Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-02 / 1. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 132.6 január 2 | ViBOSI MOZI MŰSORA [ AZ ÖRÖK HARC. Az előadások kezdetei Szombaton ‘J,7 és V,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, >/,7 és */,9 órakor. Szombaton és vasárnap |anu r hó 2-an éa 3-án A főszerepben: Barbara La Marr! Az előadások kezdetei Szombaton */,? és Vi9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. n. 4, 7,7 és i/,9 órakor. Az észak kanadai prémvadászok drámája 8 felvonásban. A főszerepben: Barbara La Marr! tm Űj esztendei Ének. A karácsony áhilalos óráiban sok mindenre gondol az ember, még ma is, amire senki sem gondol, vagy ha gondol is, elsiklik fölötte, mini olyan valami fölött, a minek értékére nem gondol. Karácsony krisztusi tanításunk szerint a szeretet ünnepe, mint Husvét az eszme győzedelmét hirdeti; a szeretet ünnepén fogan a gondolat, a győzelem ünnepén a reménység. Karácsony az őskori népek életében az új évet jelentette, a téli megfordulót követő változást, mikor nö a fény és fogy az árnyék. Ha egy tyúklépéssel nő is — de nö és Szent Iván napján eléri a zenithet, a leghosszabb nappalt s a legrövidebb éjszakát, a téli napforduló ellenlábasát, a legrövidebb nappalt s a leghosszabb éjszakát. A természet újjászületése a pogány újév, az őskori Matheas ünnepe, a szeretet újjá születése ünnepe a krisztusi karácsony. Ilyenkor pihen minden munka, pihen minden politika. Ilyenkor jó és kell arra is gondolni, amire senki sem gondol, vagy ha gondol is, elsiklik fölötte, mint olyan valami fölött, aminek értékére nem gondol. A karácsony az intimus családi ünnep, a pogány karácsony, az uj ét, az uj élet kezdetének diadalmas ünnepe. A család és az uj élet ünnepén gondolni kell a családra, melyet szeretet teremt, fűz és tart össze, melyben kél és támad minden szentség, ami az emberi társadalmat öszszefüzi és föntartja. A Pitaval statisztikája, melyre régen esküdlek, Lombroso tanítása, melyet újabban annyira megbecsülnek, egyformán arra tanít, hogy a bűnös embereknek igen nagy százaléka züllött családi életet élt, vagy ilyenből eredeti. A mai élet krónikása, a sajtó, e ténynek megdöbbentő adatait veti fölszinre, tárgyalja részletekig menő figyelemmel, azután elsiklik fölötte, aj izgalomig. A moralistákra senki sem gondol, senki sem hallgat — talán már nincsenek is moralislák; talán már maga a Morál is elpusztult. A középkor a családot rábízta az egyházra. Az egyház gondozása alatt a családi élet védelemben és becsülésben részesült. Az újkor kivette félig-meddig vagy egészen azt az egyház kezéből s legújabban már olyan intézménynek kívánj a tekinteni, melynek egyetlen célja a faj fenntartása. Természettudományi eseteit tekinti, melyet nem erkölcsi, hanem tisztán fizikai törvények korlátoznak és igazgatnak. Egyenlő jogot a családban a szülőknek, külön jogot a gyermekeknek — de kötelességeket egyiknek sem akar szabni Ebben a gondolatmenetben pedig nem a csa-Prágai sonka, naponként friss virstli, finom felvágottak, — Sajtoki Trappista, Roquefort, Mignon stb., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a nrágai ■ ős csemc Hentesáru vásárolhatók, Komárom Klapka»tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en>gros áraki 417 Iád, hanem az egyik emberiség romlása, a társadalom züllése, az állati élet formájára szabott szabadság baromi vágya jelent meg. Ilyen filozófia mellett szaporodnak el a természet háztartásában a paraziták, a kártékony férgek és az auktoritásra törekvő dúvadak. Dzsungellé válik a vadon erdő, melyben közös tulajdonul számít minden fa és virág, minden bimbó és gyümölcs. Aki birja, marja s a vadon élete állandó és kíméletlen fenekedés és erőszakosság, A dzsungel messziről szép és csak az állatbőrre vadászók üzleti területe. Hát a XX. század ilyenné akarja teremteni az emberi társadalmat? Vissza akar térni az orangutáng és a gorilla eszményére? Dehogy akar! Hiszen Brehm és mások megható képeket rajzolnak az orangutángról, amint kölykét gögyörészi és védelmezi — ez a majomszeretet a XX. sz. szabadgondolkodóil — visszaretlenti. Apage satanas! A vázolt fejlődés bármennyire torz is, de nagy vonásaiban és szerencsére, csak elméletben igaz. A szabadgondolkodók között is van, akiből az ős