Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-20 / 34. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926 március 28 . ■ ■ 8 Nem kell a fővárosba ■enni 11 mikor 1 ? POLLÁK JULISKA 1 [ stódánil I * Kontáron ban, Nádor-utca 17. az. l 3 olcsóbban beszerezhetők a leg­í j újabb és kényelmes gummi és 3 ] halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. 4 ! 3 Tavaszi bőr- és cérnakeztyük 2: r N nagy raktára 1 Keztyük tisztítása í * és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban 1 i SE 52 a sett, de mégis kenyeret ád és ha sike­rűit több országot, több világrészt be­járni, jobban reméli a az elhelyezke­dését az ilyen világjárói Több nyelvet sajátitott el és a szerzett élettapaszta­latok is értékesíthetők igen sok esetben! A sok-sok világjáró között, akik ko­molyan, becsületesen fogják fel a hiva­tásukat, akad azonban szélhámos is. Tegnap megjelent a komáromi kávétiá­­zakban egy iiyen világjáró, aki előbb a Komáromi Lapok szerkesztőségét ke­reste fel és kérte a támogatását. El­mondotta, hogy ausztriai illetőségű, a frai.cia légióban szolgált de, nem bírta ki sokáig a rettenetesen nehéz szolgá­latot és megszökött a légióból és át ment a riff kabilokhoz, ahol szerinte több ezer magyar is szolgál 1 Itt harcolt a franciak ellen és egyszer ke­vés híja, hogy a franciák el nem fog­ták, ami a halállal lett volna ránézve egyenlő, mert mint szökevényt, rövid utón átmasirozlatták volna a másvilágra! De a riff kabilok között se gyöngy az élet é3 azoknak is búcsút mondott. Hosszú vándorlás után visszatért Euró­pába és Török-, Görög-, Szerb-, Ma­gyar-, Csehszlovák országon át haza­ment Ausztriába, ahol hiába próbálko­zott megélni, nem tudott rendes kere­sethez jutni, elhatározta tehát, hogy az uj kereseti módra adja magát és újra vi­­lágkóborió lesz. Nebi vágott megint a világnak és újra Egyptom felé igyeke­zett, ahol nehéz bár az élet, de nrgis csak ellehet valahogy tengetni 1 így ju­tott el Komáromig, ahonnét másnap tovább megy. Állításai bizonyítására rengeteg fényképet, írást, levelet muta­tott, amelyek mind azt bizonyították, hogy tényleg messzeföldet bebarangolt j már! A szerkesztőségben azt ajánlot­ták neki, hogy menjen el a kávéházakba, vendéglőkbe, ott bizonyára segíteni fognak rajta a vendégek, ha megmutatja az afrikai fényképgyüjteményét 1 Ekkor azt azt az aggáját fejezte ki, hogy a rendőrség nem fog-e akadékoskodni? Megnyugiattuk, hogy ha rendben van­nak az írásai, nem kell semmitől se tartani! Elmondotta, hogy egy helyen, ahol nem igen szoktak megfordulni világjárók, a francia légióhoz akarták vis8zatoloncolni! A szerkesztőség újólag megnyugtatta, hogy Komáromban nagyon ismert a rendőrség előtt az ilyen világ­taposó! Erre nyugodtan eltávozott a szerkesztőségből, ahol másnap csodál­kozva hallottuk, hogy a világutazót le­tartóztatták és a rendőrség ezzel nagyon jó fogást csinált. A letartóztatás a ko­máromi államrendőrség bűnügyi osz­tálya detektivjeinek az érdeme, akiknek éber figyelmét nem kerülte el e világ utazó, aki bár messze földet bejárt, de azért mégse volt elég gyakorlott gya­logló, mert ime a törvény paragrafusaiba mégis megbotlott. A helyett, hogy arra törekedett volna, hogy neve a hires utazók nevei közé jutott volna, megelégedett azzal a kétes dicsőséggel, hogy a prágai rendőri köz­löny foglalkozzék vele egy körözés keretében. Szóval már körözték kerék­pár és egyéb lopások miatt. Az útlevele, amely már lejárt, egyben hamis is volt. Igazi neve Oberhammer Leo Albert és 1898 ban született