Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-16 / 32. szám

1926. március 16.

Komáromi Lapok

3. oldal.

Előadások kezdete hétköznap este

V is Tz9 órakor

TISZTI PAVILLON

Előadások kezdete I va-ár- és iinnepinj

'jJMMIl

Hétfő és kedd, március 15 és 16-án

KIÁLTÁS A PUSZTÁBAN

Szenzációs cii*kuszd>**ma 6 felv. főszerepben: Bánky Vilma és Marco a hires erőember.

S*srda és csütörtök, március 17, és 18-án

Az előadások kezdete tj2T ős 9 órakor, 31/, órás előadások:

IU 'O

Közkívánatnál 2 rész egy előadásban I Henryk Sienkiewicz világhírű regénye 10 felvonásban u| feldolgozásban I Nero: Emii Jannings Lygia: Lillan »II Dawis Rendezők: G Jalioby a Gabrieliino d’Annunaio.

zotr, hogy ifj. Dó:é Vilmos, mikor atyjával haragba volt, tőle feleségével együtt elköltöztek egy rokonukhoz, ott haragjában n3gy társaság előtt kijelentette, hogy apját le fogja leplezni. Azután nemsokára id Dócé Vilmos fiával bibék üt, hazament, de feleségét nem vitte többé haza, az elhagyta őt és haza, Madarra ment lakni. Azóta is elváltán élnek.

A vádlottakat mindezek a vailomások meg nem zavarták, a nekik tulajdonított szörnyű bűncselekményt állhatatosan tagadják.

ügy a vizsgálóbíró dr. Sült, mint a csendőrség a legfárasztóbb és leglelkiismeretesebb munkát végezték, hogy erre a szentpéteri rejiéiyes gyilkosságra világosságot derítsenek. Az esküdtszéki bíróság a főtárgyalásnál ki fogja tudni deríteni az igazságot.

és egy görög leányka, Herma, aki mint árnyék kisérte minden lépését gyöngéd, féltő szerelemmel. Konstantin most a végső órában császárnővé koronázza. Aztán eszébe, jut a hálátlan bűnös város, amelyet úgy szeretett. Egy nagy elhatározás viharzik át a lelkén, halálra ítéli Bizáncot és hóhérjának a drinápolyi Mohamedet rendeli. Leütteti a békekövetnek Achmed kánnak a fejét. Érzi hogy eddig csak bitorolta a címét, de most ezzel a tettével császárrá koronázza magát és örök tűzzel Írja nevét jövő századok egére. A falakra rohan és otl elvész. A szultán pedig rettentő dühében megfojt minden élelei, a mi piheg, dobog a városban.

A tragédiának izzó aktualitása van. A bizánci bűnökben Herczeg lulajdonképen a magyar közállepotokat ostorozza. Szomorú prófécia volt és beteljesült.

A hét sváb és az ebből dramatizált Fekete lovas a szabadságharc zúgó viharába visz bennünket. Ott élnek a Bánát dús földjén a szorgalmas svábok Folytonos munka és gyűjtés az életük A magyarság sorsa nem érdekli ókét, politikával nem foglalkoznak, a földjüket a császártól kapták és ők hűek is a császárhoz: még a vérük is feketesárga. Jön a 48-as esztendő. A bécsi kamarilla elhatározza, hogy a magyar alkotmányos mozgalmakat le kell verni. Fellázítja a nemzetiségeket. A szerbeknek odaígéri a bánáti német városokat és falvakat. A verseci helyőrség parancsnoka, Lanszky ezredes le akarja fegyverezni a város népét. Ki akarja venni kezükből a fegyvert, összekötözött kezekkel a vágóhidra akarja őket dobni így árulják el a császár hü népét a császár tisztjei. És akkor jönnek a kassai magyar fiuk és megmentik a város népét. A bánáti sváb >k eldobják a fekete-sárga zászlót és magyarrá lesznek testestől lelkestől.

