Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-19 / 152. szám
[ 1926 áeeenaber 19. Komáromi Lapok 3. oldal. Karácsonyi célszerű ajándéktárgyak MEGLEPŐ OLCSÓ ÁRBAN ELBERT divatáruházában, Nádor u. 19. Legnagyobb választéki Solingeni manikűr készlet, varró- és fésű kazettok, bőr reiikül, bőrtdrcák, különlegességek. — Női és férfi fehérnemű. Pyjamas, női, férfi és leányka mellénvek. Tr«ma selyem és flór harisnyák, divaternyők, hó- és sdrcipŐ Zsebkendők, --------—- kötények, szőrmék (boák) slb. ------~.—'' . fásárlás előtt tekintse meg a kirakati reklám árakat. Ha* Tévedés azt hinni, hogy csak az emberi lények élnek a beszéddel; az állatoknak is van olyan képessegük, a mellyel kifejezést tudnak adni érzelmeiknek. Csak formai kü önbségről beazeltieiünk és nem szabad abba a hibába esnünk, ho^y csak az akusztikai beszed a hanggal való kifejezés az egyedüli eszKöze a gondolat közlésé nek. Az embern k sem a beszéd az egyedü.i eszköze erre hmem a többi közt az Írás, a taglejtés, a mimika sib. A beszédet, amely a gondolatoknak egyik megny;lvánulá?i lehetősége, pszitukai folyamatnak kell megelőznie És miután minden leIM mfisödes és megayilat sózás összefü g az idegrends erre!, ezért helyesen felépített gondo latmenetet és hioá'lan bestédet csak egészséges idegzetű embereknél tételezhetünk fel Mivel p dig minden lelki működésnek a kö/ponn agy a székhelye, ezért a hibátlan beszéd első föltétele az egészséges és sértetlen agy. A beszédszervezetekhez tartozó aeyterűietek a bal agyféltekén érlelőd e* ki, ezeknek a megoeteg ;dése tehát afaziát, vagy legalább is bcszédiendetlenséget Okoz. Látjuk feliát, hogy az agy egészsége két okból is szükséges; az idegrend szer és az agyi kö, pontok szempontjából. Ezenkívül azonban magának a beszédappará usnak és a hozzátartozó szerveknek hibátlan volta is szükséges ahhoz, hogy az ember beszéde helyes legyen. A beszédhez szükséges szervek közü 1 A dombokat nézte és a dombok kört messzenyuló völgyet, amelyen barna S2 őlő vény igák erdejét himbálta a szellő. A legmagasabb domb fölött, sárga-zöld felhőpárák alól visszaderült az őszi nap, szelíden, fátyolosán, mint öregedő szívre az elmúlt élet. De a bágyadt sugarakból ki lehetett érezni még a nyár üzenetét is, a kalászérlelőt lángoló deleket, a földek pipacs) űzü, szerelmes izzását s ha meglátta most Borvégh Péter a közeli körtefán a vidám tengelicéket, a körülöttük felvillanó sugarakat, a nyár utolsót lobbanó színeit, merengő szempilíái alól a régi tavaszokba láthatott vissza, melyeknek ergonabokt-ai alatt az ő ifjúsága tombolt Mert hiába gyújtogatta halovány kis tüzeit most a domboldalon az ősz. Borvégh Péter hunyt pillái alól a tavaszt látta Az ifjúságát. — Hogy én korhely voltam, nóta pengető voltam ? — dörmőgte, de a Ígondolatra kétoldalt az arcán megcsilant a mosoly. — Igaz a’ na, — settent el a sző szája körül — én se vótam jobb á Deákné vásznánál... de hát. . . igen a* na ... fiatalság, bolondság ... C< amint most sürü füstöket eregetve, hálát nekitámasztotta a juharfának, úgy elgondolkozott, úgy elábrándozott, hogy az emlékek ezüsthurján még a cigány hegedűje is vissza visszasírt a távol éjszakából. Mert bizony kit kísért két banda azokon a Csudálatos hajnalokon az öreg Vághy Bálint házáig ? . .. Oda a zöldzsatugáteres kis ablak alá ? .. Oda, amely