Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-24 / 154-155. szám
1015. december 24. Komáromi Lapok 8. oiIdái. um. Karácsonyi célszerű ajándéktárgyak MEGLEPŐ OLCSÓ ÁRBAN ELBERT divatáruházában, Nádor u. 19. Legnagyobb választéki Solingeni manikűr készlet, varró- és fésű kazetták, bőr reukül, bőrtdrcák, különlegességek. — Női és férfi fehérnemű. Pyjamas, női, férfi és leányka mellények. Trama selyem és flór harisnyák, divaternyők, hó- és sdrcipő. Zsebkendők, f ölények, szőrmék (boák) stb. .__ Vásárlás előtt tekintse meg a kirakati reklám árakat. 87« Mi lesz ha elfogy a szén? Az egész Földön technikai ipari célokra évente 200 millió „lóerőt“ használ fel az ember Ennek az erőmenyayiségnek 9/18-ed részét a szén és olajmotorok szolgáltatják, mig a hiányzó Vi. -ed részt vizierők felhasználásával nyerjük. Azonban a „fekete gyémánt“ bányák a legújabb számítások és megállapítások szerint kimerülnek a jövő száz esztendő folyamán, a világ petroleum készlete pedig hét évtized maivá teljesen kifogy. Belátható időn beiül tehát be fog áiiani egy szén és nyersolaj hiány, amelyik az emberiség további civilizációjára katasztrófában fog hatni. Ennek a hatalmas világkatasztrófának az elkerülésére máris megteszik a mérnökök, fizikusok és technikusok az előtanulmányokat nem csekély és reménytelen eredményekkel. Ha körülnézünk a természetben, az energiának olyan sokféleségét találjuk, amelyet felhasználhatunk a kőszén és petróleum pótlására, hogy egyáltalában nem kell semmiféle katasztrofális civilizáció végről gondolkoznunk A szenet és petróleumot igen jól tudja az em beriség pótolni, szolgálatába kell hajtania csak nehány kihasználatlan energiaféleséget, mint például: a vizi erőt, a szél-, árapály erejét, a Nap melegét, a légköri elektromosságot és a Föld belső melegét. Nincs időnk és módunk esen a helyen mindezekről az erőféleségekről, azok kihasználási módjáról seregszemlét tartani részletesebben, csak egy-két megjegyzéssel képet akarok mutatni arról, hogy mennyire nincsen szükség aggodalomra. A vizierőre vonatkozólag az Unió földtani intézete végzett kutatásokat, szerinte a kihasznált Vizierő, a ténylegesen felhasználható vizierőnek: Észak és Közép-Amerikában csak 20%-a, Dél-Amerikában 0‘8%, Európában 20°/®, Ázsiában 1 6%, Afrikában olyan kicsi, hogy tized százalékban ki sem fejezhető (0 0058°/®) és Ausztráliában (Óceániával együtt) 0 9°/°-a. Legjobban kihasználja vizerőit az Egyesült-Államok (készletének 37“/°-át), azután Svájc (37°/®), utánuk következik Olaszország (35°/*), Franciaország (29°/®), Németország (27°/®) stb. Csehszlovákia csak 8 6°/« át használja ki vizierőiaek, de ez a viszony hamarosan megfog változni, mihelyt a tátrai vizek erőivel elektrizálni fogja Szlovenszkót, ami folyama tos munka. Európa egyik leghatalmasabb és legmodernebb vizierőmüvi telepe a Walchenseeerőtelep a Felsőbajor alpokban. A Walchensee 790 m. tengerszin feletti magasságban fekszik 200 méterrel magasabban, mint a Kochelsee. A Walchensee vizét alagutakban, amelyek végén turbinák vannak elhelyezve, lebocsátják a Kochelsee- be. A turbinák dynamógépekel hajtanak, amelyek 160 millió kiló watt-óra áramot fejlesztenek Ez az áram mennyiség elég az összes bajorországi vasutak üzemben tartására Ennek az erőmennyiségnek előállítására évi 160 ezer tonna szénre lenne szükség. Svájcnak sok városában elektromos középponti fűtés van és sok