Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-24 / 154-155. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1926. december 24; „Színházi Elet karácionyi száma a megjelent és kapható Spitzer Sándor kedésében. elkészítse a hangulatot arra, hogy a 9ziniszezon alatti játszások jogos­ságát elismerjék. Annál is inkább nem, mert bizonyára az összes egyesületek respektálni fogják a magyar színészet nagy célját és ne­héz küzdelmeit s nem hogy gyen­gíteni, de inkább támogatni fogják a sors nehézségeivel vívódó lelkes társulatot. A Legényegylet példájára, melyet Faragó igazgató levélben felkeresett s mely levélben meg is Ígérte, hogy a sziniszezon alatt szinielőadást tartani nem fog, bizonyára a többi egyesület is ily módon segíti a színi szezon sikerét. Viszont más, hogy úgy mondjuk üres időkben, mikor a városok szi­­nitársulat nélkül vannak, elég a közönség óhaját nézni, mely ha nem is minden nap, mert hisz azt nem is bírja ilyen kis város közönsége az idő s az anyagiak szűke miatt, s gondoljuk ez az oka kizárólag a szezonok ismételt sikertelenségének, de a szokásos ünnepek, vasárnapok alkalmával keresi a lelki táplálékát, felüdülését. A közönség óhaja, han­gulata a fokmérő, mely az előadás utáni kívánságot mutatja. Ezen óhajok, kívánságok késztetik a Legényegylet vezetőségét is, hogy még “a szabad napokban, a kará­csonyi ünnepekben színre hozza a közönség két kedves magyar vérü darabját a „Nótáskapitányt“ (dec. 26.) és a „Marica grófnőt“ (dec 27.), mindig este 8 órakor. Meg vagyunk győződve, hogy az előadások e re­kord száma közönségünknek nem a kimerültségét, hanem müpártolá­­sát jelzik. S ezek biztositó jelek a közeledő sziniszezonra. Legény egyleti. MIS Iliiül Jankovics Arisztid volt vezérkari ezredes letartóztatása Amsterdamban. Budapestről vesszük a szenzációs hirt, mely arról szól, hogy Amster­damban letartóztatták Jankovich Arisz­tid vezérkari eredes, volt bagotai földbirtokost, frank hamisítás gya­núja miatt. A letartóztatás alkalmá­val két bűntársa, Marsovszky György és Markovics György is a rendőrség kezére került. Jankovich Arisztid Bagofán szü­letett, ahol édesapja, Jankovich Ala­dár földbirtokos volt. Az apa pazarló és tékozló életmódja folytán hama­rosan tönkre jutott, de azért továbbra is felszínen tartotta magát és a leg­jobb körökben fordult meg. Kiváló lóismerő és hírneves urkocsis volt, aki versenyeken dijakat nyert. Az udvari falka vadászatoknak is is­mert hőse volt Jankovich Aladár, aki fiát a katonai pályára neveié. A fiatal Jankovich Arisztid gondos nevelést kapott és mint gyermek­ember a lovassághoz került, mint huszárhadnagy és ott a lovassági tisztek békebeli gondtalan és vidám életét élte. Korán nősült és elvette néhai Ordódy Pál bagotai földbir­tokos és volt országgyűlési képviselő leányát és igy sógora lelt Csáky Károly grófnak, aki ma honvédelmi miniszter Magyarországon. A fiatal tiszt a legelőkelőbb kö­rökkel tartotta fenn az összeköttetést és gyorsan ment előre a katonai pályán. Elvégezte a hadiiskolát és a vezérkarhoz került, ahol megnyílt előtte az ut. Jankovich a világháborúban mint vezérkari tiszt vett részt és ez alatt az idő alatt az ezredesi tisztségig emelkedett. Legutolsó katonai beosz­tása Mackensen tábornok mellett volt Erdélyben, akinek az össze­omlás után Magyarországon kellett volna kereszfülvonulni, de itt Károlyi Mihály elfogatta a háborúban le nem győzött német hadvezért és az an­tant kezére adta, hadseregének kö­telékei pedig felbomlottak. Jankovich ekkor Budapesten ma­radt és a kritikus