Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-30 / 38. szám

2. oldal. Komáromi Lapok amit a törvény megenged, mindent mozgósítunk, hogy megértő legyen a vezérpénzügyigazgatól lefelé mindenki, akinek az adózás dolgába beleszólása van. Itt elsősorban a régi adókivetö bizottságok iránti hálánknak, elisme­résünknek kell kifejezést adnunk, az uj bizottsághoz pedig az a kérésünk, hogy legjobb tudásukkal, igazságkereséssel álljanak mellénk, adófizető polgártár­saik segítségére; a kincstár érdekeinek megvédésére elsősorban a pénzügyi kincstár exponensei hivatottak, akik úgyis teljes mértékben megfelelnek kö­telességüknek. A mindnyájunkat deprimáló üzleti pangás főokát a sok vámhatárban, vagyis a kis gazdasági területben véljük meg­találni. Ép ezért szerintünk innen alul­ról kell megerősödni és felfokozni a tudatot és tételt, hogy a régi monarchia területén egységes gazdasági terület­nek, minden felet kielégítő, jó keres­kedelmi szerződésnek kell létrejönni. Minden terméket és gyártmányt ér­tékesíteni, elhelyezni lehetett ezelőtt is, a be- és kiviteli engedélyek megszün­tetésével, a magas vámtételek erős le­csökkentésével minden termelő megta­lálja újra fogyasztóját a békóbavert be­csületes kereskedelem kutató közremű­ködésével. Tekintetes Közgyűlés! Néhány órára jöttünk össze; nem szabad a teljes időt egy ember lelki feltárásával eltöltenünk. Elmondottam, ami a szivemen fekszik; évi kinyom­tatott jelentésünk lokálisabb dolgaink­kal foglalkozik. Kérem, méltóztassanak jelentésünket, működésünket elbírálni, kérdéssel, ké­réssel, panasszal elöállani. Az évi ösz­­szejövetel arra való és a vezetőség készséggel állja és várja bírálatukat, A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Gaál Gyula jogtanácsos fel­olvasta a beérkezett üdvözlő leveleket és táviratokat. Majd Zechmeister Sán­dor emelkedett szólásra és elmondotta panaszait a komáromi postára. Panaszok a postára. Tisztelt Közgyűlés! A posta intézménye minket kereske­dőket talán az összes közgazdasági regálék közül a legjobban érdekel. A kereskedelem rendkívül érzékeny és a legkisebb akadályoztatást is nagyon megézri. A posta azon szerv, mely gyorsasága, megbízhatósága által a ke­reskedelem legnélkülözhetetlenebb se­gítőtársává vált. Egy állam fejlődöttsé­­gének egyik igen megbízható fokmérője a posta. Amely államban a posta a kereskedelem és ipar kívánalmait kielé­gíti, azon államban a posta betölti a hivatását, mely abban nyilvánul, hogy az illető államnak igazi kereskedelmi vállalatává válik. Hogy mi az a keres­kedelmi vállalat, azt mi kereskedők tudjuk. Gyorsaság, pontosság és az ügyek lehető legegyszerűbb elintézése. Mi évtizedeken át az ilyen postain­tézményhez voltunk szokva, azonban a legutóbbi időkben a posta igazi bürokratisztikus intézmény lett. Az itteni postai főnökség véleménye alapján, dacára az érdekeltek tiltakozásának, állítólag takarékossági szempontból, be­szüntették a fiókpostát. Azzal biztatták vezetőségünket, hogy a kézbesítési dijak kisebbek lesznek. És az eredmény a kézbesítési dijak felemelése volt. Most az összforgalom a főpostára terelődött. Tehát méltán elvárhattuk, hogy a megnövekedett forgalomhoz mérten az elintézést is gyorsabban fogja a postahivatal ellátni. Azonban azt ta­pasztaltuk, hogy csak államnyelven beszélő hivatalnokok látják el az ügyeket