Allerheilingben, Ausztriában. A vele folytatott beszélgetésből fel­tétlenül kitűnik, hogy járt Afrikában, de hát mi haszna, ha holmi kerékpárok miatt tönkre tette az egész karrierjét. Komáromból tehát nem mehetett vissza a riff-kabilokhoz, mert egyenlőre az ügyészségre kísérték át. Minden­esetre szomorú dolog, mert ez az átki­­sérés egy karriér letörését is jelenti 1 Bayard imperátor. Irt*: LSrlaczy GySrjfy. Birodalma: a virágok birodalma volt, melynek még határai is koszorúk. Né­pei: testvérek, akik aranykerlben élnek, ö maga, a rettenthetetlen és igazságos, a bölcs és jó öreg Bayatd, akiben se a rágalom, se az irigység meg nem botolhatott: a boldogság császárja. A legszebb c>m a kerek világon. Koroná­ját Isten helytartója ötvözte, azért ék­köveiben égi áldások ragyognak. Hogyan is juthatott volna eszébe, hogyan is hihette volna ő, a nemes Bayard, hogy rá és birodalmára a ko­szorúk mögött köröskörül duvadak les­­kelődnek 1 Hiszen nem is láthatta őket! Hiszen előtte, a boldogság hatalmas Bayard ja előtt alázatosan meglapultak, sőt hasoncsuszva rimánkodtak pártfogó mosolygásáért I Csak mikor leszállót! rá az alkony, akkor tápászkodiak föl a kolduspózból és másztak elő, hogy szemtelnüt megrohanják a gyanútlan aggastyánt. Biyard a szemét dörzsölte, azt hitte káprázik. Még akkor se akarta, még akkor se tudta elhinni, amit látott. Huszonnyolc országot uszítottak rá s ő a kardjához kapott. Akkor is ab­ban bízott, mert kardja az igazelmüség és a becsületkardja volt. Diadalmas, vagy gyászos harcaiban ő méltó ellen­ségekhez szokott: Bayard — Bayard ellen! Magához hasonló gavallérokkal mikor párbajt vivőit, toledói acélja tisz­telgésre suhant és tisztelgést kapott a párbaj előtt is, a párbaj után is, akár győzött, akár legyőzték. A re galantuo­­moval állott szemben, maga is re galanluomo. Napkelet urával, akinek hold és csillag a címere, tehát kardja is, pajzsa is tiszta. A potsdami gárdá­val. a becsület és az erő óriásaival. És most duvadak állanak elébe! Bayard párviadalra száll a vértagadó korccsal, aki hátulról szúrja le a másik imperátort, aki a medvék "pakfoakoro­­nájához segítette! Hamiskártyásokkal, elcsapott inasok és méregkeverők lá­zadó söpredékhadával! M'g tisztessé­ges üt ügyet se tudtak hazudni, nem is kerestek. A szent önzés aljas nevét emlegették, elfelejtve, hogy csak az ön­zetlenség az, ami szent s az önzés a falánk zsiványok viriusa; Harpagonok gyógyíthatatlan nyavalyája. Sehol egy igazi hős 1 Sehol egy méltó ellenfélt Sehol egy — Biyardi Minde­nütt perverz gonosztevő! Kardjukról meggyilkolt királyok vére csöpög. Vér­szomjas pofával rávigyorognak. Az úton­álló még választást enged az áldozat­nak : pénzt, vagy életedet 1 A duvadak túltesznek az utonállón, azt üvölíifc: mindenedet 1 Az életeddel együtt! gtAz öreg Bayard már nyolcvanhatesz­tendős, de szive huszonötéves, tele a lovagias érzések oltárlüzével. A nyolc ­vanhat esztendő nem ölte meg. Nem. Anndk terhét könnyedén hord a széles vállán. A sorsfordulatok bus játékában épen őrizte meg imperátori büszkesé­gét A csapások változatos gyötrelmeit keményen állotta. Egyetlen fiának, leg­szebb reménységének és világszép hit­vesének komor tragédiája sem törte meg. Bayard maradt vágesvégig; a félelem és gáncs nélkül való lovag. Sőt imperátor. De most olyan érzés szakadt reá, amilyet hosszú életében sohasem érzett. Mosl először az öreg Bayard — szé­gyent érzett. Ebbe halt bele. Ezt nem birta el. Szégyellette az — ellenségeit. lenmenlifzlialdhli beszerzési forrás tuhatita csat» fis dgli