Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-16 / 32. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1926. március 16. szerencsés vegyi összetételénél fogva a legjobban koncentrált következéskép a legkiadósabb szappan. MINDENÜTT KAPHATÓ! a másik kínai tamburás zene, mely különösen szépen kidolgozott dishar mo/tikus futamaival kelt méltán feltű­nést és bizzarságával a modern zenét kedvelőket fogja leginkább érdekelni. Dr. Polony Béla. 10. a megbeszélésekről, melyeket az együtt­működés érdekében eddig folytatott s amelyek arra irányultak, hogy a két párt közötti sajnálatos feszült viszony megszüntettessék. Bejelentette, hogy az együtt működés érdekében konkrét ja­vaslatot dolgozott ki, amely kiterjesz­kedik az együit-müködésnek elvi, tárgyi és személyi feltételeire. A megegyezés érdekében folytatandó tárgyalásokra az intézőbizottság egy négy tagú szükebb bizottságot választott, melynek tagjai Szent-Ivány József, Srilassy Béla dr., Törköly József dr. és Tarján Ödön. E szükebb bizottságnak feladata a Kér. Szoc. Párt hasonló bizottságával a tár­gyalásokat felvenni és az intézőbizottság hozzájárulásától függően befejezni. Ezen­kívül választott az intézőbizottság egy nagyobb bizottságot, mely hivatva lesz a szükebb bizottság tárgyalásainak eredményei alapján az együtt-működés gyakorlati feltételei kérdésében határozni. A törvényhozókon kívül a bizottságba beválasztották a következőket: Fíitöp Zsigmond, Bartsl Iván, Jaross Andor, Péter Mihály, Bianár Bélajdr., Salkovszky Jenő dr., Kukán Béla dr., Giller János dr. és Krnoskó Béla dr. A napirend második pontjaként Nagy Sándor országos igazgató előadásában a párt szervezeti szabályzatát tárgyalta az intézőbizottság. Élénk vita és több hozzászólás után elfogadták a szerve­zeti szabályzatot, mely a párt felépíté­sének szerves alapjait rakja le. Törköly József dr. elnök előterjesz­tette a párt programjának tervezetét. A tervezet leszögezi a párt politikai hit­vallását s a magyarság politikai, kultu­rális, társadalmi, egyházi és gazdasági létcéijait öleli fel. A programtervezet fölött élénk és magas színvonalú esz­mecsere folyt, melyben a bizottság ösz­­szes tagjai résztvettek. A pártprogramot elfogadták és azt a sajtóban is publi­kálni fogják. Ezután Fodor Jenő, a mezőgazdasági szakosztály országos ügyvezető elnöke beszámolt a szakosztály tevékenységé­ről, Bayer Ferenc az ipari és kereske­delmi szakosztály titkára az ipari és kereskedelmi érdekképviseleti szervez­kedés eredményeit és munkatervét is­mertette, majd megalakították a párt kulturális szakosztáját, amely hivatva lesz a városi és falusi magyarságot a kuhura szolgálatába szervezni. Mtgvá fosztották e szakosztály ideiglenes vá­lasztmányát. Elnök lett Sörös Béla. A választmány tagjai: Szilassv Béla, Tar­ján Ödön, Péter Mihály, Izsák Imre, Jaross Andor, Hangos István dr, Kmoskő Béia dr., Fülöp Zsigmond, Salkovszky Jenő dr., Barta! Iván, Zeman Jenő, Parényi László. Perecz Samu, Dusza János, Bianár Béla dr,, Maiéter István, írj. Rábely Miklós, Giller János dr. A rimaszombati országos intéző­­bizottsági ülés alkalmából megalakult a párt jogi szakosztálya is. A jogi szak osztály a magyarság nemzetvédelmi, érdekvédelmi és jogvédelmi ingyenes szolgálatát látja el. A program és a szervezeti