Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-27 / 129. szám

1025. október 27. Komáromi Lapok 3. oldal. Előadások kezdete hétköznap este V és '|29 orator TISZTI P^VILLOfó Előadások kezdete vasár* és ünnepnap? diUWUM Hétfőn és kedden, október 26. és 27-én Foxfiím! A. vilxaa*m adár Izgalmas autóversenyes dráma. Főszerepben; Charles Jones Majomcirkusz 2 felv. Foxburleszk, 2 János Foxkomédia 2 felvr Szerdán, október 28>án moziszünet! Csütörtökön, október 29-én, Vigjátéksláger! DEÍMÁ~A MAXIMBÓL Komédia G. Feydeana francia vigjátéka nyomán. Főszerepben: Pina Minicheüi & Marcell Levesque. 518Í A Tavaszi a lia mil. — Egy kis visszapillantás. — (A második, harmadik előadás is zsúfolt ház előtt, a legteljesebb siker jegyében folyt le. — A nagysikerű darab tovább is műsoron marad) Komárom közönségét e lapok hasáb­jain állandóan korholnunk kellett, hogy nem szerei színházba járni, nem pár­tolja a magyar színészetet. Ez a kor­­holás többé kevésbbé sokszor használt és a rosszul, pártolás hiányával megindult sziniszezon vége felé aztán neki mele­gedett a közönségünk. A Kath. Legényegylet azocban úgy látszik, megtalálta azt a varázsigét. amelynek hatása alatt a komáromiak a legjobb és leglelkesebb színházba járó közönség lettek és a sajtónak ezentúl egészen más szerep jutott, nem kell korholni a közönséget, hanem csak dicsérni és elismeréssel adózni a kiváló gárda iránt, amely már oly sok feled­hetetlen estét szerzelt a komáromiaknak és Komárom vidékének, sőt a távolabbi helyeken, Dunaszerdahelyen és Somor­­ján is dús babérokat, meleg siketeket aratott a komáromi műkedvelő gárdának. A Legényegylet gárdája a népszínmű könnyebb műfajáról korán áttért a nehe­zebb operett műfajra, amely énekíudást, sokkal elevenebb mozgékonyságot, tánc tudást is követel. Ha visszagondolunk a Legényegylet első operett előadására, a Tavaszra, láthatjuk azt a rohamos és örvendetes fejlődést, amelyet ez a derék gárda a Marica grófnőig megfu­tott. És tartozunk annak kijelentésével, hogy a Marica grófnő előadása elérte azt a legmagasabb fokot, amelyet mű­kedvelő gái dánál elérni lehet és amely már behatolt messzire arra a térre, amely a hivatásos színészek birodalma. Sőt a szereposztás, a szerepiudás, a lelkiismeretes, szívből-iélekből való meg­­játszás, átérzés tekintetében a legkisebb szerepeknél is messze felette ál! a hi­vatásos színészek előadása felett, mert ott nem mindig találkozunk ezekkel a jó tulajdonságokkal. A diszletezés tekin­tetében szintén kiállja a versenyt, mert annál szebben és ügyesebben díszle­tezni már nem lehet akkora színpadon. Szóval a Tavasztól a Marica grófnőig erősödött, forrott, tökéletesedett a Le­gényegylet operett gárdája eddig a fo­kig, amely a Marica grófnőben érte el a legmagasabb emelkedést. A gárda fejlődött, változóit, csak egy ma­radt ugyanaz a Tavasztól a Marica grófnőig; R. Moly Margit, aki mint örök tavasz ma is fiatalos hévvel, mű­vészetiéi és temperamentummal jáiszik, mintha most adná először a Vig özve­gyet, a Bálkirálynét s most lépne fel a többi bájos szerepében (Varázskeringő, Lili, Güi Baba, Tatárjárás, János vitéz) Kiemeli őt a többi művésznő sorából az a ritka kiválósága, hogy ő szívből lélekből játszik, dalol, énekel, táncol, szívtől lélekből szeret, hacsg, nevet, tusul és haragszik, ahogyan a szerepe kivár ja. Minden szerep kedvére .szerep neki és egészen a szivéhez nő minden szerepe a Nénitől kezdve mindvégig a Marica grófnőig. E sorok