Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-30 / 38. szám

^cgyrenhetedik éyíolyam. 38. szám. Kedd, 1086. már ein» 30 I LAPOK EIGfiietéai ár oehsilovák értékben: öelyben éa ridékre postai szétküldéssel: Sgésx érre 80 K, féléyre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. Egye* szám ára t 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. II unit He. Komárom, — március 29. Svehla kormányának öröksége a iisztviseKHtgrvé^ amelyet a múlt esztendő Ykrácsonyára aDgyalfiá­­nak ígértek a tisztviselők részére, de a koalíció képtelen volt a meg­egyezésre ebben az egy kérdésben is. Svehla utóda, Cserny, vállalta ennek a törvénynek a tető alá hozását, mert első sóiban is a háborgó tisztviselői rétegeket kell megnyernie a koalíciónak a maga részére. Azok az akadályok, ame­lyek Svehla útjában állottak ennél a törvénynél, ma is otl feküsznek az útjában és Csernynek minden bűvészeiét össze kell szednie, ha ebből törvényt akar csinálni. Minket a tisztviselői törvényből elsősorban az érdekel, hogy ezzel kapcsolatosan hogyan oldják meg a nyugdíjasok kérdését. A tiszt­viselők csak megélnek valahogyan a fizetéseikből, ha az kevés vö t is, de a szegény nyugdíjasokkal mi lesz, akik hét év óta arra várakoz­nak, hogyan rendezik az ő illet­ményeiket és hogyan uoifikálják a mostani állami nyugdíjasokéval. Mert a szociális gondoskodás szé­gyenfoltjául még ma is vannak havi negyven-ötven koronás nyug­dijak, amelyekből tessék megélni családostul együtt a régi magyar nyugdíjasnak. Az a nevezetes, hogy eddig nem kevesebb, mint kilenc nyugdíjtör­vényt alkottak és még sem tud­ták megoldani a nyugdijak kérdé­sét gyökeresen. A törvényhozás csak úgy ontja gyárából a törvé­nyeket, amelyek egy-két év lefor­gása alatt a sutba kerülnek és újakkal kell pótolni azokat, jel­lemzően a törvényelőkészités gon­dos munkájára. A törvényhozók­nak ezt a kérdést napirendre kell tüzniök és a tisztviselő javaslatot csak olyan feltétellel lehet meg­szavaznak, hogy a nyugdíjasokon is segítsen a törvényhozás. Itt van a megyei alkalmazottak­nak úgynevezett nyugdijrendezése, amely múlt év augusztusa óta van napirenden, de azóta egyetlenegy nyugdíjas sem kapta meg még a törvény szerint megillető nyugdij­­többletét, annak ellenére, hogy an­nak fedezetéül a bélyegilletéket és a vasúti személydijszabást is fel­emelték és ezekből sok száz millió korona folyt be már másfél év óta az állam pénztárába. A tisztviselő törvénybe fel kell venni, hogy megkülömböztetések­­nek nincsen helye tisztviselők és nyugdíjasok közt nemzetiség sze­rint, amely ma a demokrácia na­gyobb dicsőségére még mindig fennáll a cseh és a magyar tiszt­viselők és nyugdíjasok között. El­végre ugyanazért a munkáért ugyanaz a dij is jár és teljesen antiszociális dolog ilyen megkü­­lömböztetések tétele abban az ál­lamban, mely Európa színe előtt az állampolgári jogegyenlőség tisz­­telelbenlartására tett fogadalmat al­kotmánylevelében. A tisztviselő törvényre vonatko­zólag csak ez lehet a magyar ál­láspont. Igen örvendetes, hogy a magyar nemzeti párt ezt szögezte le a maga részére és nem kétel­kedünk, hogy minden ellenzéki párt erre az álláspontra helyezke­dik a tisztviselő törvénnyel szem­ben. = A Parlament feloszlatása — el­kerülhetetlen. A cseh lapok némelyike a hivataSnokkormánnyal szemben nagyon is optimista hangulatban ir és élettar­tamát jó hosszú időre kitolja, holott egy olyan kormány, amelynek nincs parlamenti többsége, törvénytelen és csupán a folyó ügyek intézésére váilal­­kozhatik. Ismeretes, hogy a hivatalnok kormány, mint azt a csehek előtt gyűlö­letes Ausztriában kulti váltak, egész programot akar végrehajtani, amelyet igaz, hogy Svehláéktól vett át, de neki­­készülődéseiből arra enged következtet­ni, mintha a képviselőházban való műkö­déséhez többséget akarna toborozni. A Role c. cseh lap azonban céltalannak tartja ezt a kísérletezést, mert a lap sze­rint ettől a nemzetgyűléstől már semmi pozitivet nem lehet várni és legjobb volna, ha azt feloszlatnák és uj válasz­tásokat írnának ki. A lap feltétlenül szükségesnek tartja a feloszlatást, mert ha sikerülne is kivezető