szabályzat végleges szövege­zést nyert. Elnök lett Kmoskó Béla dr. ügyvezető elnökök: Giller János dr. és Kukán Béla dr. Elnökhelyettesek : Sal­kovszky Jenő dr., Bianár Béla dr„ Siménfalvy Árpád dr. Alelnökök : Han­gos István dr., Groó Géza dr., Csák Géza dr., Herz Ignác dr., Rosenberg Mór dr., Kállay Endre dr. Két alelnöki állást későbbi időben fognak betölteni. Az indítványok során elfogadta az intézőbizottság Jaross Andornak azt az indítványát, hogy a párt törvényhozói rövid időn belül járják be a szlovén­­szkói és ruszinszkűi városokat és ezzel is segítsék elő a párt szervezési pro­pagandáját. Végül több, a párt belső életére vo­natkozó indítványt tárgyalt az intéző­bizottság. UwHMlili torai MtiiMa, mines; és util ayöiöits íiliieii ltorai A iadar csemegekereskedése Komárom. Kishíd utca 1. sz. Legfinomabb Upton angol és orosz teáíc a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott deli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegessegek a legfinomabb kivitelig. 824 Farkas Márta Uaugversenjét holnapután, csütörtökön tartja a Kultúr­palotában. Művészetét, meleg tónusát és tökéletes technikai készségét már any­­nyira ismerjük, hogy küiöa méltatnom nem is szükséges Inkább a szerencsé­sen és finoman összeválogatott műsor­ról szeretnék írni. Ez a műsor nemcsak az óklasszikusokat, de a modern, sőt a legaktuálisabb zeneirodalom gyön­gyeit is tartalmazza és méltán kelti fel a zenekedvelők nagy érdeklődését. A műsor első száma Mozart a dur hegedűversenye, amely Mozart legtöké­letesebb és legszebb alkotása. Az első tétel allegrója előtt a főiéma egy rövid andantéban van lefektetve, a közvetlen utána következő tulajdonképpeni allegro ezen témának szellemes gyors ütemű feldolgozása. A második tétéi egy forró szerelmi vallomás, mig a harmadik tétel menüettjében egyszerű, népies melódi­ákat találunk. A kadenzáknakM r eaux Henrik, a berlini konzervatórium igaz­gatója, egyébként világhírű hegedű­művész a szerzője. Hogy Mozart ma a világ összes zene­termeiben, operáiban olyan gyakran előfordul, annak az a Salzburgból ki­induló Mozart kultuszai oka, melynek hatása alatt minden országban megala kuli a Mozart egyesület. Különösen erre a csodaszép darabra hívom fel a figyelmet, mert ennek a finom, könnyed, abszolút klasszikus előadására Farkas Mártát az egyénisége is kivételesen predesztinálja. Giazounow, a moszkvai konzervató­rium igazgatójának Méditation c. szer­zeménye modern muzsika. Evvel ellen­tétben Taráni variációja Corelli egy témája felett ókiasszikus, amelyet egyéb ■ ként a komáromi közönség Corelli gavottja cimén igen jói ismer Schmidt­­ítauer és néhai Janosits előadásából. A szünet utáni apróbb darabok kü­lönböző népek egzotikus zenéjét ismer­tetik mesteri átdolgozásban. Achron, aki paleszünai héber zongora művész és zeneszerző, most dolgozza fel az óháber dallamokat, amelyek kö­zül a műsoron lévő most járja be a világot. Egyébként Achron van kisze­melve a Heifetz Jascha hegedűművész által alapítandó palesztinai héber kon­zervatórium igazgatójának. Pablo de Sarasaié spanyol dala és tánca fülbemászó, temperamentumos muzsika, előadása azonban tökéletes technikai készültséget, könnyedséget, elegánciát igényel. Kreisler, világhírű hegedűművész két darabja kerül még bemutatásra, egyik egy