Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-21 / 87. szám
■egyvenhatodik évfolyam? 87- szám« Kedd, 1925. julius 21. POLITIKAI LAP. Előfizetni ár csehszlovák értékkén: Helyben ég vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Egyes szám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet Komárom, július 20. Tegnap Komáromban minden nagyobb emóció és külső hatáskeresés nélkül szárnyat bontott az országos magyar kulturegylet, mely feladatául a csehszlovák törvények alapján és keretében folytatandó szociális és népművelő munkát tűzte maga elé. Az, hogy ez ebből a városból indul ki, nem lephet meg senkit. A lefolyt hetedfél évnek küzdelmes történetéből megszoktuk, megszokta Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága, hogy a magyar nemzeti kisebbség politikai vagy kulturális kívánságának Komárom ad hangot. A politika poggyászát ezúttal kihagyta az új egyesület alakuló gyűlése terveiből és a magyar kuliura szegényes helyzetére tekint, a magyar népre, melynek nincsen kulturális vezetése, csak lelkes volontőrjei, akik terv nélkül, csupán jószándéktól vezérelve dolgoznak a népművelésért. Azok az alapszabályok, amelyek a SzMKE részére megalkotva, annak felvilágosítását vannak hivatva biztosítani; mind olyanok, amelyeknek a történelmi oszágokban való megvalósítására számos egyegyesület dolgozik. De itt Szlo vensákóban is működnek a kormány támogatását elnyert, talán éppen az ő kezdésére alakult egyesületek, amelyek a szlovák nép szellemi vezetését és színvonalának emelését egyengitik. Ugyanezek a német nyelvterületeken gyönyörűen virágoznak. Eddig csak a magyar nép itt élő tömege nélkülözi a kulturális életnek ezeket az elengedhetetlen létföltételeit. Nem hisszük, hogy a kormány ehhez jóváhagyását megtagadná. Törvényes alapon ezt elképzelni nem tudjuk. Hiszen a csehszlovák törvényhozás a törvények egész seregét hozta meg a nép rnivelésének emelésére. De hivatkozunk a köztársaság elnökének kijelentésére is, aki szükségesnek találta azt, hogy a magyarság kulturális téren szervezkedjék. A köztársaság elnöke ezen kijelentésénél az aJ- kotmánylevél lebegett a szemei előtt, mely ezt a köztársaság nemzetei részére biztosítja. Ha a cseh, német, szlovák, ruszin, lengyel nemzeteknek szabad és megengedett, nem lehet tilos a magyar részére sem. Ebben a tudatban örömmel üdvözöljük az újonnan alakult magyar kulturegyletet, melyre a nép mivelésének sorozatos feladatai várnak. Ezek a feladatok már a bölcsőnél kezdődnek és az iskolán keresztül, az iskolán kívül követni fogják mindennapi életén keresztül a magyar népet, hogy kenyere mellett az anyagiakon kívül szellemi táplálékot is nyújtson neki, amelyre nemzeti élete fentartása céljából szüksége van. A köztársaság célja népeinek anyagi és szellemi felvirágoztatása. A demokratikus alkotmány nem ismer a nemzetiségek közt különbséget. Ezen alapul a magyar kultúra mivelése és annak szervezkedése is. = Stribrny ragaszkodik lemondátiához. Stribrny a vasuiügyi miniszter, aki a Marmaggi muncius ügyből kifolyólag lemondott tárcájáról, levelet intézett Svehia miniszterelnökhöz, amelyben megismétli lemondását és kéri annak a köztársasági elnökhöz való továbbítását. A miniszterelnök a levél után ismét tárgyaltStribrnyvel, azonban ez újra kijelentette, hogy ragaszkodik lemondásához, mire Svehia kénytelen volt a lemondást az elnök elé terjeszteni. Stribrny határozottságára, az eddigi te pasztalatok után, megváltjuk őszintén, nem