Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-05 / 146. szám

8f9yvMlaatotflk évfafy

I4S■bat, I1SS. tfNMbiP 0*

KOMAROMI LAPOK

POLITIKAI-LAP.

■MímMmí ár «Mbadorák értékben: ■cAybm é* vidékre poétái eaétkOMéeeel: évre 80 K, félévre 40 K. negyedévre 20 K. - Kaiföldftn 160 K&

Egye« Mim áras 80 fllléC

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr.

SBeckeaetfoég ée kiadóhivatal. Hidor-a. SS., Megjelenik faetenkint bixomeeor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

Kiéi mi

Irta: Egy őslakos.

Komárom város ellen, mely a aépboldogitó demokrácia jóvoltából falusorba jutott, újabb támadás indult meg: most ősi, ezeréves nevétől akarják ezt a várost megfosztani és a Komáromot Komárnóra megváltoztatni. Akik itt nemzetünk magyarságiért és annak megtartásáért küzdünk nemcsak szóval, de tettekkel is meg tudjuk mérni ennek a jelentőségét. Mit is jelent nekünk ez a név, Komárom ? Ezeréves történelmünket, e város nagy tradícióit, dicsőséges és szenvedésekkel telített mu'tját és a magyar földhöz való rendületlen kapcsolatát, ezért vagyunk ragaszkodó szeretettel a Komárom név iránt és ezért htng/.ik nekünk idegenül ez a szó: Komárnó. Mit jelent nekünk a Komárnó név ? A reánk törő nacionalizmust, mely nem kiméi senkit és semmit és ezt a szinmagyar földet, ennek szinmagyar községeit és városait is átmázolja és nyelvünk, kisebbségi jogaink semmibevételével hatalmi utón foszt meg bennünket azoktól a nevektől is, amelyek szent emlékek gyanánt élnek leikeinkben, amig élünk.

A köztársaság alakulása után rendeleti utón akarták reánk erőszako'ni a Komárom név szlovák fordítását, minden törvényes alap nélkül. Egy község nevének megváltoztatásához nem e ég a kormányrendelet, oda törvény is szükséges, mely erre a kormányt felhatalmazza. Ilyen törvényt pedig nem ismerünk a törvénytárban. Egy bizottság működik, amely a magyar községneveket forditgatja szlovákra, már amelytk lefordíthatók; a többit pedig elkereszteli ahogy jónak látja. A régi rezsim alatt ezt tudományos és történeti módszerek igénybevételével csinálták. Ezek azonban most mellékes szempontok, itt a nacionalista tendencia győz a tudomány és a történelem felett, amelyek nem védhetik magukat.

Komáromnak ezeréves múltja van. Komárnónak mindössze hétéves. Komárom nevét mindig igy ejtették ki, régi oklevelek, könyvek igy Írták. Komárnót mi nem ismertük és nem tudtuk soha, hogy az mit jelent. Komáromnak szláv lakosai nem voltak ezer évig. Az évtizedes népszámlálások C3ak egy két ide vándorolt családot találtak itt, akik anyanyelvűket szlováknak vallották. A katonák közt voltak szlovákok, akik ide vonultak be szolgálatukat kitölteni, de azok soha sem tartoztak a városhoz.

Miért akarják tehát Komáromot, az ezeréves ősi magyar várost Komárnóra változtatni? Nyilván

nacionalista tendenciákból, amely ide cseheket és szlovákokat telepit, azokat egyesületekben neveli és tömöríti, Gajda-iskolát létesít, szlovák liga, legionárus egyesület, szokol egylet és más egyesületek révén itt gyökeret ver és a mi gyökereinket állampolgársági üldözésekkel metélgeti el. Komáromot elakarják szlávositani és a Dunáig kitolni a szláv nyelvhatárt: ez a nacionalizmus célja és ennek útjában van a magyar Komárom, tehát át kell festeni Komárnóra.

Az összes hivatalok ezt a nevet használják helytelenül, mert ez csak szlovák fordítása a Komárom névnek, amelyet törvény tudtunkkal meg nem változtatott; de ezt a nevet tanítják iskoláinkban is, hogy a felnövő nemzedék a Komárom nevet ne is ismerje. Ezt a nevet idegzik be magukba az alkalmazkodó mimikrik és derűre ború a Komárnóznak. A bevándorló idegen nem érti meg és nem érzi a küiömbséget, de az őslakosnak fáj, midőn megszokott, ősi városnevétől úgy szabadulnak meg egyedek, — akiknek Komárom adott vagyont, jólétet és nem Komárnó, — mint a viselt ruí héjuktól.

