Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-20 / 22. szám

1926 február 20. Komáromi Lapok 3. oldal. mány erre a memorandumra meglette észrevételeit, amelyet kivonatosan la­punk más helyén közlünk A csehszlo­vák kormány nyilatkozatának a lényege az, hogy fentartani kívánja a mai jog­­gyakorlatot, tehát több százezer magyar embernek a létét, egzisztenciáját, kere­setét problematikussá tenni a célja. A kormány nyilatkozatának alapvető tévedése az, hogy a magyar nemzeti kisebbség tagjaival szemben álláspont­­ját feltűnően megváltoztatta azok ká rára. 1921 ben a csehszlovák kormány szlovenszkói teljhatalmú minisztere kör­rendeletét adott ki az illetőség meg­szerzéséről és ebben a rendeletben tel jesen a magyar joggyakorlat alapjára helyezkedik az 1886 XXII. te 10 §-át illetőleg. Ezt a gyakorlatot 1924 tői kezdve in pejus, tehat a magyarság kárára változtatta meg a legfelsőbb köz igazgatási bíróság 1923 évi döntése alap.án és attól kezdve megváltoztatta azt a rendelkezést, hogy mindenki il­letőséget szerezhet négy évi egyhelyben lakással és a községi terhekhez való járulással Ehhez még azt is követeli, hogy a község az illetőt polgárai so­rába kifejezetten fel is vegye. Ha ezt a döntést a kormány akkép­pen kezelné, h^gy kimondaná a hatá­rozatához a jövőben való alkalmazko­dást, a dolog jogi szempontjából rend­ben lenne, de az, hogy a közigazgatási bíróság döntésé alapján hatvan eszten­dőre visszamenőleg semmisítsen meg megszerzett il etőségeket a közigazga­tás, az jogszabályokba és jogi elvekbe ütközik és el nem fogadható. Példa a közigazgatási bíróság dön­tésére : N. N. komáromi lakos, aki Ács köz ségben szü etett 1853 ban, hat éves korában 1859-ben Komáromba kerül inasnak, itt mesterségét kitanulja, fel­szabadul, mesterséget önállóan folytatja "huszonöt éves korától kezdve és 1878 tói fogva a mai napig itt ebben a varosban adót fizet A közigazgatási bíróság jo* gyakorlata és döntése szerint N. N. Komáromban nem szerzett illetőséget, mert nem kéne a községtől a község lakosai sorába való felvételét. A közigaz­gatási hatóságok gyorsan kimondják, hogy nem csehszlovák állampolgár, ^ A TESTNEK ^ I szüksége van állandó ápolásnál legalább hetenként egyszeri bedörzsölésre. Erre legal­­kalmasab a világhírű ALPA MENTHOL - SÓSBORSZESZ Óvakodjék mindennemű utánza­toktól és azt erélyesen utasítsa vissza, mert mindenkinek joga van pénzéért a legjobbat követelni és ez a valódi ALFA SOSBORSZESZ. Mindenütt kapható Ára 5 50 Ke 488 S i hanem külföldi, váltson 30 nap alatt útlevelet, a választók közül törlik, bár az öreg embernek négy unokája szol­gál a csehszlovák hadseregben. Ez a polgár az illetőséget megsze­rezte az 1876 évi V. t.-c. alapján Ko­máromban négy évi adózás es a köz­terhek viselése áital 1882 ben, mert sem ez a törvény, sem az 1886 évi törvény kifejezetten nem rendeli el a községi kötelékbe való felvétel kérelmezését. Ennek a polgárnak tehát szerzett joga van Éz a jog az ő személyes joga, a családjáé is, a gyermekeié és az uno­káié akikre ezt a jogot, amely áüam polgári jog, tehát közjog is, átszármaz­tatta. Van-e lehetőség ezt a szerzett Jogot elvenni tőle? Szerintünk nincsen, mert a levél, noéla harangok zugnak, s az őszi fényben ábrándosán és könnyesen csillognak a románc búcsúztató tirádái. Mélyen a