Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-25 / 89. szám

Komáromi Lapok

heletten szeretefe adta meg, melyért dólgoínt, mtinkálni mindig készen állott s amelyre egész életében csak becsületet és dicsőséget árasztott. Eí az olthatatlan szeretet vezette mindama társadalmi és városi akcióban, melyek legtöbbjét ő maga kezdeményezte s melyekért azok sikeres befejezéséig minden tudásával, szóval és Írással fáradozott. Hosszú pályája alatt sok szép álma, melyet szülővárosának újjáteremtéséről szőtt, testet öltött, hirdetve a kitartó komoly munka sikerét.

Élete pályáján a harcos férfiú izzó közdelmeit kellett megvívnia. Vezér volt, mindig az első sorban küzdött, a támadások őt érték legelőbb, de legtöbbször neki is voltak azok szánva. Sokszor alacsony emberi motívumok voltak rúgói ellenfelei támadásainak, amelyek nem egyszer a személyeskedés terére csaptak át, pedig támadói is jól tudták, hogy fedhetetlen jelleméhez szó se férhet. Hiszen egész élefefolyása nyitott könyv volt Komárom előtt!

De sokszor kellett keserűen tapasztalnia a rút hálátlanságot is, amely olyanok részéről nyilatkozott meg vele szemben, akiknek legtöbbször életérdekükben vágó ügyekben tett eredményes szolgálatot. Azonban a legfájóbb csalódás sem váltott ki leikéből bőszül vagy gyűlöletet, a tiszta öntudat fensőbbségével fogadta az emberi hálátlanságnak megnyilvánulását. A támadásokat, melyek érték, mindenkor a nemes ellenfél választékos eszközeivel és a talpig férfi tiszteletet parancsoló módszereivel háritoíta el, vagy semmisítette meg. Valóban ráillett a költő szava, hogy pályáján

» .. . nem várt rá virágos út ;

Vérzett nehéz viadalokban,

Felé ezen hullám tolult.

S míg folyt az élet:

Viszály nem szűnt, hab nem lohadt,

Pazar kézzel hinti a végzet

Lábához a sárkányfogat.* (Tompa)

De ő állott rendületlenül, mint a büszke cser, szilárdan, vésszel, viharral szembenézve, a küzdelem csak acélozta erejét és új kezdeményezésre sarkalta íettvágyát. Volt egy időszak életében, amikor a közélettől visszavonult, csak hivatalának élt, de az események megtisztítván az időt, újra átvette vezéri tisztét, hogy az igaz ügyet diadalra vigye. Életének utolsó éveiben ellenfeleinek is elkeilett ismernie, hogy Tuba János nemzetéért és városáért a iegönzetlenebb odaadással, mindenkor férfias bátorsággal harcolt s nagy tetteiért babérra érdemes. Messze Komárom határán túl, úgyszólván az egész ország magyarsá gának mélységes tisztelete és nagyrabecsülése övezte nemes alakját.

Magyarország feldarabolása után a szenvedések hazájában magasztos feladat hárult reá; korát és gyengélkedő testi állapotát megcáfoló fiatalos lelkesedéssel és faja iránt érzett szívós szeretettel fogott munkához, nem riadva vissza azoktól a leküzdhetetlen akadályoktól, amelyek az igaz ügy útjába állottak. Az egész magyarság nagy rémé nyekkel tekintett feléje, de reményeinek teljesedéséi keresztülhúzta a halál csontkeze. A munka kezdetén ragadta el a küzdők sorából és ez ősi föld magyarjainak ma is kőny csillog szemében, hogy megsirassa felejthetetlen vezérét és vele együtt saját reménytelen sorsát...

De a csüggedések idejében is büszkén viseljük emlékét szivünkben, neve és élete eleven erővel hat és buzdításul szolgál annak a nagy műnek betetőzésére, amelyet a magyarság sorsának jobbrafordulásáért Tuba János elkezdett. Szent kötelességünk eszméit megvalósítanunk, ha azt nem akarjuk* hogy kitöröljenek bennünket a nemzetek sorából. Bármily nehéz és küzdelmes sorsunk, az ő fényes szelleme őrködjék és világítson felettünk, hogy hinni, remélni meg ne szűnjünk soha, hogy utunkban meg ne | fántorodjunk, hanem előre, mindig csak előre törjünk a kitűzött nagy | lcél és a szent Igazság felé!

1925. joliaa 25.______________

HÍREK.

