Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-27 / 25. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1926. február 27. ZONGORA Harmónium raktár és épitS [intézet. Használt zongorák, p i a n i n ó k újak 6.00 K-tól kezdve. 3 00 Javítás és hangolás lelkiismeretesen és szakszerűen. Haszaált zon gorák napi áron átvétetnek. Schönhofer Vilmos Bratislava, Prímás-tér 1« sz. rangjára és állasára, Az ügy rövidesen a bíróság elé kerül s az fog Ítélkezni a bünösöKön a törvény teljes szigorával. A Magyarország ellen indítóit sajtó­­hadjárat mindenáron politikát akart a bűnügybe belevinni, hogy ebből fegy­vert Kovácsoljon Magyarország ellen. A magyar kormány a békekötés óta nagy erőfeszítésekkel igyekezett a béke­szerződésekből eredő kérdéseket ren­dezni. A Danavölgyben azonban a beke a magyar kormány minden igye­kezete ellenére sem állt helyre. A frankhamisítás esete igazolta, hogy a magyar kormány törekvése a magyar területeknek a béke és igazság szelle­mében való fejlesztésére eredménytelen maradt. A Magyarország ellen indított rosszinduiatu sajtóhadjárat azt mulatja, hogy némelyik szomszédunk politikáját a békeszerződések ellenére ma sem a jóakarat hevíti. A magyar közvélemény egyhangúlag eliiéii a pénzhamisítókat, de metyen felháborodott a Magyaror­szág eheiii gyámkodásokért. Úgy lát­szik a magyar kormány minden erélyes intézkedése sem volt elég arra, hogy lefegyverezze bizonyos idegen érdekelt tiataimak gyanúsításait, amelyekkel a magyar nemzet becsületét akarták meg­­gyaiazni a világ előtt. Veszedelmes jaiek ez oíyan nemzettel szemben, ame­lyet mocsoktaian ezeréves mulija joggal tett önérzetessé. A magyarság megalá­zásának kísérlete csak szélebili a sza­kadékot, amely a Dunavöigyben a népeket elvalaszja s hátráltatja a béke érdekeit. — „Wanzoäin“ a legjobb poloskairtó­­szer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20 Naponta rostái szállítás. P________________________ Az ördög. Irta: Seridi Jenő. Elemér az íróasztalnál ült: uj toll­szár volt a kezében, uj tolla!; szép, sima, fehér papir előtte, mint a hogy Elemér, a felkapott, divatos iró imádta az újat, a szépet, a jót, rózsás gond­­nélküli boldog életet. Novellát kellett Írni az ünnepi számba. A szerkesztő szépen kérte, szerencséltesse a lapot kéziratával s Elemér kegyesen meg­ígérte, hogy teljesíti a kívánságot. Na igen, az ünnepi számban ott kell lenni, az olvasók lesik, várják történeteit, legyenek tehát bldogok az olvasók s főképp legyen boldog a szerkesztő, a ki olyan alázatosan, hízelegve, hódoló tisztelettel kérte a kéziratot. Elemér piros ajka mosolyra nyílt. A feketernáju kritikusra gondolt, a kriti­kusokra, a kik — mint mondani szokta — olyan kéjjel fenték rá mindig a rosszul ápolt fogaikat, A kritikusok megállapították, hogy irói karrierje nem más, mint bolond szerencse: novellái, színdarabjai értéktelenek, sőt kétségbe­­vonhatatlanul rosszak. Nincsenek gon­dolatai, se formaérzéke, stílusa pedig az össze-vissza dobott mondataival, éppenséggel felháborító . . . Szóval: semmi tehetsége.. És mégis... minden lap valósággal esengett a kéziratáért; Mwm sí MdL ' Demokrácia! — A háború utáni idők legelcsépeltebb frázisa. Az utolsó 8 év alatt többet hangoztatták, mint a meg­előző időben, görög ókori első haszná tatától kezdve összesen. Unos untalan, való