Hatalmas regénye az Élet kapuja A hőse Bakócz Tamás esztergomi érsek. Élete végén rádöb ben a török veszedelemre, mety elnyeléssel fenyegeti az országot. És miután egy egész életén keresztül a féktelen önzésével maga is segített a nem zetet az örvény felé hurcolni, most egyszerre félteni kezdte hazáját. Szivébe nyilall a forró szánalom, az ő szegény, nyomorult szép és szent országának szerelme. II Gyula pápa haldoklóit. Bakócz erre elhatározza, hogy elmegy Rómába, megszerzi a pápai trónt, hogy a keresztény világ kincseit Magyarország megmentésére fordíthassa. Szent Péter kulcsaival megnyitja majd az élet kapuját és azon át bevezeti népét a boldogság hazájába Meg fog harcolni a törökkel. A világ medencébe gyűlt aranya nem Róma homlokát fogja ékesíteni freskókkal, mozaikokkal, hanem keresztény katonák meztelenségét ruházza fel, a tüzes érc nem szoborművek, hanem ágyuk együgyü formájába dermed, a Tiberis száz márványpalotája helyett lapos és komor várak emelkednek majd a Száva iszapos narfján. De a terve nem sikerült. Unokaöccse, Vértesy Tamás elárulta a pátriárka ur szándékait szerelmesének Fiamettának, ki az olasz párt kémje volt. És Rómában kiadtak a jelszót:

mindenki inkább kerülhet a pápai trónra, mint ez a barbár. A költő így folytatja: Mikor sikerült valami, amit ők akarlak. A nagykapu döngve becsukódoti előttük. Megint csak künn rekedtek. Azok odabenn virulni és ragyogni fognak, ők pedig künn ülnek majd a hideg szürkületben és a boldogtalan népek gyűlölködése fogja emészteni a szivüket Rájuk hengeredik a nagy pogány éjszaka. És meg fognak halni, mert meghalni, azt tudnak a magyarok. Bakócz még egyben remél. X. Leó, az uj pápa megengedte neki, hogy keresztes hadai hirdessen a török ellen. Dózsa Györgyöt fogja megtenni vezérül. Bakócznak e név még remény, de mi tudjuk, mii rejt a jövő, elöltünk egy tűzbe-vérbe borult ország tűnik fel és a mohácsi sir. Vojnovich szerint ez a könyv örök hiábavaló küzdelmeink örök tragédiája Herceg akkor irta, midőn a nemzet szivén álvonagiott az elvesztett világháború keserűsége.

(Folyt, kőv.)

hegedUmüvésznő

hangversenye

Komára mb an,

a Kultúrpalotában

1926. március hó 18-án,

csütörtök este 8 ójakor,

E hangversenyre minden zenekedvelőt meghív

a Jókai Egyesület.

nyomozás a oiiiioK man.

— A komdromszentpéteri gyilkosság. —

Petres István meggyilkolása ügyében a tanúkihallgatások befejeződtek. A bíró ság mintegy 50 tanú* hallgatott ki, akik közül a főtanuk mind azonképen vallottak, amint azt a január 14., 19 és 23 számú kban megírtuk.

Idősebb Dócé Vilmos még azt is tagadta, hogy ő január 10-én vasárnap, mikor a gyilkosság történt, Petrest látta volna.

De Pusztai Sándor és felesége szemébe mondot ák, hogy együtt indultak el fiával és Petressel az ő vendéglője elöl, az új szőHői pincék felé. Egy másis tanú pedig szín én azt vallotta, hogy látta, am nt az Ó Gvallára vezető u rol b f rdultak a pincék felé vezető útra, igy tehát Petres bizonyosan ott lelte halálát,

Danis Gáspárnál, aki a nyöszörgést ha loita a pineébő , január 12-én, kedden megjelent Dócé Vilmos fegyverrel, haj nali fél 4 órakor és arra kérte, hogy bő jutalomban részesíti, ha nem vall semmit, arról amit hallott, vagy látott.

