Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-02 / 26. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1928. máreius 2. Idegeit éppúgy mint izmait, hogy kellőleg mŐKödjenek, úgy kell kezelni, mint ------- bármilyen szerkezetet. ■■---Ön köteles egészségét ápolni. Ezen kötelezettséget könnyen teljesítheti, mert az ehhez szükséges legjobb eszközt ■........— ma már ---------------5 korona 50 fillérért vásárolhatja. Értéktelen utánzato- i kát utasítson vissza, minthogy i önnek fizetni kell, tehát a legjobbat kérje. Ez a jól ismert I Mentből sósborszesz. lindenhol kapható. m Ára 5.00 Ke. I i énekéért sok tapsot kapott. Husonlóan sok tapsot kapott a magánszámok kísérője, Freistadtl László is zongoraszó lójáért. Meyerbeer „Ördög Róbert“ c. operájából játszott reszteteket és Mihály j.: „Hulló csillagok“-ját adiaelő, mindkét számot ügyes technikával és hozzá értéssel. A műsor első részét Révffy Molnár n^pdalegyvelegjével: „V-ilahon*an ide haitik . . .* fejezte be a mfíködőkar, természetesen ismét a legprecízebb kidolgozásban. A hangulatos és eidám karének egy részét a közönség szűnni nem akaró tapsa miatt meg kel lett ismételni. A műsor második részét ismét a utáködőkar énekszáma nyitotta meg. Lányi-Gárdonyi: „Fehér az én rózsám háza“ népdalegyvelegét énekelték és a hálás közönség a szép dalt zúgó tapssal köszönte meg. Az egyesület széptiangu baritonistája, Klein Ferenc énekelt ezután két h-ngulatos magyar müdalt. Klein Ferenc, aki az idei hangverse nyen jobban volt diszponálva, mint tavaly, zengő, tartalmas baritonját jól érvényre juttatta a két mfidalban. Re méljük, hogy többször lesz alkalmunk hallani őt is. Igen eredeti és ügyes volt az igazán sokoldalú és tehetséges Korai Juci csárdajelenete. Kellemes és fülbemászó hangam agával és táncával olyan művészi munkát végzett, mely kiforrott művésznek is dicséretet hozott volna. A szűnni nem akaró tapsorkánon kívül sok virággal jutalmazták és többször a lámpák elé hívták. Az esté'yt Bergmann: „Népfölkelők“ c. kantatejával fr jezte be a mŰKödő kar. A darab humoros beállításban mutatta be a népfelkelőket. Itt kiemelkedeitGold Benő a kovács sze repében, igen hűen utánozva a nehéz munkát végző kovácsot. Jók voltak, mint végrehajtók Brandeisz József és Lichtblau Ernő duett énekszámukkal. A többi szereplők is mind egyenként mű vészi tudást alakítottak szerepűkben. Az egyts számok között lévő szünetek alatt Gu tmann Béla szellemes és humorral telt konferánsza szórakoztatta a közönséget. Az előadás u'án az ügyes rendező gárda pár pijjanat alatt táncteremmé, varázsolta át a hangversenytermet, ahol a cigányzene hangjai mellett pezsgő jókedvvel táncoltak a jókedvű fiatalok egész reggelig. Az énekkar e nagysikerű hangversenyének előkészítésén a kar tagjai di cséretre méltó módon fáradoztak, ami nek meg is volt a fényes eredménye. De külön kell megemlékeznünk Gold Benőről az énekkar érdemes ügyv. elnökéről, aki valóban a legnagyobb elismerést érdemelte ki odaadó, buzgó és lelkes vezető munkásságáért. A komáromi üzletek fosztogatói. Veszedelmes látogatók Komáromban. — Vágkirályfáról Komáromba. — Elcsípett veszedelmes tolvajbanda. Komárom, 1926. márc. 1 Jó fogást csinált megint a komáromi rendőrség Komáromba egyik reggel kellemetlen látogatók érkeztek Vágkirályfáról Benes Víncéné vezérlete alatt Ez a Benes Vincéné csak nem rég szabadult ki a fegyházból, ahol kerek négy esztendőt ült különböző bűncselekmények miatt. Negyed magával érkezett meg Komáromba a 9 órás vonattal. Vele volt a 19 esztendős leánya és még két vágkirályfai asszony. Itt hamarosan munkába állt