hangoztatása tehette, hogy abszo­lút tartalom és jelentőség nélküli szó­virággá lett. Ha valaki felelősség és kötelezettsé­gek vállalása nélkül akar nagy kijelen­tést tenni, demokráciát ígér. Ha valaki szines tűzijátékokkal, vagy csilingelő üvegharangokkal akar embereket, kisebb­­nagyobb tömeget elkápráztatni, demok­ráciáról szónokol. Ha intézmények, kö zületek egyesekkel szemben fennálló kötelezettségeiktől szabadulni kívánnak, demokráciába burkolódznak És ha kormányok, vagy kormányzati rendsze­rek abszolitiszttkus lényeiket és céljai­kat elleplezni akarják, szintén demokrá­ciára hivatkoznak. Demokrácia és autokrác a között már alig alig van lényegbeli külömbség, mert fényeikben megegyeznek, csak a formában térnek el egymástól. Meggyőző p? Idával szolgál erre a mun­kásbiztusitás intézménye. Csehszlovákia demokratikus köztársaság, ezt mindnyá­jan tudjuk. Mint ilyen, a polgári sza­badság és jogegyenlőség alapján áll, ezt is jól tudjuk ! A munkásbiztositó mindenütt a világon szociális intézmény. A szociális intézmények ott, ahol még nincs, előkészítői, bevezetői a demo­kráciának, de naggyá, hivatása teijes betöltésére alkalmassá, csak demokráciá­ban fejlődhetik. A munkásbiztositó, mint ; szociális intézmény tehát kifejezője, l tükörképe a demokráciának, mert benne ; hatványozott mértékben kell meglenni | azoknak a tényeződnek, amelyek a de­­j mokrácia feltételeit alkotják, jj A munkásbiztositónak ott is, ahol i demokrácia nincs, létfeltétele az autonó­mia. Szlovenszkón a munkásbiziositót ma nem önkormányzati utón, hanem centralisztikusan irányított bürokratikus szervezettel, vagyis kinevezett autono- • miával (?) igazgatják. Ennek tulajdonítható, hogy a munkál- j tató és munkás a legnagyobbfoku el- j lenszenvet érzi a munkásbiztositó pénz- { tár iránt. Érthető, mert hiszen tisztán a I saját erejéből fentartott intézmény fe- j letti rendelkezés jogától ütötték el. Mun- j ■ kás, munkaadó csak fizető alannyá lett, ; kényre-kedvre kiszolgáltatva egyes, — őt megnem értő s viszonyait nem ismerő — személyek jó, vagy rosszindulatának. Azonban legsúlyosabb sérelem az autonómia felfüggesztésével a régi tisztviselőket érte, kiket évtizedek mun­kája után kíméletlenül kilöktek a ma Ifgkétségbeej’őbb bizonytalanságába. Öregségbe hajló korral, csökkent mun­kabírással, sőt többen betegen is, az u cára kerültek, az alkalmazást keresők tömegébe. De vájjon ki az, aki éppen nekik ad alkalmazást, aki lehetővé teszi, hogy gyermekeik súlyos nélkülözését némileg is enyhíthessek, mert mig más hivatalok és intézmények tisztviselőinek elbocsátása nyugdíjazással történt, ad dig a szociális rendeltetésénél fogva kétszeresen demokratikus működésre kötelezett munkásbiztositó alkalmazottai­nak nyugdijat sem ad Hiába van jog és igazság az elbocsátottak oldalán, a hatalom amott van. Mar pedig a mun­kásbiztositó a demokrácia modern ér­telmezésének alapján áll, amely „ahol az erő, ott az igazság“ analógiájára azt tanítja, hogy a demokráciában nem a lényeget kell keresni, hanem a formát. Családok kínlódnak, fáznak és éhez­nek, mellékes: fő a demokrácia I Mert demokrácia azért van, az uj, a sok­szögű demokrácia, amely úgy forgat, ható, ahogy tetszik, amely örök és sérthetetlen és amelynek az sem árt, ha igy gondolkoznak: Elvelük a le nyerüket? Ez nem elég, összes jogai­kat, az