nyümnlca MM Korai Aladár csemegekereskedése Homárom. Kishid-utca 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 1 Faitat Maua kamt. — 1926. március 18. — Minden évben várjuk, minden évben többet szebbet, tökéletesebbet várunk tőle 8 minden évben sokszorosan múlja felül várakozásunkat. Ha elgondoljuk az Istentől megáldott művésznő fejlődésének különböző fá­zisait: lombozását, virágzását, az ér­zések gazdagsága oly üdítően, olyan harmatosán hat reánk, hogy ha bár mikor is megszólaltatja hegedűjét, újabb s újabb lelki élmények hatása alá ke­rülünk. Nemes, megedzett művészete szinte álomvilágba ringatja a hallgatót. Az elő­adott darabok megválasztásával külö­nös jóizlést árul el. Játéka az absolut muzsikusok legjobbjai közé emeli. Az egyes darabok előadásaival a legtisz­tább muzsika hatását érzékeltette meg. A zenei frázisok szinte élethűen festik meg a szerző elgondolásait, érzéseit, amelyek akkor jöttek létre, midőn a zenemű megszületett és Farkas Márta ezeket gyönyörűen festi meg. Farkas Márta nem a virtuóz bravúrok, a csil­logó zsonglőrködések keresője, hanem játékában akaratlanul jelenik meg a finom, intelligens s briliáns technikával rendelkező művésznő. Előadását nyu­godtság, biztosság, lágyság, de erő is jellemzi E tulajdonságok párhuzamo­san lépnek fel a lelki kifejezésekkel és átérzésekkel. A március 18-án tartott koncertjében már egy teljesen kiforrott, vérbeli mű- j vész játékában gyönyörködhettünk, aki' I virtuóz technikájával, mély átérzésse! és áifinomultan intelligens interpretá­lással hozta közel hozzánk a legnehe­zebb s legkomplikáltabb műsor dara­bokat. Műsorának első száma Mozart a-dus hegedűversenyének Allegro aperió, Ada­gio és Tempo di menuetto részei, amelyhez a Cddenzáfeat Marteaux Hen­rik szerezte. Mozart e mestermüvét la­punk keddi számában már ismertettük. Itt csak a művésznő teljesítményéről szólhatunk. A halk andantéból átcsap a gyorsüíemü allegróba, majd a me­nüettben szinte a rokoko világot vará­zsolja a hallgató leiki szemei elé. Szűnni nem akaró tapssal hálálta meg a nagy- [ számú műértő közönség Farkas Márta gyönyörű teljesítményét. A műsor má­sodik száma Glazounov: Meditation c. modern szerzeménye volt, amelynek finom, meleg előadásával ragadtatta el a közönséget. Majd Tartini Variáciá­­jára került a sor, amely a legnagyobb próbára teszi a hegedűst. Szédületes j fogásaival és futamaival s kristálytiszta j összhangjaival szinte frappirozta a hall­gatót, úgy hogy a szűnni nem akaró őváció után meg kelieit ismételni a darabot. Szünet után a művésznő Achron, Pa­lesztinái szerző ó héber dalát mutatta be. A dalban, — amelyben a g húr­nak van domínáió szerepe, — Farkas Márta művészi lélekkel tárta elénk a zsidó elnyomatást, zsidó szenvedést. A borongós dal gyönyörű előadása köny­­nyeket csalt nem egy hallgató szemébe. Áhitatos csend, majd orkánszerü ün­nepléssel jutalmazták meg előadását. Ezután Sarasaié fülbemászó spanyol muzsikájára került a sor, amely nagy technikai készültséget, könnyedséget, finomságot igényel. Farkas Márta fölé­nyesen oldotta meg nehéz feladatát. A műsor utolsó száma Kreisler két müve: Arab cigány dala és Kínai tamburás zenije volt. Mindketlő bizarr, diszhar­monikus futamokban bővelkedik. A da­rabok előadása nehéz probléma elé ál­lítja a hegdüsf. Farkas Márta azonban játszi könnyedséggel hidalta át e ne­hézségeket. A darabok gyönyörű elő­adása nagy tetszést váltott ki úgy, hogy a publikum mozdulatlan maradt helyén, mire a művésznő egy Kreisler és egy Hubay darabbal toldotta meg