Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-17 / 151. szám
igyvenhatodik évfolyam* ISI* txáa. CaOtSrtBkf 1925« daoembev* 17« POLITIKAI-LAP. ElSiisetéa ár csehsiloTák értékben: Helyben éi vidékre postai szétküldéssel: B(ésx érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Kttlföldön 160 Ki. Egyes uám ára t 80 fülé £ Kiegyezés Móniit Komárom, — dec. 16. Amint a kormánysajtó a közvéleményt előkészíteni kezdi, a cseh koalíció ráfanyalodik arra, hogy Szlovenszkóval meg kell egyezni. Most már ők is elismerik, hogy a választásokon vereséget szenvedtek és ennek az országrésznek a többsége a koalíciós kormányzást elutasítja. Ezt hangoztattak mi is é3 az egész ellenzéki sajtó a skrutiniumok után, amikor a választás eredménye nyilvánvaló lelt. A kormány a koalíciós rezsim folytatása esetén féleszlendeig se tarthatja magát a helyén, tehát Szlovenszkóval meg kell egyeznie, vagy újból választatnia. Hogy a két eshetőség közül a kiegyezésre határozza el magát a kormány, az abból látszik valószínűnek, mivel tudja, hogy a választások megismétlése esetén nemcsak többségre nem számíthat, de az ellenzéki tömegek számát és súlyát megnöveli. Tehát kiegyezni, futni vagy fizetni kell az adósnak. Ne ringassuk magunkat abban a vérmes reménységben, hogy Szlovenszkóval szemben a csehek a fehér lap politikáját folytatják, mint a magyarok 1867-ben a horvátokkal szemben. Itt hosszú és kemény alkudozások fognak megindulni é3 előbb morzsákat fognak Ígérgetni autonómia helyett, apró kis közigazgatási, iskolai enged ményeket, néhány szlovák felekezeti gimnáziumot és a pozsonyi minisztériumban a cseh befolyás csökkentését, esetleg a miniszteri kirendeltségek éléről a cseh megfigyelők eltávolítását, cseh zsupánok és helyetteseik kicserélését. A szlovenszkói ellenzéki pártok azonban ezzel természetesen nem érhetik be. Itt van az alkalom régi programjuknak, az autonómiának a megvalósítása, melyből engedni és elalkudni semmit nem szabad, ha a gyarmat rendszeit megszüntetni akarjuk és azt akarjuk, hogy népünk innét kereset hiányában ne Vándoroljon ki koldusbottal a kezében. Ezekben a kiegyezési tárgyalásokban az ellenzéki reálpolitika gondolata ismételve fel fog bukkanni; de legyünk óvatosak és gondosan vizsgáljuk meg a célokat, melyeket a reálpolitika leple eltakar. Látszat engedményeknek nem szabad felülnünk és az autonómia ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. IkerkesztSiég éa kiadóhivatal. Nádor-u. 89., Idegjelenik hetenkint háromszor: Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és szombaton. elvét feladnunk, Szlovenszkónak a szlovenszkóiakénak kell maradnia és függetleníteni magát minden illetéktelen gyámság alól, mert egyenrangú fél gyanánt kell részesednie az áiíara minden előnyéből és terhéből. Ez ez idő az, amely a kisebbségi jogoknak is meg kell hogy hozza a feltámadást a békeszerződések sírj iból. A magyar nemzeti kisebbségre tehát szintén nagy napok várnak, a küzdelem napjai. Törvényhozóink működését figyelemmel kísérjük és munkájukat, eme nagy cél érdekében tett minden lépésüket számon tartjuk és számon kérjük. = Bent v gy e a választók névjegyzékében?? Ez m-st a fontos kérdés. December lS-től kezdve közszemlére teszik ki a névjegyzékeket. Mindenki nézze meg. = A Magyar Nemzeti Párt klubülése A nemre gyülés december 17 én ül össze e őször, amikor az elnökséget és a nem etgyülés más funkcionáriusait válaszok meg A megnyíló ülést a clubok értekezletei előzik meg, amelyek közös megállapodásokat hoznak létre a naprendre vonatkozóan. A Magyar N mzeii Párt törvényhozó tagjai szerdán tartottak klubülést, amelyen az összes törvényhozók megjelentek. Az ülésen a parlament