Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-02 / 1. szám
1026. január 2. Komáromi Lapok S. oldal. Farsangi célszerű ajándéktárgyak MEGLEPŐ OLCSÓ ÁRBAN ELBERT divatáruházában, Nádor u. 19. Legnagyobb választéki Solingeni manikür készlet, varró- és fésű kazetták, bőr retikül, bőrtárcák, különlegességek. — Női és férfi fehérnemű, Pyjamas, női, férfi és leányka mellények. Trama selyem és flór harisnyák, divaternyők, hó- és sárcipő. Zsebkendők, — - "2z:"" kötények, szőrmék (boák) slb. —.......— -:zí:í-~: Vásárlás előtt tekintse meg a kirakati reklám árakat. a katonai csapat, az ifjúsági csapatok közül pedig a főgimnáziumi vált ki. A Jóbarát kerékpáros kör országúti kerékpárversenyeket rendezett. A KAC csak két mérkőzésben vett részt. A KFC bizonyára igazolatlan játékosok szerepeltetése miatt játéktilalom alá került. A sport diktatúra, mely Érsekújvárban székelt, nem intézte az ügyeket pártatlanul. Igen szép ifjúsági sportot jelentett a főgimnázium tornaversenye, melynek sikere érdekében Sohár Oltó tornata nér buzgó! sodott. Dicséretesen működött a főgimnázium Jókai cserkészcsapata is. A KFC 25 éves jubilema helyi tár sadalmunknak sokáig emlékezetes ünnepe marad. Közgazdaság. Városunk elmaradt forgalmát az állami kikötőnek kellene pótolnia, de a kikölő ma még sokkal kezdetlegesebb berendezésű és kapacitású, mintsem hogy a forgalmat fokozhatná. Pedig Komáromra a tranzitó kereskedelem terén nagy jövőnek kellene várnia. Ed dig leginkább, mint szenelő állomás jött figyelembe a dunai hajózásbaan, mint Pozsony és Budap’st közöüi ál lomás A második nagyobb állami beruhá zás a Délszlovenszkói Villamos erőtelep kiépítése, mely az év végén nyert befejezést. Ennek a részvénytársaságnak az 1927 év elején kell megalakulnia. de a komáromi állami kikötő és a Skoda gyár árammal való ellátását már a legközelebbi hetekben elkezdi. A város közönsége még megegyezést nem létesíthetett a villamossági áramszolgáltatás tárgyában, ami pedig mir.d két fél érdekében kívánatos volna A városnak viilamositása fontos közérdek. A magyar közönségre nagy csapást mért a hadikölcsön beváltás, mert az zal milliókra menő nemzeti vagyon pusztult el. Jellemző, hogy az apró tételekben levő hadikölcsönök beváltásához is illetőségi bizonyítványt követeltek. Pénzintézeteink a hadikölcsön likvidációt igen nagyon megszenvedték. Az általános ipartársulatok megalakulása szükségessé válván, ez a legsimábban ment végbe Komáromban. Ennek érdekében Ivánfy Géza volt iparhatósági biztos fáradozott. Az uj társulat elnöke Boldoghy Gyula, társelnöke Fried Jenő, titkára Ivánfy Géza lett. A társulat példás működést fejtett ki az iparosok megszervezése körül; ma több mint 2000 tagot számlál. A Kereskedők Testületé, mint érdekképviselet, az ipartársulat mellett is megmaradt és folytatja működését. Az ipari és kereskedelmi érdekeltség sokat küzdött az igazságtalan adózás ellen. Kívánságait monstie küldöttség hozta a pénzügyigazgatóság tudomására. Az adóreformot azonban hasztalan várták az érdekeltek. Az ipartestület a munkásbizfositó működése ellen állást foglalt és követelte autonómiájának visszaállítását. Az alsócsallóközi ármentesitő társulat a délszlovenszkói vizitársulatokkal szoros kapcsolatot tartott fenn és sü rüen üléseztek a kölcsönös védelmi eljárás ügyében. Pénzintézeteink érezték a súlyos gazdasági viszonyokat és a hitel kérdése még mindig megoldatlan