program­ját. A hallgatóság és a művésznő meg­lehettek egymással elégedve. Nem szabad átsiklanunk Farkas Fe­renc munkájáról sem, ki a zongora kíséretet szolgáltatta. Finom, diskrét kísérete elárulja müvésztehetségét. Sok ily meleg sikert kívánunk Farkas Már­tának, a mi művésznőnknek. (Senex). * A csütörtöki fényes és meleg sikerű estén, amig a közönség a szünet alatt is tombolva tapsolt Farkas Márta mű­vésznőnek, kevesen tudták, hogy bent a művész szobában milyen kedves ün­nep ésben van része az országos név ft művésznőnek, akit a komáromi Jókai Egyesület a művésznő fényes sikereitől indíttatva, már előzőleg a tiszteletbeli tagjainak díszes sorába választotta meg nagy lelkesedéssel. A tiszteletbeli tagságról szóló ok­mányt soha méltóbb keretek között nem adhatta volna át a Jókai Egyesület &. művésznőnek, mint a mostani hang­versenyének igazán lélekemelő sikere közben. A szünet alatt a Jókai Egye­sület dr. Szijj Ferenc elnök, dr Polony Béla osztálytitkár és dr. Baranyay Jó­zsef pénztáros tagokból átló küldött­séggel tisztelgett az ünnepelt művész­nőnél a művészszobában, ahol dr Szijj Ferenc meleg szavak kíséretében nyúj­totta át a tiszteletbeli tagságról szólő okmányt. A bájos művésznő meghatva köszönte meg az egyesület szives fi­gyelmét. A Jókai Egyesület szabadoktatási előadásai 1926. évi március hó 21-én d. u. 6 órai kezdettel kivételesen a főgimnázium dísztermében. Műsor t *• Dr. Bognár Cecil egyetemi m. tanár: Megemlékezés Széchenyiről és Herczeg Ferencről. n- Torna István a népszerű iró, a kitűnő szónok: A szlovenszkói magyar irodalom lelki konstrukciói címen tart előadást. Belépődíj nincs, csak tetszés szerinti adományokat kér minden látogatótól kiadásai fedezésére a Jókai Egyesület. Tengeren. Irta: U. Szabó János. Egy alkalommal, fiatalabb koromban Rómaba készültem. Faltam az örök városról szóló leírásokat és kutattam azokban azt a lehetőséget, volt-e már eset arra. hogy egy 90 kg. súlyú férfi, amilyen fess fiú aakor én voltam, a szent Peter-templom kupoláját meg­mászván, leka rucskalt-e a gömb lukjan a templom földszintjének kövezetére, az azon járó ember hangyákra ? Hat ilyen kövér emberi sehol sem találtam. Én pedig elhatároztam, hogy megteszem, ha húsz kilómba kerül is. Kapóra jött egy újság hirdetmény: Római zarándoklat. A zarándok lisztén a legjobb barátaim s a hölgyek közül is kedves ismerőseim szerepeltek, hát jelentkeztem. Az útiköltséget nagy óvatosan előre bevasalták tőlem s ettől kezdve elkezd­tem kapogatni a leveleket. Mindennap hozott valamit a posta. Kis falum posta­forgalma egész nagy lendületet vett az én révemen. Nevezetes ember lettem. Még a menyecskék is az én sorsomat irigyelték, hogy ilyen szárazon Rómába megyek. Tisztölíették is tőlem a jó szentséges Atyát. Benne voltam hát a római ulban tökéletesen, amikor egy nap a biztos, szárazföldi utat elnyelte a tenger. A szárazföldi útirány, amelyre en vállal­koztam, amelyre a pénzt kiguberáltam, tengeri úttá változott... Már pedig én tengerre rá nem ülök az egész Róma városáért, az egész tálján csizmáért se! Hiába húzta fel a vén Európa arra az egyetlenegy csámpás lábára. Vissza a pénzemet! ... Én a saját pénzemen fulladjak a tengerbe és megegyenek a cápák? Melyik hajó mer engem arról bizto­sítani, hogy el nem süllyed ? Én a ha­jóknak nem hiszek. Már meg is Jöttem Rómából pápalátás nélkül. Hanem, ha ezt a falum megtudja, a felcsigázott egyszerű elmék előtt nul­lára száll ala a becsületem. El kell tűnnöm valahová, hadd higyjék a jó

Next

/
Thumbnails
Contents