— A raf. egyház közgyűlése. A komáromi református egyház julms 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Kollégium nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal. 1. Az 1924 évi zárószámadások bemutatása. 2. Az 1925. évi költségvetés előterjesztése. Az egyház adózó híveit a közgyűlésre ezúton is azzal a megjegyzéssel hívja meg az egyház elnöksége, hogy az ezen második határnapra kitűzött közgyűlés

: az egyházi törvények értelmében a kitűzött tárgysorozat felett a megjelentek számára való tekintet nélkül határozni fog.

j — Nyudijazás. Ruisz Antal kisbéri jószágigazgatót a magyar földművelés ügyi miniszter hosszú és érdemes szolgálat után nyugalomba helyezte, Távozását Kisbér és környéke méltán fájlalja, mert benne nagytudású és megértő tisztviselőt viszi ettek el. Utódjául Ihaly László barcsi jószágfelügyelőt nevezte ki a miniszter,

— Halálozás. Dr. Biró Kálmán budapesti kir. főügyész helyettes életének 54-ik évében Budapesten Veres Pálné uccai lakásán váratlanul szivszélhüdásben elhunyt. Biró Kálmán Komáromban is működőit mini kir. ügyész és igen sokan megszerették a kedves ás jő társadalmi megjelenésű tisztviselőt. A háború alatt a budapesti honvéd főtörvényszéken tett szolgálatot, mint főhadnagy-honvédiigyész. A budapesti büntető törvényszék ős ügyészi kar igaz részvéte kísérte utolsó útjára.

— Emlékművöt a kathoiikus háborús hősök emiá’vér>. Örömmel látja a komáromi kathoiikus egyházközség, hogy az egyházközség vezetősége most már évek óta nagybir-gósággai munkálkodik a kathoiikus hitélet mélyítése érdekében. Szívesen látjuk a Szent András templom tatarozását, hallgatjuk a búgó harangokat, egy azonban még hiányzik: a hősök emlékműve. Eddig már a komáromi külömböző hitfeiekezetbeiiek gondoltak hőseikre, de a legkisebb falvak lakosai is megtették kötelező áldozatukat azok emlékének, akik iránt csak elismerés, örök hála és nem hamvadó emlékezés járhat ki a háború borzalmait túlélők részéről. Mi, akik láttuk a háborút és végigszenvedtük annak rettenetes idejét, testet, lelket ölő vérontását, eszünkbe könnyebben jutnak a bajtársaink, akiket oldalunk mellől terített !e a golyó, srapneil, gépfegyver, a szurony, a kozákdárda, folytott meg a gáz s pusztított el a Karszt szikiasirja, Hálátlanság lenne tőlünk, ha éppen ezekről feledkeznénk meg; és úgy gondoljuk, hogy a szenvedésektől megváltó Isten dicsérete lenne egy oly műemlék felállítása, melyet a hála és kegyelet emel oltárnak. Alkalmas lenne, ha a hősök emlékműveként egy oltár állíttatnák fel a hősi halottak nevének feltüntetésével. Remélni merjük, hogy a hősök oltára iránt városszerte a legmelegebb a megértés és legnagyobb áldozatkészség fog megnyiiyánulni.

Több harcteret járt katolikus.

— Járási ipartársulat Mint értesülünk, a Komáromi járási Ipartársulaí szervezésit előkészítő igazgató bízott* ság augusztus hó 2 ra, vasárnapra külön is meghívja a járás összes községeiben lakó iparosokat és kereskedőket, hogy a vidéki szervezetek szervezése tekintetében az érdekeitek véleményét kikérje, s a körzetek beosztását megtárgyalhassa. Felhívja a bizottság azért erre az értekezletre Qúía, Nagymegyer, Nemesőcsa, Szirnő, Kamocsa, Örsujfaíu, Cs. Aranyos, Kolosnéma, Csicsó, Keszegfalva, Ekel, Nagykeszi, j Ekecs, Megyercs, Lakszakáilas, Bogys, ] Alsó és Felső-Gellér. Tany, Izsap, j Apácaszakállas, Komáromfüss," Szitás, ; Turjszakállas községek iparosainak ás kereskedőinek figyelmét, hogy ez értekezleten, mely a komáromi Ipartestület székházában (Komárom, Nádorutca 67. sz,) augusztus 2-án d. e. fél tiz órakor íartatik, minél számosabban jelenjenek meg. Tudomásunk szerint a megalakulástól már kevés idő választ ei, igy saját érdekükben áll az érdekeiteknek, hogy az érintkezést felvegyék a társulat szervezésével megbízott Komáromi Ipartestületiek Annál is inkább kivánatos ez, mert csak igy válik !e* hetővé, hogy az alakulás simán történjék, és már Komárom város és járás iparosai és kereskedői karának tekintélye is megköveteli, hogy az alakulás közmegnyugvást keltő formában biztosítsa a társulat jövő működését.

— A válsztók névjegyzéke. A törvény és rendeletek tárában levő 1919. évi december 19-iki 663. számú törvény 12. §-a alapján köztudomásra adatik, hogy a reklamációs rendtartás szerint helyesbített állandó szavazati jegyzékek 8 napra, azaz 1925. julius 24-től 1925 julius 31-ig befejezőiem nyilvános megtekintésre vannak kitéve és pedig (helyiség) a városházán II. emelet 9 szám a következő órák alatt 8—4-óráig d. u. és vasárnap 8—12 d e.