Benes Vincéné. Először bementek Wohlberg Jókai utcai üzletébe. Wotvberg ékszerészhez azzal az ürüggyel mentek be, hogy ott egy vastag aranyláncot kicserélnek egy vékonnyal. Csereberélés közben az öreg asszony egy aranyláncot tüntetett el. A csere közben megtörtént Wohlberg még rá is fizetett a vékonyabb láncra, hogy a vastag láncot becseréljék. Hogy még ezenkívül is ráfizetett az üzletre, azt akkor még nem tudta, mert a lopást nem vette észre. Innét a Megye utcába mentek és a Zechmeister féle üzletet szerencséltették látogatásukkal. Itt Benesnének a lánya kintmaradt az utcán az üzlet előtt és a harmadik asszony messzebb az üzlettől nézdölődőtt az utcán. Az üzletben kanavásznat kerestek és előszedettek egy csomó csíkos vásznat, de a fel Halmozódott készletből nem tudtak választani, hol a esik volt széles, vagy keskeny, hol a minőségben találtak kifogásolni valót. Közben Benesné párszor kiment, hogy megnézi, jön-e már a lánya? Állandóan egy nagykendőt szorongatott összehajtva a hóna alatt. Ennek a segítségével követte el a lopásokat. Egyik vég vásznat a nagy válogatás közben félre tolta a pulton, arra aztán rádobta a nagy kendőt és aztán sajra a hóna alá csapta, de persze ekkor már a végvászon is benne volt a kendőben és akkor szépen kiment az üzlettel, hogy beszéljen az utcán várakozó lányával. A lopott holmit azonban nem a lányának adta át, hanem az u ca távolabbi részén álló asszony ismerődének, akinek azt mondta, hogy úgy vette. Amikor az öreg asszony visz- : szajött az üzletbe, a nagykendő újra a hóna alatt volt, de persze a vászon nélkül. Most mar nem válogattak továb, > hanem azzal, hogy majd hétfőn újra ) bejönnek, szépen eltávoztak Zechmeiszterék se vették észre, hugy loptak tőlük. A jól szervezett tolvaj'ársaság innét nem ment messze, hanem benyitottak a közeli és ugyancsak a Megye- utcában levő Amstein Lajos üzletébe, itt is esi- , kos vásznat kerestek, válogattak és né- i zegettek és az öreg asszonynak innét is sikerült egy vég vásznat ktcsempésni. Persze itt se vásáro tak semmit, itt is azt mondták, hogy majd a napokban újra bejönnek. Ebben az üzletben se vették észre, hogy elloptak volna valamit! Most a Bata féle cipőüzletbe mentek be vásárolni. Természetesen itt is csak válogattak, keresgéltek, mialatt az öreg asszony kicsempészett egy pár cipőt skatulyástul. Itt se vették észre a lopást. Innét is tovább ment a díszes társaság és betértek Klein Hermann üz letébe és csipkefüggönyök iránt kezd- ’ tek érdeklődni. Az öreg asszony itt is a szokott módszerével járt el. A ken i dőjét rádobta egy csomag kézimunkára, és a hóna alatt szépen kivitte az utcán várakozó leányának. A lopást ebben az üzletben se vették észre. A nagy szerencsével dolgozó tolvajbanda az eddigi sikerekkel nem érte be és meglátogatták a Schwartz-féle férfi- j ruha kereskedést is a Biross utcában. ; Itt gyermek ruhák iránt érdeklődtek, de persze az érdeklődésnél nem mentek tovább, ellenben a tolvajbanda fejének, az öreg asazonynak innét is sikerült elcsempészni egy kész gyermek öltönyt. Innét is azzal az Ígérettel mentek el, hogy majd a napokban behozzák a Pisiikát is és ma|d ha itt lesz a gyerek, akkor jobban lehet neki ruhát választani. — Mert nagyon kényes a lelkem — mondotta az öreg Benesné — és hátha nem tetszenék szegénykének, amit mi választot'unk neki 11 Ezzel a sopánkodással búcsúztak a kereskedőtől, aki nem is sejtette, hogy közben szépen meglopták. A boszorkányos ügyességgel dolgozó banda, amely Collini, Uferini és más bűvészekkel is kiállana a versenyt, mint utolsó működési helyre, a nádor-utcai S einer-féle cipőüzletbe tértek be Ha az eddigi vendégszereplésükkel sikereket érek el, azok a sikerek valósággal kis Miskák voltak ahhoz a nagy teljesitvényhez képest, amit a S einerféle cipőüzletben sikerült felmutamiok. Az öreg asszony nem kevesebb, mint nagyszer ment ki az üzletből megnézni, hogy „Szegény kis lányom jön-e már, mert olyan tapasztalatlan a lelkem, hogy könnyen eltévedhet ekkora nagy városban.“ Mondanunk se kell, hogy az öreg asszony egyszer se ment ki üres kézzel és mind a négyszer kivitt a hóna alatt a nagykendőbe burkolva egy-egy pár cipőt. Két pár női, egy pár gyermek és egypár férfi cipőt lopott ki az üzletből. Addig jár azonban a korsó a kútra, amíg el nem törik t A tolvajbanda is igy járt Az öreg asszony ugyanis egyik pár cipőnél elfelejtette a cipő-katulyát is kilopni. Ha a ska'ulyát is.eltünteti, akkor ott se jö tek volna rá a lőpora és a komáromi kirándulás egészen szépen sikerült volna a rávisz bandának, amely már megelégelte az aznapi zsákmányolást és már kimentek az állomásra, hogy szépen h za utazzanak. A Steiner cipőüzletben, amikor a rossz vásár után az előszedett c pőket szépen visszarakják a papirdobozokba, kitűnt, hogy az egyik doboz c pője nincs meg! Azonnal rájöttek, hogy azt csak az előbbi asszonynépség lophatta el. A segéd nyomban kiszaladt az állomásra. Nagyon gyorsan szaladt, pedig akkor még azt hitte, hogy csak egy pár cipő tűnt el. Há'ha még tudia volna, hogy négy pár cipő van veszendőben! Az egy pár cipő elvesztése feletti bánai is elég gyorsan mozgatta lábait és még jókor ért le az állomásra, az asszonyokat még ott találta. Szólt egy rendőrnek, aki hamarosan megtalálta náluk nemcsak a keresett egy pár cipőt, hanem a többi ellopott holmit is! Bekísérték a rendőrségre mind a négyet, ahol azonban az egyiket nyomban szabadon engedték, mert igazolni tudta, hogy őt az utcán arra kérte Benes Vincéné, hogy a holmikat segítse tevinni az állomásra. Neki azt mondták, hogy úgy vettek és ő ezt elhitte nekik és segítette a holmikat a vasútállomásra levinni A többi hármat a rendőrség letartóztatta és dr fuszkó János államrendőrségi fogalmazó hallgatta ki őket. Az öreg asszony azt hazudta, hogy a náluk talált holmikat a Dunaptrton egy komáromi asszonytól vették 550 K-ért. Persze ezt senki sem hiszi el nekik, mert a kárvallott kereskedők mind felismerték a lopott holmikban a saját tulajdonukat és csak akkor tudták meg, hogy menynyire megkárositotta őket ez a veszedelmés tolvaj banda. Hogy miért jöttek Komáromba, azt felelték, hogy egy magyarországi rokonukkal akartak beszélni a dunai hídnál, aki azt irta, hogy az nap Komáromba fog utazni. A tolvajbanda feje, Benes Vincéné egy beteges kinézésű béna kezű öreg asszony, aki a béna keze dacára is igen pompásan tud „dolgozni“ — már tudniillik lopás terén. — Mi lenne a szegény kereskedőkkel, ha ennek az asszonynak mind a két keze ép volna ! ? A bandával Komáromba jött harmadik asszony, aki egy asztalosnak a felesége, esküdözik égre földre, hogy ő nem is sejtette, hogy az öreg Benesné vásárlás közben lop is. Ö azt hitre, tényleg vásárolni akar. Ez az asszony 25 éves szerprevaló menyecske és mint a kárvallott üzletekben mondják, állandóan szemezett, kacsingatott az üzletben levő férfiakra Ő volt valószinüleg arra hivatva, hogy a személyzetet szemmel tartsa, mar tudniillik olyan értelemben, h^gy a személyzetet a szemével foglal koztassa. így aztán az öreg asszonnyal ugyan ki törődött, amikor olyan csinos menyecskével tehetett szemezni 1 Dr. Juszkó Janos a kihallgatás után az elfogott tolvajbandát átkisértette az ügyészségre. — Kiadó lakit. Udvari szoba, kony hából álló bútorozott hónapos lakás kiadó. Tolnai-utca 25. 