Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-19 / 152. szám
2. oldal. Komaromi lapok meggondolni a dolgot, mert az örökös torzsalkodásból semmi jó sem szármáz* batik a köztársaság népere. II Mitti Ultik elles. — A magyar pártok szózata. — M A kivándorlási ügynökök újra munkába állottak és bejárjak a magyarlakta falvakat, hogy piszkos önérdekből a pusztulásba, idegenbe csábítsák magyar véreinket. Könnyű nekik a munkájuk, mert hiszen a nehéz gazdasági adózási viszonyok igen sok elkeseredett embert teremtettek Elkeseredett embernek, akinek itt rosszul megy a sora, könnyű rózsás képeket festeni az uj világ boldogságáról. A kivándorlási hiénák alattomos munkája kétségbeejtő eredményeket ér el. Ez indította arra a magyar pártokat, hogy felvegyék a harcot ezekkel a lé lekkufárokkai. Az ellenzéki magyar pártok az alábbi szózatot iutézték a magyar néphez: Magyarok ne hagyjátok itt az ősi földet! A lezajlott világháború és az ezt követő nagy politikai átalakulások kő vetkeztében nagyon sok ember, főleg a volt állami alkalmazottak, elvesztették kenyerüket. Mások pedig — ez vonatkozik főleg a kisgazdákra és kisiparosokra — a reájuk rótt mindinkább elviselhetetlenebbé váló nagy adók és a még mindig erősen dühöngő munkanélküliség s általában a pangó munka következtében tönkrementek és földönfutókká lettek. E szerencsétlen, vagyonilag és ennek fiatalság... bolondság. Irta: Mados György. öreg Bor vég h Péter, a testes pirosképű nemes ur megtömte csibukját, rálehelt a meggyvörösre kiszívott tajtékra, aztán dolmánya ujján gondosan fényesre törülte a tetszetős szerszámot. Hátr8 pillantott. — Csiholj egy kis tüzet Málikám, — szólt oda lányának, aki az ebédlő magashátu bőrdiványán selyemmel babrált, avagy talán gyöngyszemeket füzögetett, de inkább vőlegényére gondolhatott. Ez a legvalószínűbb, mert mire gondolhatna egy ilyen napsütésben nevelt, húsosra táplált, huszonhétéves kisaszszonyleány. Az öreg Borvégh már egy szék karjára irányozta a háromröfös csibukszárat s Málika ebben a pillanatban fölé is libbentette a gyujtólángot. A kékes füstorsók szétlebegtek az ódon aranyrámák felé s felleget húztak Borvégh után, aki lassú, komótos léptekkel ballagott ki a tornácra. Málika az ajtó közelébe húzódott. Oka volt rá, hogy oda húzódjék. Bár nem illendő a szülők beszélgetését kihallgatni, de tudta, érezte remegő szivének minden idegszálával, hogy most az ő sorsáról lesz szó. Ilyenkor pedig cérnaszálként szakadnak szét az illem következtében lelkileg is teljesen letört emberekben azonban annál erősebben feltámad és működik az életösztün : az élni akarás. Amikor azután tervezgetésekbe fogtak s életüket, existenciájukat minden áron biztosítani akarták, akkor beleestek a kivándorlási ügynökök ravasz módon kieszelt s haszonleső csapdájába. A kivándorlási statisztika az elmúlt években már őrült nagy számokat mutatott, úgy hogy már a kormány is közbelépett ennek redukálása céljából. Szinte megdöbbenti az embert, ha olvassa, hogz mennyi ember, mennyi magyar hagyta itt az édes földet, drága apai jussát s evvel együtt a hitét, a boldogságát, a függetlenségét, egyszóval mindenét. Magyar Testvéreinkl Szeressétek e földet, e drága rögöt és ne kótyavetyéljétek el! Mert ha most bármily szegények is vagytok és nyögtök a nehéz adók súlya alatt, de mégis magatok emberei vágytok s ismert földön vagytok, magyar testvéreitek között. A földhöz ragaszkodni kell végső lehelletünkig, mert .a föld az, amely táplál és majdan eltakar.* Mi vár odakint az uj világban Ti reátok, ti csábitó ígéretekkel elkábitott Magyar Testvéreinkl A nyomor... Koldusabbak lesztek a koldusnál és igavonó barom módjára kell a mindennapi betevő falatotokat abban a hires Amerikában, legyen az akár Egyesül' Államok, akár Cuba, avagy Btazilia, megszereznetek. 