maradt, A betétgyűjtési jogot mindegyik pénzintézet megszerezte a pénzügyminiszter részéről. Szövetkezeteink a vál ozott viszonyok közt bizonyos veszteségektől nem voltak megóvhatók. Ezen azonban túlestek és fennmaradásuk biztosítva van. *« Így a Raktárszövetkezet jelentékenyen megszilárdult, a Népbank, önállóságának teljes fentartása mellett a Központi Szövetkezet tagjai sorába lépett. — Húsz éves fennállását ülte a Kürti Fogyasztási Szövetkezet, Gután pedig megalakult a Mezőgazdák Szövetkezete. A járási takarékpénztár eszméjét felkarolta a járási választmány és az 1927 évben a megvalósulás stádiumába lép. Iparvállalataink közül a Skoda-gyár a tavaszon nagy munkás elbocsátást vitt keresztül. Újból üzembe lépett a komáromi gőztéglagyár, ellenben a vele kapcsolatos gőzmalom a tűz martaléka le t. Tanyon uj gőzmalom alakult. A műit évi katasztrófális termés után a tavaszon nagy ínség lépett fel a Csallóközben és Gután; a földreform folytán sok gazdasági cseléd maradt kereset nélkül. A telepítések Komárom környékén egyre folynak, holott a telepesek gazdaságilag iönkrejutottak nagy részben. Adót fizetni képtelenek. Az államnak szanálnia kell őket ismételten is. A termés meglehetősen kielégítő volt, s ez a múlt évi katasztrófájának a sebeit gyógyította. Komáromban kukorica kiállítást rendezett a gazdasági felügyelőség, az Érsekújvárban megalakult Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület pedig székhelyén sikerült gyümölcskiállitást rendezett. A dohánytermés a múlt évi mögött maradt. És gazdáin iát az az igazságtalan elbánás érte, hogy a termesért járó vételárat adóra és vagyondázsmára visszatartották olyanoktól is, akik nincsenek hátralékban. Mozgalom indult meg a Gúta-Negyedi vasuii vonal kiépítésére; Prága- Bud pest között Komáromon keresztül tgy uj gyorsvonatpár közlekedik május óta. Dosztál Jakab tekintélyes iparost a kereskedelemügyi miniszter, a pozsonyi ipa;kamara igazgató tanácsa tagjává nevezte ki és e minőségében jó szolgálatot tett a komáromi kisiparosoknak. Az év utolsó napjaiban lépe t életbe a komáromi vasúti hidfurgalom kiterjesztése reggel 6-tól este 11 óráig. 1926 a szentév. A letűnt 1925-ik év a katolikus egyházban „szentév“ volt, Karácsony első vecsernyéjével azonban befalazták Rómában a négy főbazilikánál a szentkapukat és ezzel a szentév az örök városban („urbi“ véget ért: de Rómán kívül a földkerekség számára („orbi“) meghosszabbítást nyert az 1926 ik év néhány hónapjára, hogy azok is, akik a jubileumi évben nem tudtak Rómába zarándokolni, odahaza is részesülhessenek a jubileumi esztendő kegyelmeiben. A szent esztendő története és jelentősége messzire nyúlik vissza. Az évszázadok fordulói ősidőktől fogva többé kevésbé izgalomba hozták a népeket Platon, a görög filozófus és Vergilius, a latin költő (Aeneis-ében) a századik évet, mint a megbocsátás, béke és lelki nyugalom évét tüntetik fel. A rómaiak „ludi sacculares“ eikben száz évenként vallásos szertartással összekötött játékokban ünnepelték a város alapítását. Bizonyos esztendők megszenteléséről leghatározottabban mégis az ószövetségi Szentirás egyes helyei rendelkeznek (Ex. 23; Lev. 25), melyek szerint minden 7-ik évnek pihenés évének s minden 50-ik évnek az örvendezés (jubileum) évének kell lennie. „Ekkor mindenki jusson birtokához — mondja a Szentirás és kiki térjen vissza előbbi családjához: mert ez az örvendetes év, az ötvenedik esztendő.