Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-06 / 28. szám

Negyvenhetedik évfolyam. ÖS. *«s25ám. Szombat, 1026 mérőin*; ö. KOMABOMI LAPOK POLITIKAI LAP. EiSfizetéai ár csehszlovák értékben: Helyben é, vidékre postai szétküldéssel: Sgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ké. Egyel iiín) ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkeaxtöség és kiadóhivatal. Nád or-u. STÍ., Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. Ieiks is liarnsi. Komárom, —- mdrc, 5, Nem ismertünk rá a mindenkor hangos és kardját állandóan csör­tető kisantantra; temesvári tanács­koz ásáj^-ol^^aik hangon tárgyal­tak a külügyminiszterek a magyar­­országi kérdésről, hogy már azt kellett hinnünk, hogy helytelenül Ítéltük meg nemcsak mi, hanem Európa vezető nagy államai és ezt a szövet éget, amelynek a objek­tivitás hiányát hányta a szemére eddig egész fennállása alatt az európai közvélemény nem érdekelt része. A temesvári konferencia nem foglalkozott érdemlegesen a frank üggyel, bevárja annak be­fejezését. Benes azonban nem várta be és a parlamentben erős támadást intézett a magyar miniszterelnök ellen, akit szeretne leteriteni. Ed a támadását ismételte meg a kül­ügyi bizottság szerdai ülésén is és most már nyilvánvaló, hogy a magyar parlamenti ellenzék össze van hangolva a cseh külügyi hi­vatallal, amely ennek az ellenzék­nek a külfö di szócsöve. A magyar szociáldemokraták, Vázsonyi de­mokratái, sőt — last not least — a komoly Károlyi Imre é3 a zöld Pallavicini György őrgróf is Benes vizeire evezett, akikre a külügy­miniszter egész bizonyosan mint bizonyítékokra fog hivatkozni. Grófok, demokraták, munkáskép­viselők fogtak össze Bethlen ellen, s a frank ügy ma már harmad rangú kérdés, a fontos és lényeges az, hogy marad-e, vagy bukik-e Bethlen ? A frankvitának párisi visszhangja sokkal rokonszenvesebb, mint a prágai. Briand elutasította a szocialisták interpellációját és el­ismerő szavakkal emlékezett meg a magyar nép, a magyar nemzet kiváló tulajdonságairól Benes erre azt a szürke nyilatkozatot tette, hogy a magyar népet nem azono­sítja a frankhamisitókkal. A lapjai azonban nincsenek vele egy véle­ményen, mert azok a kormányt és az országot támadják a frank­­hamisítók helyett. Csodálatos dolog, hogy Benes ilyen körülmények kö. ött veti fel ismételten a Magyarországgal való megegyezés kérdését. Ennek a lé­lektani magyarázatát csak abban tudnánk adni, hogy a megszorult emberrel könnyű dolog kiegyezni. Benes azt hiszi, hogy Magyaror­szág kapva kap az alkalmon és olyan váltót ir alá Benesnek, ami­lyen összegről kívánja, kifelé pe­dig azt mutatja, bogy a megegye­zés nem rajla múlott, ő azt fel­kínálta és a politikai ódiumot Ma gyarországra hárítja. Ámde a vásár rendszerint ket­tőn áll. Benes béke ajánlata és garancia paktuma igen kétes ér­tékű Magyarországgal szemben, amellyel hét évig nem kötött ke­reskedelmi szerződést, állampolgári és nyugdijegyezményt, amelynek sajtója és még tudományos könyvei elől is elzárta a határt. Ki hihet ilyen körülmények között a pak­tumajánlat komolyságában! Az igazi barátit a veszélyben lehet kiismerni. Vájjon Benes igazi barátja-e Magyarországnak, amely ellen a kisantantot ezelőtt hat év­vel megaiakiiotta, s amely ellen a népszövetségben mindent elköve­tett, hogy gazdasági m-gerősödé séveí politikai súlya meg ne nö vekedjék ! Szép volna, ha nemes és önzetlen ajánlattal lépne fel Magyarországgal szemben, magá­nak a hajlandóságnak a kinyilat­koztatása csak akadémikus jelen­tőségű. Ugyanezt a hajlandóságot a magyar külügymini z'er is ki nyilatkoztatta a magyar parlament­ben, A hajlandóságtól a tettig igen nagy az ut. A nagy és kitünően felszerelt hadsereggel rendelkező Csehszlovák köztársaságnak a le­­fegyvérzett Magyarországgal szem­ben az elvi kijelentések kevés ga­ranciát nyújtanak és az leszerelés nélkül el sem képzelhető. Ez az ajánlat tehát legalább is nem idő­szerű most. Másrészről különösen hangzik a békeajáníat, amely támadásokat tartalmaz azzal a kormánnyal szemben, amellyel egyezkedni akar és fenyegetéseket, a rend-zabáiyok életbeléptetését helyezi kilátásba. Minden ilyen ajánlat előfeltétele az őszinteség. Valahogyan ezt nélkü­löztük Benes kijelentéseiben, aki ezekkel a kijelentésekkel csupán taktikai előnyöket akar biztosítani és diplomáciai hadállásait erősíteni a bajaival túlontúl elfoglalt Magyar­­országgal szemben. = Füssy Kálmán interpellációja a földreform végrehajtása tárgyéban. A földreform végrehajtása tárgyában intézett Füssy Kálmán nemze gy. kép­viselő interpellációt a földmivelésügyi miniszterhez, amelyben a képviselő tu­domására hozza a miniszternek azt, hogy a magyarlakta területeken a földmivelésügyi minister pár jának tit­kárai azt hiresztelik, hogy csak azok kaphatnak a földreform során földet, akik tagjai a köztársasági földmives pártnak. Mivel az említett agitátorok féktelen munkájukban a miniszter ne­véül is visszaélnek, Füssy Kálmán azt kérdi a minisztertől, hogy hajlandó e a Közvélemény megnyugtaiására ki­jelenteni, hogy Csehszlovákiában a föld­reformot nem a földmivelésügyi mi­nisztérium, hanem a földhivatal hajija végre es hajlandó e kijelenteni, hogy a földreform nem áll egyes politikai pártok szolgálatában. Végül még azt kérdezi a minisztertől, hogy hajlandó-e a miniszter a köztársasági földmivespárt titkárainak néplázitó agitécióját meg­szüntetni. = A Mi gyár Nemzeti Párt a nagy­papák megszüntetését ós n aegyel autonómia visszaállítását követeli. A Magyar Nemzeti Párt törvényhozói in­­ditványt terjesztettek a nemzetgyfi és elé, me y arra kéri utasítani a bet- és igazságügyi minisztert, hogy 6 hónapon belül a közigazgatás uj rendezéséről szóló 1920 évi törvénynek hatályon kivül helyezése mellett terjesszen be törvényjavaslatot, mely kimondja a nagyzsupák megszüntetését visszaállítja a régi vármegyéket és azokban a leg teljesebb önkormányzatot és pedig nem­zetiségi egyenjogúság biztosítása mel­lett a néo által választott önkormány zati tisztviselőkkel. A javaslat indok iá*a megállapítja, hogy a nagyzsupákat létesítő törvény a centralizmust keltette életre, hogy a központosítod végrehajsó hatalmat a kormány kezébe adja, s hogy ennek módjában legyen az egy­séges cseh nemzetet megteremteni Az önkormányzati jog látszanának őrve alatt a szabadság fojtó központosítását viszi keresztül a mindenkori kormány vad eszközeként szerep ő tejesen függő viszonyban levő tisztviselőkkel. Az egy séges cseh nemzet megteremtésére irá­nyuló és a nemzed kisebbségek ellen törő törekvést az alkománylevélnek nevezett törvényfikció is előírja, a meg­valósításra azonban c;ak akkor került a sor, araikor a kormány a nagymegye rendszerében megnyi vánuló cemra iz­must hozta működésbe. Idézi Laveieye szavait: „Lerontotta a független terü­leteket, megsemmitette a helybeli ható Ságokat, központosított minden hivata­los eljárást, felelősségtelen kezelőkre bízott minden hatalmat, lehetetlenné ted minden törvényes ellenállást s ek­­kép egy oly óriási bálványt emelt, amely elnyel minden nemzeti életetet s amely a mindenhatóság részességében, vesztére vezeti az országot.“ Mivel az önkényuralom korlátozásának legfőbb eszköze az önkormányzati rendszer tö kéletes kiépitáse és mert a heiyhatósági autonómiák alkotják a szabadság védő várát, ennélfogva a jelzett törvényeket hatályon kivül kell helyezni, a köz­­igazgatásban a nép kellő részvételét saját maga által választott tisztviselők által biztosítani kell, hogy ezáltal a köztársaság nevet egyértelművé tegyük a szabadsággal. = Csehszlovák—magyar kereslte da'mi tárgyalás. Megírtuk, hogy Ma­gyarország a múlt héten megkötötte Ausztriával a kereskedelmi szerződést, amely arra kényszeríti Csehszlovákiát, hogy a magyar kormány képviselőivel évek előtt fölvett, de éppen a cseh­szlovák álláspont merevsége miatt több ízben megszakadt tárgyalásokat foly­tassa. Csehszlovákia, amidőn értesült a magyar—osztrák szerződés megkötésé­ről, azonnal lépéseket tett a tárgyalá­sok újra fölvételére és mint Budapest­ről írják, a tárgyalások március 4 én délután a külügyminisztériumban Valkó Lbjos miniszter elnőklésével megkez­dődtek. A tárgyalások most már a leg­több kedvezmény elvein indultak meg s mivel a csehek kezdeményezték, re­mélhető, hogy eredménnyel is zárul, amit az a körülmény is siettet, hogy a a legtöbb kedvezmény joga csak ez év júliusáig érvényesíthető. Ennek a szerződésnek á méltányos viszonosság alapján kell létrejönnie és ha ezt meg­teremtik, megindulhatnak a rendes ke­reskedelmi szerződés kötésére irányuló tárgyalások is. = Benes külügyminiszter Bácskán 3enes csehszlovák külügyminiszter március 4 én Bécsbe érkezett, hogy a csehszlovák és osztrák kormány közö t étrejött döntőbírósági szerződést alá­írja. A kü ügyminisztert a Ferenc Jó zsef pályaudvaron fogadta Rímek dr. szövetségi kancellár a külügvi vezető tisztviselők élén. Délután Benes Hainisch szövetségi elnöknél tisztelgett, akivel hosszabb beszelgeiést folytatlak. A fo­gadtatás alatt a szövetségi elnök ámyűj­­totta Benesnek a nagy arany érdemjelt a szalagon. Esle Rameh. szövetségi kan­cellár vacsorát adott a vendégek tisz­teletére, amelyen a kancellár üdví^ölte Benest, mint aki mindenkor jóakárátu érdeklődést tanusi ott Ausztria iránt. flBenes válaszában hivatkozott a kél or­szág között fennálló jó viszonyra és a földrajzi helyzetre, amely arra kény­szerűi a két államot, hogy a jövőben is szoros ös8zeköitetésben álljanak Aí államok a természet áitai adott általá­nos viszonyokat nem válioziatha ják meg Kötelesség ezt figyelembe venni, i-bból hasznot húzni, egymáson kölcsö­nösen segíteni és barásságos együtt­működéssel megkönnyíieni Európa ősz-, szes államainak a nagy világkatasztrófa utáni súlyos létét. = Mi az ára a tisztviselő javaslat­nak. A gazdasági miniszterek tanács­koztak, hogy az állami tisztviselők és alkalmazottak fizetésrendezésehez szük­séges fedezetet megállópitbák. Legelső­­sorban is elhatározták, hogy a szesz­adói fölemelik. A folemeies 2 K 80 f lesz és pedig úgy, hogy a gyáros 1 K t, a fogyasztó pedig 1 K 80 f-t fizet De f lemelik a cukor árát is, még pedig ellehetünk rá készülve, hogy a legrö­videbb idő alatt meg fog ez történni és p dig métermázsánként 30 korona eme­lést fognak keresztülvinni. íme, te hát a tisztviselők fuetésrendezését az adó­zóknak és a nagy közönségnek kell újra fedezni, ami épen nem jelenti azt, hrgy konszolidálódunk. Mert az adók emelésével az árak megdrágulása jár, holott üt volna már az ideje, hogy ol­csóbbodás következzék el. A gazdásági minisz'erek nem találtak más fedezetet, pedig ha a sok reprezentációs, külföldi propaganda, katonai mírtéknélküli ki­adásokat redukálnák, nagyon bőségesen ki lehelne elégíteni az ailami tisztvi­selőket és alkalmazottakat. = A isi62Őgazdasagi munkások f«gy­­vergyakorlata. A nemzetvédelmi mi­nisztérium a mezőgazdasági munkások­nak fegyvergyakorlatra való behívására nézve semmiféle figyelemmel sem volt és a tartalékosokat a legnagyobb gaz­dasági munka idején hívták be. Füssy Kálmán, a Magyar Nemzeti Párt érde­mes nenazgy. képviselője most inter­pellációt intézett a nemzetvédelmi mi­niszterhez, amelyben alaposan kifejti, hogy a mezőgazdák'és gazdasági mun­kások mindig becsülettel tettek eleget katonai szolgálati kötelezettségüknek, de a katonai szolgálati érdek miatt nem szabad figyelmen kivül hagyni a mezőgazdasági érdekeket sem. A fegy­ver- és hadgyakorlatot a hadsereg az utóbbi időben következetesen a leg­fontosabb mezőgazdasági munkák ide­jén, az aratás és csép'és heteiben tartja, ami kiszámíthatatlan károkat okoz a kisgazdáknak és főldmiveseknek és lehetetlenné teszi, hogy a mezőgazda­­sági munkások és cselédek megkeres­hessék maguk és családtagjaik szá­mára a téli kenyeret. Az interpelláló képviselő azt kérdezi tehát a minisz­tertől, hajlandó e intézkedni, hogy a fegyvergyakorlatok ne a legfontosabb mezőgazdasági munkák idején legye­nek megtartva. = Kompromisszummal oldották meg a vf derőrsformot. Amint előre is meg­jósoltuk, a kormány a véderőreform kérdését is kompromisszummal oldja meg. Koalíciós körökben úgy hiriik, hogy a kompromisszum szerint a tény­leges szolgálati időt 18 hónapról 14 re szállítják le. de a következő feltételek mellett: 1. A továbbszolgáló őrmeste­rek (Rottmeister) számát 2000-ről

Next

/
Thumbnails
Contents