utat találni a jelenlegi politikai válságból, azt azonnal második és harmadik válság követné. A lap szerint a hivatainokkormánynak egyetlen feladata a választási törvény reformja, mely a választóknak nagyobb befolyást biztosítana a jelöltek kiválasz­tásában. = Cserny tárgyalásai. Prágából ér­kező hírek szerint a Cserny által meg­indított tárgyalások a volt koalíciós pártokkal, eredménnyel kecsegtetnek. A tárgyalások folyamán sikerült a hivatal­nokkormánynak megnyerni a szociál­demokratákat is azzal, hogy Cserny rábiita a pénzügyminisztert arra, hogy tekintsen e! a cukorárak felemelésétől, valamint megígérte, hogy a hivatalnok törvénynek a kongtuára vonatkozó sza­kaszát kihagyja, illetve azt úgy fogják megszövegezni, hogy a cseh néppárt a hivatalnoktörvény alapján nem köve­telheti a kongrua rendezését. A katonai szolgálati időre nézve, a műszaki csa­patok kivételével megmarad a 14 hó­napos katonai szolgálati idő, a gabona­vámokat illetően pedig abban állapod­tak meg, hogy a szilárd gabonavámokat nem rendelet utján vezetik be, hanem a rendes parlamenti utón. Cserny tehát a szociáldemokratákkal megegyezett volna, azonban a cseh néppártot sem lehet figyelmen kívül hagyni és világos, hogy ennek a pártnak a rovására még sem egyezkedhetik más volt koalíciós pártokkal. Hir szerint a Hlinka-párttal is folytat tárgyalásokat Cserny, aki ál­­liíőan annyit máris elért, hogy a párt a hivatalnokkormánnyal szemben a jó­akarata álláspontra helyezkedett, sőt a szlovák néppárt azt is kijelentette, hogy a kormányt hajlandó esetről-esetre támogatni. Az utóbbi hir a Národny Dennikből ered, amely bízik abban, hogy ha sikerül Hlinkáékat megnyerni, akkor elejtik a cseh-német koalíció megalakításának tervét. = Belag a kisantant. A párisi Quo­­tidien legutóbbi számában irakiantant­ról és eléggé tisztán látó cikkben mond diagnózist a kisantant államszövetségről. A kisantant államaiban belső válságok dúlnak. Csehszlovákiában a kényszer-: bői kinevezett hivatalnokkormány intézi az ügyeket, amelyben megrehezitik Benes külpolitikai akcióját. Ron. ában Bratianu utódának megválasztása igen nehéz s ha Avarescku intrikái ellenére Maniu kap megbízást és Lupu lesz a külügyminiszter, e két politikus pártjai­nak koalíciója nem lenne elég szilárd. Jugoszlávia most készül Pasics 80. szü­letésnapjának ünneplésére, de a radi­kális pártban nif csen senki, aki alkal­mas lenne. Pasics örökének átvételére. Már most nagyon is kérdéses, hogy a a horvát parasztság követi e Radicsot a királysághoz való csatlakozásban A három állam belső válsága következté­ben a kisantant gyengülésnek van kitéve, aminek következtében mind a három ál lasn külön tárgyalásokkal igyekszik hely­zetét megerősíteni Jugoszlávia Olaszor­szághoz közeledik, Csehszlovákia francia szöveíségre számit, Románia pedig szin­tén Franciaországtól szeietné elnyerni a besszarábiai határ garantálását. A lap szerint a kisantant tartós gyengülése igen káros lenne és ez csak Magyar­­országnak, Bulgáriának és a fasiszta Olaszországnak válnék hasznára. fl Kereskedők leslüleíének közgyűlése. Úgy külső megnyilatkozásában, mint belső tartalom, melegség tekintetében igen impozáns közgyűlést tartott vasár­nap d. e. 11 órakor a Komáromi Ke­reskedők Test4iete a Kultúrpalotában levő helyiségében, amelynek tanács­terme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A közgyűlésen nemcsak a tagok je­lentek meg nagy számmal, hanem a hatóságok és a testvéregyesületek kép viselői is 0:t voltak dr. Forbáth Jenő, az Orsz. Szövetség főtitkára, Jung La­jos, az Orsz. Szövetség adóügyi refe­rense, dr Fodor Ad >lf főszoigabirő, Li­­tochleb Vladimir pénzügyigazgató, Kryz Ferenc, az államrendőrség főfelügyelője, Boldoghy Gyula a komáromi Ipartár­sulat elnöke es a sajtó képviselői. A Komáromi Kereskedők testületét a közgyűlés alkalmából üdvözölték levél­ben vagy táviratban: dr. Doleiss min. tanácsos, a be ügyi osztály főnöke; dr. Dvoracsek min. tanácsos, a határfor­galmi osztály főnöke; dr. Domataczky Gábor vármegyei főjegyző; dr. Zyska Bohumil min. titkár, Szlovenszkó ipar­ügyi instruktora ; a pozsonyi keresk. és iparkamara elnöke: Stodola Kornél — (sürgöny); az Orsz. Magyar Kereske­delmi Egyesület, (sürgöny); a kassai ke­reskedelmi Grémium, sürgöny; a lévai kereskedelmi csarnok. Fried Jenő elnök a közgyűlést a kö­vetkező beszéddel nyitotta meg.