0 vassátok el csak figyelmesen az újságokat, mit imák a szerencsétlen, éhező, rongyossá vált szegény magyar kivándorlóinkról 1 szabályai... Hadd szakadjank! Egy érett, kiteljesedett, okos leány mosolyogva tépi azt szét, könnyedén csak úgy ujjheggyel, kivált ha az ő sorsáról van szó ... miért ne? — igy gondolta ezt Málika és figyelt. Borvégh a fehérre meszelt tornácoszlop mellett megállott, szemben vele a bozontos, borvörös domboldalon ökörnyál húzódott s a kert felől kesernyés őszi illatokat sodort a szél. Tűnődve nézte a kopár dombpupokat. — Megint elmúlt egynyári—mondta nagyott sóhajtva s leült egy gyékény karosszékre az asztal mellé. Felesége, született Vághy Borbála, a finom, diólevélillatu nemes asszony, aki az asztal másik oldalánál ült, pápaszeme alól pillanatra fölnézett. — Elmúlt... elmúlt és Málika hu szonhétesztendős lett, — mondotta halkan és lassúkat bólintott, A nemes ur úgy éreztet hogy éle volt a szónak, sőt mintha meghúzódott volna mögötte egy kis szemrehányás is. Tán én vagyok az oka? — kérdezte megöblösödő hangon és a szeme feleségére villant. A nemes asszony arcán elkomolyultak a vonások. — Hát bizony a te akaratodon múlt....... — Micsoda? — rebbent fel Borvégh -— Az ő elrettentő példáikon okuljatok és ne hallgassatok a kivándorlási ügynökök méz édes szavaira, amellyel ki húzzák alólatok a földet, a legutolsó rögöt is, földönfutókká, hazátlanokká legyetek! Szeressétek inkább a földet, ha még oly kevés hasznot híj» is. Szeressétek j apáitoknak apáról apára szállt örökét! Inkább tengődjetek itthon, mint ide genben éhező, kivert koldusok legyetek, mert itthon legalább, ha iparkodtok, ha dolgozni akartok, azért még mindig lesz kenyeretek, megmafad földetek, megmarad becsületetek ... és mindig meg-egit a magyarok Istene, mert a közmondás is azt tartja: Segíts magadon, az Isten is megsegít. Odakint a kivándorlási ügynökök által agyondicsért, tejjel-mézzel folyó Kánaánban, Amerikában vagy más idegen országban, nemcsak hazátlanok, lerongyol duttak és éhezők lesztek, de még becsületetek sem lesz, a becsületeteket it elfogjátok veszíteni. .. A vigalmi adóról. (Ki köteles fizetni vigalmi adót. — A magyar pártok a falu népéhez.) Az ellenzéki magyar pártok a közelgő farsangra való tekintettel a vigalmi adó kötelezettségére vonatkozólag az alábbi tájékoztatót bocsátották ki a falu népéhez: Beköszöntött már a tél, mikor több idő jut a szórakozásra, a lelkiekben való gyarapodásra. Aztán közeledik a farsang, amikor a legkisebb filu is rendez műkedvelő előadást, hoyy nemesen elszórakozzanak a fiatalok és a vének. Sajnos azonban egyes községekben a hatósági tényezők különféle nehézségeket göiditenek az elé, hogy műkedvelőink szinelőadásokat rendezhessenek. Különösen a vigalmi adó kivetésével igyekeznek a belépti jegyek árát oly magasra emelni, hogy a nép, amelynek teherbiróképességét a magas adók és illetékek már amúgy is meghaladják, nem tudja megfizetni a helyárakat. Tagjaink figyelmét felhívjuk a 1921 augusztus 12 íki 329. számú törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletre, amely 1922-ben 143. szám alatt jelent meg v Sín szenvedők v Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyét, here, comb éi köldöksérvnél a mi tökéletesített ragónélkQH sérvkötőnk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyamehsülyeditsnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanelt has-, és mellmelegitS. JJSIET litailá! IllflUIII, Doh 51 Rendelő orvos: dr, Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki f«lek még az nap elintéztetnek. A rendelet szerint olyan szinelöa dúsak út in, amelyekben műkedvelők szerepelnek vigalmi adót fizetni nem kell, kivéve azt az esetet, ha a színelőadás táncmulatsággal, vagy pedig olyan zenével van