XVIII. századbeli arab cigánydal, — Síremlékének leleplezése a ref temetőben. — Komárom, márc. 14, A komáromi református egyház volt jeles lelkészének, Vargha Sándornak emlékét szép kivitelű sírkővel örökítette meg a Komáromi Református Ifjúsági Egyesület, amelynek élén a megboldo­gult lelkész közel két évtizeden át fej­tett maradandó értékű vezető munkát. Az érdemes elnök iránti mélységes hála ösztönözte az egyesület mindkét nem­beli ifjúságát arra, hogy a poraiban is áldott és szeretett vezetőnek sírját emlékkel jelölje meg. A sírkő nemcsak annak emlékét hir­deti, akinek érdemeiért fölállították, de eredménye annak a tanító, oktató, ve­zető munkának, amelyet az elhunyt lelkész az ifjúság nevelése körül ki­fejtett s amely, hogy nem volt hiába­való, gyönyörűen igazolta az a kegye­­letes ünnepély, amelynek keretében a síremléket leleplezték s amelyen az if­júság százai állták körűi mesterük sír­ját. A hátának és kegyeletnek e fényes ténye bizonyítja azt, hogy azok a magvak,, amelyeket a nagy tevékeny­ségű ielkészelnök az ifjúsági egyesület tagjainak leikébe elvetett, a legnemesebb gyümölcsöt termelték meg. Az ünnepély mélyen megindiióan fo'yt le és azon több mint ezer ember jeleni meg, akik nemcsak a ref egyház tagjai és hívei, de más egyházak tagjai jai sorából is kerültek ki, mintegy iga­zolva azt, hogy az élete legszebö ide­jében elhunyt lelkésznek az egész vá­ros társadalmában sok tisztelője volt. Március 14én, délután 4 órakor ment végbe a kegyeletes temetői ün­nepély, amelyen a ref. egyház presbité­riuma, az egyházi iparos, valamint a gazdaénekkarok, a Prot. Jótékony Nő­­egylet s a Református Ifjúsági Egyesület testületileg jelentek meg, ez utóbbi gyászbavont egyleti zászló alatt vonult a sírhoz, amelynél az ifjúsági bandérium négy tagja magyar díszben áilt disz­­őrséget. A koszorúkkal elborított sir körül igen nagy számú kegyeletes szivü közönség fogiait helyet, amely a megható ünne­pély alatt mélyen megindultan áldozott Vargha Sándor emlékének. Az egyházi iparos énekkar szép gyászéneke vezette be a gyászünnepet, Tóth István ny, ig. kántortanitó vezetésével. Uiána Galambos Zoltán ref. lelkész, a trrválő egyházi szónok mondott gon­dolatokban bővelkedő szép beszédet, amelyben méltatva a megboldogult lelkész egyházi és egyháztársadalmi munkásságát, azt az osztatlan tiszteletet állapította meg, amely a kiváló lelkész emiekét körülveszi és amely azoknak az érdemeknek elismeréseként nyilvánul meg, amelyeket mig élt, fáradhatatlan munkásságával szerzett örök időkre magának. Az egyház vezetősége nevé­ben hálás köszönettel adózott a Ref. Ifjúsági Egyesületnek áldozatos szere­lméért, amellyel a volt veze'őjét még halálában is körülveszi s amely lehe­tővé telte azt, hogy a szeretett lelki­­pásztornak porait gránit emlék őrzi. A megboldogult lelkipásztor és ifjúsági elnök feledhetetlen emléke maradjon meg a szivekben és az ő példája ne­mesítsen mindeneket az egyház iránti hűségre és embertársaink igaz szere­ltére. A mély hatást keltő szónoklatot Fülöp Zsigmond ref. főgondnok, az ifj. egye­sület tiszteleti elnökének beszéde kö­vette, aki megindult hangon, szívbe­­markoló szavakkal ecsetelte azt a mérhetetlen nagy veszteséget, amely Vargha Sándor elhunytéval a Reformá­tus Ifjúsági Egyesületet érte és