és jaj annak, ki véletlenül magyarul tesz hozzájuk kérdést. A postai vezetőség, mivel éretlen uccakölykek a postaszekrényekről a festéket lekaparták az átlitólag sérült szekrényeket leszereltette és addig nem is hajlandó őket visszahelyeztetní, mig a város közönsége az államnak a kárt meg nem téríti. A postahivatalban a hivatalnokok a paragrafusok betű szerinti értelmezése alapján lehetetlen dolgokat kívánnak a publikumtól. Például. Ha valaki egy csomagra a címet veres ceruzával írja fel, úgy figyelmeztetik az illetőt, hogy az fekete színnel írandó az előirás szerint. Ha valaki a csomag lezáró papírcímkét a szállítólevélre is ráragasztja, mint az ezelőtt a kereskedőknél szokásban volt, a csomagot nem veszi föl a posta, mert uj szállítólevél Írandó. A csomag átvé­telénél a főnökség, minden kereske­delmi szokást kigunyolva, azt kívánja, hogy az átvevő kereskedő ne bejegyzett cégét, hanem vezeték és keresztnevét írja alá. Stb. Kérdezem tehát a tekintetes Elnök­séget, hogy a posta i!y kezelés mellett betölti e itt a hivatását, hogy az ipar­és kereskedelemnek igazi segítő társa legyen. Azt hiszem, hogy nem. Felkérem tehát az Elnök urat, hogy minden ren­delkezésére álló eszközzel odahatni méltóztassék, hogy a postánk ismét a kereskedelem és ipar szolgálatában álljon. Fried Jenő elnök válaszában kijelenii, hogy amint eddig, ezentúl is mindent elkövet az elnökség a bajok orvoslá­sára. A kisposta visszaállítására Ígére­tet többször is kaptak, de az ígéretnél nem mentek tovább. Lehetetlen állapot­nak tartja, hogy azért, mert éretlen gyerkőcök a postaszekrényeket megron­gálták, azért a nagy közönség szenved­jen. Őrizze az államrendőrség a posta­szekrényeket, de gyerekes csinytevések­­ért nem lehet a nagyközönséget bün­tetni. Majd Weisz Pál szólalt fel a piac és az országos vásár elhelyezése tárgyában. A piac elhelyezése és az országos vásárok. Tisztelt elnökség! Tekintettel arra hogy a kikötő mun­kálatok már oly stádiumban vannak, hogy a régen vajúdó piackérdést végre rendezni kellene, azért bátorkodom a tisztelt elnökség figyelmét ezen körül­ményre felhívni és arra kérni, hogy a hetivásár elhelyezésének kérdését a helyi hatóságokkal egyet értve olykép szí­veskedjenek megoldani, hogy ezzel az ossz. kereskedők és iparosok, valamint a nagyközönség érdeke meglegyen védve. Egyidejűleg az országos vásárok te­kintetében vagyok báior indítványozni, hogy a felsőbb hatóságok utján oda­hatni szíveskedjék, hogy a jelenleg a temetők mellett tartani szokott országos II Nem keli a^ővárosba menni 1! II 1 mikor t N >€» 1 ! ► POLLÁK JULISKA *« 8 Sr ► 1 utódánál 5 Komáromban, Nádor-utca 17. sz. r K h A olcsóbban beszerezhetők a leg-B M t§ újabb és kényelmes gummi és 3 a 8 halcsont nélküli hasfüzők és mell-4 £ E tartók orvosi rendeletre is. i & «M Tavaszi bőr- és cérnakeztyük p H 5 nagy raktára! Keztyuk tisztítása 0* 5 K és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban! II ■H vásárokat visszahelyezzék újból régi helyére a Kossuth térre, mert vala­mennyiünk érdekében áll, hogy a ko­máromi vásárt látogató idegenek eset­leges szükségleteiket itt fedezzék, ami a jelenlegi elhelyezésnél teljesen kizárt dolog, mert a vidékiek dolguk végez­tével a vásárból a város elkerülésével közvetlenül a közelben levő állomásra mennek és igy az itteni kereskedelem­nek és iparnak