billentyűk fölé hajolt, majd a tapsra meghatottan bókolt, de amint a szeme oldait villant, a kitárt ajtókon át látta a palota fényesen kivilágított termeit, az egész ragyogó világot, a bronzhaju bárónőt, a szilvakék szemű dámát s körülöttük a gyönyörtől vo­­nagló arcokat és boldogan hallgatta az elragadtatás fei-falrebbenő jeleit. — Most újra a fényben vagyok — ragyogott és örült agyában a gondolat — most újra kinyílt előttem a gyöngy­kagyló : a világ, a dicsőség, az élet... a dicsőség, melynek pereméről a fér tőbe zuhantam ... De mit tudják itt aztl Mit tudják, itt ezek a finom dámák, hogy két héttel ezelőtt még falusi bognármühelyek félszere alatt, kivert kutyák közt aludtam át az éjszakát és téglaégető kemencék falánál melen­gettem meggémberedett ujjaimat, ame­lyek most az ég kékjének zenéjét lopják ki a billentyűk csontvirágai alól... Mit tudják ők, hogy még tegnap hajnalban a Lehel- utcai csapszékben Petlákkal, a roggyantlábu hordárral ittam a spirituszt és fulladozva röhögtem a részeges Borbolya néni viccein ... Összerázkódott és megborzongott, amint most visszagondolt rá, de már a hordóhasu pálinkamérőt is látta, a tokás, a testes Schvarcot, akinek sok­kal tartozik. Lassankint felsorakoztak és elvonultak a zongora előtt a rongyos, sötét, vörösképü emberárnyak, jöttek az iszapos kültelki utcákról, homályos kapumélyedésekből, söntések padjairól, hidak alól, az élet minden zátonyáról, ahol züllötten és elpusztulva valaha közöttük vesztegelt. De arcán már felvillant a büszke mosoly és kifeszitette a mellét... Mert íme, ő kiragadta magát a hínárból, ahova egy rejtelmes erő, egy vad, bolond szerelem rántotta le a -— di­csőség ormáról... De most újra fent van, fent sugárzó zenitjén életének és művészetének. .. Megszédült a fénytől, amint hirtelen feltekintett. Szivét nyomta a fényszá­­iaktól mámoros levegő, homlokát elön­tötte a láng s kerekre táguló szeméről elfoszlott a nedves fátyol. SzétpMantott. A palota szalonjában, magas támláju> finoman és különös művészettel fara­gott töigyfaszéken találta magát. Ujjai között kecsesen simult meg egy karcsú abszintes pohár. Szemben vele felhő­­szürke selyemkereveten ült a bárónő, illatosán, bóditón, mint a tubarózsa. — Elragadó volt kedves mester, — mosolygott rá Darázs .Zoltánra s a fény sziporkákba villant a haján. A mester megremegett a szótól s arca butára torzult. Válaszolni akart, könnyű, színes bókot, de a gondolat összeomlott agyában, mielőtt még sza vakba formálhatta volna... Tompa kalapácsütések zuhogtak a háta mögött, mélyöblü hordók tetején, majd az ajtót kezdte rázni valami rettentő marok. Figyelni kezdett... Agyát fülledt köd nyomja s az idegszálak csak homályos képeket kavartak ala'ta. Fejét fordítani akarta, hátra a hang felé, de a kimeredt nyakizmok fájdalma átnyilallott a ko­ponyáján . .. Hátát törte a tölgyfaszék támlája ez az ember 43 éve van ennek a jog­nak birtokában, azt a békeszerződés nem érintheti es igy a bíróságnak sin­csen joga ezt a szerzett jogot egy ha­tározattal komplikálni törvénymagyará­zattal, mert a törvénymagyarázatnak visszafelé ható ereje soha nem vo't Az a kérdés tehát, amely eldöntésre vár: igaz-e, hogy N N. komaromi lakos, aki 66 éve lakik Komáromban, itt nem szerzett illetőséget és idegen állampol­gár, akit kü földi utlevel váltásara