írója minden szerepében látta R. Moly Margitét, de nem tudná megmondani, hogy melyiket játszotta meg szívesebb« n. Mirdet egyforma szeretettel, odaadással és mü vészi tudással. Ha visszatekint R. Moly Margit az ő legényegyleti gárdájának a szökő lé pésben történő fejődésére a Tavasztól a Maricáig, jól eső érzés töltheti el lel­két, mert igazán szép munkára tekint­het vissza: egy eleven, ambiciős gár­dát nevelt és emelt fel maga melií, a mely vele együtt lelkes művelője a ma­gyar dalnak, a magyar darabnak és f magyar táncoknak. Hogy a Legényegy- j let lelkes gárdája a jobbnál jobbbelő' I adásokat tudja nyújtani, annak a titka \ R. Moly Margitban rejlik, aki mint hi- 1 vatásos művésznő, lelke, vezetője, irá- ! nyitója, központja az egész előadásnak. | Ha még hozzá vesszük az agilis ren- \ tíezők, Stenger Gusztávok, Szunyogh \ X verők. Goszíonyi Nándorok, Kiráiy \ Józsefek elismerésre méltó, lelkes műn- j káját és a szereplők dicséretes törekvő- jj sét megleltük annak a varázsigének l a betűit, amely ige a komáromi közön- \ sc-g közönyösségét megtörte, különösen j Király József működése alatt, akinek j példás agilitása a legszebb sikereket j teremtette meg. A közönség szeretettel siet az elő­adásokra és onnét mindig fokozott sze­retettel, megelégedetten, egy kedves est emlékével távozik. Nem csak a jegyek iránt nagy a versengés, hanem meg a dicsérő kritikák megírásánál is. A szer­kesztőségnek igazán könnyű itt a dolga, f mert minden előadás után hamarosan | beérkeznek ez elismerő kritikák. Ez al- 1 kálómmá! is itt fekszik egy előttünk, f amit csak azért tétiünk félre, hogy ne j mondhassa azt valaki, hogy háta'szer- jj kesztőségnek nincs is szava? Da van, * de eddig a beérkezett elismerő kriti jj káktó! nem is tudtunk szóhoz jutni, j Most azonban engedjék meg a lelkes ^ alkalmi kritikusok, hogy ezúttal mi \ szólhassunk. Nem kell megijedni, e j sorok is a teljes elismerés jegyében ! születtek. Kissé zavarban vagyok, mert az eddigi ismertetések a színes jelző­ket már mind elsorolták e derék gár­dáról és bár lapunk dicsérő jelző rak­tára se tartozik az utolsók közé, mégis nehéz újat találnom. De hát jó bornak nem kell cégér és talán elég volna annyi is, hogy a Marica grófnő elő­adásával a kiváló gárda feltílmutta ön­magát, melegen ajánljuk mindenkinek, aki szereti a szép magyar dalt, játékot és táncod a magyar zenét, hogy sies­sen megnézni; biztosra vesszük, hogy aki egyszer látta, többször is megnézi, ha módjában van. Az előadást nagyban emeli a katona zenekar, amelyet a népszerű karnagy, Wirnitzer György dirigál a tőle meg­szokott precizitással. Az ő érdeme a karok és az énekszámok betanítása is, amit igen szép sikerrel végzett. Ezt a nehéz, de eredményes munkát hono­rálta a Legényegylet, amidőn a derék karnagyot vasárnap, az előadás előtt ünnepelte abból az alkalomból, hogy Komáromból elhelyezték. Dr. Ma jer Imre apátplebános, pápai kamarás me­leg szavakkal búcsúzott el a népszerű és könnyekig meghatott karnagytól, aki­nek a jövő primadonnája, az ökölnyi Bak Gitta egy babérkoszorus serleget nyújtott át. A meghatott karnagy pár magyar szóval mondott köszönetét. A szombati és vasárnapi előadások is zsr’* nézőtér előtt jciyíak le, amely lelkesen u, népétté a primadonnát R. Molv Margitot, kinek pompás játéka, cs ö.lkle hangján kívül pazar toaleit­­ájci'-íü feküdtek. Czirjr Rózsi ennivaló Lizája, C jJnoviis Kató bv;-s Lidije, Banos L kedves Iikája, Fritz Vali ko­moly \Ctcil r j^ije, Hegyi Lajps fess tÍ3$íoj$á\ JÓ2£ef (b<ró) és ualmán (herceg), Kresc.ika Jó* '“Kudeika) kacagtató a'&kitása, Ba log'“ Miklós tőről metszett öieg huszáija, Neme h Gjula fts> L.vánja"oroszlán­részesei voltak a meleg és zajos siker­nek. Az első felvonásbeli kislányok tán­ca, majd a magyar párok csárdása, a második felvonásbeli rekelt-tenisz tánc most is zajos sikert arattak. A remek diszletezés, különösen a II. felvonásbeli színváltozás díszletei általános és meg­érdemelt elismerést szereztek zseniális tervezőjüknek és készítőjüknek, Balogh Miklósnak. A nő szereplőket most is elhaimozták virággal. A közönség lelkes tapsa az öss2es ének- és táncszámokaí megismételtette. _____________________m lem liiisii lezérii int. hogyha a kitűnőnek ismert ALFA MENTHOL- SÓSBORSZESZT naponként használja. MINDEN NŐ korkülönbség nélkül kölelezve van arcát bacilus intektiók ellen védeni. Ennek folytán minden praktikus nő vegye a legjobb­nak elismert ALFA MENTHOL SÓSBORSZESZT. Ezen törv. védett név kezeskedik a felülmúlhatatlan minőségről és ezért lett a n ő k n e k kedvenc háziszere. IMeitt iféptate. Ara 5 50 le. gg 488-7. É? Kurtakeszi kársak alalí. Az alig száz méter magas hegynek nevezett domb közelében csöndesen húzódik meg Kurtakeszi. Mindjárt a faiuvégén, az úgynevezett alsómajort találjuk, melyet az ideális gondoikozásu tulajdonos egy gyönyörű hársfákkal szegélyezett úttal kötött össze a kissé távolabb fekvő felső majorral. A hársak mellett apró házikók húzód­nak meg, melyek egyikének udvarán egy csoport fiatal leány sütkérezik az őszi napfényben. Kezükben egyszerű fake­­retre feszített fehér batiszt, melyre bo­szorkányos ügyességgel az úgynevezett hetényi varrottas szebbnél szebb mintáii varrják. Arcukon megiiletődés látszik, szavuk ezúttal halkabb mint máskor, nehogy avatatlan fülekhez jusson, amit beszélnek. A pajkos őszi szellő azonban egy lehullott hárslevelet röpit el a leányok feje fölött, s erre írja az érdekes hirt, hogy aztán gyorsan a napfényben fürdő hársakhoz vigye. Ezek is miként a var rással bíbelődő leány sereg, megillető­­désse! vették a hirt — nem káröröm és kaján kacagás — hanem lágy sóhajtás­sal adták tovább az alsómajortól, a felső majorig glédában álló szomszédjaiknak. Az őszi napsugár beragyogja a gon­dozott ut kavicsait és én lassan porosz­­kálva megyek tovább, figyelve a hárs­levelű k suttogását, hogy miként az őszi szellő ellophassak belőle valamit. Egy szép asszony;ól van szó, aki itt járt, kelt a hársak között, élvezve viráguk bóditó illatát; miközben szive megtelt egy uj érzelemmel, egy uj szerelemmel, mely miatt lágy, puha kezével bonto­gatni kezdte a láncot, amely a megunt, nemszeretett férjhez kötötte. A hársak épen úgy mint az emberek, szót, szóhoz fűztek, s mire a fasor végére értem, már tudtam egy asszony tragédiáját. A kastély parkjában álló százados hars komoly szavát felém hozta az őszi szellő, mely tavasz kezdetétől a kór terem ajtóig elmeséli, mi történt. Az asszony örült az eiső ibolyáknak, majd gyöngyvirágot szedett s együtt kacagott a gerleve!, s hányszor andalgott a pom­pázó rózsák között karján gügyögő gyermekével. És ez az asszony most a lévai kór­házban vitrioltól elrutiiva fekszik, s a gügyögő gyermek aj*a fájdalmas sikolyra nyílik. személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő ÍSR-r* HemzctkGzi kgresKedslml t. Bratislava, Stef ánik-u. 1, gr Telelőn 26-86 Lássátok emberek, folytatja a bölcs