Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-17 / 151. szám

igyvenhatodik évfolyam* ISI* txáa. CaOtSrtBkf 1925« daoembev* 17« POLITIKAI-LAP. ElSiisetéa ár csehsiloTák értékben: Helyben éi vidékre postai szétküldéssel: B(ésx érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Kttlföldön 160 Ki. Egyes uám ára t 80 fülé £ Kiegyezés Móniit Komárom, — dec. 16. Amint a kormánysajtó a köz­véleményt előkészíteni kezdi, a cseh koalíció ráfanyalodik arra, hogy Szlovenszkóval meg kell egyezni. Most már ők is elisme­rik, hogy a választásokon veresé­get szenvedtek és ennek az or­szágrésznek a többsége a koalíciós kormányzást elutasítja. Ezt han­goztattak mi is é3 az egész ellen­zéki sajtó a skrutiniumok után, amikor a választás eredménye nyilvánvaló lelt. A kormány a koalíciós rezsim folytatása esetén féleszlendeig se tarthatja magát a helyén, tehát Szlovenszkóval meg kell egyeznie, vagy újból választatnia. Hogy a két eshetőség közül a kiegyezésre határozza el magát a kormány, az abból látszik valószínűnek, mi­vel tudja, hogy a választások meg­ismétlése esetén nemcsak többségre nem számíthat, de az ellenzéki tömegek számát és súlyát meg­növeli. Tehát kiegyezni, futni vagy fi­zetni kell az adósnak. Ne ringassuk magunkat abban a vérmes reménységben, hogy Szlovenszkóval szemben a csehek a fehér lap politikáját folytatják, mint a magyarok 1867-ben a hor­­vátokkal szemben. Itt hosszú és kemény alkudozások fognak meg­indulni é3 előbb morzsákat fognak Ígérgetni autonómia helyett, apró kis közigazgatási, iskolai enged ményeket, néhány szlovák feleke­zeti gimnáziumot és a pozsonyi minisztériumban a cseh befolyás csökkentését, esetleg a miniszteri kirendeltségek éléről a cseh meg­figyelők eltávolítását, cseh zsupánok és helyetteseik kicserélését. A szlovenszkói ellenzéki pártok azonban ezzel természetesen nem érhetik be. Itt van az alkalom régi programjuknak, az autonómiának a megvalósítása, melyből engedni és elalkudni semmit nem szabad, ha a gyarmat rendszeit megszüntetni akarjuk és azt akarjuk, hogy né­­pünk innét kereset hiányában ne Vándoroljon ki koldusbottal a ke­zében. Ezekben a kiegyezési tárgyalá­sokban az ellenzéki reálpolitika gondolata ismételve fel fog buk­kanni; de legyünk óvatosak és gondosan vizsgáljuk meg a célokat, melyeket a reálpolitika leple elta­kar. Látszat engedményeknek nem szabad felülnünk és az autonómia ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. IkerkesztSiég éa kiadóhivatal. Nádor-u. 89., Idegjelenik hetenkint háromszor: Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. kedden, csütörtökön és szombaton. elvét feladnunk, Szlovenszkónak a szlovenszkóiakénak kell maradnia és függetleníteni magát minden illetéktelen gyámság alól, mert egyenrangú fél gyanánt kell része­sednie az áiíara minden előnyéből és terhéből. Ez ez idő az, amely a kisebbségi jogoknak is meg kell hogy hozza a feltámadást a békeszerződések sírj iból. A magyar nemzeti kisebb­ségre tehát szintén nagy napok várnak, a küzdelem napjai. Tör­vényhozóink működését figyelem­mel kísérjük és munkájukat, eme nagy cél érdekében tett minden lépésüket számon tartjuk és szá­mon kérjük. = Bent v gy e a választók névjegyzékében?? Ez m-st a fontos kérdés. December lS-től kezdve közszemlére teszik ki a névjegyzékeket. Mindenki nézze meg. = A Magyar Nemzeti Párt klubülése A nemre gyülés december 17 én ül össze e őször, amikor az elnökséget és a nem etgyülés más funkcionáriusait válaszok meg A megnyíló ülést a clubok értekezletei előzik meg, amelyek közös megállapodásokat hoznak létre a naprendre vonatkozóan. A Magyar N mzeii Párt törvényhozó tagjai szer­dán tartottak klubülést, amelyen az összes törvényhozók megjelentek. Az ülésen a parlament megnyitásakor el mond ndó kormánynyilatkozat fölötti vita során előterjesztendő pártdeklará­ciót álapi'otta meg és egyben kijelölték a deklar ció előadóit is A párt dekla­rációié' a szénáimban Törköly József dr. szená'or, a nemzetgyűlésen p.dig Szent hány József nemzgy. képviselő, a párt elnöke fogja előterjeszteni. = Új k&alició — régi program. A kormány a nemzetgyűlés pénteki ülé­sén f g bemutatkozni, amikor kormány­nyilatkozatot tesz. A minisztertanács már foglalkozott a kormánynyilatko­zattal és a kiszivárgó hirek szerint megáll podás történt a programra nézve. Ezsze int a kormánynyilatkozat gerince az lesz, hogy az uj koalíció a régi koalíció programja alapján fog működni és befoeja fejezni annak munkapenzu mát. Hogy e munkaprogramba mely ügyeket vesznek föl, még nem tudni, de annyi bizonyos, hogy az uj kormány ott veszi föl a munkát, ahol a régi abbahagyta. Vagyis minden marad a régiben. = A szlovenszkói minisztérium telj­hatalma. Az uj kormányban Kállay József dr. kapta meg újra a szloven­szkói miniszterséget, amelyet a kor­mány az 1918. dec, 10 iki 64. sz tör­vény 14 szakasza alapján 1925. dec. 9 tői kezdődően teljhatalommal ruházott fel. ami azt jelenti, hogy a miniszter Szlovenszkóban önállóan rendeleteket adhat ki és általában fel van jogosítva arra, hogy a konszolidációra nézve mindent megtehessen. Eddig nem volt teljhatalommal felruházva Kallay, egy­szerűen végrehajtó közege volt a prá­gai kormánynak, amelynek rendelke­zése alatt állolt. Most, hogy felhatal­mazták a teljhatalommal, kibővítették hatáskörét és bizonyos függetlenséggel ruházták föl. Fölmerül szonban a kér­dés, hogy ez a teljhatalom milyen mér­tékben vagy egyáltalában képes lesz-e érvényesülni a prágai kormány befo­lyása nélkül és dacára a felruházásnak, nem kell-e minden lépésére engedélyt kérni Prágától. Az eddigi tapasztalatok amellett szólnak, hogy a sokat kifejező telihatalom csak üres cim, amelyet ér­vényesíteni alig lehet a szlovenszkói miniszternek. = Hatos és tizenkettes bizottság alakult a régi pétka és deszátka he­lyett. Ennek a szaporodásnak a koalí­ció újdonsült pártja, a cseh iparospárt az oka, amely szintén kormányképessé lett az által, hogy belépett a koali cióba. Ezentúl tehát ezek a bizottságok fogják gyakorolni a hatalmat, mert az bi/onyos, hogy amint a múltban, úgy a jövőben is, ez a koalíciós külön bi­zottság lesz hivatva arra, hogy ellen­őrizze a kormány minden ténykedését, világosabban, hogy ez diktáljon min­den kérdésben és nélküle meg se tud­jon moccani a kormány. A bizottságok már első ülésükön sem igen voltak egy véleményen A két kamara elnö kének megválasztásáról tanácskoztak, de a tizenkettes bizottság nem tudott megegyezni, úgy hogy a 24 es bizott­ság, vagyis mindkét kamarának tizen­­kettős bizottsága foglalkozott a kér­déssel. Ez a összevett bizottság sem jutott az első ülésen dűlőre és bár éj­félig tanácskoztak, el kellett halasztani az ülést más napra. Szóval megkez­dődött már a régi nóta, amely a ko­alíciós pártok ismert egységességét zengi tulon tűi megszokott diszharmó­niával. A kezdet azt mutatja, hogy ezentúl sem lesz másként, mint eddig volt. hí mi tud ii azokat az adósságokat, melyeket Európa különböző államainak hitelezett a há­ború alatt. Nem haj^ndó egyszerűen törölni azokat a milliárdokat, amelyek segítségével a nagyantant és függvényei a háborút megnyerték, mert az Unió népe súyos adókat kénytelen fizetni ezek miatt az eddig még le nem tör­lesztett európai adósságok miatt. Az Egyesült Államok kormánya nagy en­gedékenységet tanúsítóit eddig is adó­saival szemben, a kölcsönök vissza­fizetésére nézve a legkedvezőbb felté­teleket állapította meg és ha már éveken keresztül mirdig csak halogat­ták még a törlesztéseket is nem lehet csodálkozni azon, hogyha türelmét veszti és komoly figyelmeztetést intéz adósaihoz A sajtóban nemrégiben olyan han gok emelkedtek, hogy az Egyesült Ál­lamok liberálisabban járhattak volna el a szövetségesekkel, mint adósokkal szemben, sőt el is engedhette volna Amerika a tartozást szövetséges társai­nak ! Mindenesetre furcsa óhajtás és ha igaz is az, hogy Amerika a háború alatt igen szépen „keresett*, az is igaz, hogy a nagyantant államait és azok szövetségeseit ő mentette meg a legyőzetéstöl. Ha Amerika nem szállít fegyvereket és mindenféle hadifelsze reiést európai szövetségeseinek, ha nem lép a háború végén maga is döntően kö*be, akkor a mai helyzetnek egészen a foiditottja állott volna be Európá­ban. Az amerikai nép óriási áldoza­tot hozott, hogy Franciaország, Angol­ország és Belgium és ezek szövetsé­gesei javára döljön el a világháború és ha Amerika visszaköveteli a köl­csönt, akkor teljes joggal jár el, mert végre is az álala megsegített államok az álaluk létesített békediktáfumok folytán nemcsak hatalmas területekhez jutottak, de nagy jóvátételi összegeket is kaptak hadisarc fejében De joggal hivatkozhatik Amerika arra is, hogy a háború után beállott rette­netes viszonyok között szintén ő men­tette meg Európát a teljes lezülléstől és 19i9 ben az éhínségtől. Ha az Egye­sült Államok nem lett volna és nem sietett volna segitő eszközeivel és élel­miszerének hatalmas tárházával nem állott volna rendelkezésre, Európa el­pusztult volna Mindezt a szövetséges hatalmak elfeledték már, pedig élet­­exisztenciájuk forgott kockán a háború után annak dacára is, hogy mint „győ­zők* tobzódtak a dicsőség fényében. Amerika nem hajlandó elengedni az európai adósságokat és az amerikai kormány nem helyezkedhetik arra az álláspontra, hogy törölje a szövetsége­sek tartozását. Persze, ez igen kényelmes volna az adósokra nézve és bizonyára égig magasztalnák azt az előkelő gesz­tust, mellyel a hitelező lemondana köve­teléseiről, azonban erre egyelőre nem kapható, sőt még arra sem lehet rábírni, hogy valamelyik európai szövetséghez csatlakozzék. Egyszer már, úgy látszik, megégette magát és jobbnak latja távol­­maradni az európai népektől, őt csak az érdekli, hogy mielőbb helyreálljon a világ gazdasági konszolidációja, amely részére is biztoritani fogja azt, hogy az Európában elhelyezett kölcsöneil meg­kapja. Az adós államok pedig kényte­lenek lesznek fizeini, mert az állam­­adósságokat soha sem szokták csupa barátságból elengedni Különben is régi igazság: adós fizess, beteg nyögj! Az adók késedelmes kiértesítésé­nek hátrányai. Bár a hivatalos gépezet az adókive­tésekkel többé kevésbí mindig elmaradt, ily nagyarányú visszamaradás, mint á jelenlegi, még eddigelé nem volt. Ma­holnap 1926 ban vagynk s az 1921. évi jövedelmi adók nincsenek letár­gyalva, a 111. oszt. kereseti adók 1924- ik évtfl, a forgami adók pedig 1923- tól kezdve várnak kivetésre. Ha figye­lembe vesszük, hogy a sérelmes kive­tések ellen beadott felebbezések jogerős elintézéséig ismét jó egy pár esztendő telik el, bátran állíthatjuk, hogy hosszú ideig még 8—10 éves adóivekről eredő adóhátralékokkal lesz bajunk. Mi okozta ezt a nagymérvű vissza­maradást? A háborús idők alatt beál­lott nehézségek, személyzethiány (sok jó erő elbocsátása), majd az uj állam­­alakulattal kapcsolatosan beállott válto­zások úgy az adóiörvényekben, mint az adminisztrációban. A régi adótörvények részben módosítva érvényben maradtak, folyó faLÓ 18., 19. és QO-án (péntük, szombat, vasárnap) 9*1 Gyönyörű szőnyegek a legol­csóbb árban. — Látogassa meg minden vételkényszer nélkül. Aranyéremmel kitüntetve. — Belépti díj nincs. —

Next

/
Thumbnails
Contents