Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-23 / 35. szám

1926. március 23. Komáromi Lapok 3. oldal. <N kan m V Meglepő olcsó tavaszi áraki Elbert“ divatáruházában Komárom, NUdor-utca 19« Selyem mellű zefír ing 2 gallérral Ke 58 Gyermekkocsikban 1188 Zefir ing 2 gallérral Bellaflor nßl harisnya Selyem harisnya hátul varrott Selyem mousseline hátul varrott Kmx zokni jSf* Selyem magánkötő nyakkendő Selyem jambo sapka minden szin Vulkán bőrönd 50 cm. Divat kötött mellény gyári raktár I — Bőrvászontetős sportkocsi Ke 290-- (Reklám ár) • 35—, 46-, 60-, 78 — 22 —, 26—,33 — 13 50 (Reklám ár) 10-2 50, 3 -, 5 -3 25,5 - 8 - 3-50, 5 - 10- 3-60 (Reklám ár) 7b‘— 65 -, 75*­nul hivő csengése van ma. Látszik rajta, hogy Kohn ur már átesett azon a processzuson, amely az utcasarkon, a rendőr és a kocsik között a gázlámpa alatt lepi meg az embert a langyos szélben. És csinálhatsz akármit, fel kell figyel­ned a tavaszra. El nem kerülheted, hogy valaki, — akit tán sose isme» tét — meg ne fogjon valahol és a füledbe ne súgja : „Mit szól hozzá, uram, tavasz van.“ — Bemégy a trafikba és öt egyip­tomit kérsz. Puhát. Az öreg trafikosné nyugtalanul izeg-mozog a helyén. És mikor eléd rakja a cigarettát, meg nem állja, hogy rád ne mosolyogjon: bizony, itt van a tavasz. És a felhők közül ebben a pillanatban előbujik a nap és bearanyozza a kis trafikosné ráncos arcát és csillogó szemét s rávilágít a naptár nagy piros 21 esére, amely olyan győzelmesen ragyog a poros kis tra­fikban a ketyegő tányéróra alatt, mint egy nagy hazárd-huszonegyes végző slágere, amely egy csapásra elviszi azt a bánatot, azt a könnyes hisztériát’ amit egy esztendeje gyűjtöttünk össze kasszának a lelkünk fenekén. Imim beszerzési MsniMa, taw Is dili műm ölti IMn «órai A ladar csemegekereskedése Komárom. Kishíd utca 1. sl Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverik, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, Jrancia, spanyol és portugál sardtniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 mára Sztambulinszkij nem számolt az­zal, a befolyással, mellyel a későbbi kisantant államai rendelkeztek Párisban és Londonban. Figyelmen kivül hagyta hogy az entente odaígérte Romániának Dobrudzsát és Jugoszláviának Macedó­niát. 1918. szeptemberében a bolseviki érzelmű bolgár csapatok — Sztam­bulinszkij utasítására — harc nél­­nélkül feladták állásaikat és megkezd­ték a visszavonulást. Az igy keletkezett réseken az antant csa­­. patai a bolgár front mögé kerülhettek és bekeríthették a helyükön maradt bolgár és német csapatokat. Ezzel a háború sorsa mar meg vott pecsételve. A visszavo­nulásból rendszertelen menekülés lett, felbomlott minden katonai fegyelem és Sztambulinszkij csapatain kivül nem maradt katonai alakulat Bulgáriá­ban. A hatalom átvétele ekkor már gyerekjáték volt. Sztambulinszkij helyzetét előnyössé tette az is, hogy a bolgár lakosság nem kommunista része is meiíé állt, mert. azt hitte, hogy Sztambulinszkij „érdemei fejében“ előnyösebben képviselheti a béketárgyaláson Bulgáriát. A bolgár „kommunizmus*. Kifejezetten kommunista uralom tu­lajdonképen nem volt Bulgáriában. Ez természetes is: Bulgária nem ipari or­szág, itt nem volt kommunizálható tőke. A kommunistáknak uj módszerekre volt szükségük, hogy a hatalmat kezükben tarthassák. Szövetkeztek az agráriusok­kal és földreformot csináltak. „Felosztani a nagybirtokokat 1“ — ez volt a jelszó. Ennek a kivitelét azon­ban „erősen megnehezitetie“ az a tény, hogy Bulgáriában nem volt