Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-06 / 28. szám

1926. m árrius 6 Komáromi Lapok 9. o\dal. Asszonyainkhoz! | Szeretteink, gyermekeink és a I gondterhes férj ápolástokra van utalva. Legnagyobb szerete- I tűket nyeritek el, ha szük­ség esetén azonnal és mindig segíteni tudtok. Ezt megkönnyiii egy üveg valódi A L P Ál MENTHOL-SÓSBORSZESZ I Egy üveg ára 5.50 Ke. Mindenütt kapható. Ez egy brochurába van csomagolva, melyen a használati utasítás olvasható. Minthogy sokszor es*e, vagy vasárnap van rá szükség, — mikor minden zárva van — ezért = vásárolja meg azonnal, hogy I szükség esetén kéznél legyen. I _____________48^—ii_________ H den ceremónia nélkül mondja, Ruszin­­szkó még éretlen erre. Hogy mi az oka ennek az „őszinteségé rohamnak, azt nem nehéz Kitalálni. Indokot kell keresni a népszövetség és a nagyha­talmak felé annak igazolására, hogy miért nem kapja meg a békeszerződés­ben és alkotmánytörvényben biztosított autonómiáját az az országrész, melynek kultúráját és felvilágosodottságát hét év előtt — mikor állítólag „szabad akaratból“ csatlakozott a köztársasághoz, — oly büszkén hirdették s mely már 30 évvel ezelőtt az autidemokratikusnak mondott Magyarországon élvezte az eskadtbiróság intézményének áldásait. Ezen éretlenség ép olyan koalíciós csalás, mint a békeszerződésekben levő szabad akarat volt s ne ámi sák ma­gukat, hogy még most is hitelt adnak neki. Ne gondolják, hogy örökké tarthat ez a játék I Gondoskodni fogunk arról, bogy a népszövetség, a nagyhatalmak és a világ közvéleménye tudomást sze­rezzenek arról, hogy mikép tartják be önök a szerződéseket s hogyan értel­mezik a demokráciát. A két titkos ideál ime uj vetélytárssal szaporodott. De ezért a vetélytársért az első szerelem bűbájos alakjáért nem haragudott egyik sem. Mert Etelka volt Jókay patvarista ur első, igazi nagy szerelme. Igaz, hogy kecskeméti jogászkorából úgy emléke­zik meg a szép kékszemü, szőkehaju görög lányról, Frankó Jul’csáról, mint a szive mágneséről, de ez csak olyan mondvacsinált diákos rajongás volt, ami nem hagyott mélyebb nyomokat. Divat a diákok közt a bugyelláris du­gott nyílásába hajfürtöt, lepréselt virá­got hordani — rejtegetve s vé etlenül elárulva a legjobb pajtásoknak. Anyám­asszony katonája, akinek szive nem tud vagy nem mer nyiladozni. A szép gö­rög lány is igy jutott szerephez a jogász Jókay szivében. De Asztalos Etelka már ellenállha­tatlan győzelmet aratott a patvarista ur rajongó hajlandóságain. Micsoda nagy esemény volt, mikor először találkoztak úgy véletlenü1 négy­szemközt, mikor először mondhattak egymásnak tanuk nélkül semmitmondó, de óriási jelentőségű szavakat, mikor először mert habozva, arcpirulással ke­­zetnyujtani Etelka kisasszony Jókai urnák, mikor először merte megkoc­káztatni jókay a nagy hősiességgel igy megformuiázott kérdést: Holnap is megvár ? De torkán akadt a szó s igy rejtette el gondolatát: — Ugy-e holnap is itt olvas ? 1 Apró csacsiságok, de adjátok hozzá két szerelmes szív boldog dobogását, s a bölcsességek bölcsessége lesz azon­nal belőlük. Hanem mikor Etelka születésnapjának megünneplésére készült a família s a rokonok és jóbarátok serege, a nagy ünnepet megelőző délután Jókay meg­­emberélte magát a férfias határozottság gai rukkolt ki : — Holnap én szeretnék önnek Etelka kisasszony elsőül boldogságot kívánni. A független igazságszolgáltatás. A csehsz'ovák igazságszolgáltatás nél­külözi a föliétlen szükséges független­séget, a bíróságot kormánycélok esz­közeivé alacsonyitják le, lesüllyesztik a bíróság színvonalát a kisebb