Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-27 / 129. szám

2 . oldal. Komáromi Lapok 1925. október 27. Elismert tény, hogy a vezet a jó szappanok között. MINDENÜTT KAPHATÓ. 401 módszer szerint fognak a nem állami tanítók kidobáltatni és hasonlók mu­lattatták a jelenvoltakat. Bíztunk a felolvasásban, itt fogunk valami tanulságosat hallani. Tételül a pap és kántor közötti viszony fejtege­tése volt kitűzve, ügy gondoltuk, oda ] kapunk útmutatást egy tapasztalt kol­­légától, hogyan kell jóakaratulag ösz­­szemüködni, papnak és kántornak, aki egyszersmind igazgató tanító is, mint a falu vezetésére hivatott két kultur­­fembernek, a nép szellem- és jellem­beli kiképzésére, a vallási és hazafias érzület kifejlesztésére és ápolására. Azonban nem ez történt. Hallottunk egy kirohanást a kath. papság ellen, a szovjet szótárából szedett piszkolódá­­sokkal, oly utszéli hangon, hogy álta­lános volt a megütközés és egyhangú a határozat, hogy ez nem közölhető a Magyar Tanítóban, anélkül, hogy a magyar tanítóságnak — több ideme­­nekültnek a vörös forradalom idején való viselkedésűk miatt — erősen meg­tépázott hírneve, újabb sebeket kapjon. Minek az a folytonos felhánytorga­­tása a harangozásnak, hogy a kántort harangozónak használta a pap ? Szegény helyeken, hol a pap is szegény, a nép maga is szegény, hogy a kántor dotá­cióján némileg segitve legyen, a haran­gozásért megállapított dijadat és egyéb javadalmazást átengedték a kántornak, hogy annak fejében tartson egy cselé­det, ki a harangozást elvégezte, egész nap pedig a kántor udvarában teljesí­teti szolgálatot. Ezt nem a pap csinálta igy, hanem ez a nép és kántor között kötött szer­ződés, mely minden uj választáskor megváltoztatható. Sem a kántort nem választotta a pap, hanem annak idején maga a nép. Sem a harangozás nem a papnak kell, hanem a népnek. Miért vagdalják ezt örökké a papnak fejéhez ? Es ha valamely szegény 300 forintos kongruás pap megkísértette volna ma­gának tartani a harangdijakat, azon kötelezettséggel, hogy azon ő fogad cselédet és gondozza a harangozást, akkor meg az tett volna a panasz, hogy egy darab kenyeret vesz el a szegényektől. Ha valaki nem akar a papnak segéd­kezni az egyházi ruhák felvételénél, ne tegye! Ha nem akar ministrálni, ne tegye! Ezt máskép is tudtára tehet adni a papnak, nemcsak azzal, hogy a kulcsokat hozzá vágjuk. Egyébként tudok esetet, hogy midőn szünidőben vasárnap nem volt ministráns fiú az ekeli templomban, Duna sz. Pálnak földes ura, — akkor kaíh. ember volt — kilépett padjából és nem tartotta mél­tóságán alulinak odatérdelni az oltárhoz és végig szolgálni az egész mise alatt. És mondhatom, ez az ur semmit nem veszített tekintélyéből, hanem mindenki tisztelettel tekintett rá, mint aki nyil­vános vallomást tett hitérői, hozzáte­szem, hogy r.em is egyszer. Tessék meg­kérdezni az öregebb embereket Ekeiben. Es ezek a régi emberek, akikről itt sző van, nem képzőt végzett okleveles tanítók és orgonisták voltak, hanem egyszerű emberek. Énekelni tudó pa­rasztemberek, zenei hajlammal biró mesterlegények, kiszolgált altiszíek, kik ismerték az ABC-ét; kiket a túlfűtött önérzet nem tett felfuvalkodottá, hanem azt gondolták, hogy Istennek kedves dolgot tesznek, ha a templom körül szolgálatot teljesítenek; és akik ha maguk akarták eltenni a harangdijakat, nem restellették sajátkezüleg megfogni a harangkötelet. Különben aki a kath. papságnak a tanügy és tanszemélyzet körül tett szolgálatait birálat tárgyává akarja tenni, annak az ABC-én kívül tudni kellene, hogy 1868-ig ird és mond Egyezer­nyolcszázhatvannyolcig, tehát 868 