számba­­vehető nagybirtok Nem voltak latifun diumok és igy nem volt mit felosztani. A földreform csak keveseket juttatott földhöz. A béketárgyalások szomorú eredményt hoztak Szíambulinszkyék számára: Bul­gária elvesztette Dobrudzsát és Mace­dóniát. A lakosság elégedetlensége napról napra nőtt és a kormánynak, hogy a hatalmat megtarthassa, -a terror eszközéhez kellet 'nyúlnia. A szuronyok ereje — mint mindig — most is csődöt mondott: az elkesere­dés kirobbant és elkövetkezett az utcai harcok ideje. A kormány csapatai el­keseredetten védekeztek, mett tudták, hogyha a hatalom kiesik a kezükből, akkor az elkeseredett lakosság bosszul áll mindenért. így is történt. Az,ellen forradalmi csapatok győztek 'és kegyetlenül számoltek'le Sztambu­linszkij párthiveivel, j Sztamulin­­szkijt és kormányának valamennyi tágját — kettő kivételével — meg­ölték. Zankov, az uj miniszterelnök kegyet­lenül számolt le ellenségeivel. Tömeges kivégzések történtek és a kommunista és agrárius emigránsok tömegesen me­nekültek az ország területéről. A rend rövidesen helyreállolt,*de Zankov nem hagyta abba a véres rendcsinálást. Bi­zonyos, hogy ártatlan emberek tömegei kerültek hóhérkézre. A terror uralma azonban már véget ért. Liaptsev, Zan kov utódja, a kibékülés szellemét hozta vissza a polikába. A börtönök megnyíl­tak és az emigráns tömegek visszatér­tek az országba. Mindazonáltal Liaptsev kormányra­­jutása nem jelent még rezsimváltozást. ő ugyanannak — a demokrata — pártnak az exponense, mint Zankov volt. Azonban Liaptsev a mársékletfembere, aki a véres uralom bűneit jött jóvá­tenni. És igy lehetséges,^hogy a sokat szenvedett Bulgária végre belejön a béke kerékvágásába. A liberális ellen­zék nagyon erős és számit arra, hogy rövidesen át fogja vénái a halaimat. Ez a változás azonban — ha egyálta­lán bekövetkezik — már nem fog vé­res harcosat vonni maga után Bulgá riában helyreállt a rend, a konszolidáció és ma már csak parlamentáris utón történő kormány buktatás vagy megerő­södés képzelhető el. Sztambulinszkij fantaszta volt és az ő próbálkozásait — lehet, hogy jóaka­­ratuak voltak — nagyon keservesen fi­zette meg Bulgária. farnó József. Jöjj vissza csókos ifjú nyár kottája kapható Spitzer Sándor könyvkereske­désében. A világháború utolsó fejezete. Egy bulgár publicista a központi hatalmak déli frontjának összeroppa­násáról, a bulgáriai kommunizmusról és Zankovék. véres uralmáról. Bulgária a titokzatos ország. A köz­ponti hatalmak háborús végzetének be­teljesedése itt kezdődött meg, amikor 1918 szeptemberében egyik napról a másikra megingott és összeomlott a sziklaszilárdnak tartott bolgár front. Az összeomlás után különös és egymásnak gyakran ellentmondó hírek kerültek forgalomba, amelyek különös világí­tásba helyezték Bulgáriát. Az ország miniszterelnöke, diktátora: Sztambu­­liszkij volt: egy kommunista vezér, az ország élén azonban továbbra is ott állt — ha akkoriban csak névleges ha­talommal is — a király, III. Boris. Néhány évvel később ellenforradalmi mozgalmak sepertek végig az országon és az ország élére — az azóta hír­hedtté vált — Zankov miniszterelnök került, aki tüzzel-vassal, akasztófával és mészárlásokkal kezdte meg az ország konszolidálásának munkáját. Most, né hány nap alatt, megbukott a véres emlékezetű Zankov kormány és a király, ki minden viszontagságok és rezsim­­változások közepette helyén maradt és Liaptsevet, a demokratapárt ismert vezérét bízta meg az uj kabinet meg­alakításával. Az uj miniszterelnök am­nesztia-rendelettel kezdte