élet lehetőségét is el kell venni tőlük! Tehát elveszik a nyugdijai is, a tisztviselőknek ezt az évtizedes munká­val, nyugdijjárulékok fizetésével meg­szerzett és intézményesen biztosi ott jogát, azt a minimális életlehetőséget, amely gyermekeik számára a puszta kenyeret biztosítaná. Elveszik, mert a demokratikus államkormányzat alatt működő szociális munkásbiztositó al­kalmazottai voltak I Mily nagyfokú kigúnyolása, mekkora megcsúfolása ez az igazi demokráciának! Az irt divó demokratikus felfogással teljesen érthetetlen, hogy a magyaror­szági munkásbiztositó pénztárak a le­építés következtében elbocsátott alkal­mazottaiknak ugyanolyan teltételek és ugyanolyan nyugdíjszabályzat alapján, amely az itteniekre is érvényes, nyug­dijat ad. Ezek után azt kell kérdeznünk: mi hát az a demokrácir?! képpen nem is ő, hanem az igazgató, rendező, primadonna s a többiek Írták a darabot. Volt egy ötlete, azaz valaki­től hallotta, vázlatosan elkészítette a tervet, ennek is, annak is elmondta, ez is, az is segített, javított rajta és el­készült . , , Maga sem tudja hogy és miképp, de elkészült ... És mégis csak ő a szerző . . . S volt gondja rá, hogy a többiek, a rendező, primadonna és színészek boldogok legyenek, ha neki szerez örömet a siker . , , Tudott bánni az emberekkel. Nevetett, gőgösen, elbizakodottan, az öntelt, minden jóval körülvett em­berek nevetésével. — Szerencse 1 —- gondolta ismét. — * Mi az ? Fogalom. Üres fogalom , . , ' Éppen olyan, mint mikor azt mondom, hogy Isten, vagy ördög . . . Igen . . . Van-e hát Isten? Angyal ? Ördög ? ... Csak az van, a mit látok, érzek, meg tudok fogni . . . Most már hangosan kacagott. Eszébe jutott a kezdet, az irói sikerekért való munka. Nagy és nehéz munka volt. De ... de. , , csak bánni keli tudni az emberekkel . . . Ismerni a gyengéiket. Kihasználni az alkalmat : . . Ennyi az egész. Semmi, semmi más... És akarat... Igenis, akarat kell . . . nagy, erős, ren­dületlen akarat. A tehetség is valami, de ez sok esetben mellékes ... A ki tud fogalmazni, olvasott, látott valamit, LUMmii tarcfii tonnáik, Bernt ti üli ayStnölci ieiím Mórái A Hadár csemsgekereskedÉse Komárom. Kishíd utca 1. íz. Legfinomabb Upton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, as összes nyers és cukrozott deli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 A magyar nyelvterületek a nyeivrendelet szerint. A néhány nappal ezelőtt kiadott nyelv­rendelet a nemzed kisebbségekre három nyelvi kategóriát állít fel: Azokban a bírósági járásokban, ahol a lakosságnak legalább kétharmad része tartozik valamely kisebb iéghez, ott a tárgyalások nyelve csak a kisebbség nyelve; ahoi a lakosságnak legalább 20 per­cenje, de a kétharmadánál kisebt) részé magyar, a tárgyalás kétnyelvű, vagyis a kisebbségnek megvan az a joga, hogy a beadványokat a maga nyelvén ter­jessze be, a bezdvány elintézésére azon­ban Két nyelven: az állam nyelvén és a kisebbség nyesvén történhetik; azokban a járásokban, ahol a kisebb­ség aranyszáma kisebb 20 percemnél, a szóbeli érintkezésben a maguk nyel­vét is használhatják, de a tárgyalási nyelv az államnyelv. S ha valamilyen végzést az államnyelvén kapnak kézhez, biztosítva van számukra, hogy anya­nyelvükön hivatalos felvilágosítást kap­janak. Ennek érteimében a magyar kisebb­ség által lakott területek a