fs^onj; al készíttessék el. A sapkát a tábc >an fogják a fejébe nyomni, a nadri ba lovagláskor buj­tatják a turócm gyei vagy a kisalföldi fiainkat, s bizo /, ezeknek csak az a fontos, hogy e :k a hadi rekvizitumok ne csalánból ne papirosból vagy egyéb a hábr us szállítók által elő' Szeretettel hf znált „finom* anyagból állíttassanak :lő. És éppen ízért, mert maga a szállí­tandó anya; annak kivitele nem kiván speciális ni ;yipari tudományt, a leg­kitűnőbb í calom adódott arra, hogy ezt a köz; állítást és ehhez hasonló­kat a kisi ar foglalkoztatására rendel jék. Mert tiába ankétezik a minisztérium s bárme) nevű érdekképviseleti ható­ság, int/ .mény a kisipar erőhöz jutta tásáról s hiába kapcsolják be politi kai pár ok is programjukba (sőt van, amelyi) nevében is hordja) a kisipari termel i védelmének és fejlesztésének elvét, ha a megvalósithatásra alkalmas momentumokat a kisiparos orral elől elfutni engedik. A közszállitások törne gébői (a nemzetvédelmi minisztérium pl. 1 % milliárd korona értékben sze­repelt) kiragadott eme példa is meg­győzhet minden tárgyilagosan gondol­kozót, hogy akadna itt alkalom elég a kézmüveskisipar gazdaságos foglal­koztatására, csak a komoly törekvés hiányzik a szónoklatokkal, ígérgetések­kel vigasztaló illetékesek részéről. Ha a kézműves kisiparnak csak a városi vagy fajusi polgár kiszakadt nadrágját, lekopott sarkú lyukas cipőjét van alkalma összevarrni, kifoltozni, de el­esik azoktól a nagyobb munkaalkal­maktól, melyek megélhetését, ipari képességeinek fejlesztését s az állam gazdasága szempontjából gazdagodá­sát előmozdíthatnák, akkor bizony hiába hoznak törvényt a kisipar támo­gatásáról, hiába terveinek szociális a?gkori biztosítást, a kisiparosnak ezektől a szociális gondoskodásoktól felkopik az álla. S bizony, bizony, ha ennek a nagy társadalomnak csak az az adófizetés „közszállitásainak* gyö­nyörei maradnak meg szivbei vigaszta­lásul, nemsokára múzeumban mutogat­hatják a kisipari foglalkozás minden, becsületes munkában megkopott szer­számát. Komárom, március 31. A város vezetősége hónapok óla nyi­tóit kérdésként kezelte a város elektrifi­­kálásának ügyét s igyekezett a város jövő gazdálkodására nagy befolyást gyakorló villamosítás keresztülvitelénél megszerezni azokat a biztosítékokat, amelyek a város érdekeit is védik. A város a kikötő telek eladásánál kijárta a tapasztalás iskoláját és megtanulta azt, hogy a hangzatos ígéretek fuyolá­­zásra nem feltétlenül szükséges táncot járnia. Igen sokszor hangzottak el vá­dak az ultranscionalisták berkeiből, amelyek azt igyekeztek bizonyítani, hogy a város minden felülről jövő terv kivitele elé akadályokat gördit s puszta ellenzékieskedésből tervszerűen törek­szik azokat meghiúsítani. Mi nagyon jól meg tudjuk érteni e kabátzsebből előráncigált vádak rugóit és nagyon jól tudjuk azt, hogy ígérgetni, áldozatot hozatni nagyon könnyű azoknak, akik tegnapról mára leltek polgártársaink ebben a városban s akik így nem is ismerik ennek a városnak bajait, gond­jait. A várostanácsa és képviselőtestülete többször foglalkozott már a villamos­müvek ügyével, számtalan esetben foly­tatott tárgyalást a kormányhatóságok képviselőivel és mindenkor azt az ál­láspontját igyekezett megvédeni, hogy az „adunk" kai szemben az „adj“ elvét tekinti a tárgyalások bázisául. Tekintettel arra, hogy a városnak egyetlen rentábilis üzeme a gázgyár, az elektrifíkáiást nem fogadhatta pusztán a haladás hangzatos örömrivalgásávai, hanem gondos üzletemberhez illően ce­ruzát vett a kezébe s meghányta vetette a várható előnyöket azokkal a veszte Bégekkel szemben, amelyek a várost üzeme redukciójából érhetik. Három és fél milliós budgettel, 200% pótadóval terhelten a város tanácsa nem futhatja meg oly