tulajdonképen a vásár­ból semmiféle haszna sincs. Úgyszintén arra is kell kémem a tisztelt elnökséget, hogy a vásárok nap­jának megállapitá8ánál hasson oda a város polgármesierénéi, hogy a komá­romi vásár ne essék egybe az érsek­­újvári vásárral, mert teljesen magától értetődő, hogy ez csakis a komáromi vásár rovására van, mert ennek látoga­tottsága ebben az esetben a felére re­dukálódik. Fried Jenő elnök válaszában meg­jegyzi, hogy a piacunk a Dunapart­­ról való elhelyezése csak 1927. év végén lesz aktuális, mert előbb nem készül el a dumaparti iparvágány. A piacot a következő módon gondolják elhelyezni: A gabonás kocsik a gőz­fürdő melletti térre és a Vársor-utcába kerülnek. Ha itt se férnek el, akkor jut belőlük a Ko3SUth-térre is. A ki­sebb termékek piaca a Baross-ulcára, a Klapkatérre és a Ludpiacra (Kórház­térre) jut. Hogy egyes kereskedők ebben a hiszemben, hogy a piac a Kossuth­­térre jut, a Kossuthtérre és környékére helyazték el üzleteiket, hát ez puszta spekuláció volt és tudjuk, hogy a spe­kulációk nem mindig válnak be. Ami az országos vasároknak a temető mellől a Kossuth térre való visszahelye­zését illeti, megemlíti Fried Jenő elnök, hogy a város éppen a napokban kapott a minisztériumtól sürgetést, hogy a te­mető melletti vásárteret mtnél előbb rendezze. Mindezek dacára az elnökség minden lehetőt elkövet, hogy az orszá­gos vásárok a Kossuth-térre kerüljön vissza. A rossz utak. Krausz Béla fölszólalásában szóvá teszi a komáromi vasútállomásról be­vezető utak, a megyercsi és a Gazda­utca rettenetes rosszkarban tartását. A rossz utak miatt nagyon sok vidéki kijelentette, hogy inkább elkerüli Ko­máromot, semhogy a komáromi járha­tatlan utcák miatt bosszankodjon. Fölemlít egy esetet, amikor egy utazó késő éijel két nagy ládával meg­érkezett és a Gazda-utcában megfe­neklett a bérkocsi, az utazónak a hátán kellett odébb cipelni a csomagjait. Az ilyen és ehhez hasonló esetek csak rontják Komárom jó hírnevét és idegen forgalmát, Az elnök megigéii, hogy a Kereskedő testület az utcák kijavítása érdekében megteszi a lépéseket és Fülöp Zsig­­mond indítványára átiratban keresik meg a várost. Az elnök felemliti, hogy a kiköi újabb iparvágány kiépítéséhez szükséges telek kisajátításáért nem pénzt fog a város az államtól kérni, hanem a Kossuth térre torkoló utcák kijavítá­sát. Ezzel pár utca jókarba fog jutni. Kisebb ügyek. Fülöp Zsigmond kifogásolja, hogy a költségvetésben igen kevés van felvéve a kereskedő tanonc nevelés segélyezé­sére. Ha müveit, tanult kereskedő gene­rációt akarunk nevelni, akkor a keres­kedő ifjúság nevelésére többet kell áldozni. Az elnök kijelenti, hogy ez a fel­szólalás nagyon méltányos volt és meg­ígéri, hogy az idén már nagyobb ösz­­szeget vesznek fel erre a célra. Goldschmiedt Vilmos a szatócsok és vegyeskereskedők újabb engedélyei körül felmerült aggodalmának ad ki­­fejozést. Dr. Fodor Adolf főszolgabíró megnyugtatta a fölszólalót. Ezután dr. Forbáih Jenő pozsonyi főtitkár mondta el hatalmas es nagy figyelemmel hallgatott beszédét. A kereskedők bajai. Dr. Forbath Jenő az orsz. Szövetség főtitkára megköszöni a fogadtatást és Pozsony kereskedőinek és az országos Szövetség üdvözletét tolmácsolja. öt évvel ezelőtt volt Komáromban és azzal az impresszióval távozott innen, hogy egy törekvő komoly faktorral áll szemben. Ezt