mögött ... a virágorcáju Vághy Borbála álmodozott — Borvégh Pétertől ... Vághy Borbála, aki most itt 61 « tornácon, az őszben, akkor ő róla áhaodozott. Borvégh Péterről, aki vi szóét Most itt áll a vén juharfa alatt, amelynek aranyvörös levelei lassan szálldogálnak lábat elé. ó, ki volt az a vadlelkü, mámoros 16«, aki egy bolondos éjszakán nagyot kurjantva hasította bele fokosát a Zöldfa talán a fület kell elsőnek em Leni mi t amely egyrészt a beszéd megtanulásához szükséges, másreszt pedig ellenőr zője beszédünknek Magának a bcszetfepparaiuitiak eszközei a tüdő és az ehhez tartozó rekeszizmok, az'án a gége, ahonnan a tüdőből áramló levegő a gégefőn kérész ül a szá iga rat üreg be kerül. A hang maga a gégében keletkezik és a szájüregijén változik olyan típussá, mint amilyennek hátijuk. A tüdő gyengesége az egész les' izomzatának az elernyedését jelend, az ilyen izomzatú embertársunknak a beszede tehát lassú, vontaiott lesz, a szavak a végű kön elhalkulnak; ez azonbin még tulajdonképen nem beszédhiba A tüdőből a gégebe jut á levegő, itt vannak elhelyezve az izmok és szalagok, melye« a hangöt létrehozták A gége megbetegedése tehát sokszor tel jes hangtalansavot, vagy pedig rekedtséget idéz elő S jnos novfy ennek* a fontos szervnek az ápolására olyan kevés gondot fordítanak. A gége c>ak akkor maradhn egészséges ha tiszta levegőt szivünk, ha nem hű jük m<g A mértéktelen dohányzás és dkoholfogy)87tás hututossá teszik a gégét, tisztátalanná teszik és izgalomb n tartják. Hibássá teszi a beszédet a hiányos szájoadlás is. Ez a gyermekkorban n ű tét u ján könnyen kiKÜszObölhető, ké sőbb, a felnőtteknél, ha nehezebben is, de még mindig lehet enyhíteni a fogyatékosságot mfipadlás elhelyezésével. Gyakori oka a hibás beszédnek a polip és a különféle duzzadmányok, anteivócsarnokának hires tükrébe ... Ó‘ ki voit az a csillogöszemü fiatal, ak tündért bállá varázsolta maga számára a váradi éjszakákat s akinek csillagokig harsant a kedve egyik szürettől a másikig ... A mulatós, nótáskedvü ifjú ki volt ? Igen .. . ő volt, 5, Borvégh Péter... De lám, mégis, hogy elcsendesedett Hogy elkómolyodott. mint a fészekrakó fecske . .. Elkomolyodott, mikor ideho háttá Vághy Borbálát az ősi fedél alá Ezelőtt harmiucöt esztendővel. így van az na . . . fiatalság, bolondság, vidámság. Hej, hej — sóhajtozott és úgy belenézett az őszi ég tükrébe, mintha a saját leikébe látott volna. Hej, hej, elmúlik minden — mondta mégegyszer és lassan visszafordult a tornác feló. .. Megváltozik minden Az idő is, az ég is, az ember is. Eldéresedik a haj, színét veszíti a lélek, megkérgesedik a szív, aztán már olyan messze tűnik mögötte az ifjúság, hogy nem is tudja megérteni a fiatalokat. Pedig hát egy tavasza van a szívnek, egy nyara az életnek és egy ősze a léleknek. Síép az mind, csak örülni kell tudni neki. Meg kelt érteni a tavasz lángolását, a nyár parázsló tüzét s az ősz szelíd, fáradt derűjét. . . Meg kell érteni . .. Mikor ezeket gondolta, már ott állott a tornácon az asztal előtt. Ránézett a felesége ezüstös hajára, aztán a rózsává bomlott Málikára pillantott, aki éppen kilépett az ajtón és könnyes pillák alól nézegette a selyemre fűzött gyöngyöket. A nemes ur nagy lélekzetet vett. — Hát hiszen nem bánom én, ha Simay Lacihoz mégy is .. . ha szeretitek egymást — mondta, majd