egybekötve, amellyel a feh vonások közötti szünetekben szórakoztatják a közönséget, Egyes hatósági ttn/ezők azt axaridk belemagyarázni a rendeleibe, hogy csakis a színházbau előadott darabok mentesek a vigalmi adó fizetése alól. Ez az értelmezés azGBr ban teljesen önkényes és téves, mert a rendelet folytatólag táncmulatságról beszél, már pedig színházban táncunk latságot tartani nem szoktak. A beszéd higiénéje. — A középiskolai tanárok fegyelmi túlbuzgósága. — Budapesten a Közegészségügyi Egyesület népszerű előadássorozatainak egyik estjén a beszéd higiénéjárói hangzott el igen érdekes előadás, amelynek során Kanizsai Dezső siketnéma intézeti igazgató a többi közt rámutatott arra is, hogy a leggyakoribb beszéd libát, a dadogast, gyakran a középiskolái fegyelemnek az oktalan túlhajtása, egyes tanároknak a fiatal embereket agyonrémitő metódusa okozza. Az érdekes előadás a következő volt: — A beszéd, mint gondolataink kifejezője, az értelem kifejlődésének domináló tényezője Fontosak tehát a beszéddel összefüggő problémák és különösen fontosak azok a jelenségek, amelyek a beszédet hibássá telteik. A beszédet pszihikai folyamat előzi meg és ezt különösen akkor kell tekintetbe venni, ha a hibás beszéd okait és gyógyítását akarjuk megvilágítani. — Hogy nem ment férjhez három év előtt. — A Simay fiúhoz? — Ahhoz. A nemes ur nagyot szívott a csibukjából. — Inkább maradjon a fedelem alatt — lánynak. — Szégyenünknek — nyomta meg a szót a nemes asszony. — Inkább az lenne a szégyenünk, ha ahhoz menne ... ahhoz a . .. — Mondd ki na! — Ahhoz a korhelyhez — vágta fel a fejét az öreg Borvégh. — ... Eddig még nem mondtam ki nyiitatl soha, hogy miért ellenzem ezt a házasságot, de ti — látom — megéreztétek, hogy nem adom beleegyezésemet soha. Nem is hozakodtatok vele elő. De mostanában már másodízben érezteted, hogy én vagyok és leszek az oka, ha nem megy férjhez Málika . , . Ennek pedig, tudd mefT» nem én, hanem ő az oka. O, mert más férfiről hallani sem akar. És te vagy az oka, mert istápolód Málikának ezt a szerelmetes mániáját. Hát én pedig a Simay fiúról nem akarok hallani, — Miért ? — Megmondtam, hogy korhely, kártyás, léha fráternek tartom ... lit van ez a kúria és körülötte ötszáz hold prima föld. Dolgos ember keze alatt aranyat csordit még a szikese is . . . Ki tudja, igy lesz-é, ha ahhoz a nótapengető emberhez adom ? . . . Mert én sem élek örökké, ha meg kivesznék, nem lesz, aki árkot hányjon a kedve elé . .. Jön a hejehuja ... a váltó, aztán meg a dob. E'pusztul a Borvéghkúria s Málika boldogságára is ráhull majd a szemfödő . . . Persze, neked tetszik az olyan vő, mint amilyen a Simay fiú lenne, mert muzsikás természetű, virágosszavu, hízelkedő . . . — Nem úgy van az, Péter. — Úgy van, ha mondom. Léha él korhely I A nemes asszony felnézett. — Ezt mondta az én atyám is. Az öreg Borvégh homlokán átfutott a láng: — Kire 1 ? — kiáltotta. — Hát ... te rád Borvégh Péterré A vőlegényemre, — mondta a nemei asszony és halvány mosoly derült ál az arcán. Borvégh az asztalra csapott. Én rám I ?. . . Ilyet ? — remegett a hangja s lassan felállott az asztal mellől. Dühösen, de elfojtott tüzével a feltörni akaró indulatnak, dörmögöti még valamit, aztán nehéz léptekkel elindult a kert felé. Az udvar közepén egy vén juharfa alatt megállott. Gondolkozott. kapható jelenleg Bécsi Botor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy legmegbízhatóbb bútoráruházában! Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákba! Spitzer Adolf és T»a Utódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és borszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós íróasztalok és iratszekrények. Csakis jó mi őségA áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. C88 Vidékre szakszerű csomagolás.
