Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-11 / 30. szám
30. szám. ^f0Äyy6nh©tedik évfolyam. Csütörtök, 10S6. március 11. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Zgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kő. Egyes szán ér a ; 80 fillér. 1 városi llsiÉ. Komárom, — márc. 10. A város háztartásának 1926. évre szóló költségvetése megjelent és az adózó polgárok részére közszemlére van kitéve. A közügyek iránt, sajnos, sokkal kevesebb az érdeklődés, mintsem remélni lehetne azt, hogy ezt a költségvetést meg is szemlélné va'aki és éppen ezért a sajtónak a kötelessége, h jgy a közönséget tájékoztassa a jövő' terhei felől, amelyeket viselni kénytelen. A terhekben a jövő év sem hoz változást. A községi terhek nem csökkennek a jövő évben sem és mindössze annyi a küiömbség a múlt évek hasonló költségvetéseihez képest, hogy abból eltűnt a deficit, amely félmilliós összegben néhány éven kérésziül kérlelhetlen pontossággal jelentkezett. Ez a félmillió az adminisztrációs- kiadások csökkentéséből származik. Ki merné tagadni azt, hogy ezek a kiadások még ma is normálisak ? Ezt lecáfolja az a körülmény, hogy a három millió kiadásnak több, mint fele, ma is személyi kiadásokra fordiltatik, amelyben nincsenek benne az üzemi kiadások és a munkásokra fordított kiadások. Valóban keveselnünk lehet ezzel szemben, hogy a kulturális kiadások a költségvetés kiadtsainak alig képezik 15%-áf, ami egy városnál, ahol 17.000 lakossal kell számolni, igazán elenyészően csekély. A kiadásoknak több mint ti/, százaléka nyugdijakra szükséges, ami egy hosszú átmenet lesz a törvényhatóságból a községi élet felé. Előreláthatólag ennek az összegnek az emelkedésére is van «i nas, mert a takarékosság másban, mint a meglevő személyzet mun aerejének minél gazdaságosabb eih isználásában, meg nem nyiivá nlnat. A városházára befészktílődótt bürokrácia, amelynek az ügyesbajo özönség semmi hasznát nem «tia, onnét száműzendő lenne, de ezt makacsul védelmezi maga a bürokrácia és az uj rendszer. Nem vagyunk elragadtatva attól a gyorsaságtól, mely a városházán és más közigazgatási hivatalokban is ólomlábakon jár A régi leócsárolt magyar világban megkaptuk az i'letőségi bizonyítványainkat egy óra alatt anélkül, hogy az öregapánkra valaki kiváncsi lett volna é3 az erkölcsi bizonyítványért sem kellett négyszer is a rendőrségre fáradni, mint ma. A megyei adminisztráció gyorsnak éppen nem volt mondható, de mégis kengyelfutó volt a mai demokrata járási bizottsághoz képest, ahol a felebbezések egy év múlva nyernek elintézést. Az adófelebbezésről ne is ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. beszéljünk, e felől mindenki nyugodtan végrendelkezhetik. A községnek teendői vitán felül álló módon sokkal csekélyebb feladatkörre szorítkoznak, mint a törvényhatóságéi, tehát joggal várnánk e téren javulást a községtől. Sajnos, ha már a tehercsökkenésre nincsen kilátás, legalább ez a haszna lenne a város lakosságának a községesitésből. A haszon azonban csak az államé, amely megszüntette anyagi támogatását é3 kiterjesztette a politikai befolyást a községekre és ezzel útját vágta azok kulturális és gazdasági fejlődésének, amelyek elé gátakat emelt különösena magyar városokban. A saját erőnkre vagyunk utalva, de erről szomorúan kell megállapítanunk, hogy az egyre fogy. — A tisztviseiőtörvényt elhalasztják. Az állami alkalmazottak fizetésrendezéséi ől szóló törvényjavaslat még mindig az előkészítés stádiumában van. A ko aiiciós pártok ellentétes állásfoglalása folytán semmi kilátás sincs arra, hogy a javaslatból egyhamar törvény lehetne és amint a szociálpolitikai bizottságból kiszivárgott hírek mondják, a törvény sorsa még mindig a levegőben lóg. A bizottság technikai okok miatt, nem tudja befejezni munkáját a legközelebbi időben. Politikai körökben az a nézet kezd kialakulni, hogy a kérdés megoldásának a mai politikai helyzet nem kedvez és az egész kérdést olyan időre kell elhalasztani, amikor már általános nyugalom áll be. Némelyek véleménye szerint ez a nyugalom csak az ősszel fog bekövetkezni Az már bizonyos, hogy az őszi ülésszakon semmi esetre sem fogják a kérdést megoldani. = Mioyar nysiv a vasutaknál. A Magyar Nemzeti Párt és a német gazdák szövetségének képviselői interpellációt intéztek a vasu'ügyi miniszterhez, amelyben kifejtik, hogy a legutóbb kiadott ryelvrendeiet. nem vonja be intézkedési körébe az állami vasunkat és hivatkozik arra, hogy a vasu'nál rend.