Egy másik tanú pedig úgy nyiiatko-Emlékeztető.

Vannak a történelemnek dátumai,ameyeket nem felejt el sem a históriát tanuló diákgyerek, sem az iskola padjaiból kikerült, kenyeret kereső ember. Dátumok, amelyekhez ükapáink, dédapáink nagyapáink s a mai nagy történelmi korszakban mi magunknak is fclej'hetetlenül sírva-vigadó, könnyező emlékünk fűződik.

Március idusa a magyar nemzet történelmi dátuma, mely nem a polgárság, nem a főurak vérében fürdette m<g hírnevét, amelyhez négy évszázados elnyomás után egy nemzet virága reménységének balzsamos tavasza adott ér ető meleget. Magyar nemes ifjúság, történelmi nevű főurak álltak egymást átkarolva, sírva ezen a szent napon szakadó esőben és tele napsütéses hittel, testvérszeretettel a jobbágy, az addig nem kiváltságos polgárság millióival s hallgatták a magyar nemzet kívánságairól szónokló ifjúságot s a „talpra magyar" viharzó szabadságkövetelése feledtetett mindent, ami századokon át rágta a nemzet terebélyes fáját.

A magyarság vezérei március idusán nem korbácsolták fel a szenvedélyeket véres bosszuállásra és a szabadság szent nevében nem állítottak fel guillotint s nem zártak el ezerszámra ártatlan embereket s nem rendeztek utcai vérfürdőket. Európa kelete akkor még nem ut'noztj a müveit nyugatot, amely az 1848 évi szabadságküzdelmet megelőzően ö ven esztendővel csak tízezrek v-reo ita^á/al vélte 8 remélte a maga szanadsag-forradalmát kiküzdeni.

Ma gyakran szeretnek hivatkozni a történelem megismétlődésére és erőszakkal használják jogforrásnak ámultát. A magyar forradalom nagyon is példaadó lehetne sokaknak, mert a történelmi magyar nemzet nem akart ki váltságokat a nemzetiségei rovására, sót testvért öleléssel fogadta minden fiát a hazának az alkotmány sáncai közé. A nyugatról átplántált liberalizmus megtlégede tséget kívánt teremteni s nem alkotott rendszert a honpolgárság kategóriái számára, s legelső gondjai egyike volt az első magyar minisztériumnak, a nezetiségek minden gazdasági, nyelvi, kulturális és politiaai jogainak biztosítása. Az ezeréves együttlét, a közös sors csak tes véri érzést váltott ki a magyarságból és senkinek akkor eszebe nem jutod, hogy önálló államisága reményekkel teli első óraiban, első napjaiban külön mértékkel mérjen szlovák, oláh, szerb, horvát testvéreinkkel szemben.

Igen, a történelem megismétli önmagát, csak e kópiák szint cserélnek és mindig csak a jelszó, az eszme marad meg ptpiroson ereded mivoltában, az ismétlődések történelmi, ténybeli azo nosságán azonban ügyes diplomata kezek haj anak végre fájó operációkat.

A forradalmak sohsem szimpatikusak az elnyomók, a kényurak szemében, de az uj kor történelme megtanított bennünket arra, hogy forradalmak szomorú történelmi dátumokká válnak azokra nézve is, akik a forradalmakból maguk is egy szebb, egy szabadabb jövő hajnal hasadását várták.

Március idusa egyszer reménytkeltő napja volt a magyar nemzetnek s ma nem maradt ebből a virágos régi tavaszból más, csak emlékeztető dátum számukra, amely elmúlik már mint más nap borongós reggellel és szomorú sötét éjszakával, melynek egétől csillag sem világit.