következő­­képen osztatnak be: 1. Magyarnyelvű (egynyelvű) bírósági járások, ahol a magyarság a iakosság­­nak legalább Kétharmad részét teszi ki: Dunaszerdahely, palánta, Somorja, Pár­kány, Komárom, Ögyalla, Ipolyság, Láva, ■ Kiraiyhelmec, Moldiva, Tornaija, Vde­pompásan tudja értékesíteni, ha... ha... igenis ez a fő ... ha a kínálkozó al­kalmat fölhasználja. És ő felhasználta. Nagyszerűen felhasználta. Szája, keze, lába, könyöke pompásan dolgozott, szerkesztőségekben, színházban, , min­denütt, a hol szükséges volt. Oh az emberek komiszak, de éppen ezért könnyen lehet velük eibánsn ! És ő ér­tett a nyelvükön . . . Igenis értett . . . Bánja is ő, rnit mondanak a kritikusok ... a siker beszél ... Ez a fényes . . . Elgondolkozott... Kényelmesen hátra­dőlt a puha karosszékben, maga elé nézett. Szemeit végigjártatta a szobán, hol minden a jólét, a megelé gedett, révbejutott ember boldogságáróibeszélt. — Isten ? . . . Ördög ? . . . Mennyi tintát pocsékoltak már el e két fogalom miatt az emberek, — futott végig az agyán ismét a gondolat. — Az Isten segit, az ördög [ront. Vájjon igaz-e? De hát kell-e fölötte vitatkozni? Hiába­valóság, hisz senki sem tud erre két­ségbevonhatatlan feleletet ,adni. Merő ámítás az egész . . . Elvégre is mi lenne a világból, ha nem beszélnének földön­túli, titokzatos hatalomról, mely mint ismeretlen valami, mégis féken tartja a bűnt, a szenvedélyeket, — Eh, csak akarat van... Akarat... akarat... Jó és rossz akarat, de még is csak akarat . :. Ez dönt. . .? Letette a tollat... És a szemei hir­kapható jelenleg Bécsi Bátor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy leg­megbízhatóbb bútoráruházában* Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban Spitzer Adolf és Tsa Utódai bútoráruházéban Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és börszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós íróasztalok és irat­­szekrények. Csakis jó minőségű áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési fettételek. se* Vidékre szakszerű csomagoló». a színházak adták a darabját s neve ott szerepelt már az irodalmi társaságok uj tagjelöltjei között. — Pukkadjatok meg! — gondolta, mosolyogva mártva be tollát a tintába, — Ha minden csepp véretek is fekete epévé válik, akkor is uj diadal előtt állok! A jövő heti színházi bemutató uj siker, uj diadal! Pukkadjatok meg! Pukkadjatok meg ! Ismét bemártotta tollát a tintába; nézte az üveget, az uj tollszárat. — Szerencsém van ? — jutott ismét eszébe a kritikusok megállapítása. Szamárság! Szerencse nincs, csak akarat van! Minden ar. akarattól függ. Akartam, hogy szerencsém legyen, hát igenis, a szerencse hozzámszegődött. Most pél­dául itt van a kezemben a toll, előttem a papiros, novellát kell Írnom az ünnepi számba, de kutya legyek, ha tudom, hogy mit fogok irni. Nem tudom, igazán nem tudom, de mert akarom, hogy megírjam, meg fogom irni. És tetszeni fog, mert akarom, akarom, igenis,akarom. És harmadszor is bemártotta tollát a tintás üvegbe. Boldogan nevetett. A premierre gondolt, a színházi bemuta­tóra, amelynek feltétlenül nagy sikere lesz. Minden nagyszerűen el van intézve. Az igazgató, rendező, primadonna, a színészek, mind az ő emberei. Igaz, hogy sok munkába került, mig elintézte őket, de sikerült, s ez a fő. Tulajdon­

Next

/
Thumbnails
Contents