tehet kényszeríteni, iparengedélyétől, amelyet 48 eve gyakorol, meg lehet fosztani és a választók közül törölni ? Mi azi mondjuk: nem. A csehszlovák kormány azt vitaija, hogy igen és hivatkozik a trianoni szer­ződés 67. cikkelyére, amely azt mondja ki, hogy aki 1910 január 1 után szerzett illetőséget, az állampolgárságot csak a csehszlovák kormány engedélyével kap­hat. Ha ezt megtagadják tőle, úgy jog­érvényesen annak az államnak .allam­­poigárságái szerzi meg, amely az állami főhatalmat azon a terüle en gyakorolja, ahol az illetőnek azelőtt volt illetősége. Mi azt mondjuk, hogy az illetőséget N. N. komáro ni polgár, aki 67 esz*en­­deje lakik Komáromban, itt megszerezte, következésképpen a trianoni szerződés 31. cikkelye szerint ennek az államnak polgárságát szerezte meg. N. N Nem kap Ács községtől ille­tőségi bizonyítványt, me-i onnét 67 évvel ezelőli távozott, a prágai magyar követség nem állít ki res/é e u levelet, mert magyar áPampoKárnak el nem ismeri. Ezt kihágásnak minő bik és az öreg embert megbüntetik. (E re több példát tudunk) Mi erre azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy ezek abszurdumok. * Ezt fogják megállapítani a nemzet­közi fórumok is, mert az nem tűrhető, hogy szerzett jogokat egy tollvonással megszüntetve, százezer magyar ember­rel labdázzanak. A békeszerződést nem ezért csinálták és ezt nem igy kell végrehajtani. Kíváncsian várjuk ennek a kérdésnek nemzetközi elintézését, ami hitünk szerint csak a magyar kisebbség álláspontjának adhat igazat. Csattanást hallott... összerezzent... Kezéből kihullott a pohár és szétpat­tant a parketten. A bárónő elrebbent. Meredt szemmel kutatott utána, de amint rezgő pilláit öklével szétdörzölte, a söntés fala bámult fel előtte. Az egymás fölé sorakozó polcokról csábí­tóan mosolyoglak rá a szines italokkal telt üvegek. . . Arcára meleg mosoly derült és a nyújtózkodás jóleső sóhaja szállott ki melléből... Az ajtó fölött ketyegő órára pillantott, amely hajnali hármat jelzett. — Reggel lesz megint, — mormogta derűsen és karját mellén összefonva tov4bb pihent. A plafon alatt patkányszürkévé olvadt össze a füsttel a homály, A sarokasztal mellett bóbiskolt Petlák, körülötte vörös­fekete arcú csavargók hörpögték a szeszt s az ajtóból épen visszakacagott a részegen billegő Borbolya néni. Az egyetlen villanyláng homályában zord arccal állt a pult mögött a kövér pálinkamérő s kynényen ráorditott a csaposlegényre : — Mi a fenének csapoltad meg ilyen későn azt a hordót! Most Darázs Zoltánra pillantott, aki még a sarokban a fapadon feküdt és szúrósra zsibbadt karjait mozgatni próbálta. — Darázs úí még egy poharat fizet 1 — recsegte és ujjával a padlóra mutatott, amelynek iszapsötét deszkáin züllött fénnyel csillogtak a szilánkokra pattant üvegdarabok. Régen ismert és jól iudott dolog, hogy a gazdaember semmit sem csinál csak úgy átabotába, hanem bölcsen utánna gondolva és megfontolva. Min­denről megvan a maga, vagy öröklött tapasztalata, amit eltanult a természet­től, a nappali ég f -Ihőjárásától, az éj­szaka tündöklő csillagaitól, a rügyező fáktól, madarak repülésétől, házi bar­maitól és mindentől, amivel állandóan naponta foglalatoskodik. Megfigyelései­nek tapasztalatainak egy-egy közmon­dásban, egy-egy időjárási „regulában“ fejezi ki eredményeit axióma