évig, — a városokat kivéve — egyedül a papság töiődött az iskolával, egyedül az foglalkozott a tanüggyel. Nem törő­dött azzal sem ur, sem paraszt, sem paironus, sem uraság, sem vármegye, sem állam. A törvénykönyvekben mindössze annyi taláitatik: a papság iparkodjék a népet oktatni és jó isko­lákat fenntartani. A szo’gabiró, ha na­gyobb helyen, nagyobb zajjal ment a kántorválasztás, eljött a rendet fenntar­tani — az ebédnél 1 Azért nem nyelvet öltögetni, hanem levenni a kalapot. A feifuvalkodott „haladó szellemű“ kritikusoknak azt sem árt tudni, hogy az első tanító képzőt két kath. pap: Majer István és Rendek József alapí­tották. ők Írták az első tankönyveket. Kértek a prímástól az esztergomi resi­­dencia egyik sarkában egy szobát, némi felszerelést, téli fűtést, megnyi­tották Esztergomban az első —■ 2 év­folyamos — tanítóképzőt. Ezt követte nem sokára Pest varos támogatásá­val a pesti kath. tanítóképző és Nagy­szombatban a 3-ik, színién a prímás költségén. 1868-ig más képző nem volt. Bizony, bizony mondom, érdemesebb cselekedet lett volna ilyen papoknak ministrálni, mint rossz szövetkezetei csinálni és csapnivalóan rossz érteke­zést irni. VÍZUMOT ÄrS ■■■■■■Mi 10 Kő fáradság­­díjért megszerez, uj, idegen útleveleket, meg­hosszabbításokat, ki- és beviteli engedélye­ket s mindennemű megbízásokat gyorsan és legjutányosabban elintéz: Hilfsverein jüdischer Hochschiiler aus der Slovakei Praha, Postfach 620. Sürgönyeim: Králo­­dvorska 16. — Nyújtsatok munkaalkalmat a szegénysorsu egyetemi hallgatóknak! 766 ellenzéki törekvések, az érvényesülni akarók, akik ezzel egyenrangúságra tö­­rekesznek. A verseny sűrűén lép küzdelemre a szolidaritással és fejlettebb társadalmak­ban a szolidaritás a győztes. Ezt látjuk a munkások szervezeteiben. A szolida ritások fajai a családi, atyafisági, fog­lalkozási, társadalmi osztályi, nemzeti és emberi szolidaritás. Rendkívül erős kapcsolatok a váltási és világnézeti szo­lidaritások, valamint a politikai szolida­ritás. Nagyon érdekes példákul hozta fel a céhek a munkások és a munka­adók szolidaritását. Szólott a helyes és helytelen szolidaritásokról, az egy­oldalú kizsákmányoló) pusztító hala­sáról, (kiemelte az építő szolidaritások nagy értékét az emberiség és a kultúra haladásában. Végül történeti áttekintést nyújtott és a kulíurszoüdaritások fontos céljaira mutatott rá. A legtökéletesebb szolidaritás az általános emberi, a jő és értékes embereké. A lebilincselően ér­dekes előadás után Ivánfy Gézáné Ackerman Ilus bájos zongoraművésznő adta elő Beethoven As dur szonátáját nagy jellemző erővel és technikai fel­­készültséggel, erőteljesen hangsúlyozva a második tétel hírneves gyászindulója halhatatlan zenei szépségeit s utolsó tétel rondójának visszatérő kadenciáit. Az előadást lelkes tapsok köszöntötték és a művésznőt melegen ünnepelték. 4» Síiéi síméi + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb ég köldöksérvnél a mi tökéletesített ragónélkliü sérv­kötőnk, mely éjjel is hordható. Min­denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegi'tö. JSIEi"B;i!8Él8M!i!im.Dllia-II.Sl Rendelő orvos: di\ Koch K. F. egy. m. t Árjegyzék ingyen. 