Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-17 / 151. szám

.2., gidai. KoHlirpaHUpok 1916. dew*mb*r 17. Igyliaiiflli bírálat « pálma. MINDENÜTT KAPHATÓ. dfe sóit újfajta adótörvény behozatalával az amúgy is megcsappant személyzet munkája tetemesen megnövehedett. Ezt a nagymérvű hátralékos munkaanyagot, mint látjuk, az alkalmazott pénzügyi személyzet mindezideig te jesen földol­gozni nem tudta. Hogy ezután inkább számíthatunk-e erre, ez kétséges. A lé számredukciós törvény alapján itt sok kipróbált és begyakorlott mun­kaerőt nyugdíjaztak, akiknek helyét vagy fiatal, még tapasztalatlan személyzettel, vagy egyáltalán nem is pótolják. így számban és szaktudásban s értékesebb munkaerőkben megfogyatkozott létszám mellett a hivatalos órákon túli munka behozatalával sem remélhető a javulás. Közeleg az adóreform törvény élet­­beléptetése s a régi adótörvények sze­rint kivetendő adókkal sem vagyunk rendben. Milyen sok bonyadalom szár­mazik majd ebből, azt előre látjuk. Ezen késedelmes kivetések nagy kárt okoznak magának az államkincstárnak is. Hány adóalany vész el 5—6 esz­tendő alatt. Az 1921. évben még adó­fizetésre kötelezett, már 1926 ban va­lahol ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az idejében kivetett és behajtható adó ennyi hosszú idő után hány eset­ben válik behajthatatlanná? De súlyos teher a több esztendőről egyszerre ki­vetendő adó a polgárik vállán,melyek súlyától roskadozva nem ritkán maga az Gzem létalapjában van megtámadva. Legméltánytalanabb azonban az adó­zóközönséggel szemben az az eljárás, hogy az 5 év előtti, tehát más viszo­nyok között beadott adóvaliomások számszerű adatai szolgáljanak alapul a jelen adókivetéseknél. Ha indokolt volt ezen körülmények figyelembevétele a vagyondézsma kive­tések utólagos helyesbitésánél, úgy ugyanezen okokból szüh séges lesz azok érvényesitése a fölemlített többi adók késedelmes kivetésénél is. Ha komo­lyan szándékozik a kormány a sok adózó panaszainak alapos meghallga­tására, úgy kell, hogy a bajok forrását kutatva, keresse meg a módját is azok orvoslásának. Az 1924. évi 235 számú törvény végrehajtása oly nehézkes, hogy ezutona várt eredmény aligha remélhető. Egyszerűbb, gyorsabb eljárási mód­szer segíthet csak ki a zűrzavarból, amely egyformán előnyös volna úgy az államra, mint az adóközönségre. Hiszen a bizonytalan adók nyilvántartásával és behajtásával járó óriási munka a sze­mélyzet minden idejét fölemészti, ahe­lyett, hogy teljes munkabírását a jelen­legi és biztosabb alapokon nyugvó adókivetésekre s azok beszedésére for­dítaná. Mig ez a régi kölönc állandóan akadályozza az uj adóreformmal élet­beléptéim kívánt modem, a való élet­hez s a mai gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodni akaró adótörvények vég­rehajtását, mig a személyzet teljes mun­kaerejét az uj adótörvények végrehaj­tásával járó feladatok megoldására nem szentelheti: az adózás egész vonalon érezhető bajok kiküszöbölése híjába való remény marad. Takáts Béla ______ny. p. fl. tanácsos. 4* Men szenei + Egyetlen bixtoa védelmet nyújt a lágyék, here, comb é* köldöksérrnél a mi tökéletesített rajjőnélküli «érv­kötőnk, mely éjjel is hordható. Min­denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhattlyedésnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét FlatneŐ ha«-, és mellmelegitö. JfüET IfitsnrUz BBITKUVMuia-D. 51 Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 k vidéki felek Bég u nap elítéltetnek. lil Szloojei Jözseí könyvtara. A Jókai Egyesület gyűjteménye egy nagyértékü könyvtárral lett gazdagabb. Komárom, — december 15. Idősb Szinnyei József, a legnagyobb magyar bibliográfus, akit elneveztek szorgalmáért kortársai „gőzhangyának", tudvalevőleg korszakalkotó nagy biblio­gráfiái munkájában a Magyar írók- ban negyvenezernél több iró eietét irta meg és műveit sorolta fel, kiterjeszkedve még azoknak hírlapokban vagy folyóiratok­ban közzéteit dolgozataira is. Idősb Szinnyei József, Komárom szülötte és díszpolgára még életében sok ezer kö­tet könyvet adományozott a komáromi nyilvános közkönyvtár részére, köziük értékes nagy müveket is és a Komá­romi Muzeum