emberi természet a polgáriasodás alaptörvényeit, fundamentális érzéseit nem öli ki. A hamis portékák csak a fórumon kiabálnak, otthon bizony ők is megjuhászkodnak egy-egy kicsit. Az utcai tömegek százai egy-egy rendőrattak alatt szorongva keresik a rókalukat, ahol megbújhatnak, az otthont. A társadalom életében a család az az egyik pont, a honnan ki lehet vetni a világot sarkaiból, de még nem akadt egyetlen modern Archimedes sem, aki emelő rudját ott merte volna megtámasztani. A szélsőséges elméletek ostoba kilengése máris megbukott, mielőlt elérte volna a lengő pálya szélső pontját. Hanem annyi bizonyos, hogy a családi élet társadalmi és törvényes gondozása és védelmezése érdekében fennálló ethikai és jogi intézmények ostroma nem szünetel. Ez ellen egyetlen védelem a család maga, ez a bevehetetlen erősség, melynek bűbájos varázsgyürüjén minden álnokság megtörik. Az emberiség uj éve, a krisztusi világ kezdete a karácsony és a család, melynek fundamentumai a szeretet és az élet. A kalendáriumi uj esztendő hajnalán a krisztusi uj esztendő igéjével köszöntsük az 1926, évet. Ha az új irány a családot ostromolja, meg kell erősiteni az ostromlott családot. Ha onnét akarja a civilizált társadalmat sarkábó kiforgatni, ki kell onnan ebrudalni egyszersmindenkorra. A védelemnek ott kell élre állni, a honnan a támadás jő. El tudok képzelni egy munkás, mívelt és boldog nemzetet, ha meg tudja védelmezni a tűzhelyét, a családi élet szent falait. El tudok képzelni egy boldog társadalmat, ha annak minden egyes atomja, minden család élete tiszta és szeretetben gazdag. El fudom képzelni a boldog emberiséget boldognak családjában és családja által Krisztus tanítása által boldogítva az egész világot. zKinaii a A pénztári felesleget jutalomosztásokra használják. Komárom, 1925. dec. 31. A Munkásbíztositó Pénztár az uj kor szociális törekvéseinek huszesztendös valóra vált intézménye, melynek működése alatt számtalan esetben volt kellemetlen kritikában része. A bírálat, amellyel a munkaadók és igen gyakran a biztosított munkások a szociális intézményt részesítették, különösen az utolsó esztendőkben volt jogos, midőn a Munkáspénztárt is a szent centralizmus pórázára fűzték. Hogy a régi rendszer, a Munkáspénztár autonómiája mennyire helyesebb volt, minden egyéb, a Pénztár vezetésében teret nyert, pártpolitikai kinövésektől eltekintve — semmi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy az Országos Pénztár a Komáromi Kerületi Pénztár 1922)23. évi számadásai alapján bizonyos felesleget is tudott kimutatni. Szerintünk minden szociális Intézmény akkor teljesiti hivatását, ha az adminisztrációjára szükséges anyagi eszközei kezelésénél kiküszöböli a vállveregetéseket, a hivatalos dicséreteket kiálló tőkegyűjtést. A Munkásbíztositó Pénztár hatalmas anyagi erővel rendelkezett a múltban s rendelkezik a jelenben is és nagyon jól emlékezünk arra, hogy a régibb időkben is hatalmas összegek szolgáltattak be a kerületi pénztárak által az országos központba, min' megtakarított feleslegek. Ezek a feleslegek azt bizonyítják, hogy a Munkásbíztositó pénztárak : vagy túlságos magas dijakat számítottak és számítanak fel munkaadónak, munkásnak egyaránt, vagy azt, hogy a segélyre szoruló biztosítottak nem kapták meg mindazt, amit a rendelkezésre bocsátott pénztári járulékokból bővebben kellett volna kiszolgáltatni. Mert a túlbuzgó központ a speciális népjóléti intézményt teljesen a biztositó intézeteknél szokásos módon vezette Mint értesülünk, az 1922/23. évben elért pénztári feleslegre való hivatkozással az Országos Pénztár kedveskedett a pénztári tisztviselőknek s kisebb nagyobb remunerációkat osztogatott ki kriszlkindlire. Az a kíméletlen dijbehajtás, amellyel a munkásbíztositó pénztár jelenlegi vezetősége a hátralékos dijakat beszedte, azt látszik igazolni, hogy a Pénztár sürgősen rászorul a munkaadók s munkások járulékaira. A karácsonyi pénzosztogatás ennek ellenkezőjéről győzhet meg mindenkit, mert úgy látszik, a járulékokból még a karácsonyfa alá is kerül! A Munkásbiztosító a régi kipróbált tisztviselőket, alkalmazottakat nyugdíj nélkül szélnek eresztette, ezeknek nem jutott talán karácsony napján sem más, csak a nyomor, a várás, a betelepített új tisztviselő urak pedig jutalmakat kaptak abból a