a felesége mellé állott. — Nem bánom fen . . . Isten álgya Őket — suttogta és megcsókolta a nemes asszony homlokát lyek nyomási gyakorolnak n véredéhyre é* igy há rányósan befolyásolják a beszélő szerv működését. Az úgynevezett pösze beszédnek hely felen hangképzés az oka, többé kévé bé időleges hiba, olyan mint egy gyerekbetegség: majdnem mindenki keres i tül megy rajta. A p^szeség csak gyakorlatlanság, a hangképzés helyeinek az élté vesztése. A legsúlyosabb beszédhiba éppen makacssága folytán a dadogás, amelyet csak nebe/en és csak nagy hozzáértéssel lehet gyógyítani. GöiCsök hozzák létre és ez )e)entkezhetik ismétlődő ráttgatódzásban, de megnyilvánulhat hosszabb Vagy rövidebb ideig tartó merevülésben is. A dadogás nem betegség. hanem pszihikai hántolom A lelki bajok mia t beálló dadogáson kívül agyi elvéi*ozás is lehet oka a dadogásnak Hogy a dadogás pvíhikai baj, ez ma már túl vah a bizonyításon Ha az eseteket megvizsgáljuk, mindig ki tűnik, hogy az illető lel-iéietében történt valami. Ha dadogó! gyógyítunk, az a leglényegesebb, Wy a bajt, az okot állapítsuk meg, mert ez legjobb uuruta ója a gyógyítás nv trdusanak. A dadogás gyógyítása fizioterápiai alapon történik; a hargkép és módjára tani'ják meg a beszédhibában szenvedőket, hogyan kell a hangokat egymáshoz kapcsolni, hogyan kell azokat szavakká alkotni és mondatokká fűzni, Az illetőt tehát a sajátmaga bes-edének a tudatos ellenőrzőjévé tesszük. Eminél lett azonban nem szabad eih^hy-gnlni a lelki baj gyógyítását Sem. Inert kü lönben gyakran megesik, hogy az ilyen ember alig néhány héttel a gyógyítás befejezése után megint visszaesik betegségébe, mert megint főitép a beszédhibáit okozó lelki baj L gtöbbször elég egy könnyebb fajta idegrázkódás és már visszakapják a dadogást Az előadó nem mulaszthatja el szóvátenni azt az ominózus szerepet, amelyet a középiskola visz a gyermekek beszédhibájának okozásában. A közegészségügyi egyesület ülésein tekintélyes urak jelentették már ki hogy a túlzott középiskolai fegyelem, helyesebben mondva: a középiskolai fegyelemnek néhány tanár által való túlzott kezelése valóságos rettegésben tartja a növendékeket és sokszor bebizonyosodik, hogy ez közvetlen oka a gyakori beszédhibáknak. A statisztika is azt mondja, hogy akik élelük folyamán lesznek beszédnibássá, azok legiöbbnyire a tizedik életévüket köpető időben, a középiskolai tanulás alatt vesztik el beszédjük helyességét. A középiskolai tanárok egy része nem azt kutatja, h gy ez a szegény gyermek mit tud, hanem csak azt akarja kiforgatni belőle, hogy mit nem tud és a kereszttűz alá vett gyermekekben ez és sok más ilyen mód-zer nagyon gyakran súlyos lelki konfliktusokat, idegrázkódást idéz elő. — Legszebb karácsonyi ajándék a dr. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond szerkesztésében meg jelent „Jókai Emlékkönyv“. — Ára 15 K, ajánlott külifóssef. 18 K. Idegeit éppúgy mint izmait, hogy kellőleg működjenek, úgy kell kezelni, mint -------bármilyen szerkezetet.