Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-06 / 120. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. október 6. .POLIO a békeidők legjobb szappana volt és maradt. 401 MINDENÜTT KAPHATÓ. hogy az érsekujvdri választókerület nemzetgyűlési képviselő jelöléseit f. hó 18- án Érsekújvárt ejti meg, és azután is felhívja a körzeti választmány tagjait a megjelenésre. Majd Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő szó alt fel, aki a magyarság kötelességéről tartott lelkes hangú beszédet a magyar egység megteremtésére és fentartására buzdítván a hallgatóságot. A tetszéssel fogadott beszéd után dr. Holota János a választ mány nevében lelkes szavakkal köszöntötte Szent-lvány Józsefet fáradhatatlan munkásságáért és kérte, hogy továbbra is fáradságot nem is merve, az összmagyarság érdekében erős akarattal a megkezdett utón küzdjön tovább. II kei. szol Dóit Mim. Palkovich Viktor nemzetgy. képviselő b88Z3de az orsz. kér. szocialista párt kassai kongresszusán. 1925. okt. 4. T. Kongresszus! A parlament kapui nemsokára bezárulnak. A választók iránti figyelem megköveteli, hogy működésünkről beszámoljunk. Működésünk arra szorítkozott, hogy törekedtünk hangoztatni elveinket úgy a parlamentben, mint a sajtóban, hogy azokat mennél szélesebb körökben ismertekké tegyük és azoknak mennél többeket megnyerjünk. Ilyen parlamentben, — melynek többsége az ellenzéket teljesen negligálja, — hogy ne mondjam, fumigálja s annak teljes letörését tarija feladatáuak — a pozitív közreműködés kizárt dolog. Magyar képviselő ilyen kormánnyal — körülményeink között ezt külön kell hangsúlyozni: kormánnyal és nem állammal — szemben, más álláspontot, mint ellenzékit nem foglalhat el. Amely magyar képviselő bizalommal viseltetik ezen kormány iránt, az, bátran mondhatom, nem magyar; vagy akkor nem volt őszinte, mikor magyarnak mondta magát, vagy most elárulja a nemzeti ügyet. Sőt tekintettel arra, hogy a kormány az ellenzék részéről egyetlen indítványt, egyetlen javaslatot elfogadásra nem méltatott, a beadott interpellációk legnagyobb részére választ sem adott, az ellenzék az utóbbi időben a teljes passzivitás álláspontjára helyezkedett. Mi magyarok csatlakoztunk hozzájuk. * Akik az elmúlt válságos napokban a párt élén állottunk, nem egyszer meggyanusittattunk, azzal, hogv az orsz, kér. szocialista párt hajóját liberális vizekre szándékozunk kormányozni. Minden félreértések és félremagyarázásoknak eléje kerülendő, szükségesnek látom, a kongresszus előtt leszögezni, hogy az orsz. pártvezetőség 1925 máj. 16 án tartott gyűlésében egyhangú határozattal kimondotta, hogy az orsz. keresztény szocialista pirt programját és minden más párttól független önállóságát változatlanul fentartja. Az egységes magyai pártban való egyesülésre szóló felhívást illetőleg — teljes tisztelettel kü'ömben az indítványozó nemes intenciója iránt — a pártvezetőség úgy találta, hogy ezen indítvány útjába oly akadályok és nehézségek gördültek, melyek kétségessé tették, hogy ezen egyesülés által nem többet veszítenénk-e szlovák és német testvéreink elmaradása, mint amennyit nyernénk az uj tagok esetleges csatlakozása által; azért az egyesülést a pártnak nem ajánlja, annál kevésbbé, mivel köztársaságunkban minden jel arra mutat, hogy a világnézetek fognak ütközni, azért pártunknak jellegét elnevezésében is kifejezésre akarjuk juttatni. Az.on eszméhez, hogy az összes ellenzéki magyar pártok a saját pártkereteik, szervezetük, programjuk egymás- i tői független önállóságuk sértetlen fentartása mellett közös parlamenti akciót folytassanak, ezen eszméhez, mely az érsekujvári egyezményben lefektetve van és amennyiben ahhoz a többi pártok is ragaszkodnak, mi is hűek vagyunk és maradunk. Ma már az összes ellenzéki pártok közös akciójának szervezése képezi a tervezgetések tárgyát, mind szélesebb körökben. Ennek sem leszünk ellenei, a mondott feltételek alatt. Ez a kér. szocialista párt álláspontja. Az ezzel ellentétes híresztelések célzatos megtévesztései a közönségnek. Ezekben körvonalazván álláspontunkat kifelé, tekintsünk bensőnkbe. * Programunk sarkalatos pontja: a szociális kérdés, Elvi álláspontunk ma is az, ami pártunk alakulásakor volt. Társadalmunk tagadhatatlanul beteg, orvoslásra szorul. Körülbelül egy század óta, mióta a gyáripar nagyobb lendületet nyert és a kér. etika