Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-25 / 89. szám
6. oldal. Komáromi Lapok 1926. jülius 26. Elfiadisok kezdite hétköznap este 7 és 9 érakor TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap 111. 5.78S9Ó. £9BI Szombat és vasárnap, július 25>é^ és 26-án. Éljen a i igazság! A velencei kinzókamrában. Nagy velencei filmdráma. Főszerepben : Amelefti Novefli. Kísérő műsor: HAROLD LLOYD vígjáték 548 amelynek két oldalába létrafogak vannak rakva. Ezen kúszik fel aztán a torony csúcsáig. Tiszta fej, jó szem és nyugodt elme szükséges ehhez. Száz és száz ember nézi a munkáját a komáromi ácsoknak. A keserűség fojtogat bennünket, hogy ezek a munkások ide, Komáromba vannak bezárva, akik azelőtt a világ négy táján dolgoztak és becsületet szereztek a magyar iparnak. Ilyen munkások, mint ezek a komáromi ácsok messze földön nincsenek. Ügyesek, értelmesek, és nem a fizikai erő az, melyet bennük csodálunk, de az a gyakorlatias számítás, melyet a fizikai erővel a legnehezebb feladatokat könnyedén oldják meg. Én mindig megállók a Szent András templom előtt, hogy a komáromi ácsok ügyességét megcsodáljam, akiknek egyenkint és összesen szeretném megszorítani a kezét, hogy igy értik a mesterségüket, azonkívül mindegyiket külön is megölelni, hogy ők is komáromi „gyerekek“. a-j-a ftp stt diadala. A világszépségversenyen egy komáromi hölgy nyerte el az első dijat. — Saját tudósítónk jelentése. — Meglepően érdekes esemény hírét vesszük. A világhírű „Francensbad“ fürdőhely ismét régi fényében ragyog! Nap-nap után szórakozás, mulatság jut osztályrészül a szép nőknek, akik a föld minden részéből egybesereglenek ott, hogy legtöbbször csak „vélt“ bajukra keressenek enyhülést. A fürdőhely élelmes igazgatósága bőségesen gondoskodik is arról, hogy egy nap se múljék el valamilyen nagyobb esemény nélkül. Természetesen a kiválóbb napokon szaporítják a létszámot azok is, akik nem csak a környék nagy városai ból de a közeli, szintén világhírű für dőhelyekröl, Karlsbadból, Marienbadból stb. oda özönlenek. Ilyen kiváló nap zajlott le Francensbadban a napokban, melyre már az igen nagyértékü dijak kitűzése miatt is valóságos népvándorlás, mondjuk inkább „amazon felvonulás“ indult meg. A fürdőhelyen női szépségverseny volt. Nagy esemény ez olyan helyen, ahol a világ minden nemzetisége képviselve van. Az exotikus barna nőtől a szőke ángol ladyig, a csillogó szemű spanyol és braziljai creolnőtől a szende finn és svéd asszonyig. A „Renaissance“ etablissement fényes nagyterme képtelen volt befogadni a döntés pillanatában az érdekeltek és érdeklődök ezreit. A kint szorultaknak kürtszó melleit táblán hirdették ki az eredményt, mely komolyságánál és nemzetközi jellegénél fogva nem a szokásos szavazatlapokkal, hanem erre a célra egybeállitott hivatásos művészekből és mübirá’ókból álló nagy jury döntése alapján jött létre. E döntés inspirált bennünket e cikk megírására, mely a következőleg hangzott: I. dij: Sassanoff Ily asszony. II. dij: Remke Uthe kisasszony. III. dij: Prym Elaing asszony. Az első dij nyertese ugyanis magyar nő, akinek bölcsője magyar Komáromban ringott s aki Fehérmegyében van állandóan otthon s akinek itt nálunk igen sok rokona, ismerőse van. Ki ne emlékeznék a gyönyörű szőke jelenségre, leánynevén Oberhof/er Ilyre, akinek bámulója, tisztelője volt mindenki. Diadala büszkeséggel tőit el bennünket. Az igazságos döntést magunkévá tesszük és egyenlőre „in eífigie“ babér ággal hódolattal köszőntjük ót. Hol fürödjünk hát? — Az illetékesek fiyyelmébe. — Elül víz, hátul viz és mégis kevés a fiiidöhely. — Mi van a Sport Clubbal? Szóval az most a kérdés, hol is fürödjön Komáromnak a hőhullámtól agyongyötört népe ? Sokan bizonyosan, különösen a nem komáromiak, furcsának találják ezt a kérdésünket, Hol fürödjünk? Hát a Nagy- éz Kisdunában, aztán a Vágdunában, ha tetszik elsétálhatunk a Nyitrára, Zsitvára is akár. Annyi itt Komáromnál a viz, hogy akár bele is fulladhatunk. Ez az kérem, akár bele is fulladhatunk. Ez volt a baj, hogy néhány szeles fiatalember ezt szóról zzóra vette