megnyitásakor el mond ndó kormánynyilatkozat fölötti vita során előterjesztendő pártdeklarációt álapi'otta meg és egyben kijelölték a deklar ció előadóit is A párt deklarációié' a szénáimban Törköly József dr. szená'or, a nemzetgyűlésen p.dig Szent hány József nemzgy. képviselő, a párt elnöke fogja előterjeszteni. = Új k&alició — régi program. A kormány a nemzetgyűlés pénteki ülésén f g bemutatkozni, amikor kormánynyilatkozatot tesz. A minisztertanács már foglalkozott a kormánynyilatkozattal és a kiszivárgó hirek szerint megáll podás történt a programra nézve. Ezsze int a kormánynyilatkozat gerince az lesz, hogy az uj koalíció a régi koalíció programja alapján fog működni és befoeja fejezni annak munkapenzu mát. Hogy e munkaprogramba mely ügyeket vesznek föl, még nem tudni, de annyi bizonyos, hogy az uj kormány ott veszi föl a munkát, ahol a régi abbahagyta. Vagyis minden marad a régiben. = A szlovenszkói minisztérium teljhatalma. Az uj kormányban Kállay József dr. kapta meg újra a szlovenszkói miniszterséget, amelyet a kormány az 1918. dec, 10 iki 64. sz törvény 14 szakasza alapján 1925. dec. 9 tői kezdődően teljhatalommal ruházott fel. ami azt jelenti, hogy a miniszter Szlovenszkóban önállóan rendeleteket adhat ki és általában fel van jogosítva arra, hogy a konszolidációra nézve mindent megtehessen. Eddig nem volt teljhatalommal felruházva Kallay, egyszerűen végrehajtó közege volt a prágai kormánynak, amelynek rendelkezése alatt állolt. Most, hogy felhatalmazták a teljhatalommal, kibővítették hatáskörét és bizonyos függetlenséggel ruházták föl. Fölmerül szonban a kérdés, hogy ez a teljhatalom milyen mértékben vagy egyáltalában képes lesz-e érvényesülni a prágai kormány befolyása nélkül és dacára a felruházásnak, nem kell-e minden lépésére engedélyt kérni Prágától. Az eddigi tapasztalatok amellett szólnak, hogy a sokat kifejező telihatalom csak üres cim, amelyet érvényesíteni alig lehet a szlovenszkói miniszternek. = Hatos és tizenkettes bizottság alakult a régi pétka és deszátka helyett. Ennek a szaporodásnak a koalíció újdonsült pártja, a cseh iparospárt az oka, amely szintén kormányképessé lett az által, hogy belépett a koali cióba. Ezentúl tehát ezek a bizottságok fogják gyakorolni a hatalmat, mert az bi/onyos, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is, ez a koalíciós külön bizottság lesz hivatva arra, hogy ellenőrizze a kormány minden ténykedését, világosabban, hogy ez diktáljon minden kérdésben és nélküle meg se tudjon moccani a kormány. A bizottságok már első ülésükön sem igen voltak egy véleményen A két kamara elnö kének megválasztásáról tanácskoztak, de a tizenkettes bizottság nem tudott megegyezni, úgy hogy a 24 es bizottság, vagyis mindkét kamarának tizenkettős bizottsága foglalkozott a kérdéssel. Ez a összevett bizottság sem jutott az első ülésen dűlőre és bár éjfélig tanácskoztak, el kellett halasztani az ülést más napra. Szóval megkezdődött már a régi nóta, amely a koalíciós pártok ismert egységességét zengi tulon tűi megszokott diszharmóniával. A kezdet azt mutatja, hogy ezentúl sem lesz másként, mint eddig volt. hí mi tud ii azokat az adósságokat, melyeket Európa különböző államainak hitelezett a háború alatt. Nem haj^ndó egyszerűen törölni azokat a milliárdokat, amelyek segítségével a nagyantant és függvényei a háborút megnyerték, mert az Unió népe súyos adókat kénytelen fizetni ezek miatt az eddig még le nem törlesztett európai adósságok miatt. Az Egyesült Államok kormánya nagy engedékenységet tanúsítóit eddig is adósaival szemben, a kölcsönök visszafizetésére nézve a legkedvezőbb feltételeket állapította meg és ha már éveken keresztül