Egyesületté!, utóbb a Jókai Egyesülettel, amely tiszteletbeli elnökévé választotta meg, a kapcsola­tot 1913 aug. 9 én bekövetkezett halá­láig fentartotia. Halála után agkőnytárát a Múzeu­mok és Könyvtárak Országos Főfelü­gyelősége a Jókai Egyesület számára megvásárolta Szinnyei József örökösei­től es igy a komáromi könyvtárban, mint annak gerince nyerhet elhelyezést. A könyvtárat akkor 10000 aranykoronára becsülték Mostani értéke azonban meg­haladja talán a százezer koronát is. Ezt a könytárat eddig a budapesti Nemzeti Muzeum őrizte, amelyből a háború alatt a könyvtár rendezése, utóbb pedig az áilamfordulat okozta nehézségek miatt nem lehetett elszállí­tani. Ezeket az akadályokat leküzdve, a Jókai Egyesület végre a könyvtár bir­tokába jutott és azt szombaton 12 lá­dába csomagolva ide szállították. A könyvtárat szerűén vette át a Jó­kai Egyesület részéről dr. Szijj Ferenc elnök, dr. Alapy Gyula muzeum és könyvtárigazgató és dr. Baranyay József könyviárőr. A könyvtár anyaga az első megtekintés után is nagyszerű értéket rejt magában. Számos igen becses első kiadás van a könyvtárban magyar köl­tők és írók híresebb munkáiból, rend­kívül becses gyűjteménye az 1848/49. szabadságharcra vonatkozó munkáknak, amely csaknem teljes ezenkívül bibliog­ráfiái anyaga is rendkívül gazdagnak mondható. Újabb Íróinknak: Herceg Ferenc, Rákosi V.ktor, Gárdonyi Géza munkái szintén megvannak a gyűjteményben, mely a magyar színészet történetére nézve is gazd3g irodalmat foglal ma­gában. De rendkívül nagy értékű ránk nézve a könyvtárban található komá­romi nyomtatványoknak és könyveknek s a komáromi írók munkáinak, sorozata, ezek szintén bőven fordulnak elő a könyvgyűjteményben, amelynek ritka régi folyóiratai és újságai szintén nagy bibliográfiái értéket képviselnek. ||A könyvtárat a tél folyamán dr. Alapy Gyula könyvtárigazgató dolgozza, fel, hogy az á tudományos kutatásnak hasznos forrásává lehessen. itweiiMiaMi toanM tatamim. «m t mii »isim ittam ütorai Aladár ftÉmfcimkrita Rmfoia. KisM-rtta 1. u. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal felékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hat- és húskonsetvek, naponta friss nyitrai csemege vaj, at összes nyers és cukrozott deli gyümöl­csök, desaert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Betegiemijntii jftalkMi elleti jogmilat. Az ipari, kereskedelmi és mezőgaz­dasági érdekeltségeket egyaránt érdeklő rendkívül fontos elvi jelentőségű dön­tést hozott a legfelsőbb közigazgatási bíróság 7114—925. sz. határozatával. A munkasbiztositási joggyakorlat a múltból fentalló rendelkezések értelmé­ben eddig az volt, hogy a havi beteg­segélyezési járulékkirovást tartalmazó fizetési meghagyás ellen csak a kézbe­sítéstől számított 8 nap alatt volt joga kifogással élni a munkaadónak. A 8 nap elteite után a 4790-917. M. E. rend. 18. § a értelmében felszólalásnak helye nem volt. Igaz, hogy ezt a ren­delkezést nem hajtották v:gie betüsze­­rinti értelmezéssel, mégis, — különösen az utóbbi időben — sok kellemetlen­séggel és sok esetben súlyos anyagi hátránnyal járt a munkaadókra, miután a felszólalásukat bármikor elutasíthatták a fenti rendelkezésre való hivatkozás­sal. Számtalanszor megtörtént, hogy a rövid felszólalási határidő elmulasztása miatt su yos százakra menő olyan ősz­­szegeket voltak kénytelenek megfizetni, melyeknek felszámítása jogtalan voít. Ezt az állapotot szünteti meg most a legf. közig, bíróság határozata. A határo­zat az 1907. XIX. t. c. 4 § ára támaszko­dik, amely azt mondja, nogy a betegse­gélyezési dijak közadók módjára hajtan­dók be. A kőzadók kivetéséről és besze­déséről rendelkező törvények pedig 5 éves határidőt engednek a helytelenül, vagy jogtalanul előirt adók rekla­málására. A legf. közig, bíróság a be­­tegsjárulékok kirovása elleni felszólalás jogát is eszerint állapítja meg. A mun­káltató tehát, még akkor jogosan élhet perorvoslattal — a köztartozásoknál engedett 5 éven belül, — ha a kifogá­solt járulékokat már befizette a pénz­tárba. A befizetés ugyanis, — amely szintén határidőhöz van kötve, — nem jelenti a kirovás jogosságának elisme­rését, hanem csupán azt a szándékát a munkaadónak, hogy a befizetés el­mulasztásából származó esetleges jog­hátrányt elkerülje. A döntésnek különösen a mai viszo­nyok között van nagy jelentősége, egy­részt azért, mert az utóbbi időben min­dig gyakoribbak a helytelen és jogta­lan pénztári megterhelések, másrészt, mert a pénztárak autonómia nélkül mű­kődnek s igy nincs meg a mód arra, hogy a felmerült panaszok az igazgató­ságok utján orvosoltassanak. A döntés feltétlenül nagy anyagi meg­könnyebbülést Jelent a munkál látók számára. Zongora Harmonium Orgonagyár itt Schönhofer A. Pozsony. 