látta későbben a testü­letnek évenként megjelenő jelentéséből 1926. wtáirios 38. Egész felfrissülve érzi magát a régismert, egyedüli minőségű M E N T H 0 L-SÓSBORSZESZ néhányszori használata által. Használja ezt borogatásnak daganatoknál, s annak használata után nem­sokára visszanyeri energiáját és életkedvét. De ne fogadjon el semmi más gyártmányt mert csak egyedül valódi az amelynek törvényesen védett jegye kezeskedik arról, hogy a legjobb minden gyártmány között. Mindenütt kapható. Ára 550 Ke. 39 9 I t is. Azt a tapasztalatot szerezte hogy az a munka ami itt folyik nemcsak helyi, hanem országos jelleggel bir és ha a Testület igy dolgozik tovább, akkor ki­jelentheti, hogy a Testület szava a minisztériumban mindenkor súllyal fog bírni. Nem kíván sem a gazdasági bajok­kal, sem pedig az uj ipartörvény jó és rossz oldalával bővebben foglalkozni. Az uj iparlörvénv határkövet jelent az ipar és kereskedelem érdekében, meg­adja a lehetőséget, hogy az iparos és kereskedő karöltve dolgozzék. Megnyugtatja a kiskereskedőket, sza­tócsokat, hogy az uj iparlörvény sze­rint minden jog teljes épségben meg­marad, nincs az a hatóság amely ettől a jogától megfosztaná. Módot fog ke­resni arra, hogy a szatócs kérdés vég­leges rendezést nyerjen. Az adóreform életbeléptetésére 1927 január 1 előtt nem számíthatunk. Engiis pénzügyminiszter kijelentése szerint ad­dig az összes . adórestantiák rendezve kell, hogy legyenek. Sajnos ma még azt kell tapasztalnunk, hogy ezen ren­dezés az adóvégrehajtásokban merül ki. Követeli a központ, hogy az adóre­form adóleszállitás legyen az összes adónemekben. Tiltakozik az ellen, hogy az adótárgyatoknál a pénzügyigazga­­tőság a bizottság egy-egy tagját vissza­hívja és helyére másikat válasszon be. Úgyszintén tiltakozik a központ az ellen is, hogy a bizottság elnöke a pénzügy­igazgatóság vezetője legyen. Hangsu lyozza, hogy e kivánalom nem irányul a pénzügyigazgató személye ellen. Az adóreformmal kapcsolatban kérte a Szövetség, hogy ott, ahol az adó az üzemfolytatását veszélyezteti, annak be­hajtását szüneteltessék, úgyszintén ha az adózó igazolja, hogy anyagi viszo­nyaién változás állott be, jogában le­gyen a bizottságnak az adó utólagos leírására. Tudomása van arról is, hogy egyes vidékeken űrlapok vannak a felek fe­­lebbezésének elutasítására. A Szövetségnek gondja iesz, hogy ezen ügyekben megfelelő helyen tilta­kozzék. Az adóreformmal kapcsolatban depu­­tációkkal és memorandumokkal oda törekszik a Szövetség, hogy a kormány találjon egy formulát, amely szerint az összes árucikkekre a forgalmi adót ál­talánosítsák. Útlevelek ügyében a minisztérium azt az ígéretet adta, hogy a pénzügyi ha­tóságok utasítást kapnak, hogy keres­kedőknek, kiknek külföldi összekötte­téseik vannak, minden további nélkül adják ki útleveleiket, mert miért legyen a szabad kereskedelem akadályozva az­zal, hogy útlevelet csak akkor kaphat­nak, ha adójukat kifizették. A csomagkézbesitési dij általános rendeletén alapszik. A Szövetség meg fogja tenni a lépéseket, hogy ez leszál­­littassék. A posta ügyében pedig ígéri, hogy e leglelkiismeretesebben és a leg­nagyobb odaadással fog odatörekedni,, hogy kívánságunk kedvezően elintéz­­tessenek. Jól esik hallanom — úgy mond, — hogy a Komáromi Kereske­dők Testületé felismerte azt az utat,

Next

/
Thumbnails
Contents