1 i vidéki felek még az nap elintéztetnek. Bognár [túl t. éée Vasárnfp tartotta meg Bognár Cecil dr., a tudós bencés egyetemi tanár sza­badoktatási előadását a Jókai Egyesü­letben Szolidaritások címen, melyben könnyed és világos előadásban rendkí­vül érdekes tömeglélektani megfigyelé­seket nyújtott és vázolta a lelki szoli­daritások ezer és ezerféle válfajának keletkezését és törvényeit. Rendkívül világos példával vezette be fejtegetését: a vasúti fülke utasaival, akik váratlanul vendégeket kapnak a szomszéd kocsi­ból, melyet baleset miatt lekapcsolnak egyik állomáson. A vasúti fülkék utasai, asik teljesen heterogén elemekből álla­nak, általában nem fogadják barátságo­san a jövevényeket. Ha a vasuli kalauz egy szakaszt vaiameny okból lezárva tart, a minden rendű és rangú utas el­lene fordul. íme egy alacsonyabbrendü alkalmi lelki szolidaritás. A telki szoli­­dariíás rendesen kifelé nyilvánul meg és egy önző és egy önzetlen kompo­nensből alakul. Majdnem mindig külső hatások hozzák létre. Vannak érzelmi és értelmi szolidaritások, de tendenciá­juk az, hogy az értelmi lassanként át alakul érzelmivé. A testvérek szolidari­tását sokszor ellenségeskedés, irigység zavarja meg, de ha a testvéreket külső támadás éri, ez azonnal megszűnik és a közös ellenséggel szembe fordulnak. Hivatali körökben a szolidaritás több­nyire a főnök elten szokott kialakulni de ha egy revizor jön és a főnököt szorongatja egy vizsgálattal, a hangulat mellé áll az alantasok közt. Az érzelmi szolidaritás a íartósabb. Jellemző, hogy a szolidaritáson belül is jelentkezik a létért való küzdelem, az erősebb ver­senye a gyengébbe!. A szolidaritáson be­lül az egyenlőségre való törekvés jelent­kezik kisérö jelenség gyanánt az egye­sületi életben, melyet a szolidáris érzé­sek teremtenek meg, gyakran támadnak i II Nem kell a fővárosba menni 1! II ß •J mikor a ■ N +* M » n POLLÁK JULISKA Ml 0 1 5 > 6 S utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. sz. I a 9 K ti X olcsóbban beszerezhetők a leg­! B Q újabb és kényelmes gummi és * halcsont nélküli hasfüzők és mell­& ki yj tartók orvosi rendeletre is. 9 a w <*« Őszi és bélelt bőrkezlyük nagy r* 5« K N M raktárai Keztyűk tisztítása és ff* » W javítása! Selyem és flór harisnyák II nagy választékban! ö m 52 m fiz uduardi uörös kakas. Udvard felől majdnem minden ejjel világos az éjszaka. Már a harangok is rá vannak szokva, hogy éjfél után meg­­konduljanak. Az ember kitekint az ab­lakán, hol ég, merre ég? aztán átfor­dul a másik oldalára. Hadd égjen, ha égnie kell! Ki az ördög győz minden éjiéi tüzet oltani? Már belefáradtunk. Mert télen sincs ám szünet, sőtl Ak­kor be van fagyva minden tó, amiből vizet hordanak a lángokra. Tehát biz­tos a tűz. És miért is menjek oda? Melegedni? Kellemesebb a dunyha alatt. Majd ha fölöttem ég, kiugróm az ágyból. A tűznek szánt zsuppos tető, vagy dohány pajta szépen leég nálam nélkül is!. . . Negyven tűz volt ná­lunk ebben az esztendőben. Az em­beri természet a verést is megszokja. Már felébredek az első álomból és vá­rom, hogy felorditsa valaki a falut Tűz van! És nem jön a másik áioma szememre, úgy hozzá szoktam a kon gatáshoz, altató dajka dal már az I Ha a faluban járok-kelek: szinte vigyorog rám a vöröskakas taraja a nádfödeles, zsuppos tetőről: no itt rövidesen égni fog, csak egy kis kedvező szelet vár. Pedig a mester, akinek szörnyű pasz­­sziója volt időnkint egy-egy haragosát, vele persze több ártatlant is felpőr­­kölni, az most a hűvösön ül. A saját házán rajta vesztett. Most a tanítványok dolgoznak. Az alvégen ijedt suttogás sál adnak tovább egy levelet, melyben a „gurgyal“ pusztítását jelenti be egy \ jóakaratu pirománikus: „Legyetek ké szén, takarítsatok félre mindent, a gur­­gyai égni fog!* Rosszul is figurái az a gurgyal zsuppos házfedeleivel. Ha betéved oda az’ ember, a kanyargós utcácska egyszer csak véget ér, bajos visszatalálni belőle. A falu többi uícá ján már elvétve akad zsuppos ház; pi ros cserép, vagy szürke pala fedi i házakat. Hanem a gurgyal bizony zsup­pos még. Isten csodája, hogy éddíg még le nem égett! De egény embe­rek bújnak meg itt apró házacskáikban, nincs mit irigyelni egymásnak. A kicri szobákban laknak, csekély vagyonúik, motyójuk a padlásra kerül, mert kamra, pince itt nincs. És most „takarítsatok félre mindent, mert a gurgyal égni fog!