Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-04 / 27. szám

/

f

4. oldal.

Komáromi Lapok

javította. Fönt a ház tetején dolgozott * és amint a nádat dróttal fölerősitette a ? tetőhöz, a drót hirtelen elszakadt, Ma- jj ticska pedig az erős visszarándulában ( egyensúlyát elvesztve, a földre lezuhant. És pedig olyan szerencsétlenül, hogy nyakcsigolyatörést szenvedett. Beszá h* tották a komáromi közkórházba, de súlyos sérülésén az orvosi tudomány sem volt képes segíteni és a szerencsétlen földmives egy napi kínlódás után kiszenvedett.

— Ipartörvény módosító javaslatok |

. a parlamenti előkészítő bizottság előtt, f

Az ipartörvény némely, a kézmü iparra sérelmes rendelkezésére vonatkozó mó dositó javaslatokat a Komáromi Járási Ipartársulat úgy az illetékes kerületi kamarához, mint a parlamenti előkészítő bizottság nemzetgyűlési tagjaihoz is etküldöte. Tudomásunk szerint az előkészítő bizoitság f. hó 3-án tartotta ülését Prágában.

ÜőnyiisKzoiijrí kebit> gyéis ^asztalneműéit, ágy» nemSek ént vászonáfu »zfiknégfeiével bizalom» mai forduljon közismert I Ehrenfreund Jenő fehér» nemfiScészifő céghez Brat* tislava, Szárazva«* 7* sx, (Volt Frigyes főherceg j utca )

— „Wanzolin“ a legjobb poloskairtószer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20 Naponta postai szállítás.

— Meghiúsult rablótámadás. Egyik éjjel ismerellen lettesek bezörgtttek Szőgyénben Seres Katalin házába és bort követeltek tőle. Az asszony nem nyitott ajtót, mire a támadok feszegetni kezdték azt. Seres Katalin kiugrott az ablakon és segítségül hívta az éjjeli őröket. Ezek egyike az egyik rablót el ] akarta fogni, oe az revolverrel fenyegette, majd elmenekült. A nyomozás folyamatban van.

— Ártd a Duna. A Duna felső folyásán ismét veszedelmesen megduzzadt és Pozsony közelében kilépett medréből. ! A parlmemi községek lakossága minden intézkedést megtett a fenyegető árvíz pusztításainak megakadályozására.

— Furcsa baleset Tragikus baleset érte K. A. pénzügyőrt egy Karván tartott táncmulatság aikalmava). Távo- S zóban a sötét udvaron botorkálva, jj belezuhant egy kétésfélméter mély | szennyvizgödörbe és amellett, hogy .jj alaposan megütöíte magát, ruháját is ij tönkre tette. A veridéglős ellen, aki a \ gödröt nem fedte be előírás szerint, | testi épség elleni kihágásért eljárást | inditottak.

közegek előtt, hogy az eltűntnek egész fogsora betétből állott, mely két aranykoronás zápíogon nyugodott. A vitát a bíróságnak kell eldönteni.

Igazi élvezet

téli hidegben, erős szeles időben alapos bedörzsöiés a valódi — mentholos —

„DL I N A"

SÓSBORSZESSZEL

Frissít, erősít, fájdalmat csillapít, alkalmas massirozásra, szájápolásra, borogatásra.

Kis üvüB Közép iiveff IVa.gy üvetí

K£ 5-50

Ke 10---5,1

K6 :t3— g{

Irodalom.

(*) Ö védi László sorozatos előadásai. i

A nagytehetsfgü fiatal érsekujvári kő!- « tőnek különösen mozgalmas hete lesz a most következő napokban. Különböző társadalmi s kulturális egyesületek meghívására 10 nap alatt öt előadást fog tartani. Szombaton Negyeden, vasárnap pedig Farkaidon tart előadást a „magyarság nemzeti hivatásától Szlovenszkóban“ s ugyanitt bemutatja legszebb költeményeit, A vágmewi magyar községek kulturestéjén rajta kívül Mészáros József szerepei, aki uj vei seit fogja olvasni és Haulik György, aki a kulturest megnyitó beszédét mondja.—Márc,us 7-én. vasárnap d. e. 11 órakor Pozsonyban a Vigadó nagytermében mond beszédet a Kiskárpáii Turista Egyesület cserkészcsapatának matinéján, — a következő mp az „Akademischer Leseverein Corvina“ Brünn meghívására Biünnben tart németnyelvű előadást s bemutatja németre fordított verseit. — Március 11-én, csütörtökön este pedig Prágában vesz részt a Magyar Akadémikusok Keresztény Körének t^MAKK) a Deutsches Haus tükörsermé ben megrendezésre kerülő magyar-német irodalmi estélyén, melyen legújabb költeményeit fogja előadni, azonkívül a prágai Deutsches Theater egyik művésze' németre fordított verseit fogja szavalni.