október—novem­beri napokban Lukachich Géza báró budapesti várparancsnok mellett működött. A proletár diktatúra után Bagotára vonult vissza és itt élt családjával. Jankovich Arisztid Bagotán egy darabig gazdálkodott a felesége bir­tokán. Később családi bajai voltak és felesége elvált tőle, ami lelki egyensúlyára végzetes hatással volt. Akkoriban szeretett volna elhe­lyezkedni valahol gazdasági pályán, de itt nem sikerült. Katonai nyug­diját sem folyósította a magyar kor­mány. mikor ismét Magyarországra költözött. Budapesten anyagi zavarok közé került. Egy komáromi nagykereskedő Bécsig véletlenül együtt utazott Jan­kovich Arisztiddal 10—12 nappal ezelőtt, amikor éppen ki ment kül­Zongora Harmonium Orgonagyár 165 Schőnhofer A. Pozsony. földre. Egy közös háló fülkében utaztak és azt mondja, hogy Jan­kovich olyan nyugodtan viselkedett, hogy lehetetlennek tartja, hogy Jan­kovich tudta volna, hogy ő most hamis pénzben utazik, Sőt arra kérte nagyon Jankovich az illetőt, hogy szerezzen néki valami megfelelő állást, több nyelvet beszél. Amikor e kéréssel előállt, restelkedve azzal kezdte, hogy valamire kéri a nagy­­kereskedőt, de fél, hogy kineveli e kéréséért. Amikor a kereskedő biz­tosította arról, hogy szó sincs itt kinevetésről, akkor állt elő azzal, hogy beszél angolul, franciául és még több nyelven, hát legyen szives neki összeköttetései révén valami megfelelő állást szerezni. A nagy­kereskedő ezt készségesen meg is ígérte. Már ez a kérése is a mellett bizonyít, hogy Jankovich Arisztidnak fogalma se volt, hogy milyen visz­­szaélésre akarják az ö jóhiszemű­ségét felhasználni. Aki ilyen nagy­stílű csalásban utazik, az nem szo­kott állás után érdeklődni. Hogy a jóhiszemüleg kellemetlen f helyzetbe került Jankovich Arisztid I mennyire korrekt és népszerű úri j ember volt, legjobban mutatja, hogy f az esettel kapcsolatban a budapesti | Világ napilap, amely nem igen szim- j patizál a magyar dzsentrivel, igy ir I többek között Jankovich Arisztidról: j Jankovich Arisztid, akit Amster- f damban Marsovszky György társa- \ ságában letartóztattak, még előke­lőbb személyiség, mint Gömbös Gyula és a fajvédő párt titkára, hi­szen Jankovich Arisztid a háború alatt Lukachich tábornok vezérkari főnöke volt és mint vezérkari ezre­des ment nyugalomba az összeom- \ lás utáni időkben. Jankovich Arisztid j egyik legismertebb alakja volt a ’ budapesti gentry- és mágnás-társa- | Ságoknak és karcsú, előkelő test- i tartásu alakja mindenütt megjelent, \ ahol a budapesti társaság krémje jj I találkozott össze. Már mint fiatal j I huszárhadnagy egyik legkedveltebb j í és legszimpatikusabb alakja volt a j j két kaszinónak és talán nemcsak kitűnő katonai képességeinél fogva \ csinált olyan gyors karriert, ami- j lyenre kevés példa akadt a régi > monarchia hadseregének történeté- j ben. Alig töltötte be negyvenedik ; életévét Jankovich Arisztid, már ve- | zérkari ezredes volt, és az olasz 1 front legexponáltabb pontjain töltötte i be a vezérkari főnök tisztét Luka- ' chich tábornok 20. honvédhadosz- j tályánál. A fiatal vezérkari ezredes nagy ; vagyon ura volt egészen az össze- | omlásig, azonban az utódállamok j megalakulásakor birtokát, amely Tu­­róc megyében feküdt, a Csehszlovák állam a földreform céljaira lefog­lalta. Jankovich Arisztid feleségének birtokai a komárommegyei Bagota környékén fekszenek és Jankovich Arisztid, nehogy felesége birtokaira is ráíegye kezét a Csehszlovák ál­lam, a magyar nemzeti hadseregben, ahol bizonnyal nagyszerű karrier várt volna a kitűnő