könnyen ezt a versenyt, mint azt sokan gondolják. Miként arról már adtunk hirt, a leg­utóbb a villamos müvek közigazgatási befirisa alkalmával március hő elején a teljhatalmú minisztérium képviselője, dr. Rozenauer Ottó miniszteri tanácsos vezette a tárgyalásokat és igyekezett már akkor a villamoimüvek és a város között a még fennálló ellentétek kikü­szöbölésére. Ennek a tárgyalásnak foly­tatása volt a város tanácsának március hó 30 án megtartott rendkívüli közgyű­lése, amelyen a végleges megállapodá­sok tisztázása került napirendre. Meg kell állapítanunk, hogy a város tanácsa a leglelkiismeretesebben igyekezett vé­denie a város lakosságának érdekeit, figyelme kiterjedt mindenre, ami az ügyből folyóan a város jövő gazdálko­dását érintheti. A rendkívüli tanácsülé­sen megjelent Rozenauer Ottó dr. min. tanácsos a minisztérium képviselője, Folgens Aladár mérnök, a közmunka­ügyi minisztérium referátusának képvi­seletében, Kunovjanek és Beranek áll. villamosmüvek mérnökei. Az ülés d. e. fél II órakor kezdődött és alig egy órai megszakítással este 9 óráig tartott 8 eredménye: megegyezés a villamos müvekkel azzal, hogy a tanács az építkezés­hez a Szlovenszkól Elektromos Köz­­'ppntnak már most megadja az en­gedélyt a közgyűlés utólagos jóvá­hagyása reményében s ugyancsak hozzájárul a tanács a közgyűlés által leendő utólagos jóváhagyás reményében az engedélyhez csatolt nyilatkozat szerint alkalmazandó oszlopok és hálózatoknak az utcá­kon való elhelyezéséhnz. Az ülésről alábbi tudósításunk szá­mol be: Csizmazia György városbiró üdvö­zölvén a megjelenteket, előadja, hogy a tárgyalások végleges befejezését a teljhatalmú minisztérium vonatkozó leirata tette szükségessé. Rosenauer dr. min. tanácsos kijelenti, hogy miután a város lakosai között a villanyvezeték felállítására vonatkozó akadályokat a legutóbbi tárgyalás al­kalmával sikerült békésen megoldani, hátra van még a várossal a békés meg­egyezést megkeresni. Annak az óhajnak ad kifejezést, hogy a tárgyalások köl­csönös megegyezéssel végződnek, amit annál is inkább óhajt, hogy a villa­­mosmü kiépítése mielőbb megkezdőd­hessék. Kéri, hogy a város vezetősége jóakaratulag fogja fel az ügy fontosságát. Dr. Mihola Ferenc városi ügyész is­mertette a szerződés tervezetet, melyet pontról-ponlra vitatott meg a tanács, illetve az érdekelt Viliamosmüvek kép­viselője. Élénk vitákra adott okot a villamos­müvek kártérítési kötelezettségére vonat­kozó pont, amelyben a város precizi­­rozza, mily, a vezetéssel esetleg előáll­ható károkért kívánja fenntartani jogát kártérítés követelésére. A villamos mü­vek vezetősége teljes egészében elfo­gadta a szerződésnek e pontját is. Az áramszo'gáltatás hiánya folytán előálló károsodásért megállapittaiott a villamosmüvek kártérítésre kötelezett­sége úgy a várossal, mint az egyes fogyasztókkal szemben. Tisztáztatott s véglegesen megálla­­pittatott a várost a világítási és üzemi árakból megillető részesedés percentje. Kikötötte a város, hogy az állami villamosmüveknek részvénytársasággá való átalakulása esetén annak igazgató­ságában egy helyet magának fenntart; az alapításhoz a város 500,000 K-val való részesedéssel járul, ha megfelelő kölcsönt sikerül szereznie. Egyhangúlag járult hozzá a tanács és a villamosmüvek képviselete, hogy a szerződésből eredő esetleges viták ese­tén a szlovák szöveg helyett a magyar szöveg legyen mérvadó. Igen fontos kikötése a városnak, hogy az első szerelési munkálatokhoz csakis komáromi munkások alkalmaztassanak s az üzemben is, amennyiben Komá­romban speciális mánkákra megfeleld munkás van, úgy a villamosmüvek elsősorban komáromi lakost kötelesek alkalmazni. A szerződéstervezet órákig tartó meg­vitatása és összeállítása után a tárgya­lás a részletkérdésekre tért át. Megálla­pítást nyertek: a munka megkezdése, egyes utcákba való bevezetés sorrendje, a vezetékek fajtája, az elhelyezendő oszlopok helye, a közérdekű épületek részére biztosítandó kedvezmények s általában minden kérdés, amely a villa­mosmüvek munkája folytán a várost érintik. ff Nm kall a főváraiba masni 11 ■ Iker POLLÁK JULISKA utódánál & Komáromban, Nádar-utca 17. íz. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre Is. Tavaszi bőr- és cérnakeztyük nagy raktára 1 Keztyük tisztítása és javításai Selyem és flór haris­nyák Dagy választékban 1 15 — f A villamosítás Ugye tehát végre oly stádiumba jutott, hogy számítanunk lehet a munkálatoknak a közeli napok­ban leendő megkezdésére. A szerződés tervezetet Rosenauer Oltó dr. min. tanácsos maga vitte fel Prágába, hol jóváhagyást kér ahhoz. A város az ügyet a legközelebbi közgyűlésen fogja tár­gyalni, illetve miután a villamos bizott­ság és a tanács a legrészletesebben fog­lalkozott már vele, a közgyűlésre csak a jóváhagyás munkája vár. A villamosügyi tárgyalásoknál nyil­vánvalóvá vált, hogy a város vezető­sége csak úgy tud eredményt elérni, s biztosiihat reális előnyöket a város la­kosságának, ha nem a politikai párt­szempontok irányítják, hanem a város java, de — elismerőleg kell leszögez­nünk azt is, — hogy az állam képvise­letében szereplő funkcionáriusok is, megértve a város helyzetét, jóakarattal és belátással igyekeznek a megegyezés útját egyengetni. A város örömmel fogad minden, az állam részéről jövő komoly támogatást, mert a lakosság gazdasági jólétének emelését ma kizárólag az ál­lam segítheti elő a maga hatalmas ere­jével, azonban — sohsem szabadna elfelejteni — a sokszor kevés belátással kezelt forrása, teherviselő alapja a tanyák, a faluk, a városok, s az egész állam lakosságának termelő munkája. Nagyszombaton. Irta: Tóth István. Szemeknek sűrű könyhullása, ülj meg, Az Üdvkirály nincs már a Golgotán. Busongó szív, a mának múltát Tárd meg, S öröm virrad majd gyászos íj után. Az Ige teste nem hamvad soha. Idő lehet bár százszor mostoha, De ki az Égnek egyszülött fia, Föl kell támadnia! Sötét kétség s kínzó reménytelenség, Lelkek mélyén veszteg ne üljetek! Holnap barát lesz, ki ma még ellenség, S test vérkép ül majd közös ünnepet; Mert tudja jól, hogy csak egyetlen fegyver Győz, mely boszút nem, csak jététet ismer: (Tanú rá Róma, Hellász és Sión) Az evangeliom. Tárjátok hát a holnap hajnalát, S ünnepléstek ne múló szín legyen. Zengjétek a föltámadás dalát, S szólván az Ige, ember jót tegyen; Mert békés munka, s istenfélelem, E kettő az, mely bő áldást terem, S bár nyugszunk egykor sötét hant alatt, Létünk örök marad. (Komárom) HÍREK. Olvasóinknale és lapunk barátai­nak kellemes húsvéti ünnepeket kiván a KOMÁROMI LAKOK szerkesztősége és kiadóhivatala. — Feltámadás! és húsvéti Istentisz­teletek a r. kát. egyházban. A feltá­madási szertartást először a helyőrségi templomban nagyszombaton d. u. 4 órakor a katona zenekar közreműködé­sével dr. Majer Imre apátplebános fogja tartani. 5 órakor a Szent Rozália templomban, 6 órakor pedig a Szent Anna kápolnában lesznek körmenettel kapcsolatos istentiszteletek Ezeken vesz­nek részt a gyermekek Szivgárdái és lehetőleg a többi gyermekek is. Este 7 órakor a főünnepséget a Szent András templomában ismét dr. Majer Imre apátplébános tartja a tűzoltó zenekar közreműködésével és fáklyás körmenet­tel. Husvétvasárnapján reggel 6 órakor szentmise, utána a húsvéti bárány meg­­áldása, 9 órakor ünnepi zenés mise, utána dr. Majer Imre, apátplébános szentbeszéde, fél 12 órakor szentmise; d. u. 3 órakor szentséges litánia. A EremnéDDjel biztató tárgyalások a Táros és az miaui filIamosaiQvek Űzött.

Next

/
Thumbnails
Contents