mellőzésével a gazdasági liberalizmus, a Smith-féle iskola, a szabadverseny erős és gyenge között, a kereslet és kínálat szívtelen elve vált irányadóvá a nemzetgazdaságban, azóta a munkástömegek panasza egyre hangosabb és követelőbb lett, de ha túlzásba ment is, nem alaptalan. A társadalmi kérdés megoldásával két fő irányzat foglalkozik. Egyik a Marx-féle iskola, mely szintén a kér. etika mellőzésével a jelen társadalom felrobbantásával keresi a gyógyszert. A mérsékeltebbek fatális nyugalommal jósolják és várják a jelen társadalomnak önmagától való összeomlását, a hevesebbek és rulzók pedig egyenesen uszítják a tömegeket a társadalom erőszakos megsemmisítésére, azzal biziatván a hiszékenyeket, hogy az igy összeomlott vagy lerombolt társadalom romjaiból Főnixmadárként egy uj, szebb, jobb társadalom fog kikelni. A fellovalt tömegek nem veszik észre, hogy ez a társadalom abba az országba való, ahová a Főnix madár: a mesék országába. A másik irányzat a kér. nemzetgazdászok és a szociológusok iskolája. Élükön Ketteler mainzi érsekkel ésXHI. Leó pápával (a kér. szociológiának Németországban, a szocializmus eredeti hazájában egész irodalma van). Ezek nem felrobbantani akarják a társadalmat, hanem meggyógyítani. A suum Prágai sonka, naponként friss virstli, finam felvágottak, — Sajtok b Trappista, Roquefort, Mignon stfo., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a Hentesáru vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 TTTiriHil Itlil ■llllljiy !■ cuique elv alapján igazságot szolgáltatni tőkének és munkának, munkásnak is és munkaadónak is. Olyan szocializmusból ugyanis nem kérünk, mely azt, kinek valamilye van, kifosztja anélkül, hogy a megszorulton alaposan segítene, mivei a közvetítő szinekúrák felemésztik a szociális segélyösszegek legnagyobb részét. Gondoljunk a földreformra, a különféle szociális biztosításokra. Maga a szigorú igazságosság még nem elég. Mérsékelni kell annak merevségét a szeretet balzsamával. Ott, ahol munkaképtelenségről, munkanélküliségről van szó, a méltányosságnak is van beleszólása a dologba. A kér. álláspont nem fogadhatja el a Smi h féle individualizmust, mert annak szükségképpen a gyenge letörésére kellett vezetnie. De nem fogadhatja el a kommunizmusban tetőző túlzott kollektivizmust sem, mely megsemmisítéssel fenyegeti a munka leghatalmasabb ösztönét és jutalmát: a magántulajdont. Hogy ezen rendszerek érvényesülhessenek és eredményt hozzanak, meg kellene változni az emberi természetnek. Mindenkinek egyenlő értelmesnek, jónak, szorgalmasnak, erősnek kellene lenni, nem szabadna igazságtalanságnak, kapzsiságnak, irigységnek, tunyaságnak előfordulni, szóval az embereknek angyaloknak kellene lenniök. A kér. szocializmus nem akarja megváltoztatni az emberi természetet, mert azt nem lehel. Nem akarja megszüntetni az osztálykülömbségeket, mert az nem lehetséges, hanem a helyes középutat választja, a külömböző osztályokat a felebaráti szeretet által szolidáris társadalommá ősszeforrasztani igyekszik, melyben egy mindnyájért és mindnyájan egyért — és nem egymás ellen — küzd és dolgozik; mely mindenkinek megadja a magáét és nem hagyja magára a gyengét, hanem hóna alá nyúl és nem engedi elcsüggedni, sem elvérzeni az élet versenyében. Azonban mi történt? A kér. nemzetgazdászok és szociológusok szava tulkiáltatott. A tömegek nem a békéltető szelíd szóra, hanem inkább a túlzók kiabálásaira hallgattak. A tömeg ezen csalódás után még mindig hisz szoknak, akik aranyhegyeket ígérnek. Sőt a kér, álláspont meggyanusittatott, hogy a (őke szolgálatába szegődik, a gyengék elnyomására is megtöltötték a tömegek lelkét gyűlölettel nemcsak a tőke és felsőbb ősz íályok, de maga a kereszténység, sőt a vallás eilen. Pedig ennél igazságtalanabb vád soha nem érte a krisztusi tanokat. Azonban a beígért boldogság nem érkezett be. 1919 ben kaptunk belőle egy kis Ízelítőt, hová vezetnek a marxista elméletek a gyakorlatban? Ez hatott. Ma már kezdődik a kiábrándulás. A tömegek, habár lassan, annak belátására kezdenek jutni, hogy a tőkét támadni annyi, mint saját maga alatt vágni a fát, meri tőke nélkül nincs , munkaalkalom, A tőkét nem megsem| misiteni, hanem visszaéléseit megaka- I dályozni kell meg kell keresni az arányt a munka (szellemi és testi munka) es a tőke között; és tekintettel a munka í elaggottjaira és rokkantaira, a