— Egy fiatal asszony felvágta leije ereit, — hogy megmentse aríiuk eleiét. A lélekjelenlétnek és a bátorságnak ritka példáját statuálta egy fiatal, alig huszonkéiesztendős asszonyka. A nem mindennapi eset a következőkép történt. Vrzala József a párkánynánai Határállomás deklaránsa hirtelen rosszul lett, oly nagyfokú vértolulást kapó i, hogy eszméletlenül bukott le a székről és teljesen elhalt. A vasútállomáson orvos nincsen és tniko Vrzeláné rátalált eszméletlenül fetrengő férjére, hirtelen elhatározással felkapott egy keztügyében fekvő villát és azzal többször férje karjába szúrt, majd mikor ez nem használt, kifutott a konyhába, egy élesre fent konyhakést vett magához és azzal felvágta férje karján az ereket. Vrzala a „műtét“ után — bár sok vért veszített — hatátozoítan jobban lett. A ké sőbb megérkezett orvos megállapította,hogy a fiatal asszony, aki egyébként egy sebész-orvos leánya — bátor és idejekorán történt sebészi beavatkozó sával megmentette férje életét.

— Vita a vizhulla körűi Még' múlt év folyamán eltűnt egy perbetei szatócs felesége. Az eset április hónapban történt. Májusban Pozsonyban la lálkozoít az asszonnyal egy katona ismerőse, azóta nem hallottak róia. Augusztusban Kolozsnéma községnél a Dunából egy 50 év körüli nő hulláját fogták ki, akinek egyik metsző fogán arany kupak volt. A szatócs feleségét gyanítva benne hoftányiívánitási eljárást tett folyamatba. Az asszony egyik legjobb barátnője azomban akkép pen vallott a nyomozást végző csendör-H/Jnbáz.

liest® feit Mr.

(Dr Hajdú Lukács felolvasósa — A dolovai nabob leánya előadása a Földes-.y színtársulat által a knlUirpalotában.)

Lélekemelő ünnepély színhelye vol* hétfőn este a kultúrpalota szinházterme-. ahol Komárom és vidékének magyarsága méltóképen ünnepelte a moit élő magyar irók legnagyobbikát, Herczeg Ferencet, akinek negyvenéves írói mun kásEága sokkal mélyebb nyomokat hagyott a magyarság leikében, mint a felületes szemlélő gondolná Azok a bűbájos mesék, regények, elbeszélések, novellák, színmüvek, vígjátékok és drámák, amelyeket Hetczeg Ferenc irt, csodálatos népszerűséget vívtak ki az iró számára a nehezen felmeiegedő magyarság leikében, szivében 1 A magyar Géniusznak talán a legcsodálatosabb átvarázE olása éppen Herczeg Fere. c, a verseci német fiú, aki netn az édes anyaiéjjel szívta magába a ma gyár fajszererelet, akinek bölcsője feie-.í nem magyar altató dalt énekeit az édes anya és mégis magyarrá lett, ma gyatrá varázsoka a magyar levegő a magyar puszták tiíinkó es magyar daltól susogócsii szeilőj;, a magyar bánat, a magyar sors és a magyar tragédi.,1 Sokan megtanultak már magyarul az idegen ajkúak közül, sokan írnak ma gyárul is. de annyira egybe forrni a magyar Gíniusyzal a magyar érzésekben, a magyar széliemben, talán még egy Írónál se láttuk olyan csodálatos i

nagyszerűségben, mint éppen Herczeg Ferencnél, aki nemcsak a magyar nyelvet tanulta meg, hanem szivébe oltotta a magyar Géniusz az egész magyar gondolatvilágot, érzést, a magyar múltat minden fényével és keserűségével! Herczeg Ferenc úgy összeforrott a ma gyár múlttal, a magyar jelennel, a magyar jövővel, mintha az ősei párducos Árpáddal, kacagányos őseinkkel jött volna be. Magyarul tudni még nem elég ahhoz, hogy valaki magyarul is érezzenl Hej be sok magyarul Írott könyv forog közkézen, amelyeknek a magyarsághoz semmi közük, mert csak magyarul irlák, de nem magyar szív vei us nem olyan magyar lélekkel, amely együtt sir a magyar bánattal, a magyar tragédiával!

Csak a magyar múlttal, jelennel és jövővel összeforrott lélekkel írhatta meg Herczeg Ferenc a Pogányokat, Az élet kapuját, Déryné ifjasszonyt, a Balatoni regét, az Árva László királyt, az Ocskay brigadérost, A hidat és a többi remek alkotásait, amelyeknek levegője, gondolatvilága tiszta, ősmagyar szellemtől izzik I

Hogy Herczeg Ferenc milyen népszerű Írója a magyarságnak, azt legjobban kidomborította a hétfői komáromi ünnepély! A komáromi sziniszezonoknak már régi rossz oldala, hogy a drámai és színmű előadások mindig üres házak eiőtt mennek 1 A hétfői napon meg meg inkább üres ház szokott asitani a szegény színészekre. Sokan aggódva tekintettek a hétfői Herczeg ünnepélyre! Hétfő, és még hozzá dráma ! Ez a kettő nem kell Komáromnak, ahol csak az operetteknek van közönsége! Ugyanazt az operettet akár hússzor is megnézi a jó komáromi, de a komoly tárgyú daraboktól borsódzik a hátai A hétfői ünnepély miatt aggódók gondját még az is növelte, hogy a díszelőadásra a Doiovai nábob leánya volt kitűzve Herczeg Ferenctől Ezt a darabot nagyon sokszor adiák már itt és alig van ember Komáromban, aid ezt a hatásos színművet több szőr ne látta volna I Műkedvelők is adták már jó néhányszor.

Az aggodalom azonban felesleges volt! A komáromi és a környékbeli magyarság sietett míg életében ünnepelni a kedvenc, népszerű Íróját! A magyar végzet addig míg úgyis úgy szokta intézni a magyar iró ünneplését, hogy az rendesen csak a halála után ju ott ki az írónak. A magyar nemzet eddig csak holt Írókat ünnepelt. Annál melegebbek a Herczeg Ferenc ünnepélyek, mert azok a még éiő iró nak szólnak 1 A Magyarok Istene a legnagyobb kegyével áldotta meg Herczeget, mert még életében megérhette, hogy imádott nemzete milyen bensőséggel ünnepli a szivőhez nőtt nagy Írót.

Es'e nyolc órára már zsúfolásig megtelt a kultúrpalota hatalmas színházterme. ahol most Főldessy Sándor a DMsziovenszkói Magyar Színtársulat igazgatójának társulata már egy hete elkezdte két hónapra tervezett színi szezonját.

Megszólalnak a rendező villamos csengői, a hangos terem egyszerre elcsendesül s a színpad hatalmas bordó függönye lassan, mélióságosan szétnyílik és a feszült figyelemmel figyelő közönség előtt megjelenik egy kedves arcú, népszerű bencés tanár, dr. Hajdú Lukács, aki fiatalsága dacára már öreg sikerekre tekinthet vissza, aki lebilincselő előadásával már oly sok kellemes és tanulságos órákat szerzett a komáromiaknak! Leül a felolvasó aszta! mellé és elkezdi az ő végtelen kedves, behizelgő hangján méltatni a nagy magyar Írót, Herczeg Ferencet. Beszéde lelkes és lebilincselő, megkapó és a leikekbe marko'ó, meggyőző és a hallgatóságot magával ragadó!

Végig vezet Herczeg történelmi regényein és ami azokbau fel van hal mozva a magyar fajszerele bői, a magyar mu;t fényiből és gyászából, könnyeiből, sóhajaiból és mosolyából, az mind megelevenedik az előadó ajkán és Herczeg Ferenc regényeinek, színművei nek holi betűiben elrejtett lángok, tüzek, világitó napok, hulló csillagok, tűz rakéták és csóvák, mind megelevened nek és a hal gatóság lelke megtelik édes-keserű öröm-bánattal, könnyel és mosollyal, aszerint, amint a mu t dicsőségéről, vagy a gyászról beszél a tudós és lebilincselő modorú előadó. A nagy-1926. március 4.

számú közönség lelki szomjúsággal lesi szavait, amelyekkel úgy tud játszani, mint a hegedűművész a száraz fájának húrjain.