voltunk elkészülve, de különben is még mindig hangzanak el a koalíciós sajtóban olyan hangok, amelyek arról szólnak, hogy a lemondást nem lehet komolyan venni.. = Csallóközi köztársaság. Magyarországi lapokban ismételten írtak már arról, hogy Benes külügyminiszter Parisban tárgyalt az ottani magyar „emigráns"-okkal egy Csallóközben létesítendő köztársaság felállítására nézve. A Pesíi Napló a terv létesítésére vonatkozó hiradása szerint az uj köztársaság külön minisztereket kapna és pedig miniszterelnök lenne Lovászy Márton vagy Linder Béla, a többi miniszter pedig Szende Pál, Hock János és Veér Imre. A köztársaság még ez évben létesülne és Benes csak azt kívánja, hogy Csehszlovákiának és Jugoszláviának a Csallóközön át továbbra is biztosítsák a szabad átvonulási. A köztársaság felállításának okát állitőan a közeli választások határozzák meg, mert a kormány ily módon 400000 magyar szavazathoz jutna. A kalandos hirt melyet több cseh lap reprodukál, csak azért közöljük, hogy a Csallóköz becsületes magyar népének figyelmét rátereljük a kormány választáselőlti munkájára, amely újabb hamis jelszóval akarja esetleg Jetériteni a magyarságot arról az egyenes útról, melyet egyedül keli követnie: a magyar egység útjáról, mert csak igy képes nemzetének és fajának jövőjét biztosítani. ISdonosUi Magyar Kultur Egylet iguiulúsa HEimárnmtian Komárom, 1925. jul. 19. A komáromi kultúrpalota képtárterme fontos kulturális célú alakulásnak volt a színhelye, mert itt alakult meg a régóta várt és nélkülözött országos magyar kultur egylet. Ez lesz hivatva a magyarság közt a kapcsolatot megteremteni a közmívelődés, a tudomány, irodalom és művészet terén és ezek eszközeivel. Az alakuló gyűlésen képviseltette magát a pozsonyi Toldy Kör, a Komáromi Jókai Egyesület, csatlakozását jelentette be a kassai Kazinczy Társaság, a lévai Reviczky Társaság, Komárom városának minden kulturális, népjóléli és társadalmi egyesülete képviseltette magát; a Jókai Egyesületen kivül a Kaszinó, a Kath. Legényegylet, a Ref. Ifjúsági Egyesület, az Iparoskör, Népjóléti Központ, a Jótékony Nőegylet, a Szent Erzsébet Egylet, a Protestáns Nőegylet, a Kereskedők Testületé, az Ipartestület, úgyszintén a környékben működő egyesületek is. Az alakuló közgyűlést a Jókai Egyesület közgyűléséből kiküldött bizottság késziiette elő és kidolgozta az országos kulturegylet alapszabályait, mely főbb vonásokban nyomon követi a nagyszabású kuiturmunkát teljesítő német kulturegyesületek feladatait és céljait. Szijj Ferenc dr., a Jókai Egyesület elnöke magas szárnyalásu megnyitóval vezette be a közgyűlést, melyben rámutatott a kullurális szervezkedés szükségességére és a meddő évek eredménytelenségére. Hivatkozik a köztársaság elnökének nyilatkozatára is, aki maga is elismerte a magyar nemzet kulturális téren való szervezkedésének fontosságát. A beszédet lelkesen megtapsolta az alakuló közgyűlés. Majd bejelentette az elnök a közgyűlésen képviselt egyesületek neveit és áttért az egyesület alapszabályai tárgyalására, melyeket Alapy Gyula dr. olvasott fel és amelyeket változtatás nélkül elfogadóit a közgyűlés. Az alapszabályok elfogadása után az elnök feltette a kérdést az alakulásra vonatkozólag és a megjelentek lelkes éljenzése mellett mondta ki határozatként a kulturegylet megalakulását. Az ügyek ideiglenes vezetését Aranyossy László dr., Fried Jenő. Gaál Gyula dr., Ivániy Géza, Jankovich Marcell dr. (Pozsony), Schubert Tódor (Léva), Sziklay Ferenc dr. (Kassa), és Szijj Ferenc dr.