-leti utón történik a nyelvhasználat ügyében intézkedés. Mivel a kiadott rendeleti intézkedés a vasutakat, mint kereskedelmi vállalatokat fogja fel, igy tehát nemcsak az állam érdekében kell a vasútnak hi vatását teljesíteni, de a lakosság érdekében is szolgálatában kell állnia. Ebből a szempontból a vasút köteles a kisebbségek nyelvhasználati igényeit kielégíteni és igy tarthatatlan állapot az, hogy a kisebbségek jogainak használatára törvény szerint feljogosított kerületekben a vasút csehszlovák nyelvű értesítéseket küld a feleknek. Az interpelláció követeli tehát, hogy mindenütt, ahol 20 százaléknál nagyobb kisebbség lakik, a vasút, különösen az érkezett áruküldeményről szóló értesítéseket, a kisebbségi nyelven is adja ki a címzetteknek. = A Hlínkapárt memoranduma. A szlovák néppártnak a kormányba lépésére vonatkozó tárgyalásai folyamán a kormány fölvetette, hogy a néppárt foglalja össze azokat a föltételeket, amelyek ellenében hajlandó volna támogatni Svehláékat A párt erre megbízta Buday kanonokot, aki a pártnak azon képvi selő tagjaihoz tartozik, akik be akarnak lépni a kormányba, hogy dolgozzon ki egy memorandumot azokra a követelésekre nézve, amelyek ellenében a párt támogatni volna hajlandó a kormányt. Buday a memorandumot megszerkesztette és előterjesztette a párt képviselőinek és szenátorainak, akik azt tárgyalták is, áronban megegyezésre eddig nem tudtak jutni, m nek következtében elhatározták, hogy a döntést egy hét múlva hozzák meg. Érdekes, hogy Hlinka hétfőn úgy nyilatkozott az egyik újság tudósítójának, hogy a szlovák néppárt sohasem volt még olyan egységes, mint most és a pittsburgi szerződés érvényesítése nélkül nem hajlandó pártja a kormánytámogatásra. érsekujuár—Komárom. Amig Érsekújvár tudatában van annak, hogy a jó u>, a közlekedés megkönnyi tése az előfeltétele annak, hogy a város idegen és pénzforgalma növekedjék és amig Érsekújvár gondol a városba vezető utak és a város utainak a jókarban tartásával, addig Komárom e tekintetben valósággal öngyilkosságot követ el és nem törődik semmivel. Pedig ismeretes a kormánynak az a terve, amelyet már jórészt végre is hajtott, hogy Komáromot vissza fogja fejleszteni és Komáromot, mint szinmagyar várost egészen jelentéktelen kis hellyé fogja Iedegredálni. Ezt a visszafejlesztési célt szolgálta Komáromnak, a törvényhatósági városnak faluvá való leszállítása, hivatalok egész hosszú sorának az elvitele Komáromból, a nagy forgalmúnak ígért komáromi kikötő kiépítésének huza vonája. A vasúti me netrend is úgy van megáilapitva, hogy a forgalmat eltereljék Komáromból. A komáromi ipar és kereskedelem pang, sőt ennél sokkal rosszabb, mert valósággal haldoklik. Az adóóterhek pedig egyre nőnek. Az eddigi mellőzfetéshez most még egy ujaab is járul: maga a vidéki lakósság jelentene ki, hogy Komáromot messze elkerüli, mint a régi korban szokták a bálpoklosok városát. A vidék ez állásfoglalása Komárom ellen abban leli magyarázatát, hogy Komáromba vezelő utak és a komáromi u<cák olyan rossz karban vannak, hogy nem egyszer valóságos istenkisértés azokon kocsival, vagy szekérrel végig menni, mert állat és jármű tönkre megy. A komá omi járási bizottság egyik ülésén Kürthy Benő magyar nemzeti párti bizottsági tag a vidék nevében szóvá tette, hogy Komáromnál a vasúti állomásról a városba vezető gyalogút olyan rettenetesen járhatatlan, hogy a vidékiek azt mondják, hogy inkább nem mennek be Komáromba, csak azon a rettenetes gyalog utón ne kelljen végig vergődniük. Kürthy Benő bizottsági tag indítványára átírtak a vá oshoz, hogy a szóban forgó gyalogutat sürgősen javitassa