— Személyi válozások Nyltramegyében Kybal Antal gazdasági felügyelőt a megyei központban áthelyezték a rozsnyói megyei hivatal expoziturájához, Dufek Pál gazd. gyakornokot az ara! nyosmaróti gazd expozituránái áthelyezték Alsókubinba, a fenti hivatalt i megszüntették Dr. Presser Ernőt kinevezték IV. segédorvossá a megyei közkórházba, dr. Zálesák Jánost V. segédorvossá ugyanott, Kirchner Kázmér kórházi napidijast nyugdíjazták. A községi és járási jegyzők körében nyugdíjazták a következőket: Bartalos Ferenc (Privigye) Mozdrovicky Alajos (Radosna), Pataky Béla (Nadlice), Rónai Albin (Zsitvagyarmat), Rónai József (Kis Vozokány), Szeghő József (Érsekújvár) Salgó Sándor (Kisujfalu). Áthelyezték a következő jegyzőket: Balún Jánost Fürről Kis Vozokanyba, Bányay Istvánt Zsitvagyarmaíról Bősbe, Basnák Józsefet Bars-Füssrői Nagysurányba, id. Bendík Jánosi Barskövesdről Privigyére, Buchanec Árpádot Felsőbodokzót a nagytapoicsányi járási hivatalhoz, Czuprák józsefet Z’alobináról (Kassamegye) Garamkövesdre, Cajka Józsefet Slov. Megyerről Szentmíháiyra, Fábry Edit Szentmiháíyról Csomókra, Falat Istvánt Nánáról Nagybosányba, Gyurisin Jánost Garanakövesdről Kassamegyébe, Harangozó Mihályt Nedozerről Koltára, Hronec Pált Örményből Nedozerre, Horváth Andrást Csomókról az érsekujvári járási hivatalhoz, Jankejech Jánost Érsekújvárról Udvardra, Jurik Istvánt Mardosról Dvorníkba, Metlus Bálintot a privigyei j. hivatalból a barsvidéki jegyzőséghez, Mészáros Jánost Andódről Slov. Megyerre, Nesselmann Emiit Dvornikból a privigyei járási hivatalhoz, Pollák Istvánt Karvárói Korosra, Rajthar Adolfot Bősről Zsitvagyarraatra, Slávik Alajost Érsekújvárból Örménybe, Schlosser Istvánt Zsitvabessenyőbol Nagyemőkére Sikura András privigyei jegyzőt megbízták az ottani jegyzőség vezeiésévei, Taxner Eleket Nagysuránybói Barsfüssre, Veterník Györgyöt Bucsról Nyitradivékre. A pozsonyi jegyzőtan folyam végzett növendékeiből Nyitramegvébe osztották ezeket: Fuska Istvánt a nyitrai járási hivatalhoz, Miskovic Eleket Chinorányba, Spác Jánost Zsilvabessenyőbe. Az irodai tisztviselők közül Tóthné Naláci Margítot nyugdíjazták, Guderna Gizellát a nyitrai megyei hivatalnál kinevezték iroda tisztté (oficiantka). A hivatalos alkalmazottaknál Svec Jánost a maróti j. hivatalnál nyugdíjazták, Stepánek Jaroslavot a pozsonyi minisztériumban áthelyezték az érsekuj vári j. hivatalhoz Borkovic Kálmánt a miavai járási hivatalnál áthelyezték a verebélyi j. hivatalhoz.

— Festik a Stent András templomot.

A Szent András templom festését a keleti torony ászaki oromfalán megkezdték. Az alapszín sötét-barnás-vörös lesz, mig a kiemelkedő részeket világosabb sárgás szinre festik. Ezek a meleg színek igen szépen fogják t emelni a templom stílusát és pompás j architektúráját. A templom tornyairól f most veszik le a gömböket és kereszteket aranyozás céljából.

— A komáromi „Hasomér* zsidó cserkészcsapat azon szeretetteljes kéréssel fordul Komárom város zsidó felekezetű lakosságához, hogy az augusztus 9-én tartandó zászlóavatáson a vendégeknek elhelyezését elvállalni szíveskedjék. Minthogy az említett napon aránytalanul több fiú testvér vesz részt az ünnepélyen, kérjük a n. é. közönséget, hogy lehetőség szerint fiukat vállaljon és azt az előzőleg erre a célra kiküldött smeret-vel tudatni szíveskedő jék. A „Hasomét“ vezetősége.

7. oldal.

