Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-07 / 134. szám
!93&. november T. fitoaáreBK Lapok 5. oldal Ak előadások kezdetei Szombatos *1,1 ét *1,9 órakor. — Vasár- éa Isaopoop d. u. 4, *1,1 és */«0 órakor. Szombatom és vasárnap november hó 7«é?> éa 8-án szenzációs elsőrangú Exclusiv sláger film kerül bemutatásra! Ezt látni belli | VÁROSI MOZI MŰSO R A \ Madonnák és férfiak! Fényes kiállítási Művészies rendezési Az előadások kezdetei Szombaton *1,1 és 11,9 órakor. — Vasár- és Innepnap d. u. 4, '1,1 és il,9 órakor. Halhatatlan szerelem és halhatatlan bűn drámája. A főszerepben: Faire Binney. Ezt látni kelll o|ö|o jo iBiaaaBMEaqa aaaiaaaaiaaEgHaaaaH A VYSCO cipőgyár komáromi lerakatában, Nádor-utca 14. sz. (Otthon kávéház mellett) kaphatók a legjobb cipők mégpedig eredeti gyári árakon, ff lessék egg kísérletet tenni, saját érdekében. B Szives támogatást kér özv. Uihmann ITIárkná U üzletvezető. 816 mmm B Választási naptár. November 7-ig az elsőfokú politikai hatóságok köztudomásra adják a választás napját, kezdő és záró óráját, valamint a választási helyiségeket. November 8-tól november 15-ig a községi hivatalokban ismét közszemlére vannak kitéve a választói névjegyzékek. November 12 ig a községi hivatalok minden választónak a lakására hikézbesitik a szavazólapokat és ezernél több lakósu községben a választói igazolványokat is. November 15-én, reggel 8 óráig a körzeti választási bizottságok elnökeiaek be jelenthetők a pártbizaimi személyek. November 15-én, reggel 8 órakor minden választási helyiségben megkezdődik a szavazás. November 17-én d. e. 10 órakor a kerületi választási bizottságok összehívás nélkül összeülnek székhelyeiken (I- skrutinium.) November 23-án déli 10 órakor a központi választási bizottság összehívás nélkül Prágában összeül (II. és III. skrutinium.) Ekkor nyujjják be a a pártok a II. és III. skrutinium részére jelöltlistáikat. November 29-ig (illetőleg a választás eredményének kihirdetésétől számítóit 14 napon belül) benyújthatók a választási bírósághoz a választások elleni felebbezések. II Nem kai! a fővárosba menni 11 II 1 mikor w (h Dl « i s • PÜLIÁí JULISKA p utódánál 8 p Komáromban, Nádor-utca 17. sz Ö O K 9 olcsóbban beszerezhetők a leg-B » ű újabb és kényelmes gutnmi és 3 6 halcsont nélküli hasfűzők és mell-J M *• tartók orvost rendeletre is. £ a Ä Őszi és bélelt bőrkeztyük nagy r+ V* r ■ raktára! Keztyűk tisztítása és c* g a javítása! Selyem és flór harisnyák II nagy választékban 1 i ü 52 a £gy uradalom jöuője a földreform után. Hogyan hajtják végre a földreformon A csicsói uradalom sorsa. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — nov. 6. Az Alsó Csallóközben az első telepítések a csicsói Kálnoky-féle uradalomhoz tartozó Zsemlékes és Rakottyás nevű birtokokon történtek, amelyek a csicsói uradalomhoz tartoztak. A Kálnoky uradalom mintegy 9000 kataszteri holdból állott és Csicsó, Nagymegyer, Tany, Nemesócsa, Ekecs községek határaiban terült el. Hodzovo. Rakottyás és Zsemlyékes Tany és Nemesócsa fölött a bogyai rétségig nyúlnak és a Diószegi cukorgyárnak voltak bérbeadva, mely a birtokok legnagyobb részét bérelte. Elsőrangú gazdálkodást folytatott, gőzekável, mélyszántással és jó esztendőben volt 16 métermázsás termése is a birtokon: szóval a többtermelést valósította meg. Ekkor lekapcsolták ezt a két pusztát és amerikai visszavándoroli szlovákok telepedtek meg rajtuk, akik részére a parcellázó bankok nagyszerű lakásokat és melléképületeket emeltek. Az első esztendő balul ütött ki rájuk nézve, az 1924, évi belvizek elárasztották az egész telepet, melynek szerény, de jellemző Rakottyás és Zsemlyékes nevét a büszkén hangzó Hodzsafalvára keresztelte el az ágaskodó nemzeti öntudat. Hodzsafalvának kellett az elszlovákositást itt megindítani, de ehelyett Hodzovo telepesei tanultak meg magyarul. Az idén jó termésük volt, amely azonban múlt évi kárukat távolról sem fedezi. Nagymegyer. A nagy megyeri Űj major ás a többi hozzátartozó gazdaság még ebben a gazdasági évben a Diószegiék kezében volt, de a bérletet azoknak is felmondták. 4000 hold ez a terület, prima földek és értesülésünk szerint nem is kerülnek parcellázás alá. A nagymegyeri birtok állami tulajdon maiad, melyről a telepeseket irányítják. A földmivelésügyi miniszter itt mintagazdaság félét akar létesíteni, amely az Alsó Csallóköznek mintegy reprezentációs birtoka lenne. A földigényíők tehát itt nem érnek célhoz és á földigérők itt is becsaplák Őket. Ekecs. A csicsói uradalom két igen szép birtoka terül el Ekecs határában: Túzok és Aszód puszták. Túzok puszta mintegy 1200 hold és Aszód 1100 hold. Ekecsen éppen úgy, mint Nagymegyeren kihirdették az igénylést és az emberek szívesen „iratkoztak“. Nagyon sokan jelentkeztek és a földbériő szövetkezetbe belépve, az igényeli holdak után 50—50 koronát bs is fizettek. A pénzt át is vették tőlük, azonban földre mégis aligha van kilátásuk, mert a napokban Túzok pusztán az összes gazdasági cselédségnek felmondtak, akik január 1-én elmehetnek a birtokról családjaikkal együtt-, ez a birtok felosztatlan marad és maradékbirtok lesz. Egész nyíltan beszélik, hogy Bella Metód Mátyás pozsonyi zsupán tulajdonába megy át Túzok puszta, mint maradékbirtok. Éppen igy Aszód puszta is, ahol a gazdasági cselédeknek szintén felmondott a földhivatal. Ezt állítólag három csehszlovák férfiú kapja, akiknek nevét titkolják, ismeretlen érdemek jutalmazásául. Az ekecsi földigénylők tehát éppen úgy járnak, mint a megyeriek, csak az ígéreteket parcellázhatják fel egymás között. Ez pénzükbe se kerül. Ellenben a két pusztán mintegy 250 magyar ember lesz % hajléktalanná rövid időn, a gazdasági cselédség, köztük olyanok is, akiknek már az öregapjuk is a birtokon szolgált, melytől sírva búcsúznak ott megaggott, megőszült öregek. Ez az ekecsi birtokrésznek a sorsa: vagyis magyar ember itt se jut földhöz. Belye. Alistál határában fekszik ez a csinos birtok, amelyet két volt zsupán vett meg és osztozott meg rajta családjával: Bellái József a trencséni volt zsupán, Pozsony város állami főjegyzője és veje, Folkman István, a komáromi volt zsupán, jelenleg galántai állami közjegyző. 1200 holdon gazdálkodnak ott az uj földesurak és nincsen okuk szidni a földreformot. Az egységesen kezelt birtok felekkönyvileg természetesen el van különítve, hogy a törvény betűjének elég legyen téve, bár ez is túlzott óvatosság volt részükről. Mi marad a birtokosnak? Kálnoky Sándor csicsói földbirtokosnak a földhivatal meghagy Csicsón 600 hold földet, amint halljuk, ami valamivel több, mint 250 hektár. Ez marad meg a 9000 holdból és a csicsói kastély. A csicsói földek, megjegyezhetjük, az uradalom legrosszabb földjei és ha a földhivatal 1200 holdat hagy meg belőle a birtokosnál, még mindig nem gyakorolt méltányosságot. Ha már most kiszámítjuk, hogy a földeket holdanként 700 koronájával veszi át a földhivatal és ezt nem készpénzben, hanem olyan állampapírokban fizeti, amelyek 100 koronás névértékét a tőzsdén 40—41 koronán jegyzik, ak kor világos, hogy a nagymegyeri 4000 hold föld ajándékban marad az államnak. Nem tudjuk, hogy a hodzovoi telepesek, mit fizettek holdanként a parcellázó banknak. Aligha lehet ez 3000 koronánál kevesebb holdanként, ehhez járul az épületek ára, amelyek darabonként 90000 koronába kerültek. A parcellázás tehát nem is olyan rossz üzlet, mint annak altruisztikus céljaiból lehetne következtetni. A maradákbiríokok ára jelentékenyen kevesebb, mint a parceliázotíé és az a vásárlóktól függ, akik rendszerint nagy kedvezményeket kapnak. A törvényben bzigoruan előirt 250 hektártól is eltekintenek, mert azt csak a kisajátítást szenvedőre vonatkoztatják, de az uj vevőkre nem. íme: iít van egy nagy uradalom jövő képe a földreform után, amelyet azért hoztak, mert állítólag „szociális" vívmányokat tartogat magában. Az érdekelt zsupán urak ezt el is hihetik. Mi teljes tisztelettel és köteles lojalitással kételkedünk benne. „Csallóközi köztársaság“ Az Emberi Jogok Magyar Ligájának utolsó próbálkozásai. — Fel akarták fegyverezni a bányászokat. — Károlyi faképnél hagyta őket. — Garbai nem bolsevista ? A franciaországi magyar kommunisták Szakmaköri Bizottsága hivatalos lapjának, a Párisi Munkás-nak legutolsó száma írja: A magyar köztársasági mozgalom Franciaországban csúfosan levitézlett. Emozgalom vezére, Károlyi Mihály, ki már régebben visszavonult, most telje“ sen otthagyta a szélhámosok közös társaságát. A mozgalomnak, mely egyrészt Károlyi vezérségére, másrészt a magyar munkáslömegek támogatására volt alapítva, meg kellett buknia belső ellentmondásai, rövidlátása és az alkalmazott eszközök tisztességtelensége miatt. A Franciaországban élő magyarok számát 100—150 ezer főre lehet becsülni, akik közül kb 50—60 ezer él Párizsban és egy 15—20 ezer a Roubaix, Lens, Mericourt, Harnes, Pas de Calais-i bányavidéken. Legtöbbjük az itteni terminológiával élve, u n. „gazdasági emigrált“, otthon munkanélkülivé vált szakmunkás, aki szerencsét próbálni ment ki, legtöbbje Amerikába készülődött, de Párisnál nem sikerült mégsem tovább jutnia. Itt aztán egyrészt a francia C. Q. T. U. kommunista szakszervezet magyar csoportjai, másrészt a Veér Imre kiérkezesével nekilendült tevékenységű Emberi Jogok Magyar Ligája iparkodtak tagjaik közé sorozni az érkezőket, a gyönyörűségesnek hirdetett messzi „eszmei (?) célok előrevivésén túl nem utolsó sorban azért, hogy az emigráns vezérek meg tudjanak élni a befizetett tagdíjakból. A „kevés fóka“ következtében a két emigráns szervezet nem szűnik hát meg egymást marni, ütni, ócsárolni, pocskolni gyűléseken és lapjaikban. A kommunisták „ellen- és ál forradalmároknak“ nevezik Veéréket, mig ezek „bolseviki kuvaszokénak titulálják amazokat, egyik sem feledkezvén meg róla, hogy fel ne rántsa azokat a rejtett ajtósat az olvasói előtt, melyeken keresztül az ellentábor mozgalmához szükséges pénz ömlik a kasszákba, titkolni igyekezett forrásokból: a Ligához Belgrádból s a kommunistákhoz Moszkvából, Linder Béla és Kun Béla jóvoltából. Az „emigrált tömegek“ azonban egyáltalában nem igen akarnak forradalmas- Kodni, de inkább napi 10—14 órát dolgozva (Franciaországban nem kötelező a 8 órai munkaidő) — annyit fél retenni, hogy minél hamarabb visszatérhessenek hazájukba. Hogy a hiszékeny munkásság filléreit, illetve frankjait valahogy mégis át lehessen sanzsirozni a „Veérek“ zsebébe, született meg a forradalmár naivitásnak legmom truózusabb terve: a Csallóközi köztársaság megalakításának gondolata. Még júniusban, mikor nagy miniszierjárás volt Párisban sikerült Lindernek és Veér I mrének tárgyalni Benesselés Nincslccsel, akik állítólag hajlandók lettek volna engedélyezni, illetve támogatni (!) egy, Károlyival az élén megalakítandó köztársasági ellenkormányf, amely a Csallóközben ütötte volna fel a székhelyét. Az előkészületek már annyira mentek, hogy felosztották egymás között a tárcákat, sőt főispánságokat is, a bányavidéki munkásságot pedig légiókba szervezték föleskették, sőt a vezetői részére már szabályszerű katonai formaruhákat is csináltattak. Benes és Nincsics beígért támogatása azoban elmaradt, a becsapott és fölzaklatott hazavágyodó munkásság tömegesen hagyta ott a ligát, lapjuknak a Köztársaság- nak előfizetői pedig annyira lecsökkentek, hogy az eredetileg hetilap most már csak kétszer havonként jelenik meg, a francia cikkek egészen elmaradtak s letöppedí a nagy formátumból a régi magyar újságok méreteire. Károlyi Mihályt az egymásután ért kudarcok végleg elkeserítették, levétette nevét a lap fejéről, lemondott a liga elnökségéről s állítólag elvállalta egy nagy amerikai cég képviseletét Családjától különváltan él jelenleg a Ruc de Berrin most megnyílt Hotel Californiában, szemben a magyar követséggel. Károlyi kiváfsával az eddig magát „polgári“ alakulatnak hirdető liga a szociáldemokratákkal kezdett kacérkodni. De a magyar szociáldemokraták Marseillesben járván — nyíltan tudtukra adták, hogy rájuk ugyan ne számítsanak Képeslapok nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésé(9 ben Komárom, Nádor-n. 29. (SOKOIÁDÉS MHAJTÓ Biztos gyoes, enyhe