ki, mert különben Komnrom idegenforgalma vallja ennek a kárát. A város válaszolt a járási bizottság ezen átiratára és kijelenti, hogy a kérdéses gyalogút magán tulajdon és azt kijavítani nem áll módjában a városnak. ígéri a város, hogy a Kis-ér hidját azonban kijavitatja. A járási bizotttság viszont erre azt felelte, hogy Komárom idegenforgalmának érdeke egyeneséi megköveteli, hogy az állomástól bevezető ut minél előbb kijavíttassák, mert azon járni undorító a feneketlen sár miatti Egyes bizottsági tagok csodálkozásukat fejezték ki Komárom közönyössége felett, amely egyenesen arra mutat, hogy a város a falnak akar szaladni és pedig fejjel I Azzal nem szabadna védekezni, hogy a vasútra vezető ut magántulajdon, hát nem javíttatja meg, mert ha egy kicsit is adna Komárom az idegenforgalmára, akkor vagy megSzerkesztSség és kiadóhivatal; Nádor-n. 19., Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. venné, illetve kisajátítaná azt az utat, vagy a tulajdonossal megegyeznék, hogy a város ingyen tatarozná az utal! Nem lehet elképzelni azt, hogy ez ingyen útjavításba bele ne menne a tulajdonosi Sőt kapva-kapna rajta! De nemcsak a városba vezető utak rettenetesek, hanem a város utcáinak nagy része is minden kritikán aluli! Mészáros Károly bizottsági tag felhívja a bizottság figyelmét arra, hogy a Rákóczy-utca miatt igen sok vidéki nem jön Komáromba. Ezen az utcán kell ugyanis mindazoknak elhaladni, akik a Vágdunán túlról jönnek Komáromba, de ez az ut olyan rossz karban van, hogy a kocsikerék és tengelytörés napirenden van. A Vágdunán túl lakó vidékiek azt mondják, inkább a meszszebb fekvő Érsekújvárra mennek be, mint kontáromba, mert a kikerülhetetlen Rákóczy-ulcában nincsen biztosítva senki, hogy a kocsija ntm törik-e el. Hasonlóan sok a panasz már régóta a Gazda-utcára, ahol méteres gödrök tátonganak sűrűén egymás mellett az úttesten. E gödrök rendesen hig kátyúval vannak tele, az arra hajtó kocsis azt hiszi, hogy csak sekély sár van ott, bátran nek hajtat és kész a veszedelem, felfordulás, kocsitörés. Komárom városát méltán érheti szemrehányás, mert az utcáinak jókarban tartása annak idején igen könnyű dolog lett volna, akkor ugyanis, amikor a háború alatt Komárom tőszomszédságában, a nagymegyeri fogolytáborban rengeteg hadifogoly voit és a komáromi utcákat, a városba vezető utakat hadifogoly munkával nagyon o csón megcsináiíathaíta volna, kü önösen akkor, amidőn az útjavításhoz szükséges kavicsot egészen ingyen és kiaknázhatatlan bőségben iit, Komárom mellett adja a Duna. E két dolgot: az ingyen hadifogoly munkát és az ingyen kavicsot azonban nem használta fel a város és ezzel pótolhatatlan mulasztást követett el TH airolira. — A pozsonyi vezérpénz il^yigazgatósúg képviselőié Komáromban. — Tichi kormánytanácsos vpüigazgató helyettese szerdán városunkba érkezett. Az itteni pénzügyigazgatóság vezetője Litochleb igazgató erről rövid úton a kereskedők testületét a deli órákban értesítette. V*3 órakor a kereskedők testületének elnöke és 3 választmányi »ag: Csorna, Politzer, Spitzer megjelent a kormánytanácsos előtt és vele, valamint a kirendeltség vezetőjével l1/« órán át különböző fontos dolgokat tárgyaltak meg. Ezek között tudomásunkra jutott a következő: 1. Megbeszélést folytattak az adókivető bizottság elnöke személyére nézve, ami a törvény pontos betartásával lesz biztosítva. 2. Szóvá tétetett, hogy az ipartestület, kereskedők,testületé és ügyvédek korporációjának ajánlata nem lett teljes mér* tékben honorálva. Miután a kinevezés már megtörtént, nem kívánta a küldöttség a személyi változásokat, hanem aggodalmát fejezte ki, hogy olyanok is kineveztettek, akik nem bírják az adózók bizalmát, illetőleg kinevezésre nem ajánltattak. Megnyugtatást kapott a deputáció, íogy amennyiben észlelné és panasz tárgyává tenné, hogy valamely adókivető nem pártatlanul dolgozik és tölti be tisztjét, úgy a vezérpénzügyigazgatóság ezen segíteni tud és fog. A küldöttség hangsúlyozta, hogy az eddigi adókivető bizottság munkájáról elismeréssel nyilatkozik.
