Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-06 / 120. szám II. kiadás
««WI9WXU&. 1:4. LH Cl ÍMj Í8* 1925. október 6. Komáromi Lapok 3. oldal. Elicdigsk keídf te hétköznap este V *s 13 nrakot TSSZTi £*aV!LLQM Előadások kezdete vasár- és ünnejmrp? UUVtDti Kedden, október 6-án. Pat & Patachon Az ausztráliai ítiennyasszony _________ Vigjátéksláger Zoró és Hnrnval. Szerda ós csütörtök, okt 7«én és 8-án, Tibet istenei Ajx. élő Buddha. Csodálatos dráma. Főszerepben: Ásta Nieken és Faul Vesrener. Spitzer Sándor szenzációsan olcsó kottavásárja. 11. sorozat. Hegedű söíóra. Kés. 8. Kayser: op. 20. Etűdén epl, 10.50 9, „ . „ Heft I 5 -10. „ „ „ „ Heft II. 5 — 11. „ „ „ „ Heft 111. 5.— 45. Tomm: Hangsorok (Skalen) 6. -Hegedűre-zongora kísérettel. KD 25. Beethoven: op. 50 Romanze 5 — 33. Berioticp. 100 Scene de Ballet, 6.— 18 Gorodinsxky: Scherzo 6.— 22. Kéler: Sohn der Heide 5.— 72. Novaéek: Schüller Konzert 1. Lage 12.— 26. Offenbach: Barcarolle 5.— 98. Porutnbescu: Ballade 8.— 28. Raff op. 85. No. 3 Cavatine 5.— 36. Rubinstein: op. 3. Melodie 5.— 29. Schubert: Die Biene 5.— 30. * Ave Maria 5.— künk, hanem autonómia Ugyanazon köz'ársaságban egyenlő és nem kivételes törvények szerint, saját nyelvén, saját tisztviselőivel kormányozni minden nemzetiséget. Enélküi a nemzeliségek itt soha megelégedve nem lesznek. Aki ellenkezőt álüt, az vagy tájé kozatlan. vagy nem őszinte. A rnutt század ötvenes éveiben igy vollunk mi magyarok Ausztriával. Minden hivatalt csehek, morvák töltőitek be, magyar ember legfeljebb Írnok vsgy falusi jegyző lehetett. Ma még ennyire sem vagyunk. Mindenüti a fekete sárga zászló lobogott. A magyar trikolórt mutatni sem volt szabad. Tudok esetet, hogy Komárombr.n egy óvodába menő fiút bekísért a csendőr, mivel a szürke köpönyegén, háromszinü zsinór volt és mi lett az eredmény? 1866 ban a hatalmas ausztriai császár, a 600 éves uralkodóház feje felhivatta Deák Ferencet Bécsbe és habár nehezére esett, kimondta a korszakalkotó történelmi szót: „Békülni akaiok a magyarokkal“ és Deák Ferenc egész nyugalommal válaszolta: Felséged most kényszerhelyzeiben van, Felségednek háborúja van, kösse meg Felséged előbb a békét, azután tárgyaljunk!“ Ne mondja senki, hogy a magyarság kihasználta a korona szorult helyzetét. Ne mondhassa senki, hogy a császár kényszerhelyzetben kötötte meg a kiegyezést. Nem kell hozzá kommentár, hogy ki volt a békekérő. A szuronyoknak kei lett meghajolni a jogfolytonosság előtt, ntn ezek államférfiak voltak és nem konjunktúra lovagok. Államférfiak tanulni szoktak a történelemből. ♦ Gazdasági sérelmeinket nem akarom említeni, ez más szónoknak van fenntartva. Az elmondottak inkább csak negativ oldala sérelmeinknek. — Kérdem, hol van az megírva? Melyik törvény rendeli ezt ? Vagy a tanfelügyelő parancsa a törvény? És mi hallgatunk! Az az egy-két képviselő interpellál A miniszter, ha akar felel, ha nem akar, nem felel. És mi türünkl Az egyes községek, iskolaszékek deputációznak, kapnak Ígéreteket, melyekből sohasem lesz semmi. És mi tovább hallgatunk és törünk! Az egyesek, vagy magukra hagyott községek a hatalommal szemben gyengék. Fel kell ébreszteni a magyar társadalmat, fel kell lármázni a közvéleményt, a pártokat, ha kell a népszövetséget. Küzdelmünk alkotmányos és törvényes. Nem gráciát kérünk, hanem jogainkat, természetadta jogainkat. A legelemibb emberi jogainkat követeljük. D2 ha sikert akarunk, össze kell tartanunk, egyesítenünk kell az erőket, nem megoszlani. Aki ma pártbontásra törekszik, az vétkezik nemcsak a párt, de magyarság ellen és az ellenfélnek tesz szolgálatot. Mi elkövettünk mindent a párt egy ségének megmentésére. Ha minden erőfeszítésünk dacára ez nem sikerült, a felelősséget Isten és a világ előtt a történelem és utókor előtt elhárítjuk magunkról. Végül, ami csekélységemet illeti, számomra már elérkezett az est és közelit az éj. Hálás köszönet a bizalomért, mellyel a választó kösönség meg tisztelt és kérem, hogy a legközelebbi parlameníi választáson helyemet fiatalabb erővel szíveskedjék betölteni. Alapy Gyula dr. Palkovich