házi asszony főz elektromos „sparhelten“, amelyik sohasem füstöl, elektromos vasalóval vasal, amitől sohasem fájdul meg a feje. A vizi erőmüvek előnye az is, a szénnel és petróleummal hajtott erőmüvi telepek felett, hogy kevés az üzemiköltség, kis helyet igényel és nincsen sem tűz,- sem robbanási veszély 1 A gőz- és petróleum üzemű gépek és erőtelepek kiszorították a szél által hajtott gépeket. A modern gyermeknek Don-Quichotte olvasása közben mindig külön meg kellett magyarázni, hogy milyen is volt a szélmalom. Pedig a közeljövő technikájában igen nagy szerepet fognak játszani újra a szélturbinák, a szélkerekek, nem is számítva és gondolva itten egy egy olyan szerencsés „technikai ötletre, mint a motorhajó■ A szélmotorok azonban csak időhöz nem kötött munkára alkalmazhatók, mert ezek csak akkor üzemképesek, ha legalább is 3—4 méteres (másodperc alatti ut) szél fuj Azonban a trópusokon és a szubtrópusok nehány helyén, ahol állandó és megfelelő szél van (különösen erős éjjeli szél) a szélmotorok a napmotorokkal felváltva pompás üzemek beállítására alkalmasak. Á mi vidékünkön időhöz nem kötött munkák, amelyekre alkalmas a szélmotor: a vízszivattyú/ás, öntözés vagy lecsapolás, gazdasági v. kisipari gépek hajtatása s akumulátoros kisebb üzemek ellátása. A repülőgépcsavar alakú ventimotorok érzékenyebbek s gyengébb szél is már működésbe hozza őket. Nem kerül bele két emberöltő s a szélmalmok megint megépülnek, természetesen könnyedébb, kecsesebb, technikailag elegánsabb kivitelben. Hogy fogalmunk legyen a szélkerék teljesítő képességéről, pillantsuk át ezt a néhány számadatot: Ha 6 m/see. sebességű szél fuj, amelyik 1 m* nagyságú felületre kb. 4 kg nyomást gyakorol, akkor, ha a szélkerék átmérője 3 m. munkatelje sitmény 2/2 lóerő, ha 4 m. az átmérő, a munka teljesítmény 1 lóerő, ha 12 m. az átmérő, a munka teljesítmény 10 lóerő. Sokkal érdekesebb a Föld belsőmelegének kihasználása. Igaz, hogy csak még elméletben van megszerkesztve a dolog, de teljesen elfogadható és kevésbé lehetetlen alakban. A Föld középpontja felé haladva a kéreg mindig melegebb lesz, 1000 m. mélységben 30 C°, 2000 m. mélységben 60 C°. 5000 m. már 180 C° me leg van. Nincsen a technikának más feladata, mint olyan mélységre leásni egy függőleges alagutat, ahol az alagútba lezuhanó viz gőzzé válik. Ez 3000—4000 m. mélységben, ha a nyomás változást is figyelembe vesszük, 5000 m mélységben áll elő. Ebbe a függőleges alagútba bebocsátjuk egy folyó vizét. Ez az alázuhanó viz, — ha lépcsős tárnát készítünk — több egymás alá helyezett turbinát hajtva, nagy mennyiségű elektromos áramot szolgáltat. A kellő mélységben forró gőzzé vált vizet, azaz forró gőzt egy csövön megint fel lehet vezetni a felszínre, ahol egy város központi fűtését etc. ellátná. A hosszú utón ismét lehűlt és vízzé vált gőzt a városon kívül összelehet ismét gyűjteni és az alagútba levezetni. Dr. R. Lümmel az üzemköltséget is kiszámította kb. V»*a a szén hőerejét kihasználó gépek üzemköltségénél. A világ ezidőszerinti legmélyebb fúrása 2311 m. mélységig haladt le, amely a felsősziléziai Cuchowi 2240 m -es fúrást túlhaladja. Amerikában West Virginiában hatoltak le ilyen mélyen a föld kérgébe. Így az aknamélyités technikájának további tökéletesítése már — úgy látszik — útban van. Prágai sonkái naponként friss sirstli, finom felvágottak, — Sajtoki Trappista, Roquefort, Mignon stb., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a Drágái í és cseim Hentesáru és vásárolhatók, Komárom Klapka-tép (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 A jövő nemzedéknek tökéletesíteni keli azokat a gépeket is, amelyekkel ma kísérleteznek hyerokopressor néven. Ezek a gépek a dagály-apály hullám (periodikus) tüneményét akarják kihasználni technikai célokra. Árapály erőmüveket már a XVIII. sz.