­Elnöki megnyitó. Tekintetes Közgyűlés 1 Tisztelettel köszöntöm a megjelent testületi tag urakat és kérem, hogy az ő nevükben legszivélyesebben üdvözöl­hessem jelen közgyűlésünkön megjelent hatósági képviselőket, továbbá a rokon korporátiók kiküldöttjeit. Megjelenésüket hálával fogadjuk s egyrészt elismerést látunk e megtisztel­tetésben,ihogy eddigi működésűnk kivál­totta Önökből a testületünk iránti figyel­met, másrészt biztatást, buzdítást nyúj­tanak a továbbmunkálkodásra. Megállapítom, hogy tvi rendes köz­gyűlésünk kellő módon meg lett hirdetve, hatóságoknak bejelentve, határozatké­pesek vagyunk s így a közgyűlést meg­nyitom. Tárgysorozatunk első pontja : elnöki jelentésünkben kimerítő aprólékossággal előadtuk, hogy mi történt a lefolyt tár­sulati esztendőben. Néhány szóval megkísérlem kiegészí­teni, mi volt törekvésünk a múltban 8 mi lesz ezentúl is: Önmagunkat és egymást nevelni, a kereskedők szellemi, erkölcsi nívóját emelni, képzettebb, tartalmasabb utó­dokat produkálni, a kereskedelmet, mint ilyent megbecsülni és a társadalom többi rétegével megbecsülteim. Nagyon messze vagyunk még attól az ideális állapottól, amikor a keres­kedelmet irigy, de lekicsinylő elbírálás helyett az áliamfenntariók jeles soraiban egyenrangúnak fogják emlegetni hasonló faktorokkal. Teljes mértékben hívei maradunk a kereskedelem szabad iizésének, de nem ily vadhajtásos növekedésben, nem elő­képzettség nélküli, nem gyakorlathiányu szaporításnak, mert igy csak a dudva és gyom terem, ezeknek senki hasznát nem látja. A verseny oly kialakulását, amely sajnos az utóbbi években állandó jelen­ségnek mondható, károsnak, veszedel­mes és bűnösnek kell megbélyegeznünk. Ez a „mindenáron üzletet kötni“ tola­kodással, íatpnyalással, ráerőszakolással, tuiszálliíásokkal, határtalan kihitelezés­sel, szakadatlan házalással, ez a régi, becsületes kereskedelem szótárában is­meretlen fogalom volt. Ez már nem szorgalom, nem utánjárás, nem keres­kedelmi túlin, ügyesség; ez a keres­kedelem lesüllyesztése, destruálása, amely a legerősebbet és legkomolyabbat is károsan érinti s amitől óvakodnunk, tartózkodnunk kell, s amely ellen min­den tisztes kereskedőnek küzdeni kell. Az uj ipartörvény rendelkezése alap­ján testületünk összes tagja egyénenkint oelépett az u. n. járási ipartársulatba. Ott az iparosok részéről, mint az elnökség részéről a legszivélyesebb fogadtatásra találtunk. Mi ep igy meleg­séget, tartalmat kísérelünk meg — amennyi bennünk van — oda átvinni. A két rokonfogialkozás, ipar és keres­kedelem, bármennyire egymásra vannak utalva, bármennyire szüksége van mind­egyiknek a másikra, szerintünk a régi törvények szerint szerencsésebb volt és természetesebb e két társadalmi réteg párhuzamos, de külön munkálkodása, mint a mostani rendelkezés szerint a mesterséges összeillesztés. Bizonyos az, hogy iparostársaink kö­zöd máris sok értékes, értelmes erőt volt szerencsénk megismerni, hogy az együttdolgozás és együttes törekvésünk akkor sem fog megszűnni, vagy csor­bát szenvedni, ha a mi megmásítha­tatlan és természetes célunkat — Bra­tislava és Kosice mintájára — önálló kereskedelmi társulattá való avatásun­kat az erre illetékes tényezők segítsé­gével elérjük. Mi érezzük magunkban a szellemi és anyagi képességet, hogy Pozsony és Kassa kereskedőivel egyenrangúvá vál­junk, ezektől tudást, tapasztalást ellesve, hozzájuk méltó munkatársakká legyünk. A hatóságokkal való együttműködé­sünk napról-napra fokozódik, javul. Ez dicséretére váljék a hivatalok ve­zetőinek, akik megértéssel, előzékeny­séggel segítenek az összkereskedelem javára, de önérzetesen kivesszük a ma­gunk érdemeit is, mert teljes appará­tusunkkal, szakértelmünkkel, agilitá­sunkkal a hatóságoknak szolgálatára álltunk és a jövőben is álíani fogunk. Az elviselhetetlen adóterhek kérdése elől nem zárkózunk el. E téléinél is,

Next

/
Thumbnails
Contents