amelyet ma is nagy fájdalommal érez. Az űr, amely az élők közül eltávozott vezér halálával keletkezett, ott mélyül az egyesület fundamentumán és összeom­lással fenyeget, hacsak a megboldogult szelleméből nem merit erőt és biztatást az elárvult ifjúság. A soha el nem múló há­lának dokumentuma az emiékkő, amely­nek minden kis molekulájához az ifjúság áldása tapad, de minden gránitnál mara­dandóbban őrzi meg Vargha Sándor emlékezetét az az igaz és mély szeretet, amely az ifjúság lelkében él. Majd a szónok fogadalmat tett, hogy az ifjú­ságot abban a szellemben fogják tovább is vezetni, amelyben a porladó lelkész­elnök irányította azt. Végül mint az egyház főgondnoka az egyház nevében kegyeletes megőrzés céljából átvette az emléket. A megragadó hatású, mélyen meg­indító beszed alatt alig maradt szem szárazon. A főgondnok beszéde után az egyházi gazdaénekkar adott elő egy megható gvászdait precízen Tóth István karnagy vezetésével, mely után az ün­nepség véget ért és a nagyszámú kö­zönség kegyeletes érzésekkel szivében hagyta el a temetősirksrtet. Lélegzése könnyű és kellemes lesz, a kelle­metlen szag ital és dohányzás után azonnal elmúlik, ha ön naponta higitott ALFA MENTHOL- SÓSBORSZESZ szájviz-t hasznai. Ez a jelen legjobb és legolcsóbb száj­ápoló szere. Ügyeljen arra, hogy szorosan zárva és plom­bával ellátva legyen, ami az utánzatoknál nem fordul elő. Ez védi meg, hogy Ön ne mást kapjon, mini valódi ALFÁT MiiMlt Maló- Ara 5*50 Re. 488 Herczeg Ferenc. (Di. Hajdú Lukács bevezető megemlé­kezése a Földessij társulat jubileumi díszelőadásán.) (Folytatás.) A Pogányok után megírja Herceg a Bizáncot. A magyar drámairodalom egyik leghatalmasabb alkotása A haldokló görög birodalom utolsó huszonnégy óráját mondja el benne megrázó fenséggel és gyilkos gúny­­nyai. Egy nagy gondolatot emliteK be­lőle : „Minden nép akkor hal meg, mikor megásta a maga sírját“. És a bizánci nép megásta. Künn bömböl­nek az ágyujjt, Mohamed szultán tö­reti a Romanosz kaput, de a falakon csalt Konstantin császár harcol és egy marék genovai zsoldos. A vá­rosban vígan folyik az élet. A csá­szári udvarban ünnepélyeket ren­deznek, a papi párt árulásra készül, a nők — a császárnővel élükön — szinte várják Mohamed győzelmét és szerelmi kalandokról almodnak, a csőcselék fosztogat és Mohame­det ünnepli, a katonák elássák fegy­vereiket es csapszékekbe dőzsölnek. A császár eddig nem látta ezt. Ott élt a paloíalabirinlhusok méhében, irtóztató magányban, szédítő magas­ságban az emberek fölött. Szerette Bizáncot, szerette hűtlen feleségét is és bízott a népében. De egy szörnyű pillanatban lehull a szemé­ről a hályog. Mohamed szultán kö­vetet küld hozzá, Achmed kánt, az unokaöccsét. Az utolsó órában ke­gyelmet ajánl. Ha át adja Konstantin a várost, szabadon elvonulhat. Bizánc minden polgára választhat közötte és a szultán között. Aki Konstantint választja, elveszti minden vagyonát, aki meghódol, megtartja minden bir­tokát. Konstantin megnyittatja a pa­lota kapuit, hadd jöjjön be Bizánc polgársága, hadd jöjjön be a nép, tanácskozni akar velük... és ime mindenki elhagyja, a császári roko­nok. a papság, a katonaság, a kal­márok, a demagógok és utoljára Iréné császárnö is. Mellette csak Giovanni maradt a zsoldoskapitány

Next

/
Thumbnails
Contents