— Műsoros estély a Kollégiumba!,

F. hó 26-án, vasárnap, zenekara javára műsoros estélyt rendez a Ref. Ifjúsági Egyesület a Kollégium nagytermében 8 órai kezdettel. Az estély műsora a következő: 1. Hamis az asszony. Vígjáték egy felvonásban, irta Somlay Károly. Szereplők: Bera Gábor falusi gazda Sárkány Ferenc, Borcsa a felesége Göttl Bözsike, pincér Baráth Ferenc. 2. Régi magyar népdalokat énekel id. Farkas Béla, kiséri az egyesület zenekara. 3. Aktuális kupiék. Irta és előadja Kohn Aladár. 4. Vonós négyes, összeállítva az egyesület zenekarából. 2. Végkimerülésig bandázs nélkül. Vígjáték egy felvonásban. Szereplők : Gümő Deák János, mester Árvay András, tanítvány Fehér Sándor. Szünetekben az egyesület közkedvelt zenekara fog játszani magyar dalokat. Helyárak nincsenek. Helyszámok kaphatók vasárnap d. u. 2 órától kezdve a Kollégium kistermében.

— Negnyilt a gőzfürdő. A városbirói hivataltól kapott értesítés szerint közöljük a város közönségével, hogy a városi gőz,- és kádfürdő az évi takarítási munkálatok befejezése után újból üzembe helyeztetett és további intézkedésig 1925. julius 25 tői kezdve minden szombat és vasárnapon fog a közönség rendelkezésére bocsájtatni, még pedig szombat d. u, 12—5 óráig a nők részére lesz az üzem fentartva.

— Súlyos sigázoiás. Csütörtökön reggel a Megye utcában Weisz Lipót mészárosnak az állomás felé sebesen hajtó kocsija Szabó Ferencné komáromi

? lakos, Szabó Ferenc köztiszteletben álló építő iparos feleségét elgázolta, akin a kocsi keresztülment és súlyos zúzott sebekkel és állkapocs sérüléseket ejtett rajta. A szerencsétlenül járt aszszonynak az első orvosi segélyt dr. Krausz Artur nyújtotta. A kocsira nézve súlyosbító körülmény, hogy tovább hajtott a baleset után. A rendőrségnek intézkednie kellene, hogy a \ szűk és forgalmas Megye utcán a | kocsik ne hajtsanak őrült vágtában, i hanem csak lépésben.

■ — A kóstoló. Amilyen rohamosan

j közeledünk aug. 2 hoz, a komáromi Prot. Jótékony Nőegylet hagyományos kostolója napjához, olyan arányban nő a messze vidék legnépszerűbb mulatsága, a kostoló iránti érdeklődés. Otthon és a társaságokban, összejövete- i leken másról se esik szó, mint a jövő i vasárnapi kostolóról, amely iránt neml csak Komáromban, hanem a vidéken \ is szokatlanul nagy az érdeklődés, i Amint minden évben, ez idén is a | kosioiő lesz találkozója a komáromi és j távol vidék intelligenciájának, vallásj külömbség nélkül. Ä komáromi Dal] egyesület gyönyörű Nádor utcai nyári j helyisége aug 2 án újra hangos lesz j a vidám jókedvtől, kacagástól, cigány- I zenétől és feledhetetlen kedves emléí kekkel lesznek gazdagabbak a kostoí lón részt vevők.

S — Hölgyek f igyelmébe.' Bubi\ és Cow-Boy, filc formákat min\ den színben készít. Régi file- és i weliir kalapokat tisztit, fest és I átalakít a legdivatosabb formákra I Czibor kalapos Komárom, Jókai ; Mór u. 2. és Párkány, Rákócziin.

I 44. Gyári árak ! Női kalapoknak I árengedmény. 578

— Piaci csendélet. A piaci á usokat i valósággal mesterségesen vadítják el j Komáromtól, ahelyett, hogy azokat ide j csalogatni igyekeznének. A piacon az j árakat szabályozzák és az árusítás ez j alapon történik. Egyes vevők azonban

erőszakosan lépnek fel, igy a legutóbbi I heiiplacon egy Grümbaum nevezeíü ember vásárolt árut és mikor az zacskójába rakatta, akkor kezdett alkudozni. És mivel az elrdó nem engedte magát terrorizálni, az ingerült vevő fogta a zacskót és odacsapta az elárusító asztalára, a többi vevő pedig vegye meg azt, ami egy ismeretlen tisztaságú zacskóban már egyszer benne volt. Rendőrt az egész környéken se lehetett látni, aki a fúlvérmes vevőt megrendszabáiyozfs volna. Mert itt mindig csak az eladókat rendszabaiyozzák, a vevőkei soha. Holott az ilyen iúlvérmes és mindig a piaci árakon is alul vásárolni szerető vevőknek megrendszabályozása is a piaci rendőrség hivatása volna, amely azonban sehol sem látható, mert állami végrehajtásoknál segédkezik.