-ban Girard áilitott fel a francia partokon, Dünkirchennéi. (Dunquerque) 1910-ben a Keleti tenger partján kísérleteztek a németek egy olyan hydrokompresszorral, amelyiknek napi teljesítménye 80000 lóerőt képviselt volna. A hydrokompressorokban a dagály hullá n vize levegőt sürit össze, ami dynamók hajtására használható fel Ezek a gépek különösen olyan helyeken fognak jó hasznot adni, ahol a dagály hullám nagy magasság külömbségeket ad Az ár apály jelenségre vonatkozólag mellékesen csak annyit jegyzek meg, hogy •z a tünemény okozza a földi napoknak a meghosszabodását. Fékezőként szerepel a Föld tengelykörüli pörgésében. Egyptomban, Algírban és Kaliforniában már működnek a Napmotorok, amelyek különösen vizszivattyuzást (öntözésre) végeznek Egy kisebb 50 lóerős Nap motor napi 10 órai munkával 200 hektár területű gyapot ültetvényt pompásan és gazdaságosan ellát vízzel. Egy egyszerű Nap motor gyűjtőtökre Egyptom napbesugárzása aiatt 1500—1700 C° hőmérsékletet ad. Páris éghajlata alatt egy lencse gyújtópontjában 1100 C° áil elő, ami egy rézrudat könnyen megolvaszt. Angliában 1912 óta (London székhellyel) működik egy „Nap motor“ részvénytársaság (“Sunpower Co Ltd “)‘ amely a trópusi és subtropusi angol gyarmatokat látja el motorokkal. Marcuse német professzor most pateniiroztatott egy motort amelyik 4250 C° meleget gyűjtve, indítja működésbe a calorikus motorokat. A kifogyó „fekete gyémánt“ és a petróleum pótlására tehát módunkban lesz más energiákat felhasználni s ezek annyiban előnyösebbek, mert ezeknek egyik-másika (ár-apály, Naphő) anynyira kozmikus eredetűek, hogy évezredek kellenek a legcsekélyebb megváltozásukhoz. A civilizáció itt nincs veszélyben ! — de veszélyben van a kultúra ! Úgy látszik a technikusok és természetvizsgálók el tudják a maguk dolgát végezni, de a szociológusok, politikusok, állambölcsészek, pedagógusok mikor fogják tudni ezt a szén és petróleum korommal belepett lelkű emberiséget lelkinapfénnyel izzóvá tenni ? 1 ____________Dr. Kenessey Kálmán. A Legényegylet karácsonyi előadásai (XX. Nótáskapitány, december 26-dn, VII. Marica grófnő, december 27 én.) Sok szó esett az utóbbi napokban a műkedvelő előadásokról: pro és contra. A pro talán nagyon is löménezi, a contra minden erejéből elépi. Talán itt is a leghelyesebb, ta az aurea mediaeritasnézőszögé)ől Ítélünk s ha tényleg szükség nélkül holtra nem dicsérünk, de viszont agyon sem kritizá unk. Hogy a magyar kultúra a nyelvében, dalában, zenéjében él a nemzet elve kívánja a színi előadást ott is s akkor is, ahol és amikor a színészet hivatásos mesterei meg nem jelenhetnek, kétségbe nem vonható viszont azt is meg kell engedni, hogy a szereplőket tekintve esetleg más, talán másodrendű célok is adják az impulzust a műkedvelői előadások megtartásának. De ha tekintjük, hogy más még fontosabb mozg dmaknáJ és ténykedéseknél a főcél mellett vannak más célok is, azok az erkölcsi és társadalmi érdek tisztaságának határáig még teljesen