Mi, őslakosok, büszkén viseljük ezt a viszontagságoktól megtépett, ősi ruhánkat és nekünk Komárom csak Komárom marad. Hiába találják ki a régi nacionalista szellemességet, hogy Komárnó és Bratislava lefordithatlan. Mi nem is akarjuk lefordítani városunk nevét, se kifordítani, hanem megtartani. Mi nem indulunk a konjunktúra után, melynek plánétája ma Komárnót mutat. Nekünk jó és kedves a megkopott Komárom is, nekünk drága az ezeréves múlt és felejthetetlen. Ha akadnak közülünk könnyelműek, akik egy tál lencséért — vagy annak ígéretéért — hajlandók eladni régi hitüket és meggyőződésüket, intézzék el ezt könnyű lelkiismeretükkel. Mi maradi konzervatív Őslakosok ragaszkodunk a város ősi nevéhez, úgy mint annak minden rögéhez. Ez a név jelenti életünket, mely ezek közt a falak közt folyt le-, daloló ifjúságunkat, munkás férfi éveinket és jelenti azt a földet, amelyben elporladunb. Akik Komáromban születtünk, csak Komáromban is akarunk meghalni, bármily idegenné is lesz ez a város reánk. Emlékeinktől, hagyományainktól senki sem foszthat meg bennünket, ha nyelvünk jogait ideig-óráig korlátozza is a jogot helyettesitő hatalom.

= A Maoysr Nemzeti Párt gyűlése.

A Magyar Nemzeti Párt ideiglenes or szágos intéző bizottsága december 7-én, héifőn délelőtt Losoncon országos ülést tart, amelyen a párt szervezetére vonatkozó intézkedéseket fogják megálla pitani.

— Közeledés az orezágoe kér. ezocíalista és a német kér. szoc. pirt között. A német ellenzékkel megalkotandó Közős front érdekében a német keresztényszocialista néppárt elnöke Bátor József átiratot intézett Szüllő Géza dr.hoz, az országos kér. szocialista párt elnökségéhez, amelyben közös parlamenti együttműködést ajánl föl a szlovénekéi testvérpártnak. Az átirat hangoztatja, hogy a kooperáció nem érintené az orsz. kér. szoc. párt önállóságát. Szüllő Géza dr. pártja nevében mérlegelés tárgyává tette az ajánlatot és levélben ariói értesítette Báhr képviselőt, hogy a kér. szoc párt örömmel fogadja az együttműködésre irányuló kívánságot, de kiemelte, hogy pirtja közjogi ellenzék és Szlovenszkó autonómiájának alapján áll. Az őslakosság érdeke azt kívánja, hogy a párt megőrizze teljes szabadságát.

— Igazolják a mandátumokat. A választási bíróság megkezdte a mandátumok igazolásár. Csütörtökön ülést tartott, amelyen elvégezte a mandátumok megvizsgálására szükséges teendőket és az egyes mandátumokra nézve határozatot hozott. Ez ülésben 222 képviselő ás 117 szenátor választását igazolta. Tauszik Herman nemzetgyűlési képviselő választásának igazolását, akit a csehszlovák kommunisíapárí 15. sz. listáján jelölt, a bíróság megtagadta. A még hátralevő 77 képviselő és 33 szenátor mandátumának felülvizsgálását és igazolását későbbi időpontra halasztották el.

= A magyar külügyi tárca költségvetésónak tárgyalásánál Valkó Lajos külügyminiszter is felszólalt és többek között kijelentette, hogy elismeri, hogy a népszövetség pénzügyi téren nagy segítségére volt Magyarországnak, de a kisebbségi kérdések terén mellőzte az objektivitást. Remélhető, hogy a népszövetség a nagyobb kérdések letárgyalása után behatóan fog foglalkozni a kisebbségi kérdésekkel is A locarnoi egyezményről szólva, megállapítja, hogy az hozzájárult a viszonyok javulásához. A szerződés Nyugateurópa viszonyait kellően rendezte, Keleteurópában azonban nem jöhet létre ilyen szerződés, mert itt mások a viszonyok. Magyarország minden tekintetben törekedett a külfőddel, különösen a szomszédos államokkal való függő kérdések rendezésére és barátságos viszony teremtésére . Ilyenek a pénzügyi és jogi kérdések. Ä pénzügyi kérdések nagy részében már létrejőst több megállapodás, másokról még folyamaiban vannak a tárgyalások. A jogi kérdések az állampolgárság, oz útlevél és a községek kérdését ölelik fel, amelyről tárgyalások fo'ynak. A ház a miniszter beszéde után elfogadta a külügyi tárca költség vetését.