képzett­ségű hadbirák áthelyezésével, mely hibák előbb utóbb megbosszulják magukat. Az ilyen hibák mind tömegesebben jelentkeznek. A bírói kar még mindig kormányhivatalnak van minő-itve, nincs részére biztosítva az á'hríyezhetetlenség, nincs külön bírói stá usa, melyet még a leguj bb tisztviselői javaslat sem biz­tosit. Mindezek olyan dolgok, melyek miatt egy demokratikus kormányzatnak pirulnia kellene. Hasonlóképpen sem az igazsággal, sem az észszerüséggel nem egyezte1 hetö ö sze, de különösennem a Ruszinszkó részére biztosított autonómiával, hogy Ruszinszkónak ne legyen külön Ítélő táblája, illetve annak ruszin tanácsa a Ruszínszkón kívül eső, nyugati határá­tól 100 km re, keleti haiárá'ó! pedig 350 km-re fekvő Kassán, ügyvédi ka­marája pedig a több száz km-re fekvő Turócszentmártonban legyen. A gyors, igazságos és olcsó igazság­szolgáltatást és a magyarság dédelge­­tését szolgálta valószínűleg a beregszászi törvényszék megszűnteiébe is, mert hiszen ki képzelhetne el egy demokra­tikus köztársaságot máskép, mint hogy annak magyar lakossága ne tárgyalhassa saját anyanyelvén ügyeit s ne kelljen, ha törvénybe megy, százkilométeres uta kát megtennie. Mindezeket a kormány nem akarja észrevenni, hiába hivják fel figyelmét erre a szakkörök és az ügyvédszövetség, hiába hangzik fel a nép n^gy töme­geiből napról napra mind sürgetőbben a sok panasz. A kormányzat minden jogos kívánság és igazságos panasz előtt eltakarja szemeit és bedugja a füleit. Népünk, nemzetünk szereietét irredentának, a megtépázott, leigázott nép panaszát lázitásnak, emberi jogot, em­beri elbánást két ő sz^vit alattomos aknamunkának, felforgató törekvésnek minősiiik. Jaj itt a nyilt szónak, a be­csületes őszinteségnek a nemzetéhez való hűségnek és szeretetnek 1 R tsz lelkiis méretük mindenben veszélyt, rejtett gyilkot lát. Jaj annak, ki felemeli szavát ez elleni Lehet, hogy hiába lesz minden intő szavunk. Haladjanak tehát csak az ed- | digi utón — ha úgy te szik — s mi megyünk a magunk .rögös, tövisekkel kirakott utján, melyen tudjuk, hisszük, — hisz mir nagyobb hatalmakkal és erősebbekkel is voltunk szemben — ott vár bennünket a feltámadás! A ja­vaslatot nem fogadom el. (Nagy taps a magyar és német ellenzéki oldalon.) flz országos kereszíéng­­szocialistapárttérhódiíása Az országos keresztényszocialista párt az újévben fokozott erővel és lelkese­déssel látott hozzá vidéki szervezetei­nek kiépítéséhez. A pártközponthoz beérkezett jelentések szerint egymásután alakulnak meg az uj helyi csoportok s az őslakosság mindenütt nagy örömmel fogadja a keresztényszocialista párt tiszta feher lobogójának kibontását. Az uj helyi szervezetek megalakulásával egy­idejűleg a már meglévő csoportokban is megindult az élet s nap nap után kapunk jelentéseket tisztújító közgyűlé­sekről. A legújabb alakulásokról és lisztujitó közgyűlésekről a következő híreket kaptuk: Kiskoszmály községben elnök lelt: Gyurcsek András, alelnök Juhasz Má­tyás, titkár Mészáros Mátyás, pénztáros Csúcs L jós, választmányi tagok Orov­­niczky K.roiy, M'száros Mátyás Miska, Búd i Sándor, Mészáros András Marci, Mészáros Károly, Kámzsái János. Nagykálna községben a tisztujitás alkaimaval Dorakovics Lászlót válasz­tották meg az ottani szervezet elnökévé. Titkár lett Erössy Sándor, pénztáros Bányai János, választmányi tagok Ki­rály Lajos, Király András, Bányai József, Ráschi Lajos, Miskolczy István, Kreko­­vits István. Pográny községben a kővetkezőket választoltak be a vezetőségbe: elnök lett Czilling Ambrus, alelnök Pécsik Antal, pénztáros ifj Sima János, titkár Száraz