Viktorról. T. Kongresszus! Ezekben adtam elő Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselőnk beszédét. Üzenet ez a nyugati végekről és buzdítás a küzdelemre. Gazdag élettapasztalat és jogainkhoz való törhetlen ragaszkodás hsngja zúgott elő e szavakból, mely uj erőt önt a csüggedők és kishitüek leikébe. Meg*anit arra az igazságra, amelyet hirdetni meg nem szűnünk, hogy csak annyi jog a miénk, amennyit kivivha'unk, megtanít arra, hogy az a jog, amelyről egyszer lemondtunk, soha többé vissza nem szerezhető. Étete alkonyán búcsút vesz tőlünk Palkovich Viktor, akiről néhány szóval meg kell emlékeznünk ez ünnepi órában. Arról a féifiúról, aki három évtizedeiéi ezelőtt ott állott az első keresztény országos pártnak, a néppártnak bölcsőjénél, mint annak a nagy-Ha jól akar kinézni, est legkönnyebben úgy érheti el, ha naponként használja &2 egyedül jó ALFA MENTHOL SÓSBÖRSZESZT. Az utcának, gyárnak, irodának pora az izzad sggai kapcsolatban kellemetlen kompükátiókat okozhat, vagy legalább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiálólag hat néhány csepp AL í A menthol - sósborszesznek használata Óvakodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi k L PA SÓSBORSZESZT Kérje. Mindenütt kapható! Ára 5'50 Kö j|§ ~~ ~~ *88—10 W emlékű Zichy Nándorral és Molnár János apáttal együtt egyik alapítója. Élte szakadatlan küzdelem volt a liberalizmus nemzetromboló törekvéseivel szemben, de a szava a pusztában kiállóé gyanánt hangzott el, nemzete nem hallotta a vészkiáltást, a küzdelem meddő maradt egy elvakult nemzedék anyagias felfogásával szemben, mely vakon rohant vesztébe, hogy ellemetkezsék a destrukció által aláaknázott épület romjai alá. Hijlott kora munkabírásának minden erejét a romok eltakarításának szentelte és a kereszténység megtjszlult eszmevilágának célkitűzéseiben és kálváriajárásában előttünk vitte annak szent jelvényét: a keresztet Nemcsak a komáromi körzetben hallatszott az ő szava, ez az erős és bátor szó. de visszhangzott attól az országrész kelet tői nyugatig. Áldozatos leikének jósága és kíderitheüen gazdag erényeiről csak mi tudunk, akiknek bepillantást engedett egyébbként zárkózol, nemes leikébe. A köztársaságban mosi már egyedüli katolikusnak megmaradt magyar főgimnázium szegény tanulóinak aszta Iára százezer koronás alapítványt tesz névtelenül s mikor az a gazdag adomány a nagy világégésben elhamvad, újabb bőkezű alapítványokkal pótolja. A néhány évvel előbb még az ínséggel küzdő irgalmas nővérek, akik a komáromi magyar elemi iskolában a keresztény erkölcsöket ültették gyermekeink szivébe s akinek munkáját az akkori iskolaügyi kormány havi 70 koronára értékelte, nem is tudják talán ma sem, hogy ki volt az az ismeretlen jóltevő, aki egy napon becsöngeteít a zárda kapuján és átadott egy borítékba zárt leve et a zárda főnöknője cimére. A levél súlyos ezer koronásokat tartalmazott és küldője tovább haladt a kapuból a maga nemes lelke utján előre. Nem várt érte köszönetét, a jót önmagáért a jóért müvelle. Falujának, ahol négy évtizedet él, három uj iskolát épített, két hidat létesített az ő szakadatlan munkája és küzdelme a Vágón át, gőzmalmot, fogyasztási és hitelszövetkezetet hívott életre a nép anyagi boldogulására. Ez Palkovich Viktor nemes szerénység, példás élet, népének szerető felkarolása, a szegények istápolása, élő hit és buzdító reménység. Ebben foglalhatjuk össze e kiváló ember és közéleti férfiú nagy értékeit és jelleméi. Mondjunk neki őszinte köszönetét minden jóságért és nemzete hű szolgálatáért, melyet munkában töltött életén át mivelí. Neki, — aki keresztény katolikus hitének élt És szivünknek érzelmeivel forduljunk az ö betegágyához egy püianatra, hogy ezek összedobba násából érezze meg ragaszkodásunk, tiszteletünk es szeretetünknek melegét. (Hosszú lelkes éljenzés és laps. Fel kiállások: Éljen Palkovich!) személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra RenizirkSzi kerestielilnil!. iratlsiavs. StefénlV-ti. 1. s> Teleton 86-26, PINGPONG! termet nyit Kominak tánctanár a tánciskola helyiségében. - Nyitva naponta délután 2 