hársfa, minden, mi körülvesz benneteket, egymás paródiája csak; tavasz viruiása, napágő sugarak, lombok, mik hullanak. Változik minden, tavaszból lesz az ősz, kacagó égboltból borús és felhős, s mosolytok gyakorta bánatkönnyé válik. Ha szép az éltetek, gunyverse a halál, szépséget elhervaszt, gőgös fejet lehajt, szemetekbe kacag és szivén talál. A fia al hársak megilletődve hallgat­ták a századokat átélt öreg szavát, s az őszi szellőtől halk fohászt küldtek a mindenség urához, hogy enyhítse meg a szenvedő asszony és gyermek fájdal­mait. Sulyok Juliánná. HIB E K. — Október 28 ának megünneplése. A csehszlovák köztársaság megalakulá­sának évfordulóját, holnap szerdán ün­nepük meg, amely alkalommal munka­­szüneíet rendel el a törvény. E munka­szünet a vasárnapi munkaszünelhez hasonlóan rendelkezik és az űztetek d. e. 10 óráig nyitva tarthatók. Az ösz­­szes közhivatalok, pénzintézetek zárva lesznek. A katonaság katonai ünnepé­lyek rendezésével üli meg a holnapi napot. — Városi közgyűlés. Komárom város községi képviselete október 29-én, csü­törtökön délután 5 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést túrt. | A közgyűlés tárgyalni fogja többek kö­zött az 1925. évi költségvetést, a város ügyvitelére, tisztviselőire és alkalmazot­taira vonatkozó szabályrendeletet, a magyar kisebbségi nyelv jogainak ér­vényesítése tárgyában sz egyesült pol­gári pártok tagjai által beadóit interpel­lációt és más ügyeket. — A Szent András templom jubileuma. A Szent András templom felszentelésé' nek 65, évfordulójának ünnepét nagy fénnyel Ülie meg a kath. egyház vasár­nap. Dr. Majer Imre apátplébános fé­nyes segédlettel főpapi misét mondott, melyet a r. kát. énekkar gyönyörű éneke kiséit. Betétül a pipái himnuszt éne­kelte el a kitűnő vegyeskar. Az ünnepi misén képviselve volt az egyházközség, a p írónálus dr. Atapy Gyula és dr. MiholaFesenc elnökökkel és Dosz­­tál Jakab templomgondnokkal. Hatvanöt éve, hogy az 1848. szeptemberi nagy tűzvészben elpusztult Sz. András tem­plomot 12 évi romokban heverése után országos közadakozás és a város áldo­zatkészsége újból felépítette és azt Szciiovszky János esztergomi herceg­prímás országos ünnep keretében fel­szentelte. — Református egyházksruieti köz­gyűlés. A dunáninnerii református ke­resztyén egyházkei üíet évi rendes köz­gyűlését folyó évi december hó 2 án, délelőtt 9 órakor Pozsonyban a ref. egyház tanácstermében tartja. A köz­gyűlés főbb tárgyai: Püspöki jelentés a lefolyt év eseményeiről, számvevői jelentés az 1924 évi zárószámadásokról és az 1925. évi költségvetéséről, az egy­házmegyék állat felterjesztendő közigaz­gatási és tanügyi tárgyak, az egyházi biztosítási iroda ügye stb. December 1-én kedden d. u. 3 órakor kerületi bírósági ülés és utána előértekezlet. A kerületi közgyűlés tagjai elszállásolási igényük bejelentésével forduljanak a püfpöki hivatalhoz. — A szent Benedskrend gyásza. A szent Benedekrendnek mély gyásza van. Mint részvéttel értesülünk, Molnár Sulpic, a győri szent Benedekrendi főgimnázium igazgatója és a rend ház­­főnöke, folyó hó 22-én éjjel Budapesten, ahol súlyos bajára orvoslást keresett, életének 55. évében a Szent István kórházban elhunyt. Az elhunyt főgim­náziumi igazgató a köztiszteletnek ör­vendő szent Benedek rendnek egyik érdemes tagja volt, aki kiváló peda­gógiai működésével elévülhetetlen érdé rneket szerzett. A Katolikus Középis­kolai Tanáregyesület választmányi tag-

Next

/
Thumbnails
Contents