mirdig csak halogatták még a törlesztéseket is nem lehet csodálkozni azon, hogyha türelmét veszti és komoly figyelmeztetést intéz adósaihoz A sajtóban nemrégiben olyan han gok emelkedtek, hogy az Egyesült Államok liberálisabban járhattak volna el a szövetségesekkel, mint adósokkal szemben, sőt el is engedhette volna Amerika a tartozást szövetséges társainak ! Mindenesetre furcsa óhajtás és ha igaz is az, hogy Amerika a háború alatt igen szépen „keresett*, az is igaz, hogy a nagyantant államait és azok szövetségeseit ő mentette meg a legyőzetéstöl. Ha Amerika nem szállít fegyvereket és mindenféle hadifelsze reiést európai szövetségeseinek, ha nem lép a háború végén maga is döntően kö*be, akkor a mai helyzetnek egészen a foiditottja állott volna be Európában. Az amerikai nép óriási áldozatot hozott, hogy Franciaország, Angolország és Belgium és ezek szövetségesei javára döljön el a világháború és ha Amerika visszaköveteli a kölcsönt, akkor teljes joggal jár el, mert végre is az álala megsegített államok az álaluk létesített békediktáfumok folytán nemcsak hatalmas területekhez jutottak, de nagy jóvátételi összegeket is kaptak hadisarc fejében De joggal hivatkozhatik Amerika arra is, hogy a háború után beállott rettenetes viszonyok között szintén ő mentette meg Európát a teljes lezülléstől és 19i9 ben az éhínségtől. Ha az Egyesült Államok nem lett volna és nem sietett volna segitő eszközeivel és élelmiszerének hatalmas tárházával nem állott volna rendelkezésre, Európa elpusztult volna Mindezt a szövetséges hatalmak elfeledték már, pedig életexisztenciájuk forgott kockán a háború után annak dacára is, hogy mint „győzők* tobzódtak a dicsőség fényében. Amerika nem hajlandó elengedni az európai adósságokat és az amerikai kormány nem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy törölje a szövetségesek tartozását. Persze, ez igen kényelmes volna az adósokra nézve és bizonyára égig magasztalnák azt az előkelő gesztust, mellyel a hitelező lemondana követeléseiről, azonban erre egyelőre nem kapható, sőt még arra sem lehet rábírni, hogy valamelyik európai szövetséghez csatlakozzék. Egyszer már, úgy látszik, megégette magát és jobbnak latja távolmaradni az európai népektől, őt csak az érdekli, hogy mielőbb helyreálljon a világ gazdasági konszolidációja, amely részére is biztoritani fogja azt, hogy az Európában elhelyezett kölcsöneil megkapja. Az adós államok pedig kénytelenek lesznek fizeini, mert az államadósságokat soha sem szokták csupa barátságból elengedni Különben is régi igazság: adós fizess, beteg nyögj! Az adók késedelmes kiértesítésének hátrányai. Bár a hivatalos gépezet az adókivetésekkel többé kevésbí mindig elmaradt, ily nagyarányú visszamaradás, mint á jelenlegi, még eddigelé nem volt. Maholnap 1926 ban vagynk s az 1921. évi jövedelmi adók nincsenek letárgyalva, a 111. oszt. kereseti adók 1924- ik évtfl, a forgami adók pedig 1923- tól kezdve várnak kivetésre. Ha figyelembe vesszük, hogy a sérelmes kivetések ellen beadott felebbezések jogerős elintézéséig ismét jó egy pár esztendő telik el, bátran állíthatjuk, hogy hosszú ideig még 8—10 éves adóivekről eredő adóhátralékokkal lesz bajunk. Mi okozta ezt a nagymérvű visszamaradást? A háborús idők alatt beállott nehézségek, személyzethiány (sok jó erő elbocsátása), majd az uj államalakulattal kapcsolatosan beállott változások úgy az adóiörvényekben, mint az adminisztrációban. A régi adótörvények részben módosítva érvényben maradtak, folyó faLÓ 18., 19. és QO-án (péntük, szombat, vasárnap) 9*1 Gyönyörű szőnyegek a legolcsóbb árban. — Látogassa meg minden vételkényszer nélkül. Aranyéremmel kitüntetve. — Belépti díj nincs. —