Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-06 / 120. szám II. kiadás
4, oldal. Komáromi Lapok 1935 október 6 B«*»a»-juag«saaw»aaaiapifc. .rgiimftrraafaa*» | ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás ,,ELBERT“ divatáruháza Komárom, Nádor-utca 19, Koronabasakkal szemben. | Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabőr keztyil téli béléssel 40’—, női és férfi | trikókeztyíi 8'50, női harisnya hátul van ott 10 —, £ • férfi Jäger ing 30'—, Zephir ing 2 gallérral 30~—, I férfi svetter 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, | jó minőség 120'—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K I Dús raktár szőrme boa női és férfi mellény, szőrme- 1 disz, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. i Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb, | orszá? ellenségeinek, amelyek pedig egyáltalában nem barátai a kommunizmusnak és mindent e'követnek, hogy a saját portájukon a kommunista eszmék gyökeret ne verjenek, Mivel azonban tudják, hogy a kommunizmus újra felforditaná Magyarországon a rendet és az országot gyöngítené, hát a legmesszebb menő támogatásban részesítik Magyarország ellenségei az ottani kommunista propagandát. Nekik ugyanis érdekük, hogy az amúgy is gyenge ország még gyengébb legyen és megsemisüljön és ez a nagy magyar gyűlölet elnyomja bennük a józan ész szavát, hogy nem jó a tűzzel játszani, mert te is meggyuladhatsz tőle. Ezek előre bocsátásával rátérhetünk a kommunisták vasárnapi ko* máromi gyűlésére, melyet pár száz ember jelenlétében tartottak meg a Kossuth téren. A gyűlést Steiner Gábor nyitotta meg. A beígért dr. Gáti nemzetgyűlési képviselő nem jött el, helyette szónokolt egy prágai nyomdász, Zamek. Egészen fiatal gyerek ember még, akinek vajmi kevés élettapasztalata és tudása lehet arra, hogy meglett, tapasztalt munkásokból álló tömegeknek szónokoljon. Agyon csépelt frázisokból állt egész beszéde, Szidta természetesen a tvlsóoldalt mint akár egy emigránsok által szerkesztett és kormány által támogatott lap. Nem rég tette ezt Esztergályos János magyarországi szoc. dem. képviselő is. Persze amiatt odaát nem lett kutyabaja se. Próbálná meg azonban valaki innét Komáromujvárosban szidni az itteni állapotokat egy népgyülésen; bizonyára nem kapna érte dicséretet. Zamek kijelenti, ho<y Csehszlovákiában boldogabb a munkás, mint a „fehérterrorországban". De aztán hamarosan elfeledkezik a főtételről és nagyon szomorú színekkel festi az itteni munkássorsot. A munkás nem kap itt földet, mondja a szónok. — De igen! — Kint a temetőben! — jegyzi meg egy közbeszóló nagy tetszés között. Buzditja a munkásságot, hogy az odaát elfogott Rákosi Mátyásról vegyenek példát, akit a magyarországi szoc. demokraták árulásai juttatták rendőrkézre. Élesen kikel a kér. szocialisták, az innenső és túlsó oldali szoc. demokraták ellen. Az itteniek fejére olvassa, ho y megszavazták a rendtörvényt, az agrárvámokat stb. Steiner Gábor megállapítja, hogy a munkásság sorsa itt se jobb, mint odaát. Majd követeli a túlsó oldaltól Rákosi Mátyás szabadon bocsátását. Egy sürgönyt olvas fel, amelyet a prágai magyar követséghez küldenek, amelyben szintén ezt követelik. A sürgöny szövege Horthy kormányzót gyilkosságra való felbujtással vádolja és Bacsó és Somogyi gyilkosainak szabadlábon létét rója fel. Szóval a sürr-öny mindenre jó, csak békés elintézésre nem. Amelyik ország az ilyen kihívó és sértő hangú sürgönyre reagálna, az a legnagyobb gyengeségét árulná el. A sürgöny szövegének elfogadása után a gyűlés véget ért. Horpagon. — Vadászok] használjátok ki a belga franc jelenlegi alacsony árfolyamát ‘*s vásároljatok olcsó és kiváló minőségű belga fegyvereket PBlfert József puskamüvesnél, Bratislavaoisony, Halászkapu 4. 699 mentsük meg a komáromi íöruénysléket. Ne nézzük összetelt kézzel. — Városunk idegenforgalma még inkább csökkenni fog. — Érsekújvár bizakodó hangulata. Egy rövidke hir került a kezünkbe, amely amilyen nagy örömet kelt Érsekújváron, éppen olyan nagy szomorúságot okoz Komáromban A röviike hir így szól: Érsekújvár képviselőteslüleíi ülésén a városbiró több kisebb ügy lefárgyalása után bejelentette, hogy a kezei | között levő 1926. évi állami költség- f vetésben az Érsekújváron épitendő f törvényszék I. részlete címén egy | millió korona fel van véve s így e | címen a közmunkaügyi miniszléri- j umnak már 1.600,000 korona áll ] rendelkezésére. Ezzel a ténnyel te- \ hát a törvényszék építkezése Ér- \ sekujváron befejezeltnek tekinthető, -j Ebben a rövidke hírben mennyi | öröm Érsekújvár részére és mennyi j fájdalom, szomorúság Komárom ( számára. A szűkszavú hírből ugyanis jj kimaradt, hogy az Érsekújváron fel- ; építendő törvényszéki palotában nem ' egy új törvényszéket helyeznek el, \ hanem a komáromit viszik oda. Ez- j zel Komárom visszafejlesztése me- \ gint előre halad egy hatalmas lé- \ péssel és az adók százféle fajával \ agyon terhelt iparosok és kereske- > dók még jobban megfogják érezni jj az idegenforgalom hiányát. Össze- \ facsarodik szivünk, ha visszatekintünk Komárom történetében, nem is 5 olyan nagy időre, csak a nagy vi- \ iágösszeomlás előtti évekre, mek- \ kora idegenforgalma volt az ősi jj Komáromnak és mekkora van most? ! Az egyetlen magyar törvényszéket j is el fogják innét vinni Érsekújvárra, í adó, ahol a mesterséges belelepi \ lések és az egyéb, eléggé ismert 1 eszközökkel csökkentéit magyarság [ számaránya sokkal kedvezőtlenebb ? lesz és majd az áthelyezést követni í fogja a törvényszék magyar jellegé- ; nek még jobban való megnyirbá- I lása és a végleges megszüntetése. \ A magyar jelleg megnyirbálása már j itt Komáromban megkezdődött, ma- l gyár feleknek, a szinmagyar Komá- j romban a kélhasábos (magyar és \ csehszlovák nyelvű) végzések, idézések és Ítéleteket csehszlovák : nyelven adják csak ki, amelyet a legtöbb fél nem ért. Mivel az iratok ajánloltlevélben érkeznek, a címzettnek nincs módjában a kézbesítőtől 5 megtudakolni, hogy mi is van hát | abban az iratban, s nincs módjában az általa nem értett iratot visz- í szaadni a kézbesítőnek azzal, hogy j magyarul is kéri az írást. A hivatalok egész hosszú sorát [ elvitték már Komáromból és ezzel jj az idegen és pénzforgalom mini- I mumrá csökkent. A mi még meg- jj maradt, azt megfogja semmisíteni í majd az a szomorú fény, hogy a 1 törvényszéket is elviszik innét! Ha nincs idegenforgalom, meg- | szűnik Komárom ipara és kereske- j delme, megszűnik igen sok adó- jj alany. A komáromi kikötő építésé- f vei nagy garral hirdetett eljövendő I nagy forgalom az utópiák országa- I ba' való mese. A lassú visszafejlesztésre, sorva- f dásra, halálra ifélíék Komáromot, I hogy a szinmagyar városok száma | ismét eggyel kevesebb legyen. E szivet facsaró gondolatok ha- I tása alatt felhívjuk Komárom minden társadalmi osztályát, különösen Komárom iparosait, kereskedőit, hassanak oda, hogyha már a komáromi törvényszéket nem lehet megmenteni, a törvényszék elviteli terminusának kitolását eszközöljék ki. Memorandumok, küldöttségek, feliratok, interpellációk mind igény be vehetők. Foglalkozzék ez életbe vágó kérdéssel Komárom város és a járási bizottság közgyűlése. írjanak fel a kormányhoz, a köztársasági elnökhöz, járjanak el o t személyesen, küldöttségilea, a képviselők interpelláljanak, szóval használjanak föl minden megengedhető eszközt, hogy a törvényszék minél tovább Komáromban maradhasson. E mozgalomba bele kell vonni Komárom környékén levő községek lakosságát is. A törvényszék elvitele Komáromból különösen súlyosan fogja érinteni a csallóközi községeket. Ezeknek is evidens érdeke, hogy a törvényszék minél tovább itt máradjon Komáromban. Komárom iparosai és kereskedői gondolják meg, miből fognak megélni, ha a törvényszék is elkerül innét és az ügyes-bajos emberek elkerülik Komáromot. Ki fog akkor megrendeléseket csinálni és vásárolni Komáromban? A mentési akciót minél előbb elkeli kezdenünk. HÍR/ DO kapható és házhoz szállításra MEGRENDELHETŐ a SPITZE R-féle könyvesboltban műin, tűnni a $2. A Komáromi Lapok eredeti tudósítása Paris, 1923 szept. 