nem kárhozfatandók. Ha esetleg az egyesek igen. de az előadásokat rendező egyesületek bizonyára nem tévesztik el szem elöl a főcélt s a másodrendű célok félreszoritásával csakis a magyar kultúra és erkölcs zászlaját lobogtatják egész éven keresztül. Nem hinnénk, hogy bármely cikte Írónak ama célja lett volna,' hogy uíána ment testvérének. A kertben j a bokrok közé rejtette magát. Onnét J nézte mint sétál Veronika egy szép, sugár, barna ifjúval. Veronika az ifjú vállára hajtotta fejét és azt mondta: — Ha meghalnál, én utánad halnék. Ne halj meg, ne halj meg, édes.,. A férfi magához szoritolta a leány karcsú alakját és úgy mondta: — Nem halok meg virágszálam... Élni fogok, szeretlek mindig . . . mindig . . . És a fehér padra rogyva csókolta a leány ajkát, szemét, lázas, forró, értelmetlen szavakat sugdosva hozzá. Töredezett furcsa szavakat, melyeknek nincs értelmük, csak a szív örült dobogása magyarázza őket. Mária eltakarta arcát, mintha öt érték volna a tüzes, bűnös csókok. Égett, izzott egész teste. Megremegett a nagy indulattól, mely először kerítette hatalmába testét. Leikébe édes sejtelmek, szivébe kinos sóvár vágyak lopóztak. Mária most gondolt először arra, hogy a kísértés ellen igenis nagy szükség van a kolostorok magas falaira és kemény szigorú szabályaira.. Valami kínzó, sóvár vágy támadt benne, futni-futni.mig föl nem találja azt, akit elvesztett, akit megsiratott, eltemetett és imádott az Üdvözítő képével együtt szivében. Utána, utána, fölkeresni a végtelenben, keresni milliárd csillag között, míg rá nem talál. Odaborulni keblére és csókoltatni magát, mint ahogy a kis Veronikát csókolja most kedvese Mária úgy érezte, hogy megcsalták, rászedték, hazudott körötte minden, minden. Neki adós maradt vőlegénye a sok szerelmes csókkal és azt immár soha meg nem kaphatja, sz hajszálai elörehulltak kigyuit arcába és Mária sirt, zokogott keservesen. Évek mentek, évek jöttek szerelmesek esküdözlek, csókolóztak, elhagyták egymást, újra meggyógyultak, csak ö maradt egyedül. Egyedül, mig hamvasszőke hajában egyre több lett az ezüslszál, most már fehér lett egészen és most már vége mindennek. Es a szén1 leány megértette, hogy jobb volna most neki a kolostorban lenni háborgó szivével, föllázadt leikével, mely kéri, követeli, akarja a boldogságot. Mária most már nerm csak jó volt, de bölcs is. Fehér hajára nézett és lecsillapította a lelkében föllázadt vadállatot. Érezte, hogy bűnös, kárhozalos gondolatok mocskolták be hófehér lelkét, összetette két kezét és imádkozni akart húgáért, kit a szenvedély titkos bűnös utakra vezérelt. Imádkozni akart, hogy az Isten ne vegye bünül a tilalmas, bűnös, szerelmes csókokat, melyet csak akkor lett volna szabad Veronikának odaajándékozni, ha a házasság szentsége köti össze az ifjúval. Mária ott térdelt a földön kezét összetéve, A húgáért, Veronikáért akart imádkozni, de az igazi imádság nem akarat, nem gondolat, hanem pusztán érzés. És bármit susogtak Mária színtelen ajkai, az aki olvas a lelkekben kérlelhetetlen szemmel és megbocsát, minden kiolvasott bűnt irgalmas szívvel, ezt hallotta fönt a mennyei trónuson: — Én irgalmas Istenem, bocsásd meg az én bűnös lelkemnek, hogy annyi örömöt elmulasztott, hogy egy pillanatra sem feledkezett meg soha a reá szabott kötelességekről. És bocsásd meg, hogy millió, meg millió elcsattant szerelmes csók közül egyetlenegy sem volt az övé.