De akármilyen sötét is a mai magyar sors ege, a régi szabadság heve akkor lelkesedő, bizó, reménykedő melege emlékénél melengessük csak fájó, didergő magyar szivünket. Hiszen panaszkodni, álmodozni, emlékezni, még megmaradt emberi jogaink közötti

a

2

I

I

s

8

•e

*

Nem keil a fővárosba menni! 1 mikor

POLLÁK JULISKA

utódánál

Komáromban, Nádor-utca 17. sz.

olcsóbban beszerezhetők a ley t újabb és kényelmes gummi és P halcsont nélküli hasfSzők és melltartók orvosi rendeletre Is. Tavaszi bőr- és cérnakeztyűk nagy raktára I Keztyük tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban!

—

HÍREK,

— Kormányzói elismerés. Magyarország kormányzója megengedte, hogy Rédei Miklós államrendőrségi főkapitány helyettesnek a tényleges szolgálat kötelékéből történő megválása alkalmával sok évi buzgó és eredményes hivatali működéséért elismerését tud'ul adják. R'dei (R hrbacher) Miklós Tata város szülötte és mint historikus is jó nevet szerzett magának, mert mint egyetemi hallgató nagy szorgalommal gyűjtötte össze szülővárosának történetére vonatkozó adatokat és megirta Tata történetét.

— Halálozás. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Koczor Ferenc bécsi gyáriparos, életének 74-ik évében a múlt héten Bécsben elhunyt. A megboldogult néh. Koczor Ferenc komáromi iparosnak legidősebb iia volt, ki ifjú korában elkerült szülővárosából és Becsben telepedett le, ahol mint tekintélyes gyáros szerzett magának tisztes nevet. Az elhunytban id Koczor Gyula köztiszteletben álló polgártársunk testvérbátyját, ifj. Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő pedig nagybátyját gyászolja.

— Hegedűs Lóránt előadása Jókairól. Hegedűs Lóránt volt országos képviselő és pénzügyminiszter szerdán a Zeneakadémiában előadást tartott Jókairól, Petőfiről és Széchenyiről. Beszélt Jókai első házasságáról is, felolvasva édesanyja feljegyzéseit, amelyben Vály Ferenc leánya kedvesen Írja le, amikor köcsögkalappal fején hazatér a rossz fiú, aki egy színésznőt nem átallott engedély nélkül az oltárhoz vezetni, aki mindehhez nálánál jóval idősebb és pápista vallásu volt Azonban a nagyasszony mégis csak megbékült Móric fiával és menyével is, akinek értékes női tulajdonságait később nagyrabecsülni volt kénytelen. Hegedűsnek óriási sikere volt előadásával.

— V. katholikus est. Az elmúlt vasárnap rendezett Katholikus est szép je e volt a közönség lelkében még ki nem pusztult szépre törő vágynak, mely megkívánja a lelki tavasz fehér virágait, a hit vigaszát, a vallás bátorító és erősítő tanát Meglepő volt a közönség óriási érdeklődése, mely zsúfolásig megtöltötte a Legényegylet tágas színháztermét, sőt nagy számmal ki is szorult, nem férvén el a helyiségben. De az est meg is felelt a nagy várakozásnak. Lestár István s. lelkész „Egy kis fehér virág gyönyörű tavaszát* festette meg kitűnő előadásban, szivhez szóló szavaival. A jelenkor legbájosabb, legkedvesebb virágjának, a francia katholikus nép, de ma már az egész világ katholikus társadalma kedvencének a múlt évben szentté avatott ifjú szűz leánynak, Lisieuxi kis szent Teréz, francia karmelita apácának megkapó élete történetét hallottuk s szívleltük meg lelki épülésül. A jelenkor e kis tagjának nagy lelke szinte ott élt köztünk, reánk mosolygott a kitünően sikerült vetitett képekről, lelkesítette gyermekeinket, vigasztalta a szomorúakat, bátorította a szenvedőket s a hit vigaszának rózsáit hintve reánk, megtanított arra, hogy a Kiisztus keresztjébe vetett bit belőle felénk áradó biztatás és szeretet tudja