------Ön köteles egészségét ápolni. Ezen kötelezettséget könnyen teljesítheti, mert az ehhez szükséges legjobb eszközt — ma már ------------5 korona 50 fillérért vásárolhatja. Értéktelen utánzatokat utasítson vissza, minthogy önnek fiietni kelly tehát a legjobbat kérje> Ez a jól ismert Ment hot iMbomatz. Mindenhol knptlhtó «Bt Ár» 6.60 Aó. Szabadoktatási előadás a Kufinrpalotábaft 1928 dec. 2Ö-án vasárnap d e. II órakoi*, amikor Dr. Erdélyi Pál egyetemi tanár A százesztendős Zalán futása címen tart előadást. Belépődíj nincs, csak önkéntes adományokat kér minden látogatótól kiadásai fedezésére a Jókai Egyesület — ■ —— m ———iá. fi komáromi péksztrájk és más egyebek. (Az ármegállopitó bizottság ülése.j Az egész köztáisaság közélelmezési faktorainak szeme most Komáromon csüng. Ezt a nagy érdeklődést a komáromi pékmesterek okozták, akik a múlt heten egy szép napon kimondották, hogy nem sütnek kiflit és zsemlyét, hanem csak kenyeret. S/óval kifli és zsemlye sztrájba állottak, amire nem emlékeznék még a legöregebb kifli & zsemlyefogyasztók sem. Ez terelte azután Komáromra a közfigyelmet. A kon ár< mi pékek a sztrájkot azzal indokolják meg, hogy a rendőrség olyan szigorúan követelte a műnké megkezdésének pontos betartását, hogy az még egy gyorsvonaivezetőt is nrhiz helyzetbe hozott volna, pedig a vonatvezető percekre dolgozik, percnyi pontossággal érkezik és indul. Ezt a krónométerszerü pontosságot követelte a komáromi pékektől a rendőrség Ha a kiszabott időnél pár perccel (a rendőr órája szerint) előbb füs ölt valamelyik pék kéménye, akkor nyomban lecsapott a birság, amely nem egyszer több szák K-ra rúgott. S mivel nemcsak ahány ház, annyi szokás, hanem ahány óra, annyiféleképen jár, természetes a rendőrök és & pékmesterek órája se jár tgyformán. A rendőr az ő órája szerint ir és jelent fel, a pék meg az otthoni Óra szerint kezdi meg a sütést és mivé nincs egy zsinórmértékül elfogadható óra a varosban, itt már nagy idó é$ nézeteltérések támadtak. Az üveghútá, a Sch fihausen, az Omega, a Doxa, a remontoar órák sokfélesége aztán egy lehetetlen chaoszt teremtett. Nem egyszer zajos csengetés rázta fel a pékeket éjszaka. A rendőr csen* gelett be, jött ellenőrizni, hogy nem kezd'ék-e meg titokban a Sziklást, a dagasztást, a sütési. Ahol a csengetésit; nem reagáltak, s nem mehetett be az ellenőrző közeg, ott ismét a birság éftette meg a pékmesterrel, hogy nem jól cselekedett, amikor a csengetésre nem nyitottak kaput, mert hiszen így nem lehet eldönteni a vitát, hogy előbb kezdett-e sütni a pék a kelleténél. Szóval a pékmesterek azt mondották, hoey te szigorú ellenőrzés annyi gonddal jár, higy ók inkább leieszik a szilát, a liszikeverő kanalat a dagasztófát, a sütő lapátot, de nem tehetik ki magukat a további szigornak. A munkások érdekeinek megvédését mindenesetre össze lehet egyeztetni a munkaszpbad8ággal, mert aki előbb vagy tevább akar dolgoztatni a kiszabott 8 órai munkaidőnél, tegye, tessék* de a különórázást lessek megfizetni. A péksüteménynek 7 órára már nemcsak az üzletekben, hanem már a magán názak asztalán is ott kell lenni. A gyermekek iskolába, a felnőttek hivatalba, üzletbe, munkába sietnek. Ahol 7 kor nyitják az üzletet, az alkalmazottnak már 7 előtt ott kell lenni, igy a péksüteménynek is, különben nem tud pontosan az üzletbe menni az illető, igy a kifli és zsemlye sütéssel sietni kett, mért amig a tészta megkel, ahhoz idő is kell és ezenkivül meleg is, mert hideg helyiségben nem kél a tészta. Igen ám, de ha előbb fűtöttek és előbb füstölt a kémény, már felirta a rendő a péket. Szóval á tészta mfgdagasztá" sához, megkeléséhez, megsüiéséhez, “
