Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-05 / 146. szám

2. oldal. í'flöfS a programra*)! vallunk, jelenleg azonban ellenzéki taktikát folytatunk, mert né­pünknek o- a;: érdeke. Ezek szerint tehát nctiijüU életünk lehetőségeinek biztosítása <•; etekében konstruktiv munka végzésire is alkalmassá tesszük politi­kánkat, de csak az esetre, ha annak ideje elérkeznek és ahhoz fűzött felté­teleink teljesülnek. Nagyon sajnálatos volna, ha politi­kai eilenf‘leink a mi ilyetén való el­­határozá unk t olybá vennék, mintha mi akár a kormánynak, akár a mai rendszernek felajánl koznánk. Nemi Po­litikai látásnak súlyos defektusa volna ha ezt tenné.k, mert minden politiká­nak alfája és ómegája minél nagyobb erőt és hatalmat venni a kézbe és a politikai küzdőtéren minél jobban meg­nehezíteni a,; ellenfél stratégiai hely­zetéi. — Hí a tételt a prágai parla­mentre alkalmazzuk, akkor nagyon egyszerű a mi teendőnk megállapítása. A kornv.nv és a csehszlovák koalició helyzete i/en sokat rosszabbodott a választasson. Ma oly kevés többség­gel rendelkezik az uj koalició, hogy annak ré mségével a kormányzás na­gyon bizonytalan, hiszen ha a minisz­terek nincsenek jelen, már nincs több­ség. Nekünk tehát mint számottevő pártnak, módunkban van kierőszakolni kívánságaink teljesítését. — N-.künk igen könnyű s egyszerű a helyzetünk. A kormány s a nemzeti koalíció fentartasa csekélységeken mú­lik s nagy hiba volna, ha mi például gazdasági téren teendő kis koncessziók kedvéért a kormányzó koa icióval szem­ben f iadnók álláspontunkat s vele szavaznánk. Akkor megkönnyithetnők Hívogató. Irta: Tóth Árpád. Én szép ifjúságom Sárgul herv dozva, Ülök már a sutban Lomhán darvadozva, — Ilyen vagyok én már. Fanyar, csöndes, fáradt, így szeress, ha kellek, Nem járok utánad 1 Jó volt, hiszen jó volt Fiatalnak lenni, Kényesbús fejemnek Nők keblén pihenni, Vig, ravasz hunyással Lesni alatíomba, Játszik-e földrengést Keblük puha dombja. .. Mint a kerekerdő Májusi virággal, Tele volt a szivem Tréfás ifjúsággal; Mint a kerekerdő Novemberi gőzzel. Tele már a szivem Keseredő ősszel. Zord egy kerekerdő! Csupa sár. és fellegi Kivirul még ? Mindegy ! Így szeress, ha kellek, és meghosszabbithatnók a kormány uralmát, segédkezet nyújtanánk egy — esetleg értékes gazdasági koncesszió ellenében — a csehszlovák nemzeti irány szabad tobzódásához például kul­turális téren. Tahtikánk tehát csak kizárólag és határozottan ellenzéki lehet. — Nem szabad elfelejtenünk, hogy csak akkor fogunk elérhetni valamit, ha erőt mutatunk. A cseh politika irá­nyítóit nem a jó indulat fogja vezetni, de a kényszerűség, amely rájuk dik­tálja, hogy a nemzeti kisebbségekkel megbéküljenek. — A jelenlegi politikai viszonyok között a mi erőnk nemcsak a mi párt­jaink megerősödésén múlik, de az euró­pai konstelláción is. Locarnóban Benes külügyminisztert figyelmeztették a nem­zeti kisebbségek dolgának rendezésére, megfontolás tárgya volt a csehszlovák nemzetiségi állam kérdése is Minekünk nincs más teendőnk, mint a politikai okosság a politikai realizmus állás­pontjára állva, erőteljes és céltudatos ellenzéki politikát űzni s a locarnói visszhangot hallatni. Szent- Ivány szavai óriási lelkesedést váltottak ki, a klub tagjai percekig za­josan ünnepelték őt. személyi és teher mstosuobllobat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra Mulm igreMlit. Jratislara, StelänU-u. 1. ít j Telelőn ae-S6. Ordas bánatommal, Dércsipte kedvemmel. Nagy hallgatásokkal, őszi szerelemmel! Békítő vég-kortynak Keresem a kuiját, E bolond világnak Szent kifele útját: Ha van ajkad méltó, Ily csókkal itass meg, Ha van karod áldott, Az utat mutasd meg! A malackák. Irta: Tímár József. Jeromos fráter