megjelenésű, képzett és szimpatikus vezérkari ezredesre, éppen ezért nem is szol­gált tovább, hanem nyugalomba vo­nult. Az utóbbi időben Jankovich Arisz­tid és felesége közölt a viszony elhidegülf. A közszeretetnek örvendő fiatal ezredes barátainak többször panaszkodott is, hogy felesége válni akar tőle. Jankovich Arisztid bará­tait arra kérte, hogy szerezzenek neki valami bérletet, miután turóc­­megyei birtokait elvesztette és igy jövedelem nélkül áll. És végül a Világ „A legkorrektebb gentleman“ alcímmel még ezeket írja Jankovich Arisztidról: Jankovich Arisztidet ismerősei vá­rosszerte a megtestesült gentleman­nek tartották, aki a legkisebb inkor­rektségre sem volna képes. Még a legszigorúbb kaszinói tagok is Jan­kovich Arisztidet állították mintakép­nek a fiatalabb genlri- és mágnás nemzedék elé, éppen ezért az a hir, ? hogy Jankovich Arisztidet Amszter- & damban, zsebében hamis frankok; millióival, letartóztatták, eleinte sehol' sem talált hitelre. Dili kúoDfi iái mélyen leszállított árak KOMÁROM, NÁD Olt- UTCA «5. (az »Otthon« kávéházzal szemben) OLCSÓBBAK LEITEK SZŐRME BOÁK úgyszintén az összes raktáron levő uri- és női divat szövött és kötöttáru cikkek. flz első pesti falboníásos betörés. Földalatti alaguton vitték ki az adó­­pénztár „Eiserne Kasten“-ját. — A Terézvárosi kapitány megtalálja az első nyomot. — A Csillagutcai kút titka. — Löwy Lojzit felismerik a lóvásáron. — Házkutatás a Drei 7rommel-gasseban. Előkerültek egy hetven év előtti bűnügy aktái. A betörők elleni védekezéssel maguk a betörők tartanak leginkább lépést. Ők vesznek tudomást legelőször minden újfajta találmányról és mikorra az uj védekező berendezés alkalmazásba ke­rül, akkorra ők már régen elkészültek az elien-haditervvel, A kombinációs zárra működő, kettős vasbetonfalu pénzszekrányek, riasztó csengők, amerikai zárak stb bizony elég fejtörést okoznak a betörőknek. A legújabb tipusu pénzszekrényekhez hozzá sem nyúlnak. Tudják jól, hogy kézi szerszámokkal, kis villamosfurók­­kal nem érnek célt, oxigén-hegesztőkkel pedig olyan körülményes és nehézkes a munka, hogy nem áll arányban az elérhető eredménnyel, annál is kevésbbé, mert az ilyen „nagy furás“-hoz szük­séges eszközök beszerzéséhez nagy alaptőke kell. Ma csak a régi tipusu páncélszek­rényekkel foglalkoznak. így is éppen elég gondjuk és bajuk van, mig a betörés szinhelyére, az irodába, az üzletbe vagy raktárba bejuthatnak. A rendőrőrszemeket, biciklis rendőr­­járőröket, éjjeli rendőröket, riasztó csengőket stb. nem tudják kikerülni, csak ha nem az utcai ajtón, hanem a pince felől jutnak a helyiségbe. Ez a falbontásos munka igen nehéz és hosszantartó, úgyhogy az energiának szinte már csak a kisebbik fele jut a tulajdonképeni betörésre. Az 1925. esztendő betörő-krónikáját a falbontásos betörések dominálják. Rengeteg sok ilyen volt. Érdekes, hogy éppen mostanában, mikor a falbontást a legmodernebb módszernek tartják, előkerültek régi iratok, amelyekből kiderült, hogy a falbontásos betörést már hetven évvel ezelőtt is ismerték. Az 1856-ik év husvétján történt Pesten az első. A mostani központi vásárcsarnok helyén állott akkoriban az óriási föld­szintes épület, amelyikben a Vámház, a Sóhivatal és az Adópénztár volt. A Vámház és a Sóhivatal pénztárai a napi bevételt az adóhivatal főpénztárába szolgáltatták be. Ez a főpénztár külön szobában volt és a pénzt az „Eiserne Kasten“-ban tartották. Hires, nevezetes Nagyban! Kicsinyben! Min lant# 6. E szakma legnagyobb áruháza e hé 15-én nyílott meg.----------

Next

/
Thumbnails
Contents