“ A jubileumi év kívánságai voltak: 1. az eladott birtokok visszaszállása előbbi gazdájukra ; 2. az adósság eltörlése; 3. a rabszolgák felszabadulása; 4. a földmunka szünetelése. (A szigorúan orthodox zsidók még most is számítják a szombatévet; ilyen volt szerintük az 1923—24-ik év is.) A pápák már a kereszténység első századaiban törekedtek arra, hogy a pogányság szokásait és a zsidók szent hagyományait erkölcsi tartalommal telítsék, de a szentévek a rendszeresítése csak az 1300-ik évhez, VIII. Bonifác pápa nevéhez fűződik. Ő rendelte el, hogy szent Péter és Pál apostolok nagyobb dicsőségére mindazok, akik az 1300-ik évben a két agostol mindkét templomát bizonyos ideig naponként meglátogatják, teljes búcsút nyerhetnek, vagyis a pápa, mint Krisztus földi helytartója, a neki adott hatalomnál fogva, a bűnökért járó összes ideig tartó büntetéseket is elengedi nekik. Később a jábileum ideje az 50-ik, majd a 25-ik évre szállott le és az elnyerés feltételei is enyhültek. A VI. Orbán pápa által az 1390. évre hirdetett jubileumot utódja IX. Bonifác pápa több városra, köztük Prágára is kiterjesztette és az apostolsirok valóságos meglátogatása nem volt már a búcsú elengedhetetlen feltétele, hanem helyébe más templomok meglátogatását Írták elő. így jött szokásba, hogy a szentévnek Rómában való befejezése után a pápák kiterjesztették a jubileumot az egész világra és a búcsú elnyerését egyes templomok látogatásához kötötték. Az utolsó, 1900- iki szentév alkalmával hathónapra volt meghosszabbítva a jubileum és Magyaroszágon 1901. február 1-től jálius 31-ig tartott (később azonban az aratási nagy munka miatt július hénapot kikapcsolták a hathónapból és helyébe szeptembert iktatták). Ezalatt az idő alatt a híveknek meg kellett látogatniok a plébánosuk által vezetett körmenelben a plébániatemplomon kívül még más három templomot és töredelmes szentgyónást végezve — amelynél a gyóntatok olyan bűnök alól is feloldozhatnak, amelyek máskor fönn vannak tartva — áldozva, elnyerhették a jub. búcsút. Még nincsenek kibocsáfva a püspöki intézkedések a meghosszabbított szentév megölésére, de valószínűleg szokás szerint fog történni. Érdekes az idei szentévnél, hogy péntekkel kezdődik, amely a buzgó katolikus híveknél Jézus Szive tiszteletében különös kegyelet tárgya. Sokan várják a szentévtől — ami szintén egyik célja, a katholikus hitélet fellendülését- L. BODEGA uj csemege és élelmiszerüzlet KOMÁROM, Nádor u. 22 szám. Csemegék és élelmiszerek legolcsóbb bevásárlási forrása. 10 dgf. Prágai sonka csak 4 korona, 1 liter fehér asztali bor 10 — 1 „ risling .... 14 — 1 „ vörös dalmát . 14 — 1 „ limbachi . . . 15 — 1 „ liebfrauen . . 18’ — Cognac, Rumok, Likőrök és Pezsgők. Déligyümőlcs, befőttek és jamek. Kaviár, halkonzervek, cscmege-ostsee és fileeheringek. Orosz és angol tea.karlsbadi kétszersültek, tortalapok, teasdtemények nagy választék. Teavaj, sajtok, felvágottak, csokoládé, cukorkák stb. stb. 1023 Számos látogatást kér HERZOG L1PÓT. Temetik a vicispánt. Koszorú a Ghyczy Dénes koporsójára. Irta Lörinczy György. Nagyot tévedne, aki a magyar vármegyékben csak territoriális anyagot látna, vagy képzelne. Mert a tekintetes vármegye fogalma nem csak az, hanem egyéb is, annál sokkal több: olyan sajátos tradíciók összesége, amiket a magyarság ezeréves történelme fejlesztett és gyűjtött. Amiben tehát benne van