“ Van hát félelem minden éjszaka aggo­dalom, nyugtalanság. A házacskák mind egy rakáson. Az utcák szőkék. A kes­keny udvarokban az aratórész, szalma, rőzse. Ha itt kigyullad, nincs menek­vés se embernek, se állatnak!... A napokban hajnalfelé az alvégen kigyulladt Vajzerék szalmakazalja. A vörös kakas átrepült Kovács Sándor dohánypajtájára. A hirtelen támadt tűz­ben egy csikó, egy tehén, a szegény ember nagy gazdasága és sok apró jószág, baromfi bennégett. Aztán rászállt Mizeréék, Huszár-Szarazék, Harcsáék portájára; falánk étvággyal lepörkölt mindent. Egytől-egyig békességes, tisztessé­ges, jóravaló, becsületes emberek. A gyanúnak még az árnyéka sem férhet hozzájuk. Ugylátszik tehát, hogy a jó­akaratu pirománikus már munkába állt. A szűk utcákon, udvarokon oly hőség volt, hogy menteni nem is tehetett. Huszár-Száraz uramnak is belekapott a tűz a szalmakazaljába. A jó öreg bor­termelő és . .. Uram isten 1 fene sok az akciz, a szegény ember ment, amit tehet. Eldugott hát egy hatakós hordót tele pogánnyal a szalmakazaiba és most az ott lapuló burcsákot az a ré­misztő veszedelem fenyegeti, hogy a vörös kakas szippantja fel. Ott hagyta tehát a háztető védelmét s a hatakóst nagy gonddal kiguritotta a ház elé pont elejbe egy arra botorkáló finánc­nak. Hát hyen a szegény ember sze­rencséje 1 És van humor a tüzveszede­­lemben is .,. Harmadnapra rá, változatosság oká­ért a felvégen B-ika József dohanypaj­­tája égéit le. Feléje se nézett senki. A harang is konduit egyet-kettőt, aztán einétnuii. Mit is kongjon hiába? Csak az ebek voniíanak rá. Az idei szelek megrepegették a do­hányleveleket, nem jó kilátás van a beváltást illetőleg; a dohány pedig szemérmes természetű, inkább elég, nehogy másod- vagy harmadrendűnek sorozzák. A üörös Kakasnak jó azonban a kapadohány is. Hatalmas siuskokat szippant belőle. Hanem a templomtéren álló és ősidők óta tüzveszedelmek ügyében a községre őrködő szent Flórián nagyon el van mostanság ke­seredve. Daliás alakja szent haragjában le-lerug az őt körülvevő léckerítésre, amint tüzet lát és látja, hogy immel­­ámmal lóg egy-egy alak tüzet oltani, mig ö szüntelen Kezében tartja a dé­zsát (Udvardon zsétár) szorgalmasan öntözvén az alatta lángoló hazat. De már itt a jó példa sem hat. Fásult e nép szörnyen. Hanem a rádióra ? ... arra nem sajnálja a pénzt. íme, a községi képviselőtestület két­ezer Kc-ét szavazott meg rádióra a község Kasszájából. A Forúlián, a szent tűzoltó kerítésére meg nem jut egy vas sei Csütörtökön reggelre a szent Flórián düledező kerítésén az aiaöbi keserű ízű levél volt olvasható régi, ómagyar nyelven: „Tiaztölt Elő Járok ne a rá­­dijóra agyatok a pénszt ha nem énrám , gondújjatok a frőriánra mer hi nem I megszökök vagy berukolok közületek pothos hasnak hisz úgy néztek ki mint a jó bezabált elefánt a uj álat kerben nagyfejüek csak esztek isztok énrám meg nem gondutok de ha egyhét múlva nem lesz kész vigyázatok magatokra ír nft zsétárt közétek vágom úgy le­«m/s Most már hát nemes k a vörös ka­kas**’ hanem az ellene védelmező ,^ent í méltó haragjától is rész­es Udvard 1 _______________ ÖL „Wanzoün“ a legjobb poloskairtó­­szer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — YT ti Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20 Naponta posta] dzdtlitás.

Next

/
Thumbnails
Contents