meg a kor­mányzást, a kibékülés gondolatát lette programjának alapjává, de valahogyan az internacionális sajtó nem vette túl­ságosan komolyan ezt a programot és a kételkedők mellett szólott az a tény is, hogy Zankov, a verminiszterelnök, nem tűnt el a politika porondjáról: ő lett az uj bolgár parlament elnöke. Bulgária, ez a sok viszontagságon keresztülvergődött ország, melynek há­ború utáni története annyira hasonlít Magyarország történetéhez, biztosan ér­dekli a magyar közönséget, mely eddig a kis Balkán-államok eseményeit csak a távirati irodák rövid, szűkszavú és legtöbbnyire tendenciózus híradásából ismeri. Munkatársunknak alkalma volt hosszabb beszélgetést folytatni a Bécs ben időző K ilarov-val, aki Bulgária középeurópai sajtófőnöke és aki egyike a Balkán legtekintélyesebb publicistái­nak. A beszélgetés különösebben érde­kes részleteit a következőkben közöljük olvasóinkkal: Összeomlás Bulgáriában. — Európa nincs informálva a bolgár front összeomlásának részleteiről — mondotta Kolorov, — pedig ez igen fontos fejezete a világháború történeté­nek, mert bizonyos, hogy a bolgár front összeroppanásának hire destruálla a központi hatalmak délen összponto­sított haderejét és igy a bolgár össze­omlás nem csak kezdete, hanem jelentős részben oka is volt az általános össze­omlásnak. A bolgár front felbomlása váratlanul érte a központi hatalmakat, sőt migát a szófiai kormányt is. Ennek ugyanis nem volt belső oka, hiszen a frontot nem a csapatok kimerültsége, hanem árulás bontotta meg. Az európai sajtó természetesen teljesen tájékozatlan ma­­redt a bulgáriai eseményeket illetően, ami természetes is, hiszen aknor még az egész hírszolgálat német kezekben volt és ennek a hírszolgálatnak érdeke volt, hogy a bolgár összeomlást mint másodrendű fontosságú eseményt tün­tesse fel. A német hadvezetőség akkor még bízott abban, hogy elejét tudja venni a frontok tökéletes szétiüllésének és meg tudja majd állítani a dél felöl előrenyomul entente csapatokat. Hamis beáüiiás az, hogy a bolgár hadsereg 1918 ban már nem volt harc képes állapotban. Bulgáriában nem volt ínség és az ottani lakosságot nem destruálta az élelmiszerek hiánya, ami Középeurópában egyre jobban éreztette hiányát. Az összeomlást tehát más okoknak kelletLelőidézni. Bulgáriát már a háború utolsó évei­ben tömegasen lepték el az orosz szov­jet ügynökei és ezek akaratlanul is az entente érdekeit támogatták. Siambu inszkij, — a későbbi minisz­terelnök — típusa volt a bolgár kom­munistáknak :n félig bolsevista, félig nacionalista. Ö állt élére a kommunista agiiációnak és személyi népszerűsége révén valóban tekintélyes tömeget tu dóit megnyerni pártjának. A kommunista agitáció különösen a katonák körében hódított, akiknek földet Ígértek a szov­jet bulgáriai ügynökei. Előállott az a helyzet, hogy egész frontszakaszok bol­seviki befolyás alá kerültek. Sztambulinszkij a hadihelyzetet úgy látta, hogy ezt a koszorút csak az entete nyerheti meg Megkezdte tehát az en tente barát politikát és naivságában azt hitte, hogy ilymódon kivételesen ked vező békét érhet el majd Bulgária szá-HIBEK. — Munkások jövedelemadójának le­vonása. A helybeli pénzügyi kiren­deltség vezetője által a munkások béréből köteles jövedelemadó-levonások tárgyában közzétett felhívásra vonat­kozólag felhívja az ipartársulat érdekelt tagjainak figyelmét, hogy a munkaadó­nak azonnal teljesítendő kötelessége a f. évi március e sejétől alkalmazásban álló azon munkásainak névjegyzékét, akiknek heti munkabére legalább 