mindaz a szellem, ami ezer éven át éltette, kormányozta és megtartotta. Benne van a vicispán is. Sőt talán éppen ő maga az. És most a vicispán eltűnik a szeműnk elől; megyen a vármegyéje után. Ghyczy Dénes, Komárom vármegye volt vicispánja mögött becsapódott a kisigmándi családi kripta nehéz vasajtaja. Ghyczy Dénes őseihez tért. Az óbesterekhez és a táblabirákhoz: Ghyczy Kálmánhoz és a többihez. És mi elboruló szemmel nézünk utána . .. * A tömeg lélektanához tartozik, hogy a sikert értékénél sokkal többre, sőt talán mindenekfölött becsüli. Azért hiszi azt is, hogy az irás vagy a beszéd művészete nélkülözhetetlen a nagy bálvány, a siker megszerzéséhez. De vájjon a siker-e az az ideál, az a legnagyobb emberi érték, mely előtt leborulnunk érdemes? Megvallom, magam részéről a legtökéletesebb embereket életem folyauán nem az ékesen szólás és nem is az irás nagy művészei s még kevésbé a siker gőgös héroszai között találtam meg. Nagyszerű jellemeket ismertem, akikben a férfias egyeneslelkűség, igazéi mflség hajthatatlan akaraterővel és szinte vallásos emberszeretettel párosult. Szűkszavú hallgatagokat, akik szórakozottan, a magánosság csöndjében csak a szépségeknek és jóságoknak éltek. A költői és művészi harmónia tetteikben, elhatározásaikban és emlékükben szólalt meg, de annak külső kifejezést adni se beszédben, se Írásban nem tudtak. Ezek a bölcs héroszok majdnem féltek a sikertől, de elszántan és vakmerőén egyenesedtek ki, ha pályájuk becsületét és tisztaságát a kalózok ellen meg kellett védeniök. Ghyczy Dénes, Komárom vármegye volt vicispánja is ezek közül való. Nem volt a külső sikerek lázas hajszolója. A Ghyczyek örökletes elokvenciáját nem kapta meg, s bizalmasan még azt is hiszem, hogy az Írásért sem rajongott túlságosan. Szívesen megspórolt egyegy aktát, ha élőszóval elintézhette azt. Olvasni mindenesetre jobban szeretett, mint irni, mert a világirodalom klaszszikusait három-négy nyelven is olvasta. És a lelkében ott volt a nagynevű család minden történelmi tradiciója: a büszkeség, a lángoló hazaszeretet, a gyors Ítélkezés és tisztánlátás képessége, a legeslegfőbb juris prudencia, hogy rögtön átlátott a szitán és fején találta a szöget. A humor megbocsájtó derűjével mosolygott az apró fonákságokon, azzal a nyugodt életfilozófiával, mely csak a becsület ösztönszerü, magától értetődő nagy puritánjainak tulajdona. Tizenkét esztendeig ültem vele együtt a vármegyei zöld asztalnál. Sokszor el-elnéztem szép, férfias, tökéletes, karakterisztikus Ghyczy-fejét, melyen a haragnak, az indulatnak, sőt még az idegességnek sem láttam soha egyetlenegy moccanását sem. Férfi volt, még pedig magyar ősnemes. Tudta, hogy aki másokon uralkodni van hivatva, annak legelsőbben magamagán kell tudnia uralkodni. Nem szavalt, nem hizelgett, nem esküdözött. Lágy ömlengés szavát sohase hallotta tőle senki sem. De viszont ha valakinek jót tehetett, ha becsületes, nemes törekvést támogathatott, azt soha el nem mulasztotta. És a bajban ott állott a hátunk mögött, mint hü barát a maga jóakaratával, segítő készségével és tántorithatatlanságával. Tudta, hogy a vicispánnak igazi neve ez a himnikus szó: rendületlenül 1 A magyarság talán nem is tudja, milyen világtörténelmi katasztrófa hordozója. íme, temeti Ghyczy Dénest és eszébe se jut, hogy típust temet. A nagyszerű egyszerűséget. A költői Catot. A koronás Cincinnatust. A vicispánt temeti