feleslegből, mely a régi önkormányzati idő igazgatóságának s akkori régi tisztviselökarának adminisztrációs idejéből fennmaradt. A legsujíóbb kritikát érdemli meg az a gazdálkodás, amely ma a Munkásbizlosttónál is lábrakapott, ez a minden demokráciát kicsufoló rendszer, amely a szélnek eresztett régi tisztviselők szája elől a kenyeret vette el s másik kezével karácsonyi ajándékokat osztogat azoknak, akik alig egy éve melegszenek a munkaadók és munkások hozzájárulásával fenntaríott fennen hirdetett szociális intézmény kényelmes büróiban. A Kossuili-I lalóiilí kérelme. (Botrányos állapotok a Kossuth téren. — Nyílt kloaka az utcán — Akadályozza a közlekedést. — A forgalom ott bonyolódik le. — A vidék furcsa véleménye a komáromi tisztaságról.) Akinek sürgős dolga volt már és a Kosjuth-térnek azon a részén keltett elsietnie, ahol a Kertész, Megyercsi- és Mátyás-utca undorító szennyvize találkozót adnak egymásnak, az már tudja, hogy mekkorát kell ugrania és milyen ügyes tojás táncot kell járnia, hogy a bűzhödt mocsárba bele ne vesszen A kínai városok világhirhedségre vergődött piszkossága illatszerraktár ehhez a részhez, ahol a maláriának és százféle járványos betegségnek a c’irái vígan tenyésznek. Hiszen ha ez a bűzmocsár a város valamelyik eldugott utcáján volna, még akkor is szóvá kellene tenni, de súlyos mulasztás ennek a szenyviztengemek a megtörése épen a Kossuth térnek azon a sarkán, ahol a vasútra menők és a vasútról jövők százai megfordulnak naponta. A Kossuth-térnek e részén lakók végre is megsokalták a dolgot és az alábbi kérvénnyel fordultak a városhoz, amely remélhetőleg segit ezen az ázsiai állapotokon. A kérvény, amely hűen festi le a szennyvíz tengert és az okozta bajokat, így hangzik: Községi Elöljáróság tekintetes képviselő testületének Komárom. Alulírottak azon tiszteletteljes kéréssel járulunk a tek. Képviselőtestülethez, hogy a Kossu'h téren Máthé Antal és a Kalitza- féle ház sarkánál, hol három u ca szennyvize folyik össze az átkelést nemcsak a téli időkben, hanem nyári idősjakban is előforduló esőzések folytán teljesen lehetetlenné teszi e bajon segíteni. Az összes vasúti forgalom ezen fent említett két ház mellett és előtt bonyolódik le s mindenkitől miuden alkalommal az illető háztulajdonosok kapnak szidalmazást azért, hogy a jelzett utcarészleten az átkelés a jelen alkalommal is csak csónakkal vagy gólyalábon lehetséges. Igazán mondhatjuk, hogy ez valóságos ázsiai állapot a XX. században. A községi képviselőtestületnek úgy látszik sokkal nagyobb gondja van arra, hogy a Pandató utcai lakosok és egyéb a város külső részén lakó háztulajdonosok óhajára a csatornát kiépítsék, csak pont mi Kossuth téri lakosok vagyunk olyan mostoha gyermekek, kikre egyáltalában ez irányban gond nem fordittatik. A vízlevezető csatorna kiépítése a Kórházig meg van, azon íu! pedig csatorna egyáltalában nem létezik, és úgy a Megyercsi utca, Kertész utca, Mátyás utca összes szennyvize a fent említett két ház előtt folyik el, amely az átkelést az év minden szakában teljessen lehetetlenné teszi. S mindennek dacára, hogy ezt az utat, melyen az egész vasúti forgalom bonyolódik le, mindenki és minden alkalommal igénybe keli hogy vegye, a tek. Képviselőtestület erről teljesen megfeledkezett. Mi alulírottak hajlandók volnánk a csatorna kiásatásának részbeni költségeihez|is hozzájárulni azon feltétellel, hogy az általunk már régóta óhajtott és a rendes közlekedést előmozdító csatornázási munkálatot az igen tisztet, képviselő testület a lehető legsürgősebben, amint azt csak az időjárás megengedi, munkába vétesse. Azt hisszük, hogy mi is épen olyan adófizető polgárai vagyunk a községnek, mint bármely utcarészlet lakosai, 8 mindannak dacára bár mintegy 22 év óta fizetjük a csatornázási illetéket, csatornánk vagyis jobban mondva földalatti vízlevezető csatornák mindez ideig nemcsak, hogy nem épittetett ki, hanem arra) az igen tisztelt vezetőség még gondolni sem akar. Oda terjed tehát tiszteletteljes kérésünk, hogy a fenti indokok figyelembevétele mellett az általunk kért földalatti csatornának kiépítését a lehető legrövidebb idő alatt a képviselőtestülettel ismertetni és annak elfogadása alán azt mielőbb kiépíttetni szíveskedjék. Komárom, 1925. dec. 29. Tejes tisztelettel: (Aláírások).