humanitás követelményeinek is számlát nyitni a nagy vállalatokban. Ez a kér. szocializmus. Ennek zászlóját lobogtatja pártunk. Ezt a zászlót | mi nem hagyjuk el, hanem kérem tagtársaimat, hogy ezt a zászlót mennél magasabbra emeljék s alája mennél több uj tagot gyűjtsenek. A kér. mun\ kásságot pedig kérem, ne engedje mail gát megtávesrteni, ne higyje, hogy a ' kereszténység, mely a rabszolgaságot megszüntette, hűtlen legyen múltjához és a munkásságnak valaha is ellensége | legyen. Ne higyje, hogy akik gyülölel tel hirdetnek, a munkásság sorsán javi- tani tudnak Hogy a gyűlölet rombolni és gyilkolni tud, azt láttuk; de hogy építeni tudna, azt nem láttuk. Ha a munkásság üdvét a nemzetköziségben véli megtalálni, nagyobb nemzetközi intézmény nincs, mint a kereszténység. A kereszténység minden embert és minden népet felkarol, de amellett nem tagadja meg a hitet, hazát és nemzetet, hanem ha veszélyben forog, élte kockáztatásával, sőt feláldozásával védi azt. Azért ne az legyen a jelszó : „ Világ proletárjai egyesüljelekhanem „Keresztények egyesüljetek.“ Mig a szociális kérdés megoldva nincs, addig a társadalom folytonos forradalmi láz-SÍI * Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyét, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélkttii sérvkotőok, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsOlyedésnéL Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitő. „HYGIEfl“ kétszerez BRATISLAVA, DflDH. 51 Rendelő orvos: dr. Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintéztetek. ban fog szenvedni; ezt pedig csak a kereszténység tudja megoldani. * Másik, amit ki keil követelnünk, az az autonómia. A népek már megértek arra, hogy önmagukat kormányozzák. A csehek is ezért harcoltak. Amerika azon jelszóval avatkozott a világháborúba, — melyhez különben semmi köze nem volt, — hogy az önrendelkezési jogot hozza. | Azonban mit hozott a békedikíáíum ? Kisebbségi jogokat, amiket a többség osztogatna a kisebségnek. Percentek szerint osztogatják a jogokat, ha az egész nem maradna üres ígéret. Csak húsz percentnek van joga a saját nyelvéhez? Ezért ugyan kár volt áthajózni az Atlanti Óceánt. Én azt gondoltam eddig, hogy minden népnek, sőt minden egyesnek joga van ahhoz, hogy saját nyelvén kormányozlassék. öt százaléknak, tiz százaléknak, húsz százaléknak a joga éppen olyan jog, mint a száz százaléknak. Egyik népnek sincs joga más népnek a nyakára ülni. Egy népet, mely egy évezreden keresztül önálló nemzeti életet élt és függetlenségét ezer veszély és küzdelem között megőrizte, az Árpádok, Anjouk és Hunyadiak alatt vezető hatalom volt Európában, egy másiknak alárendelni, annyit tesz, mint egy népet önérzetében megsérteni és örökre elidegeníteni. Semmiesetre sem államférfim bölcsesség. Ne hivatkozzanak a múltakra! Hisz nagy fennhéjazással azt hirdették, hogy az uj éra a múltak hibáit helyrehozni van hivatva. Így megmutatják, úgy megmutatják, milyen az igaz demokrácia, milyen a valódi szabadság 1 És a múltak hibáinak helyrehozása abban nyilvánul, hogy ledöntögették műemlékeinket, tovább semmi! Ismétlem, ne hivatkozzanak a múltakra! Azok nemzeti államok voltak, amelyek vendégszeretettel fogadták a hozzájuk menekülő nemzetiségeket. Mi pedig egy nemzetiségi államban élünk, melyben államfentartókra és államellenesekre osztályozzák a népeket. Előbbiek száma 6 millió, az utóbbiaké 7 millió. És a 6 millió akar uralkodni a 7 millió felett és a 7 milliói nemzetiségétől megfosztani, ha lehetne beolvasztani 1 Kérdem, politika ez? Minden másnyelvűt államellenesnek bélyegezni, akik különben a törvényeket megtartják, a véradót és pénzadót megadják? Mi jogosítja fel az uralkodó fajt a többi népek ily aposztrofálására ? Hisz az államot senki sem bánija; még a köztársasági államformát sem vette bírálat alá senki, pedig alkotmányos országban, pláne köztársaságban, ehhez minden polgárnak joga van. Helyes politika az, minden állást, hivatalt az uralkodó írj számára tartani fenn? S a nemzetiségeket abból fokonként teljesen kizárni? Nem kisebbségi jogok kellenek ne-Nem kall a fővárosba menni 1! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. az, olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is. Őszi és bélelt bőrkezlyük nagy raktára 1 Keztyük tisztítása és javitásal Selyem és flór harisnyák nagy választékban I f 52