28. A lassan hömpölygő Szajna mindegyik pariján végig végig hoszszu sorban húzódik egy csodálatos, látszólag igénytelen bibiiothéka. Régi, lapos faládák vasvereitel, lomhán pihennek a magas kőkorláton, tetejük feltámasztva valami piszkavassal, mélyükön rejlik ezernyi kincsüket. Öreg nénik, bácsik rendezgetik áruikat, szinte becézve a régi holmikat, törülhetnek, rakosgatnak, szeretettel piszmognak birodalmukban. A régi, kedves Páris itt felejtett figurái: az antiqáriusok. ; A modernság felé rohanó idő eltüntette Páris romantikus életét, a múlt bevonult a múzeumokba, a százados templomokba és a penészszagu ódon könyvtárakba, de itfmaradíak egy letűnt világ kedves emlékeként a Szajnaparti ócska könyvárusok. A sok mesét látott vén Szajna hízelkedve csókolgatja partja mesterséges korlátaií, melyen szerényen pihennek régi ismerősei: a ládák. Hajdanában, amikor még a Quartier Latin volt a város szive, talán történelmei láttak ezek az ócska könyvsorok. A francia századok nem egy Diogénese, bölcse nevel kedelt Isten nevében az aniiquariusok kincsein, tudományán... azután már az ő uj tudományuk is ott porosodott a szuos faládákban. A régi antiquáriusok kihaltak, unokáik szeretettel űzik a régi mesterséget. Űjak is jöttek, mind megférnek a Szajnaparton. Beszédbe egyeledfem egy öreg bácsival, büszkén mesélte, hogy még az ükapja is antiquárius volt, 1 Generációkon keresztül öröklődön némely láda s minden utód szereti foglalkozását. Tudomány is kell ahhoz. Tudni kell az öreg holmik történetét. Némelyik öreg céhbeli valóságos ludós, ismeri teljesen könyvtárát, évek hosszú során át kitanulta tudományát. Körülbelül három kilométernyi hosszúságban lartja itt nyílt vásárát a nyomtatott betű, a régiségek s a krajcáros vacak. Egy egy egész nap szórakozásának kevés lenne mindazt végignézni Szépirodalom, zeneirodalom, társadalom, lermészeltudomány, hittudomány, filozófia, filológia, temérdek ponyvatermék és a jó Isten a megmondhatója még mi más bölcs és élvezetes dolgok bújnak meg egymásmelleit várva jő vevőre. Amott meg régi ereklyék gondosan elzárva üveg alatt álmodoznak az elmúlt idők dicsőségén, Van ott rozsdás mordály kard, tőr, csákó, fakult zászlófoszlány. Talán Napoleon vezette alatta seregét hős csatára ? — Öles templomkulcsok, zárak, szegek, kapcsos imakönyvek, gyertyatartók, lámpák vastagon rozsdával, zöldes patinával. Elefántcsont nippek, kedves bronzszobrocskák, a bieuermayer és rokokó művészetének százféle emlékei, kedvességei. Képek. Festmények, ceruzarajzok, metszetek, ócska vásári szinnyomat, a XVIII. és XIX. század tréfás gúnyrajzai pompás egyetértésben. Itt történelmet ül egy nagyteremben a sölétarcu konvent, amott III. Napoleon mártja hosszú orrát boros üvegébe. Minden darabnak százféle meséje, mit vénasszonyok hadarással susognak élénk gesztusokkal az ócsk'ások. Szinte látják a múltat, amint csillogó szemekkel, örömmel mesélnek kedvelt holmiikról. Délfelé jár az idő, mozgalmas az élet az anliquáriusoknát. Emberek jönnek, ménnél?, keresgélnek, turkálnak; a ládák mélyén vannak az igazi kincsek. Itt nem rakják reklámul a javát legfeliilre, kit érdekel lennt is megtalálja Szabad könyvtár, olvasni is lehet. Kinek mi tetszik. kiveszi, olvassa. Másnap folytatja, így gyarapodik a tudomány, senki sem háborgatja az ingyen közönséget. Régi jő szokás ez itten! Kopottas, emberek, diákok, aszszonyok kézitáskával hozzák az uj anyagot, szükségükben hirtelen kell pár garas. Szinte szemlesütve gyorsan adják potom áron oda megmentjüknek, a jó anliquáriusnak. Néha megáll egy-egy autó Is. Régiséggyűjtők. Válogatnak, vesznek, elrobognak. Magasan áll már az őszi nap, színjátszó pompával sugaraz be mindent. A Notre-Dame ban delet üt az óra és egy órára becsukódik az itt felejtett múlt. Windisch Lajos. \ Jön! jön! j ALBERTINA a világhírű olasz he edűcsüvéssnő egyetlen Komáromban a kultúrpalotában 19*75. október 7 A zongora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. A műsoron: Mendelssohn, Vieuxíemps, Zandonai, Csaikovszky Hubay művei szerepelnek.