440 K 01 fillért tesz ki, a komáromi pénz­ügyi kirendeltséghez beterjeszteni. Az ezen időpont után felveendő munkások pedig a felvétel után jelentendők be késedelem nélkül. A munkabér alatt az akordbér s a munkaidő alapján fizetett bér értetik, a drágasági pótlék, tulidő díjazás, jutalmak, természetben vagy készpénzben fizetett átalányok s más egyébb téritmények hozzászámitásával. E névjegyzékben a munkás megnevezése mellett annak születési éve, foglalko­zása, lakhelye s utolsó 4 heti bére is kitüntetendő. A természeti illetmények havi vagy évi pénzértéke szintén fel­veendő s megjelölendő, miből állanak ezen illetmények s azok értéke a folyó napiárak szerint állapítandó meg. Az ipartársulat e névjegyzék összeállításá­nál készséggel szolgál tagjainak útmu­tatással s nyomtatványt is bocsát ren­delkezésre. A munkaadó jövedelmi adó levonási kötelezettsége f. évi március hó elsejétől kezdődik s e levonások teljesítéséért a munkaadó felelős. A levonások alapja a kiszolgáltatok heti munkabér a munkás felvételét, illetve a korábban alkalmazott mun kásokkal szem­ben f. év március elsejét követő első díjazástól számítva. A levonások nagy­ságát a következő táblázat mutatja: 140 01 K keresettől 160 01 „ „ 190 01 „ „ 230 01 „ 260 01 „ 300.01 „ 330 01, 36001 „ , „ 400.01 „ 160 K keresetig 4 K 190 „ n 5 „ 230 „ n 6 * 260 „ » 7 . 300 „ » « „ 330 „ n 9 „ 360. n 10 „ 400 „ w 11 „ 440 „ V 12 „ minden további 40 K kereset után 1 K-val nagyobb a levonás A munkaadó az általa levont adókoronákat havonkint a hónap elején két példányban kiállított kimutatás kíséretében a komáromi áll. adóhivatalhoz tartozik beszállítani. E példányok egyike az adóhivatalnál ma­rad, másikat pedig a hivatal nyugtájá­val visszakapja a befizető E kimutatások űrlapjai a társulati tagok számára az iparársulat irodájában szintén rendel­kezésre állanak. Az illetékes helyen nyert felvilágositás szerint az ekként eszközölt levonások nem adófizetés természetével bírnak, hanem a munkás adója lerovásának biztosítékát képezik s igy amennyiben az adóköeles mun­kásnak adótartozásából kifolyólag hát­raléka vagy a folyó évre kivetett adó­előírása nincs, a pénzügyi kirendeltség azt a jogosult javára visszautalja. — Halálozás. Csilizpatas községnek mély gyásza van, ref. lelkipásztora, Farkasdy Béla f hó 11-én 40 évi buzgó, hivatásának magaslatán álló működése után elhunyt. Temetése igen nagy rész­vét mellett f. hó 15-én ment végbe. — Á Zsidó Ifjúsági Egyesület III. vallásos estélye. A sok előadás dacára is szépszámú közönség kereste fel az ifjúsági egyesület harmadik vallásos estélyét, amelynek ügyesen összeválo­gatott műsora szép erkölcsi és anyagi sikert hozott az egyesületnek. Az agilis rendezőség igyekezett a közönség igé­nyeit kielégíteni és ez igyekezetük tel­jes sikerrel is járt. A magas nivóju műsor, amely vallásos és világi műsor­­számokból állott, a jelenlevő közön­ségre nagy hatással volt. Az ügyes rendezés az ifjúsági elnök, Schwartz Imre Vili. o. t. érdeme. Az estélyt Waldhauser Hugó VIII. o. t. bevezető zavai nyitották meg, aki formás és szép beszédében üdvözölte a közönséget és egyúttal el is búcsúztatta a nyolcaso­kat, akik utoljára szerepelnek mint gimnázisták. A bájos Hecht Ili sza­valta el ügyesen és átérzéssel Kiss József: Berta kisasszony cimü költe­ményét. Az estély fénypontja termé­szetesen Kun Soma vezetőelnök „Pro­­fétizmus“-ról tartott előadása volt, aki csodálatosan szép és mély előadást tartott a témától, amely tulajdonké-

Next

/
Thumbnails
Contents