tői; szombat és vasárnap d e. 10 tői este 11-ig 749 Mérsékelt díjazás, Ilin (Egypár megjegyzés. — Rákosi Mátyás elfogatása miatt tiltakoztak — Sürgöny a követségnek.) Minden gazda ur akar lenni a maga portáján. Ez az embereknek a velük született szabadsága, És nincs olyan bolond gazda, hogy öszszeteít kézzel nézze a szalmakazlai között ólálkodó idegent, aki már egyszer felgyújtotta a kazlait és most is az a szándéka. Szovjetoroszországnak joga van a kommun ellenes mozgalmakat vérbe és könnybe fojtani. Azt mondja, akinek nem tetszik a kommun ország boldogsága, az pusiu'jon el nem csak onnét, de az élők közül is. Annyi, Oroszországból hazajött hadifogoly él közöttünk, hogy nem lehet már az oroszországi bolsevista ellenes mozgalmak elfojtásának borzalmait letagadni és szépíteni. Minden uralom fenn akarja a maga hatalmát tartani és sajnos ezt nem csinálják valami kesztyűs kézzel. Az oroszországi tömeges kivégzések sose vertek fel akkora port és sose fenyegették meg úgy az illető országot, mint ahogyon az Magyarországgal történik. Ez a szerencsétlen ország, amely igazán a légynek sem árt, ez az érzékeny pontja a világnak, hogy ha ott nagyobbat kurjant valamelyik jogász gyerek, hát akkor a világsajtó, a világmunkásság egyébről se beszél, amely világsajtó és világmunkásság bölcsen hallgatott a magyarországi hadseregszállítók emberpusztitó visszaéli éseíről, Szamuely és Kun Béla uralmáról. Nem jajdult fel ez a két mozgató erő, amikor a szülőket a saját gyerekeivel akasztatták fel Szamuelyék, amikor a halálraítéltnek magának kellett otthon kötelet keresnie stb. stb. Ellenben a nyugvásából kimozgatott ingának az ellenkező oldalon történő ütéséről már tudomást vett a világsajtó és a világmunkásság, perzse arról szintén bölcsen hallgattak, hogy az ellenforradalmat a bolsevista borzalmaknak köszönhetik. Ez a szerencsétlen ország, Magyarország már egyszer belekóstolt a bolsevizmusba, amelynek borzalmait nem lehet eltusolni a fehérterror és a Horthy brigantik országa agyoncsépelt frázisoknak a folytonos hangoztatásával. Ez éppen olyan, mint mikor pofon üti Y. X-et és X visszaadja a pofont és erre Y elkezd jajgatni, hogy micsoda disznóság, hogy merte őt X pofon ütni. Arról persze halgat, hogy a provokáló fél ő volt és ő adta az első pofont. A fehérterror hangoztatói is hallgatnak arról, hogy ők kezdték, ők voltak a provokálók. Szóval Magyarország belekóstolt már a bolsevizmus borzalmaiba. Ezeket a borzalmakat annál kevésbbé lehet letagadni, mert maga Kun Béla ismerte el, hogy a magyarországi kommunizmus azért bukott meg, mert sok volt a kegyetlenség. Szóval Magyarország nem kér többet a kommunizmusból és másképpen akar berendezkedni. Enynyi önrendelkezési joga csak van egy országnak, ha akárhogyan szétmarcangolták is. Akinek ez a másképen való berendezkedés helyett a kommun tetszenék jobban, annak nem kell belehalni az ezutáni vágyba, mert hiszen Magyarország oly kicsi, hogy ennélküi elehet könnyen élni. Ott van Oroszország, ott tárlkarokkal várják, sőt mint emigráns itt is szives fogadtatásra talál és ha szidja a túlsó oldalt, hát igen sok ajtó kinyílik előtte, sőt még esetleg lapot is alapíthat, ahol írásban is szidhatja a magyarországi állapotokat, hogy ott tömegesen öldösik a zsidóságot és a csendőrök sortüzei naponta megtizedelik a munkásságot. Szóval azok, akik nincsenek megelégedve a túlsó o'dallal és a hazaszeretet köteléke nem vert gyökeret lelkűkbe és előttük ismeretlen ez a mondás : itt élned, halnod kell, könnyen változtathatnak a helyzeten, szerintük a túlsó oldal u.^yis borzalom országa, hát miért nem hagyják ott ? És hogyan követhet el valaki olyan könnyelműséget, hogy ha már onnét egyszer megszabadult, megint miért megy oda vissza ? — amint cselekedte ezt Rákosi Mátyás, aki különben Komáromban is szolgált, mint katona. Hogy a bolsevista eszméknek ott is talajt szerezzen me?, int? Hát miért éppen ezért a lili puti kis országért fáj a fejük, hov>y megint nem kommunista ország az V Az okot könnyű megtalálni, A kommunista eszmék agitátorai tudva, vagy nem tudva szekértolói Magyar-