Szent-Mily a hdhM ill [eálpolititpil.

Megalakult a magyar parlamenti klub. — Első lépés az összes nemzetiségi kisebbségeket magában foglaló egységes fronthoz.

Prága, dec 2.

A Bund der Landwirte, a német iparospárt és a magyar nemzeti pár megválasztott törvényhozói dec. 2 án d. e. 11 órakor tartották meg klubalakuló ülésüket, amelyen a képviselőházi és a szenátusi közös klub elnökéül Spina dr. képviselőt választották meg, helyettes elnököknek: Hódinál, a Bund der Landwirte részéről, Szent Ivány Józsefet, a magyar nemzeti párt részéről és Sienzlt a német iparospárt részéről. Jegyző- *

könyvvezető Zierhut, helyettese Koczor Gyula, továbbá négy bizalmit választott még a klub, akik közül egy magyar: R chter János A választás után Spina dr. az uj klubelnök tartott nagyszabású politikai beszédet

Utána pedig Szent-Ivány József a magyar nemzeti párt elnöke emelkedett szólalásra és többek közt a következőket mondotta:

Midőn a nyár folyamán a nemzeti kisebbségi pártok közös választási és általában politikai munkájáról néhány ujságközlemény keretében foglalkoztam, két főirányelv vezérelt.

— Az egyik: megállapitása annak, hogy a csehszlovákiai be politikában a kisebbségi nemzetek politikája terén meg kell keresni azt a vezéreszmét, amely lehetőleg az össtes kisebbségi pártokat tartósan összekapcsolni képes, a másik: felismerése annak, hogy szakítani kell a negativ iránnyal és a részünkre megadott módon úgy nagyobbitani erőinket, hogy az aktiv politikai tevékenységre alkalmasakká legyünk. Ennek az axiómának eiedménye, hogy a közös választási lis<ánk létre jöhetett és ma itt Önökkel az eddiginél szorosabb egységben foglalhatunk helyet. Azt hiszem, a választás eredményei igazoltak bennünket, akik a magyar-német szövetkezes álláspontjára helyezkedünk, mert eredményeink a reményeinken felül teljesültek.

— Sajnosán kell úgy m megállapítanom, hogy választási szövetségünk a többi német és magyar p írtra nem terjedhetett ki, de azt hiszem ma már túl vagyunk azon, hogy ennek okaival behatóan foglalkozzunk. Rám nézve ezen kérdésnél csak az a fontos, hogy a nemet pártok körében éppen úgy, mint a magyar pártjainknál — két tabor keletkezett. Az egyik ellene volt az általunk létesített szövetségnek, a másik mellette. Anélkül, hogy az elkövetkező eseményeknek prejudiaálni akarnék, le kívánom szögezni, ho^y mi óhajtjuk ugyan a többi érdekelt pártokkal való összekapcsolódást, azonban a legnyugodtabb lelkiismerettel fogjuk állam a harcot is, ha az szükséges, mert meg vagyunk győződve politikai koncepcióink helyességétől és győzelméről.

— Ma is annak az eszmének óhajtok szolgálatában állani, mely a német és magyar nemzeti kisebbség összefogását célozza és ma is keresem az együttműködést biztositó pszichológiai és mondjuk: eszmebeli bázist. Ennek az eszmének hatása alatt ál-ok és kérem Önöket arra, hogy gondolataimat azzal az érzéssel fogadják, hogy azok népeink javát, politikai működésünk eredményességét akarják elérni és hogy nincs más óhajtásom, mint a legnagyobb komolysággal és korrektséggel viseltetni Önökkel szemben és teljes nyílt őszinteséggel mondani meg nézeteimet. Más szóval: megszeretném teremteni az együtmüködés pszichológiai bázisát: a kölcsönös és feltétlen bizalmat.

— Eszmebeli bázisnak nevezem azokat a gyakorlati jelentőséggel bíró kér déseket, melyekben semmifele ellentétek nem lehetnek. Például a kulturális politika kérdései, a gazdasági és pénzügyi kérdések sokasága stb. Mindezeken kívül azonban szükségünk van dönteni a feleli, hogy amikor a politikai aktivitizmust fogadtuk el parlamenti munkánk alapjául, hogyan és milyen utón óhajtjuk ezt a gyakorlatba átvinni és mik a célkitűzéseink. A politikai aktivitizmust a magam részéről úgy értelmezem, hogy bár az önrendelkezési jog elvét fel nem adjuk, beleilleszkedünk a csehszlovák köztársaság kereteibe s ebben a keretben aktivitista