1 Iliit meglaraioltik. (Akinek item inge, ne vegye magára. — Mit is mondott a csallóközi sajti a megváltozott tanítóságról ? — A pa­naszos levelek ugyancsak mennek.) Csallóköz derekán fekvő Dunaszerda* helynek két lapja van. A Komáromból Pozsonyba utazók a dunaszerdahelyi állomáson rendesen vesznek egy-egy helyi sajtóterméket Mind a két lap csendes, szorgalmas munkása a magyar kultúrának. A csendességben azonban néha a szélroham is beleszól, amely ugyancsak megkavarja a csendes város megszokott nyugalmát. így történt a múlt héten is. Az egyik dunaszerdahelyi I p, a Cs H. hírrova­tában. „A tanítók. {Akinek nem inge, ne vegye magára.)1* címmel az alábbi sorok jelentek meg: „Régen mestereknek hívták őket és volt is benne valami, mert azért a kevés bérért is, amit kaptak, atyáskodó szeretettel tudták oktatni és nevelni a falust palántákat. Mesterek voltak, mert tultették magukat az élet küzdelmein és minden igyekezetük, rnmdcn fárado­zásuk a nevelésben merült ki saját nyomorgásuk árán is. Művészek voltak, mert eszméiket minden rossz tan­terv mellett is beleformálták abba a nyers falusi anyagba úgy, hogy gyö­nyörködni lehetett a munkájukban. Ma tanítók. Rendszeres, előre kidolgozott tervek szerint oktatják a növendékeket, de amely tervből a felét sem tudják megvalósitani. Különben is most nem az a fontos, hogy tudjanak a gyerekek, a legfőbb az, hogy az anyagot betanít­sák a rendeletek értelmében és pontosan megjöjjön a havi fizetés. Ma élni akar­nak, nem garasoskodva, degondtalnul, fényesen akarják pályájukat megfutni. És ezért képesek kivetkőzni az énjük­ből, képesek áruba bocsátani az érzésü­ket, a lelkűket. Féltik az irhájukat, féltik azt a rongyos kenyeret, féltik azt a rongyos életet. Eddig a tanítók voltak falusi életünk eszmeiségének a bástyái s most ugyanők döngeik azokat le, mikor belecsempészik a lelkekbe az átkozott érdek politikát, mikor megta­gadják a dajkamesékben rejlő hitet és hirdetik az „ubi bene, ibi patria" elvét. Kinyitották a szemüket és világosságot óhajtanak akkor amikor az amugyis könnyen kínálja magát. Mosolygó üöer­­meníschek szeretnének lenni, akik ön­maguk által irányított sorsban keresik az élet extázisát és az élet extázisában megnyugvást remélnek találni. — És mig a tanítóság körében dúl ez a pisz­kos garashajsza, addig szállhatnak a mi sóhajaink a magyar gyermekek ér­zésének féltéséből az örök Géniuszhoz, addig sírhatnak a feslő magyar rügyek, hiszen nincsen, aki kibontsa szirmaikat. Vigyázzunk, farkasok is vannak bárány­­bőrben ,..(- i, >t)“ Eddig szól a Cs. H, kritikája a taní­tókról és bár mindjárt a hir elején külö­nösen hangoztatják, hogy „Akinek nem inge, ne vegye magára," a tanító­ság kezd megorrolni a fenti hírért a szerdahelyi lapra, pedig itt igazán aki­nek nem inge, ne vegye magára elv szerint kellene eljárni. De ehelyett, mint a lap szerkesztői üzeneteiből látjuk, nem győzi a lap kimagyarázni, hogy a hfr írója nem úgy értette, amint legtöbben értik és hogy miért veszi fel valaki azt az inget, amit nem az ö számára szab­tak, hiszen annak nem is jól áll, hagyják azoknak, akiknek testhezállóah szabták. -A lap szerkesztői üzeneteiből az is kitűnik, hogy erre a hirre sok cáfolat érkezett. Szóval az eddig csökönyössen hallgató és csak ígérgető, lusta munka­társak egyszerre mind megszólaltak. Szóval a fenti hírnek ez az eredménye már megvan. személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket ■z állít antoriz. képTwetó CSR-if Iraziítfid kireskeáetml t iratlstaT«, Stefislk-a. 1. •>. Tddoa K-*8.

Next

/
Thumbnails
Contents