István, jegyző Jelenka János, ellenőrök N*gy István, Kondé János, választmányi tagok Czilling László, An­­dacs János, Jelenka János, Pócsik Ist­ván. Czilling János, Tóth József, Majtán János, Szomolánvi István, Szomolányi János, Hornyák Ferenc, Molnár József, Sima József, Petrecz István, özv. Tóth Jánosné. Zsé'én elnök lett Dallos László, al­— Hogy mer ilyenre gondolni Jókay ur ? — Vakmerőség tőlem, belátom. De kérem, tegye meg. Holnap délben. Itt a pádon. ígérje meg hogy igen. Etelka elpirult. Megfordult s futásban keresett menedéket. Lihegve lehelte azonban vissza: — Talán. Ha lehet, talán. Ez az a talán, ami a szerelmes lányok szótárában annyit jelent: biztosan. Másnap a kitűzött időben szivszo­­rongva várakozott Jókay ügyvédbojtár ur egy gondosan becsomagolt négy­­szögű papirosládikával. A kálvinisták hires templomának tornyában éppen tizenkettőt kongott az óra, amikor fel­tűnt a kavicsos kerti utón Etelka szép­séges alakja. Jókay gyönyörű köszöntő mondó­kára készült. Ügy tervelte ki, hogy a születésnapi üdvözlésbe belefonia szi­vének legrejtettebb vallomásait. És ime amikor elébe röppent Etelka hollófekete hajában egy szál rózsadisszel, testhez­álló fehér mollruhában, nyakán és de­rekán rózsaszín szallaggaí — kiesett a kiszínezett szerepből s bámulattal kiál­tott fel: — Etelka kisasszony, én már láttam önt igy, láttam ebben a ruhábau. — De Jókay ur hogy mondhat ilyet ? — Láttam Etelka kisasszony — s be is tudom bizonyítani. Etelka csodálkozott. Ezt a csodálko­zást a lányok megérintett hiúsága a megsértődésig korbácsolta Közelált a pityergéshez, amikor mondta : — Jókay ur ezt a ruhát nem láthatta. Ma kaptam születésnapi ajándékul. Ma van rajtam először. jókay szelíd, kék szeme jóságos mo­solyra húzódott össze. Ha nem lett volna olyan határtalan szerelmes, fölé­nyesnek is lehetett volna ezt a mosoly­gást nevezni. De távol állt tőle a fö­lény, és szelíden szólt: — Ha megtisztel Etelka kisasszony bizalmával, megmagyarázom szavaimat. Ha leülne egy percre mellém, én len­nék a legboldogabb a világon, — és a költő önérzete öntudatlanul is bátorrá tette, áhitatos vakmerőséggel fogta meg Etelka kezét és szelíden maga mellé vonta a padra. És regélt, mesélt: — Éppen két hete, hogy történt, akkor, amikor öntől, Etelka kisasszony azt a rózsát kaptam .. . — De Jókay ur 1 — neheztelt bájo­san Etelka. — Igaz. Bocsánat! Amikor ön el­vesztette azt a rózsát s nekem szeren­csém volt megtalálni. S amikór ön nem haragudott meg érte, hogy megtartot­tam magamnak. Etelka egy alig észrevehető, durcás mozdulatot tesz. — Tehát — folytatta Jókay — én aznap is, másnap is, annak a rózsának hatása alatt állottam. Tele volt a szi­vem gyönyörűséggel. Menekültem az emberek közül, menekültem boldogsá­gommal ki, a szigeti kertünkbe, ahol megtalálom a magányt — és soha, de sohase vagyok egyedül. Ott várnak már rám, ott mindig van társaság. Igaz, hogy másnak láthatatlan. S amint azt a kedves, szép virágot a szivemhez szorítottam, amint nyitott szemmel ál­modozva felnéztem az égre, a felhők birodalmába, csudálatos jelenségeket láttam. Tarka-barka sokadalom vonult el előttem. Köd>zerü gotnolygás volt az egész, de időnkint kiváltak belőle a tisztán kivehető alakok. Először a festészet géniusza tűnt föl nekem, száz­féle színből volt a ruhája, ügy nézett ki, mint egy emberré formált paletta. Sziszegve csábitó szavakat suttogott felém. Majd az irodalom megszemélye­sítője vált külön s jóságos, bátorító tekintetet vetett reám. Aranytoll volt a kezében. S aztán egy hosszú, nagyon hosszú, éles sziklákkal telerakott útra Non kell a fővárosba menni II mikor POLLÍK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. az. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orrosd rendeletre la. Tavaszi bőr- és cérnakeztyük nagy raktára 1 Keztyük tisztítása és javításai Selyem és flór haris­nyák nagy választékban! 15 elnök Kupecsek Gellért, titkár Nigy Henrik, jegyző Srórád Rezső, pénztáros Vanyó Geigely. ellenörök Bencz Viktor és Vanyó Tamás, választmányi tsgok Andráskó Adolf, Kozla László, Dallos István, ifj. Bencz Tamás, Szórád Adolf, Grál Leó, Kupecsek Jeromos, Licskó Gergely, Vanyó Leó, Z<ebi Ágoston, Elgyütt Rajmond, Gaál Gergely, Benez Vaznl. Prohászka Benedek, Gaál Bálint, Ben Lukács. A Kiskér községben megtartott tiszt­újító közgyűlés eredménye a következő elnöknek megválasztatott Köteles János, jegyző lett Köteles Gyula, titkár Varga István, pénztáros Ficzura István, választ­mányi tagok Tóth István, Gyuriss Ká­roly, Gubik Sándor, Polcsák Béla, Ri­­bár József, Tóth János, Köteles Béla, Novoszád László. Kolon községben az országos keresz­tényszocialista párt helyi alakuló érte­kezletén megtartóit választás eredménye a következő: elnök Brath András, al­elnök Bányi István, titkár Süttő János, jegyző Bdkó Czilling András, pénztáros Matvus József, ellenőrök Gábor Mihály és Balkó István, választmányi tagok Pollák Ilon, özv Batkó Verőn, Balkó József, Gábor Mihály, Bdlányi József, Slatka András, Bányi Vendel, Sándor János, Balkó Peter, Tóth András, Brath István, Bencz József, Bencz András. Szalay István, Szalay Mihály, Sándor Ádám, Brath Józsefné, Bányi Vendelné. Ghymesen elnök lett Sipos Benedek, alelnök Billis István, titkár Varga János, jegyző Fazekas András, pénztáros Pu­­hovszky Vendel, ellenőrök Krizs András, Gaál János, választmányi tagok Borbél Boldizsár, Jancsó István, Molnár József, mutatott, melynek alig belátható, ho­mályba vesző végén egy óriási babér­koszorú körvonala volt kivehető, melyre egy légies alak tejesztette áldóan ke­zét: a nemzet hálája. Kialakult aztán a szabadság bajnoka, egy lobogószemű, gyujtószavu ifjú Sokan voltak körü­lötte, mintha magamat is ott láttam volna. De fordult a kép s a kivont kardu hős homlokán is, szivetáján is véres rongy éktelenkedett .. . Jaj, de hasonlított az én Petőfi barátomra .. . Előre tolakodott azután egy kaján mo­­solygásu, tekintetében is veszedelmes,, visszataszító és mégis csábitó, vörös­­hajú delnő, aki felváltva egyik kezé­vel bohócsapkát, a másikkal tanári vaska apót rakott a fejére s vihongva kurjongatta, hogy ő a Politika. De ami ezu'án következett, feledtetett, eltörölt mindent. Vakító fehérségben, sugár­­ózönben egy gyönyörűséges leányzó lépett elő, mélytüzű, fekete szemeit bátorítóan, de mégis bubánatoson for­dította felém s az ajka alig mozdult, amikor halkan csicseregte: — Vigyázz szerelmed első, nagy, öntudatlan fellobbanására Mert ha ezt nem követed, százszor elképzelheted, ezerszer bírhatod, de magad Sohasem tudod meg, sohasem érzed közvetlenül, mi az igazi önzetlen, boldog, ártatlan szerelem. — Tudja ki volt ez a bűbájos alak, Etelka kisasszony? A szerelem élő szobra. És tudja, hogy nézett ki ? ügy, mint ön, amint itt látom magam előtt, ezzel a hajdisszel, ebben a ruhában, ezekkel a néma szemekkel. Kérem, esdve kérem, ne tiltakozzék. Még csak egy percig ne, mert én bebizo­nyítom, hogy igaz, amit én mondók. Csodálatos, de igaz Megfestettem azt a látományt. Itt van. Fogadja tőlem ezt a képet, mint hűséges tolmácsoló­­jit születésnapi jókivaságaimnak. Jókai ezzel kibontotta a becsomagolt T

Next

/
Thumbnails
Contents