-ból álló bizottságra ruházta az alakuló gyűlés és intézkedett az alapszabályok benyújtása iránt is, hogy az a kormányhatósági jóváhagyást elnyerhesse. Az Országos Magyar Kulturegylet feladata az iskolaköteles kor előtt a gyermekvédelem s így nagyszabású szociális feladatok végzésére vállalkozik, az iskolaköteles korban a magyar tanuló ifjúságnak anyagi és erkölcsi támogatása lanszerekkel, tankönyvekkel, gyermekkonyhákat kíván létesíteni és az ilyeneket támogatni, támogatja az egészségügyi intézkedéseket és a higiéniát; az iskolaköteles kor után továbbképző tanfolyamokat, előadásokat rendez, díjtalan munkaközvetítéssel foglalkozik és segít az életbe lépőket, a dal, cserkészet, tornászat és vándoroktatás utján fejleszti a serdültebb nemzedékben a jobb érzést, társadalmi fegyelmezettséget és az állampolgári kötelességtudást. A kulturegylet segíti a falvak népét a községi könyvtárak felállítása és gyarapítás körül, kiadványokat bocsát rendelkezésükre, tanfolyamokkal támogatja a háziipart és azt értékesíti, szegenysorsu földmíveseket és iparosokat anyagilag támogat, a folklore terén összegyűjti a nép mondáit, meséit, ápolja a honismeretet és a szülőföld szeretetét, rendezi a műkedvelő előadásokat és népszerűsíti a művészeteket. Hatalmas perspektíva tárul elénk abból a gazdag programból, melyben a főszerep az eddig elhanyagolt magyar falunak jut. Mindezt szeretettel és fajának felkarolásával kívánja megoldani az uj kulturegylet, mely mindennemű politikától mentesen és függetlenül a magyarság kulturális egységének megteremtésén akar fáradozni. Minden magyar ember örömmel üdvözli ezt az uj alakulást, mely minden magyar faluba, minden magyar házba cdaviszi irodalmunk és mívelődésünk szeretetét és azt már zsenge gyermekkorban akarja beoltani a felnövő új nemzedékbe. A köztársaság tételes törvényei rendelik az ilyen munkát a falvakon. A történelmi országokban virág? ik ez az élet, csak a magyar vidékekről hiányzott eddig. Reméljük, hogy nem sokáig és az uj magyar kulturegylet megfelelhet maga elé tűzött nemes hivatásának. Protestáns Jótékony Uíőegylet közgyűlése. Komárom, — július 19. Városunk egyik virágzó, az emberbaráti feladatok teljesítésében negyvenöt év óta híven elöljáró egyesülete, a Komáromi Protestáns Jótékony Ncegylet, vasárnap délmán 4 órakor tartotta a Kollégium nagytermében évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A derék egyesület, mely a protestáns vallásu szegények és szegény iskoiásgyermekek támogatásában régi idők óta áldásos tevékenységet feji ki, e közgyűlésen számolt be az 1924. évi működésről. A közgyűlést Jánossy Lajosné, az egylet buzgó alelnöke nyitotta meg és vezette, aki a jegyzőkönyv hitelesítésére Takács Sándorné és özv. Végh Mihályné tagokat kijelölvén, fölkérte Fiilöp Zsigmond egyleti titkárt jelentésének előterjesztésére. A titkári jelentés hű tükrét tárta fel az egylet múlt évi működésének, mely a rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználása mellett hathatósabb volt, mint az előző évben elért eredmény. Az egyesület az elmúlt évben 34 elaggott és rokkant szegényt Bécsi bútor csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mór utca 16« g Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telehálószobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, sib. 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dívány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.