szerűen. A most lejlődő mezőgazdasági me eoro­­logiának alapigazságait ezek a „paraszt­­regulák" adják éghajlattani számokban kifejezve. A gazdaemberek igen nagy része apjától, nagyapjától örökölt jó és igen megbecsü hető szokás szerint ma is, a gazdaságát érdeklő dolgokat feljegyzi. Ezek között a feljegyzések között azok az ériékesebbek, amelyek a mindennapi apró eseményekre is kiterjednek s nem azok, amelyen csak a szokatlan, rend­kívüli — hogy ne mondjam — szen­zációs esemenyeket örőkitin meg. Hogy a gazdaemberek időjárási fel­jegyzéseit rnegkönnyitsem,egy kis tanács­csal szolgálok ezekben a sorokban, hogy egyszerűen és röviden pontosabb és használhatóbb megfigyelést végezhes­senek, kévés fáradsággal és kevés írás­sal, mert az ekeszarvától „elnehezült* kéz nem nagyon szereli a tollal vagy ceruzával való irka firkálást. Az élet fejlődésére nagy >n fontos a leve­­f-ő hőmérséklete és a talajt megöntöző eső­­járás. A levegő hőmérsékletét a hőmérővel határozhaijuk meg, de bizony hőmérőt vajmi kévés gazdánál találhatunk. Hő­mérő nélkül a hőmérsékletet feljegy­zéseinkben a következő rend szerint tehetjük meg. Bejegyezzük a kalendá­rium megfelelő lapjára a hőmérsékletet jellemző számot. Egyest írunk, ha erős fagy volt az nap, ha a vizek jege az embert is megbiija; kettőst ha fagy vau, hd/mast, ha hideg van annyira, hogy még járás közben is érezzük a hideget; négyest, ha hűvös idő van, állva vagy ülve fázunk, de járva-kelve nem; ötöst, ha langyos idő vari. Ülve vagy álva nem fázunk, menés közben' azonban kimelegszünk; hatost, ha me­leg idő van Ülve is érezzük a mele­get, járás közben megizzadunk és végül hetest, ha forrósdg van. Ütve és pi­henve is érezzük a meleget, sőt izza­dunk és elbággyaszt (eliustit) a nagy meleg Azaz röviden táblázatocskába foglalva: ^ 1. erős fagy 2. fagy 3. hideg idő 4. hűvös idő 5. langyos idő 6. meleg idő 7. forró idő volt aznap. Legtöbbet ér a bejegyzés, ha különösen a dél-, ebéd-körüli időre vonatkoztatva jegyezzük be, amikor a nap legmelegebb szaka van, mert ez a legfontosabb egy ilyen általános jellem ­zésre. A hőmérsékleten kívül bejegyezhetjük a szél járását is, irányát és erejét. Ez fontos azért, mert a szél szárnyán jön az áldásthozó eső. A szél járásából következtethetünk a bekövetkezendő időjárásra Minden vidéknek meg van a maga „rothadt sarka,“ ahonnan fúj az esőt hozó szél a ahonnan tornyo­suló felhők esőt rejtenek magukban. A szél irányát aszerint a világtájak szerint jelöljük, ahonnan fuj. Egyes vi­dékeken — ebben is meglátszik a gazda éles megfigyelő tehetsége — megkülönböztetnek nyári keletet (ahol a Nap nyárszakán kel fel) és téli ke­letet (ahol a Nap télvizidején kel fel) és aszerint jelölik a irányát; ugyanúgy téli és nyári nyugatot. A szélerősségét 12 fokozatos szám­mal jelölhetjük a következő táblázat szerint: Ac előadások kezdetei Szombaton V,7 és 7,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, V,7 és '1,9 órakor. Sár mbaton és vasárnap, február 20-án és 21-én 133 | VÁROSI >10X1 MŰSORA | Egy asszony tragédiája (A szélhámos) Az előadások kezdetei Szombaton */a7 és órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, 7,7 és i/,9 órakor. Szenzációs, nagy társa­dalmi dráma. A főszerepben: Beregi Oszkár, Max Landa és E. Glössner.

Next

/
Thumbnails
Contents