lelkendezve futott be a konyhába s miközben a jó meleg tűzhely fölé tartotta fázós tenyerét, öröm­mel újságolta a szakács fráternek: — Az éjjel megszaporodott a gazda­ság nyolc kis malaccal. Látná csak, Ciprián testvér, milyen szép kis állatok. És hogyan félti őket az anyjuk! Ciprián testvér kövér, pocakos barát volt s mikor nevetelt, a hasa döcögött mint a rázós szekér. Nagyon szeretett nevetni s most is mindjárt megdöeőg­­tette a hasát. — Ejnye, magam is megnézem a kis huncutokat. fiz utódállamok konferenciája. — Románia megtagadta a prágai jegyzőkönyv aldirdsdt. — N?m régiben fejeződött be a tizenkétnspos prágai konferencia, mely azzal végződött, hogy egyedül Románia tagadta meg hozzájárulását a határo­zathoz. A háború előtti osztrák és ma­gyar adósságok elosztásáról árgyaltak. Ez az adósság húszmilliárd aranyko­ronát tett ki és a békeszerződések értelmében részben Ausztriát és Magyar­­országot, részben az öt utódállamot (Olaszország, Szerbia, Lengyelország, Csehország és Románia) terheli a jóvátételi bizottság által megállapított arányban. Kétféle kötvények vannak: 1. Olyanok, amelyek a volt monarchia és az utódállamok polgárainak birto­kában vannak és 2. olyanok, amelyek a határokon kívül francia, angol, svájc, belga és holland hitelezők kezében vannak. Az első kategóriát illetőleg az egyes államoknak szabadkezük van. A má­sodik kategóriára vonatkozóan a béke szerződések pontos föltételeket állapí­tanak meg a kötvények kicserélésére. A gyakorlatban azonban nagyon nehéz ezeket a föltételeket megtartani és ezért a hét adós állam egyszerűbb és kön­nyebb megoldást keresett. Ezt a meg­oldást az 1923. junius25-iki innszbrukki konferencia jegyzőkönyve tartalmazza, melynek értelmében a hét állam Paris székhellyel közös pénztári állított föl. Ez a pénztár veszi föl mind a hét államtól az adósságok és kamatok törlesztésére szánt összegeket és fizeti ki a hitelezőknek. Ez a pénztár azonban csak néhány erős valutában fizetendő adósságlevél kezelésevei foglalkozik. (Négy és négy és félszázalékos jára dékos, a Stea privilegizált kötvényei.) A többire nézve most uj konferencia gyűlt össze Prágában, melyen egyfelől a hét adós állam, másfelől a hitelezők között tizenkétnapi hosszú vita után az innszbrukkbi jegyzőkönyvet revízió alá veitek és módosították. Szenzációja volt ennek a konferenciának, hogy a hite­lezők csoportjába fölvették a németeket is, akiknek képviselői először jelentek meg az utódállamok konferenciáján. Legnehezebb kérdés volt az osztrák és magyar papirkoronaban kötött adóssá­gok rendezése, mert ezeket mind a hét Azzal már indád is az udvarra s belegázolt a hóba. Jeromos fráter utána. Útközben találkoztak a sekrestyéssel, azt főiszalajíották a perjelhez, hogy jelentse néki az örvendetes eseményt. Nemsokára az egész klastromot be­járta a hir és a barátok körülállták az ólat s örültek, mint a gyermekek. Jeromos fráter bebújt az ólba és úgy vakargatla a drága kis állatokat. Az anyakoca eleinte acsarkodott rá, de aztán, hogy ennek is megvakargaita a hasát, szépén lefeküdt és duzzadó em­lőit odatartotta a feketeorru, fehérszőrü malackáknak. Hanem a malackák fáztak. Az ólba bebújt a tél metsző hidege s az egyik páter megjegyezte: — Hiszen nincsen alattuk szalma. Megfagynak ezek a kis jószágok, ha nem adtok alájuk almot. A perjel tehát kiadta a parancsot Jeromos fráternek, hogy almoljon a malacok alá. — Úgy ám, de nincs az egész klas­trombán egy szál szalma. A perjel megvakarta a fejét, de aztán okosabb tanácsot nem adhatott Jeromos fráternek, mint azt, hogy: — Eredj fiam, koldulj egy kis szál mát Isten nevében. Van elég gazdag ember a városban meg a környéken, akad köztük könyörületes szivü. 4- Mi szeg«!! 