és szépen bele is fulladt a vízbe. Az ő szomorú haláluknak aztán mi isszuk meg a levét, mi, akik szintén közel vagyunk a megfulladáshoz, de nem a víztől, hanem a nagy hőségtől, a hőhullámtól, amelyet még fullasztóbbá tesz a drágasági hullám. Szóval körös-körül vagyunk vízzel, de az újabb szigorú rend szerint nem szabad ott fürödnünk, ahol nekünk tetszik, hanem ahol a hatóság megengedi. A jelenlegi helyzet az, hogy e soksok viz valóságos Óperenciás tenger dacára csak két helyen szabad Komáromban fürödni; az uszodában, meg a strandon. Mind a két helyhez azonban kettő kell: idő és pénz. Idő, hogy az ember oda ki és begyalogoljon és pénz a fürdődijakra. Ezzel a két feltétellel azonban nem rendelkezik mindenki. A szegény népre is tekintettel kell lenni. Elő tehát az ingyenes népfürdőkkel. Talán ott a strand körül lehet ilyen ingyenes népfürdő, de hát mit szól ehhez pl. az Erzsébet szigeten a vizmű táján lakó földi halandó, akinek jobbról is, balról is viz esik, de ott az orra előtt levő vizben nem fürödhetik, hanem ha vágyik a fürdő után, onnét a sziget orrától sétáljon el a Vágdunán levő strand melletti ingyenes fürdőre. Éppen egy félnap kell, mire ezt az utat meg járja, de mire hazaér éppen olyan poros, piszkos, izzadt és fáradt lesz, hogy újra megfürődhetnék a Kisdunában, ha szabadna. Ugyanez a sors jut a többi Kisduna mentén lakóknak, a Pozsonyi kaputól kezdve. Ott van előttük a viz, de ott nem szabad fürdeni, hanem onnét kétóra járásnyira. Ezt nevezhetjük a modern tantalusi kínoknak. Igenis ellenőrizni kell a szabad fürdést, de a hatóság, a rendőrség nebánjon a fürdőhelyekkel olyan szükmarkuan. Tessék szabadfürdőt kijelölni a Kisdunán is és pedig úgy a sziget, mint a Pozsonyi kapu felé eső oldalon is Mi eléggé ismerjük a Kisduna fenék viszonyait, hát tudjuk, hogy mind a két parton lehet kijelölni olyan részeket, ahol veszély nélkül fürödhetnek még a gyermekek is. Tegye lehetővé a rendőrség, hogy a Kisduna mentén lakók is fürödhessenek minden nagyobb fáradság és időveszteség nélkül. A hatóságnak kellene örülni a legjobban annak, ha minél többen fürödnek, mert ez a tisztaság, a közegészség előfeltétele. Tehát evidens érdeke a hatóságnak, hogy a népfürdőket szaporítsa. Azt igazán nem lehet kivinni, hogy a sziget orrán, vagy a Pozsonyi kapu táján lakók a Vágdunára menjenek ki fürödni. A szegény munkás népnek nincs arra ideje, hogy messze menjen fürdeni. Fáradtan, piszkosan, porosán, izzadtan ha hazajön a munkából, egészen újjászületik, ha megfürödhet annélkül, hogy még a fürdőért nagyot kellenne gyalogolnia. Ezekre a szegény munkás emberekre is gondoljon a hatóság és minél előbb jelöljön ki a Kisdunán is szabad népfürdőket. A Vágdunán is szaporítsa a szabad fürdőket. Ez az egész város közegészségére jótékony hatásai lesz. Még mielőtt befejezném cikkemet, meg kell említenem a Sport Club esetét. Azt mesélik ugyanis a városban, hogy a rendőrség a Sport Club csónak és úszó házában is betiltotta a lemosakodást. Ugyanis az evezősök utjukról izzadtan, nem egyszer sárosán érkeznek meg és akkor okvetlen le kell mosakodniok. Lehetetlennek tartjuk, hogy a rend őrség ezt betiltotta volna. Vasárnap a Pozsonyi Hajós Egylet evezősei, mintegy 14-en eveztek le Pozsonyból a Komáromi Sport Club csónakházába. Amint megérkeztek, nyomban a vizbe mentek lemosakodni. Megígérték, hogy többször meglátogatják komáromi kollégáikat. A legközelebbi látogatásuknál azonban naggot fognak nézni, ha le akarnak mosakodni és a komáromiak azt fogják mondani, pardon, itt ilyesmit nem lehet elkövetni hanem tnssék elsétálni innét a 3 kilométernyire levő strandra. Ott szabad csak mosakodni. Bizonyára furcsa véleményük lesz a pozsonyiaknak rólunk. Azért csak fentartással közöljük, hogy ez a tilalom kiadatott volna. Hiszen eltekintve attól, hogy a Sport Club a vizisportok művelője is, úgy az evezés, úszás a programjában van és hogy csónakra csak az ülhet, aki első rangú úszó de ettől eltekintve itt csak arról van szó, hogy az evezésben, napfürdőben agyonizzadt tagok lemosakodhassanak. Ezt bizonyára nem kifogásolja a rendőrség sem, Tulajdonképpen célunk e cikkel az, hogy a hatóság figyelmét felhívjuk arra, hogy a város Kisdunára eső részei számára is jelöljön ki fürdőhelyeket. Ezzel a városi uszoda és strand nem fog rövidséget szenvedni, mert szegényebb néposztálynak úgysincs arra pénze, igen soknak, a strandtól és uszodától mesze lakóknak pedig ideje sincs oda járni fürdeni. Ezeket szívlelje meg a hatóság. Nautalus. I Vali Érc ás-1 1 ÉfliSlpM i ^ (főleg Salvatorvizeset.) ^ NETTED“ e8VesüÜ szeszárugyár r. t. I? „ÜL 11 Lit KOMÁRNO. 587 W W <8? Komárom rémei nem keresendők az éjszakában az uicasarkok körűi hatalmas husánggal. Nem, ezek a legjobb társaságban is jól érzik magukat, mit sem törődve azzal, hogy a társaság jó érzi e magát. Komárom rémei nem is volnának rémek, de egy rettenetes rossz szokásuk van, hogy folytonosan rossz vicce két és szójátékokat gyártanak és ezzel halálra rémitik az embertársaikat. Hogy jogos-e ez a feljajdulásunk, ítéljen maga a közönség. Tegnap a kávéházban gyűjtöttem össze a komáromi rémek rémvicceit íme mutatóul: — Mikor fél a pap? — A szószéken! — Miért? — Mert csak a fele látszik ki. — Mi a legnagyobb igazságtalsnság a bibliában? — Hogy a kafarnautni százados máig sem lett őrnagy! — Mikor volt az első birkózás á földön ? — Mikor az úristen Ádámot a földre teremtette. — Mit vesz ax ember legelőször a vásárban ? — Lélegzetet! — Mikor kél a liba ? — Ha veszik. — Melyik Iáuy nem mehet soha férjhez? — A káplány. És ezeknek a vicceknek a terjesztői félelem nélkül járnak az utcán, nem félnek attól, hngy a nép agyonkövezi őket. BATOPAX A MÉREGMENTES Ilin. % tóin IRTÓSZER. 3 Eredmény garantálva I Kapható gyógyszertárakban és drogériákban üvegenként 14 Ké ért - Szállítások vidékre postán naponta. Főraktár: Kovách Tihamér gyógyszertárában, Komárom, Kfapka-tér. Tuba János emlékezete Irta: Fülöp Zsigmond. (Vége) Ez volt az alkotásokban gazdag pálya, amelyet Tuba János megfutott és amely fájó gyászunkra, azon a szeptemberi reggelen örökre megszakadt. Negyvenöt évig állott Tuba János a közélet szolgálatában s fényes I tehetőége, nagy tudása és ritka kitartása a munkában eltöltött életnek gyümölcseit érlelték meg szülőföldje és nemzete számára és jóvoltára, melynek egész életét szentelte, magának csupán a tiszta lelkiismeret boldog megelégedését tartván fönn, hogy annál önzetlenebbül szórhassa pazar kezekkel lelkének, elméjének kincseit mindenek javára. Végig tekintve pályáján, a nagy lelkek törhetetlen akaratát, a nagy elmék átsugározlató erejének lebilincselő hatását állapíthatjuk meg működésében. Csak ezeknek a természetadta, ritka értékű tulajdonságoknak bölcs felhasználásával lehe; telt sikert és eredményt elérni. Pol- I gárerényekkel ékes élete a kiválasz\ tottaknak ragyogtaíta fényes példáit, j amelyek annál értékesebbek és an- i nál maradandóbbak, mert az egy! szerű sorsból önerejének megfeszi- i tett energiájával való felküzdöltségnek eredményét mutatják. Azok közé j a kevesek közé tartozott, akik népüknek viszontagságos sorsában az újjászületésnek és feltámadásnak útját egyengetik igaz elhivatottsággal a biztos cél felé, kik embertársaik javára szolgáló tevékenységükben a legnagyobb áldozatot is keveslik, ha azt maguknak kell meghozni, kik lelkűk dús kincsházát minden nemes cselekedetnek, mely szülőföldjéért és fajáért történik, — készek habozás nélkül föltárni s alkotásaikkal még a késő nemzedékek előtt is becsülné és maradandóvá teszik nevüket Az önzetlen fáradozásokban mindig a legelső, a közjaváért hívás nélkül is bármikor tetírekész, nehéz időkben a gyengék válogatás nélküli támogatója, fajának ügyeiben megalkuvást nem ismerő, a közélet legádázabb harcaiban is mindig nemes ellenfél, de az igazságért utolsó lehelletéig kitartó: — ez néhány főbb vonása kiváló egyéniségének, melyet soha semmi körülmények közölt meg nem tagadott s melyhez kristály tiszta, egyenes magyar jelleme szolgáltatta az acélosan erős és biztos alapot. Áldásos működésének nemes ruj góját sokat szenvedett szülőföldjé' hez, Komáromhoz való forró t& tör-