8 Ne« kell a fővárosba menni 1! I 1 mikor ? Já « u « POLLIK JULISKA W» I « » utódánál J ■* e Komáromban, Nádor-utca 17. sz. f r M olcsóbban beszerezhetők a legs újabb és kényelmes gummi és S ti t halcsont nélküli hasfüzők és mell-1 s tartók orvos! rendeletre is. 5 « Őszi és bélelt bőrkeztyűk nagy E M • raktára 1 Keztyük tisztítása és r javításai Selyem és flór harisnyák 1! nagy választékban! i ü 52 ■ Eirtlra a HMUzHamH a [seDilei-Oceaiii. Ezt a cikket, amely élesen világit rá az ázsiai hatalmas néptömegek törekvéseire és irányt mutat a fehér és színes fajok egymással való viszonyában, Philip Snowden, az angol munkáspárt vezetőtagja, a volt Macdonald-kormány pénzügyminisztere irta. A Iegsui.osabb probléma, amellyel a világ es különösen a nyugati nemzetek ma szemben állanak: az elnyomott fajok felébredése. Bármilyen fontos is legyen Európa békéje, — ez a kérdés semmitmondóvá törpül a faji probléma veszélyével szemben. A világháború felkeltette a faji öntudat szunnyadó ösziöneit. A Földközi tenger partjaitól a Csendes Óceán nyugati fövényéig az ázsiai népek százmilliói lángolnak uj ideáloktól és követelésektől. Gazdasági okok olyan érzelmeket lobbantoitak lángra, amelyek a fehér és színes faj nyílt konfliktusával fenyegetnek. A fehér hódítók és uralkodók előnyomulása, előbb vagy utóbb, szükségszerűen lázadáshoz kellett, hogy vezessen. Amíg az elnyomottak tudatlanok és műveletlenek voltak, addig könnyen alávetették magukat a hódító hatalmak magasabb intelligenciájának és gazdagabb eszközeinek. Amikor azonban az elnyomott népek már elérkeztek egy magasabb intelligencia fokához és megértek az önkormányzatia, — felvetődött az a kérdés, vájjon ezeket a hatalmas területeket kívülről, vagy belülről kormányozzák e tovább. A fehér fajnak az a régi hite, hogy az ő hivatása „a világ beépítése“, folyton növekvő ellentmondásra talál. Már nemcsak azok a népek támadják ezt meg, amelyek politikai elnyomatás alatt állanak, hanem azok is, amelyek fölött a fehér fajnak eddig csupán gazdasági szuverénitása volt. A kina. nehézségeknek is ez az alapvető okai Az az akut forma, amelyben a fehér fajnak a sárga és színes fajokhoz való viszonya jelentkezik, sürgős rendezést kíván. Azt a régi ideát, amely szerint egy magasabb civilizációju és haladottabb gazdasági iejlődésü nemzetnek jogában áll a többi világot uralnia, hovatovább önként fel kell adni. A valóságban már fel is adták. A Népszövetség alkotmánya világos példája ennek a fejlődésnek. A népeket, tekintet nélkül színükre, fajukra és nagyságukra, egyforma joggal vették fel ebbe a szövetségbe. Ha megkísérelnék a fehér faj uralmát a színes fölött erőszakkal fentartani, ez a kísérlet balul ütne ki. Mert itt éppea hogy a számról van szó. Senki nem gondol például arra, hogy az angol világbirodalom hétféle lakói közűi hat színes. Ezenkívül a demokratikus eszmék egész Ázsiában hódítanak. Wuson elnök hires kijelentése „a népek önrendelkezési jogáról“ valamennyi elnyomott fajnak a megszabadu ása Magna Chartáját jelenti. A demokratikus országok elfogadták azt az elvet, hogy a kormányok mindenütt a mennyiséget és neu a minőséget ke 1 hogy képviseljék. Bármilyen kifogásokat is emeljenek elméletben és gyakorlatban ez ellen az elv ellen, egyáltalában nem látjuk, hogyan bújhatunk ki alkalmazása alól. Ha egyszer elfogadták, végig kell csinálni. Az egyetlen lehetőség, amellyel veszélyeit esökkenthetjük: a népek nevelése. De még ennek az útnak is megvannak időnként a hátrányai és veszélyei. Az egyéni jogok öntudatának