4* I Egyetlen biztos védalsast nyrö » lágyít, her», comb éa kökloksérrnll s síi llkéletesitett rngAnélklil sérv­­kötőnk, mely éjjel ia h»rdt»té. Min­denféle bandázs operátié atáa, lőni has, gyomor- és anyamébsttlyedémm. Szabadalmazott lúdtalpbetét ElaaeB baa-, éa mellmelegitd. ,Jf GUT kőtsierüáz MMJflL Dna-i 51 Aandelő orroa: dr. Koch Ä. F. egy. m. t. Ái-jegy? ék ingyen. 1^ X vidéki felek még ai nap eliatóítatwfc. állam a békeszerződés szerint olya» árfolyamon köteles beváltani, amilyené« az osztrák-magyar bankjegyeket becse­rélte. Románia tehát minden 100 koro­náért ötven leit tartozik fizetni. Ez a járadékösszeg összesen tizmiilhrd. A prágd jegyzőkönyvet minden állam képviselője elfogadta, a hitelezők is, csak a román bizottság jelentette ki, hogy nem jaruihat hozzá. Ürügyül azt hozta föl, hogy Ausztria és Magyar­­ország mindeddig nem jeleniete be azoknak a címleteknek mennyiségét, amelyek az utódallamok közöd elosz­tandó alapokból és alapítványokból tulajdonában vannak. így tehát Románia nem ismerheti a nem járó címletek mennyiségét s nem tudja, hogy ezek mennyiben csökkentik az általa köve­tendő kvótát. Mig ezt meg nem tudja, addig ehhez a megterheléshez hozzá nem járulhat. A többi állam ugyanis mind kisebb területet kapott a volt monarchiától, mint Románia, tehát nincs olyan mértékig érdekeize a volt monarchia háború előtti adósságaiban. Ezért nem járul hozzá a többi állam megállapodásához és izolálja magát, hogy jogainak integritását megtarthassa. A valódi ok természetesen a Brati­­anukorrnany pénzügyi politikája. Ez a kormány semmiféle nemzetközi szer­ződését nem akarja teljesíteni, politikait épp úgy nem, mint gazdaságit, de nest fizeti saját régi és uj adósságait sem, úgy hogy például Amerika is csak a diplomáciai viszony megszakításával tudta rákényszeríteni, hogy a Baldwin cég által szállított lokomoiivok arát valahogy rendezze. Az amerikai cég kénytelen volt pórt indítani ezeknek a vasúti anyagoknak az áráért, s amikor a pört a tornán bíróság előtt megnyerte, a pénzügyminiszter azzal játszotta ki Azzal áldást osztott Jeromosra, mire ez fogta a botja: és bizakodó lélekkel elinduu szalmát Koldulni a malackák alá. Uiközüéu e:gondoita, hogy ki volna gazdag ember a városban, ahot adná­nak egy kis szalmát? Hát ki volna? Ki lehetne, mi»t a kanonok urak! Nosza, mindjárt be is kopogtatott az elsőhöz és elmondta az örömhírt. Azt is megjegyezte, hogy egy csöpp keserű üröm is csöppent a ponarba, mert nincs a malacok alá szalma. Isten ne­vében kért hát egy kis almot. A kanonok sovány ember volt, de olyan sovány, hogy a bőre a csontjára volt száradva. Mintha csak az volt volna a terve, hogy majd megmutatja ő, azért sem hizik meg, akármilyen zsíros stallumba ültették is bele. Mind­járt is azon kezdte a feleletet, hogy ebben a nagy drágaságban nem lehet megélni, az embernek polyvára sem kerül, nemhogy szalmára. Egyébként megáldotta a barátot, de hát szalmát, azt nem tudott adni, ellen­ben tanácsolta, hogy próbáljon máshol szerencsét, A barát elment és bekopogtatott a másik kanonokhoz. Ez kövér ember volt és igen sajnálta, hogy nem adhat szal­mát, pedig igen szívesen adna, de a gazdaság ügyeit nem ő intézi, hanem a kormányzó. apható jelenleg Bécsi Bútor Komárom legnagyobb, legrégibb és így leg­megbízhatóbb bútoráruházában. Nagy álaszték háló, ebédlő, szalon, úri szoba és bőrgarnitúrákban ipítzer Adolf a Taa Utódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és borszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolós Íróasztalok és irat­­szekrények. Csakis jó mi öségik áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 58» Vidékre szakszerű csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents