Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-07 / 134. szám
6. oldal. Komáromi Lapok 1925. november 7. 4J0 ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás „ELBERT“ divatáruháza Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabőr keztyü téli béléssel 40’—, női és férfi trikókeztyü 8 50, női harisnya hátul varrott 10 —, férfi Jäger ing 30"—, Zephir ing 2 gallérral 30•—, férfi svetter 35—45, bokavédő 25—55, női kabát, jó minőség 120•—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrmedisz, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb. 1 amire aztán a jó öreg Diener Dénes József és a bécsi Világosság emberei felé kacsingattak. Ezek nem is sokat kérették magukat és Garbai és Böhm elvtársak kezet adtak egy lensi bányászgyűlésen Veér Imrének. A csatlakozást bejelentő beszédében Garbai Sándor a magyar Tanácsköztársaság volt elnöke, a következő igen érdekes kijelentéseket tette: Én nem voltam bolseviki. Csak azért nem hagytam cserben a munkásságot, hogy az előálló bajoknál gyógyitólag léphessek közbe... Az első nagy tanulság, amit levontam a szociális forradalom történetéből, hogy Európa nélkül nem lehet a kis Magyarországon proletárdiktatúrát újból csinálni A második tanulság, hogy az októberi forradalom célkitűzésein tuí egyelőre nem tud haladni Magyarország szervezett munkássága... Nem szabad magunkat téves illúziókban ringatnunk. Ma már megállapíthatjuk, hogy a vildgforradalmi illúzió tökéletesen megbukott... El kell készülve lennünk, hogy az eljövendő (?) forradalom nem valósíthatja meg egészében a proletár törekvéseket,..“ Utána Böhm Vilmos, hadseregfőparancsnok elvtárs, adta ki egy kis változtatással a kommun alatti hires jelszavát: „Be a ligába 1“ — aminek azonban már nem igen lesz foganatja. HtttfNttíilttMML — A háztulajdonosok százezrekkel több adót fizettek az államnak és városnak, mint járt. — ezen a cimen a kath, adózóknak községi adójukból 5°/« levonásnak van helye. A háztulajdonosok a saját jól felfogott érdekükben cselekesznek, ha a házbérbevallási ivet kitöltés előtt az ezzel foglalkozó Háztulajdonosok Egye sületében (Király püspök-utca 32) bemutatják. Adóügyekben és a kath. adó leirása ügyében a keresztényszociálista párt irodája (Klapka-tér 9) is készsé gesen ad felvilágosítást. A háztulajdonosok a saját jól felfogott érdekükben cselekesznek, ha véget vetnek az igazságtalan adó kivetéseknek a házbérvallomások helyes megtétele által. EáTOPAX A HIÉREGMENTES líl & Ej IRTÓSZER. 35 Eredmény garantálva! Kapható gyógyszertárakban és drogériákban üvegenként lé Ké-ért. - Szállítások vidékre postán naponta. Főraktár: Kovách Tihamér gyógy- \ szertárában, Komárom, Klapka-tér. i A világháborúban elesettek emléke Köbölkuton. ünnepéls nívóját. Utána Barta Irénke búcsúbeszédet mondotta el a közönségre folytonos, még a beszéd után is percegig tartó könnyezése között. Ezután ismét a férfikar énekelt. Majd Lat Terka szavalta el „Csöndes tragédiák", Plajer Böske pedig a „Van-e sírkeresztjük?" cimü költeményeket, melyek után a férfikar hatásos záróénekével az ünnepély véget ért. Kedves Halottainkl Csak ti hozzátok szólok, mert rólatok emlékezünk. Gondolataink visszaszállnak 10—11 év előtti időkre, amikor mi még nagyon kicsinyek voltunk, amikor titeket a kötelesség parancsa elszólitott körünkből, szeretteitektől. Talán a boldog viszontlátás reményében váltatok el tőlünk, amikor bucsucsókjaitok közben forró könnyeiteket hullatatok bölcsőink párnáira, amikor meleg ölelések és égő könnyek között mondott Isten hozzádot a fíu az anyának, az édes apának, a férj a hitvesnek a testvér a testvérnek és nem tudtátok, hogy ez volt az utolsó Isten hozzád, ez volt az utolsó édes csók és ölelés, amit nekünk hagytatok. És ti mentetek. Elmentetek virágos kedvvel, virágos vonatokon, hogy küzdjetek érettünk szeretetteitekért, az édes otihonért. Nem tudtátok, hogy az volt az utolsó utalok odafelé, ahonnan többé vissza nem jöttetek. És mi nem tudjuk, hogy merre mentetek, hol küzdöttetek, hol estetek el, mi volt az utolsó szavatok, amikor reánk gondoltatok, nem íud,uk, hol temettek el, hol borifja drága hamvaitokat? Csak azt tudjuk, r hogy már vissza nem jöttök soha. Óh, hogyan mondjunk hát köszönetét áldozatos szenvedéseitekért ? Még csak sírjaitokra sem borulhatunk, hogy fájó könnyeinkkel öntözhetnénk drága sirgőröngyeiteket. Messze vagytok! Idegen földben alusszátok örök álmaitokat! Óh, de siró lelkünk felétek száll és megtalál benneteket. És árván maradt szivünk forró csókokat hint porladó kezeitekre; a bánatos szülők, az özvegyek és a tastvérek zokogó jajjaikkal borulnak jeltelen sírjaitokra. Nem hozhatunk haza benneteket, oh de irántatok való forró szeretetünk él és élni fog és hálásan akarja megőrizni drága emlékeiteket. — Azért hát álljon itt e kő időtlen időkig! Legyen tanúja annak, hogy szzerettetek és meghaltatok érettünk és hogy mi is mindenkor szeretni és áldani fogunk benneteket. Kedves halottainkl Isten veletek! Most, hogy november végéig esedékes a házbérvallomás, nagyon fontos dolog tudni, mit tartoznak a háztulajdonosok házbér cimén bevallani. Már a múlt esztendőben megirtuk a tények alapján, hogy a háztulajdonosok által szedett házbérekhez a pénzügyigazgatóság vizdijat, csatornadíját, házbérfillért hozzászámított a múltban, és azok után állami házbéradót vetett ki, a város pedig 200°/° pótadóval pótlé - kolta. Azt is kiszámítottuk, hogy aki a vizdijat a házbérvallomásban nem különítette a nyers házbértől, az minden 100 korona viz- és csatornadíj után a város pénztárába befizetett, külön 65 korona állami és városi adói is fizetett, ami egy évben is többet tesz ki százezer korona különbözetnél, mivel pedig ez az igazságtalan kivetés évek hosszú sora óta tart, a háztulajdonosok súlyos százezrekket károsodtak. A házbérvallomásoknál a lakó által fizetett mellékdijak, amilyen a vizdij és csatornadij, házbérfillér, az állami adók 1914. és 1924. évi többlete, biztosítási dij, pöcegödörtisztitás síb. gondosan elkülöni'.eudők. A pémügyigazgatóság Ígéretet tett, hogy 1923. évtől kezdve a nyers házbérből leüti a vizdij, a csatornadijat és házbérfillért, ami valamelyes mérséklést jelem, de nem annyit, mint a törvény és annak végrehajtására vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet megenged. A házbérvallomásnát saját érdekében mindenki a legnagyobb óvatossággal járjon el, mert ha valaki a vizdijat, csatornadijat, házbérfillért le nem vonja a nyers házbérből, azután 14°l° állami adót és 200°h városi adót fizet. Minden r. kát. vallásu háztulajdonos ezenkívül jelezze azt, hogy kath. egyházi adót fizet, melyből iskolákat tartanak fenn, Megható és lélekemelő ünnepély színhelye volt folyó hó 1-én Köbölkút község, ahol a világháborúban elesettek emlékére Gedai Pál vasúti alkalmazott kezdeményezésével közadakozásból a falu legszebb terén négyméler magas obeliszket emeltek és szenteltek föl. A község minden rétege magáévá tette az eszmét s azon volt, hogy úgy a kő, mint az avató ünnepély méltó legyen az elesettek emlékéhez. A jelzett nap délutánján mintegy ezer hivő gyászmenetben indult a templomból a gyászpalástba öltözött pap és a kántor kíséretében az emiék színhelyére, ahol csaknem ugyanannyi főből álló ünneplő közönség várakozott. Az obeliszk és annak oktogonba épített méternyi magas parkja száz meg száz gyertya fényében a legszebb virágokkal feldíszítve ragyokott. A menet megérkeztével Szander Adolf községi bíró ünnepies szavak kiséretében leplezte le az oszlopot, amelynek homlokáról aranybetűkkel e sorok diszknek „Álljon e kö az 1914—1918 iki világháborúban elesettek emlékere.“ Alatta katonai jelvények rajza teszi a követ még érdekesebbé. Most az egyházi szertartás következeit, mellyel kapcsolatban a rk. igazgatóíanitó ismert vegyeskara adta eiő Seyler „Absolve"-ját, amelynek fönséges akkordjai a szivekben rezonáitak. Ezután Surányi Gyula taniió ünnepi felavató oeszedében az őszi hangulat és a hatoltak napjával egyben szivet megrendítő szavakkal ecsetelte az árvák, az özvegyek a szülők érzelmeit a soha vissza nem térő hozzátartozóik felett, akiknek úgymond, a kegyelet és a szeretet vigasztalásul méltó emléket állított, ahol ki-kisirhatják fájó könnyeiket. Most a férfikar „Mélyen ott lent“ kezdetük gyönyörű gyászdala zendült meg Hetényi Antal tanító vezetésével. És a szemekbe új könnyek tolultak. Hetényi Antal adta elő saját szerzeményű „Legendá-ját", amelynek jeles kiviiele es szép előadásával nagyban emelte az Dt maiar faló Uetsziliíiiayinsiplil eddig seiht sei Matt. Egy magyar hadifogoly,aki tízéves raboskodás után most tért vissza az Amur vidékéről, rendkívül érdekes adatokat mond el a távol Keleten maradt magyarok életéről: Európai Oroszországnak, Turkesztán* nak, de főként Szibériának csaknem minden városában még ma is sok magyar hadifogoly iparos van. De künn a falvakban is számos földmives magyar maradt, az Amur mentén pedig volt magyar és osztrák hadifogoly Katonákból önálló községek keletkeztek, amelyek évtizedek, sőt évszázadok múltán is meg fogják őrizni magyar jellegüket. Főleg két tényező hatott közre az Amurmenti telepek keletkezésénél. Elsősorban hadifoglyaink egy kisrészének erő3 politikai állásfoglalása és szereplése, melynél fogva nem igen vágvtak, vagy nem igen mertek visszatérni erősen boisevikiellenes hazájukba, másodsorban pedig egy orosz állampolitikai érdek: nevezetesen a tunguz betörések elten való célszerű védekezés. 1920. és 1921. években már hatalmas, állami propaganda folyt a még meglévő osztrák-magyar gyüjtőtáborokban, azzal, hogy a kormány az Amurvidék alsó folyásánál a Chabarovszk és Liackovici közötti területet, amelyet az orosz lakosság teljesen kiürített s amely földmivelésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas, ki fogja osztani az ezen terület községeiben megtelepedett magyarok és osztrákok között. A Szombathelyi őrnagy által elkészített községi status szerint minden telepes évente 30 napi katonai szolgálatot és 30 napi községi munkát tartozik teljesíteni teljesen ingyen. Ezzel szemben az állam ezen egész, hatalmas, vármegyenagyságu területet, az okszerű hasz- 5 nálat kötelezettségének korlátozásával, személyi és teher antomobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autóm. képviselő CSR-ra BeiDzeíkGzi lereskedelm! t. Bratislava, Stef ánik-n. 1. at. Teleton 26-Z6. de örök tulajdonjoggal az azon létesült öt község népének engedte át. Még 1921-ben, főleg a nikolski hadifogolyemberanysgából megalakult Kisszállás és Magyarfalu, 1922-ben Őrtelep és Mihálylaka, 1923-ban pedig az Amurkanyarulat legészakibb pontján Vendéges, egy tisztán halászkodás és vadászatból élő és hajósokból álló kis szinmagyar község, melynek férfilakói csaknem valamennyien intelligens emberek, volt tisztek. Magyarfalunak alakuláskor 305 magyar és 40 osztrák, Őrtelepeknek 126 magyar, 12 orosz és 15 osztrák, Kisszállásnak 280 magyar, Mihályiakénak 200 orosz és 150 magyar, Vendégesnek pedig 66 magyar és 2 oszták férfilakosa volt. I Magyarfalu és Mihálylaka összes köz- és magánápületei még 1921-ben, Kis! szállás és Őrtelep magánépüietei pedig 1922-ben készültek el. Magyaifaluban refoimátus templom, Vendégesen ugyancsak református templomban és zsidó imaházban hirdetik Isién dicsőségét. Magysrfalu, mely központi fekvésű, több városi intézménnyel bír. Az ipa-Irosok száma eléri a 60-at, de nagyrészük a nyári idényben mezei munkát is üz. Valamennyi községnek van egy, Kisszállásnak pedig két magyarnyelvű és Mihályiaknak ezenfelül egy orosznyelvü. Magyarfalunak ezenkívül egy német* nyelvű iskolája. Az iskola a községi I gondoskodás legfőbb tárgya és nyiiva- I nos ellenőrzés alatt áll. | Kimondhatatlan lelki gyötrelem a j mélyen érző emberek nagyrészénél, hogy \ hazai levél, újság, vagy hir egyáltalán r nem juthat hozzájuk. \ Távol Keleti Magyar Újság cimen l részben a mikolszki kormány pénzén jj egy magyarnyelvű lap jelenik meg. | Hetenként egyszer nyomatásban Nil kolszkban, kétszer pedig litografálva I Magyarfaiuban. Érdehes, hogy ez a iap, l mely határozottan magyarnemzetelienes | célokat szolgál, akarata ellenére nagy I szolgálatot tett és tesz még ma is a magyar nemzeti érdekeknek. Elsősorban a magyarokban ébren\ tartja a magyar irás, a magyar betű I szeretetét, másodsorban a járás terü- I létén élő, csaknem kivétel nélkül német | nemzetiségű orvosok nagysésze is ebbői I tanult meg magyarul, 911 volt magyar hadifogoly él a telepen, ma 2000 leiekhez közei jár azok "száma, kik magyar| nak tartják magukat. I Csaknem minden osztrák és sok orosz férfi, a hadifoglyok felesége nagy része s a gyermekek mind magyarul | beszélnek. A már működő iskolák és f Távol Keleti Magyar Újság munkájának I eredményeképpen tiz év múlva kétséglelenül megkétszereződik ebbe az irdatlan távolságba szakadt magyar testvéreink száma. HÍRADÓ 1 kapható és házhoz szállításra MEGRENDELHETŐ n a SPITZE R-féle könyvesboltban KOMAROM. MiOR-ÜTCA 29.12.