Szinte fájdalmas lelki érzések támadnak a hallgatóságban, amikor a felolvasása vége felé közeleeik.

Zugó, szűnni nem akaró tspsvihar jutalmazza a tudós, lelkes előadót, akit sokszor hívnak a lámpák elé a hálás közönség zajos tetszésnyilvánulásai.

A népszerű előadó megemlékezik a szlovenszkói magyar színészetről is és zárószavaiban igy jajdul fel a magyar színészet érdekében:

„Herczegntk van egy kedves színmüve, a Déryné ifiasszony. A magyar színészet hőskorát, rengeteg szenvedését mondja el benne. Legtöbbször gyalogszerrel vándoroltak, legfeljebb egy-egy irgalmas szekérre kapaszkodnak fel, bokor alján, csárda kémény patkáján pihennek, táplálójuk az ég madarainak a gondviselője, kísérőjük a fagy, a nyomorúság és a vihar. A nemzet később hálás szívvel palotákat építtetett nékik. A sors sajnos, úgy hozta magával, hogy a magyar színészek, különösen a szlovenszkói magyar színészek megint a nyomorúság rögös országutját járják Dérynével. Apáink palotákat emeltek számukra, hölgyeim és uraim, mi adjunk nekik legalább kenyeret

Ezzel a szép buzdító szavakkal lelkesítette a magyar közönséget a hivatásos magyar színészet párfogására.

Jól esett hallanunk a szlovenszkói magyar szülésze! pártolása érdekében elmondott buzdító szavakat dr. Hajdú Lukács szájából, aki bár mindig lelkes hive e sorok írójával együtt a mükedvelőgárdáknak és nem egyszer irt róluk lapunkban igazán szép elismerő sorokat, azért mégse elfogult és tudatában van annak, hogy a hivatásos magyar színészeire igen is szükség van és azt kötelességünk párlolni.

Egyben itt dicsérjük meg Komárom - nak oly sokszor leszólt közönségét, amiért a Herczeg Ferenc ünnepélyen igazán szép számmal jelent meg és ezzel megmutatta, hogy megbecsüli a magyarság jeies Íróit s a magyar színészetet is akarja támogatni.

A közönség köréből több oldalról nyilvánult meg az az. óhaj, hogy ilyen felolvasással egybeköiött szinielöadást többször is kellene rendezni.

Itt meg kell dicsérnünk a színtársulatot is, amely igen szép előadásban mutatta be a Doiovai nábob lányát, Herczeg e népszerű színmüvét a legjobb szereposztásban és osztatlan mei-g sikerrel. Különösen kitü tek művészi alaki'ásukkal Szeghalmy Erzsi (Vilma), akit most láttunk itt először nagy szerepben, Benedek Lenke (Szentirmayné), Czegiédy Béla (Tarján), Szemivanyi István (hadapród), Főidsssy Sándor (Szentirmay), Keleti Á-pád (Lóránt), Faiudy Kálmán (Miska) Sándor Aranka (Domházyné), Harmat Ferenc (Merlin) és a többiek.

A közönség a felvonások végén, sőt nyílt színen is megtapsolta a szereplőket igazán szép es átérzett alakításaikért.

(A legutóbbi színházi beszámolónkkal) nagy szerencsétlenség történt; ugyanis nem is egy, hanem két szerkesztőségi tag is megkorrigálta a kefelenyomatot, persze egymás tudta nélkül, így aztán igen súlyos mondatszerkezeti és stiláris hibák csúsztak be. Pl. pártoljuk a színészeket, amelyeknek stb, akiknek helyet». E borzasztó hibákat itt már nincs terünk kijavítva leközölni, de egy sulyoB hibát mégis ki kell javítanunk.

A legutóbbi beszámolónkból ugyanis kimaradt a kettős korrigálás miatt egy egész bekezdés körülbelül 15—20 sor. Így aztán persze nem lehetett megérteni. hogy milyen kritikáról van szó, amely egv luidekoltált, de a mai színházi divat szerint megszokod s aSz nházi Életben ezerszer Iá ott toalett miatt támadja a színészetet.

Hogy az o vasók megér sák az egész dolgot, itt közlőm le a legutóbbi színházi referádámból kimaradt alábbi részt: „A helyi sajtó,amely oly sok szívességet tett a múltban és tehet még a